Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-19 / 116. szám, csütörtök

Bizakodóan tekintünk a jövőbe A dunaszerdahelyi járási Jednota fogyasztási szövetkezet állja a versenyt Az SZSZK kiskereskedelmi áruforgalmának 30 százalékát a fogyasz­tási szövetkezetek bonyolítják le. A 37 szövetkezet szervezetileg a Szlo­vák Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségében tömörül. Közéjük tarto­zik a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota fogyasztási szövetke­zet is, amely sikeres múltra tekinthet vissza. Több mint 33 éves működése alatt számtalan kitüntetésben és elismerésben részesült, amit a csehszlovák köztársasági elnök által adományozott Munka Érdemrend fejez ki legméltóbban. E FOGYASZTÁSI SZÖVETKE­ZET tevékenységének méreteit és hatékonyságát a következő né­hány adatban összegezhatnénk: 1982-ben 936 millió 634 ezer ko­rona értékű kiskereskedelmi for­galmat bonyolított le, ami a 37 fogyasztási szövetkezet között az ötödik legjobb eredmény. Ez azért is jelentős, mivel az áruforgalmi mutató szervesen összefügg a szocialista gazdaságpolitika leg­fontosabb céljával, a lakosság életszínvonalának megőrzésével, illetve javításával. Míg 1970-ben a dunaszerdahelyi Jednota 491 millió 438 ezer korona forgalmat ért el, addig 1982-ben 90,6 száza­lékkal többet. Ha figyelmen kívül hagyjuk az állami kereskedelem által realizált kiskereskedelmi forgalom értékét, akkor megállapíthatjuk, hogy míg 1970-ben a szövetkezet üzletei­ben és vendéglátó üzemeiben egy lakosra átlag 5066 korona fo­gyasztás jutott, addig 1982-ben ez az összeg elérte a 8836 koronát. Ma, amikor népgazdaságunk egyik fő feladata az intenzív gaz­dálkodási mód minél hatékonyabb alkalmazása, előtérbe kerül a munkatermelékenység kérdése. Ezen a területen az elmúlt évtized­ben szintén jelentős eredménye­ket ért el a dunaszerdahelyi Jed­nota. Az összehasonlítási alapul szolgáló 1970-es évben a szövet­kezet egy-egy dolgozója átlag 337 ezer korona értékben járult hozzá az áruforgalmi terv megvalósítá­sához. Tavaly ez a munkatermelé­kenységet kifejező mutató már 488 ezer korona volt. Ezek az eredmények - úgy érezzük - önmagukért beszélnek. Hibát követnénk el azonban, ha csak az áruforgalmi feladatok tel­jesítésének vizsgálatára szorít­koznánk, mivel a dunaszerdahelyi Jednota jóval szerteágazóbb tevé­kenységet folytat. Nemcsak a bolt­hálózat, illetve vendéglátóipari üzemek működtetésével foglalko­zik, hanem jelentős részt vállal a nagykereskedelmi áruforgalom lebonyolításában is. Az ekecsi (Okoč) nagyraktár ugyancsak si­keres évet zárt. A Szlovákiai Fo­gyasztási Szövetkezetek Szövet­sége keretén belül működő többi nagykereskedelmi vállalat között az előkelő második helyet foglalta el az áruforgalmi terv teljesítésé­ben. Ugyancsak nagykereskedelmi szférában tevékenykedik a mező- gazdasági termékeket felvásárló részleg. Profilja a kistermelők ter­mékfeleslegének zökkenőmentes értékesítése és ezzel egyidejűleg a háztáji gazdaságok bekapcsolá­sa a népgazdaság vérkeringésé­be. Hogy ezt a vele szemben tá­masztott igényt maradéktalanul teljesíti, arról kifejezően tanúsko­dik az a tény is, hogy tavaly felvá­sárlási tervét 176,5 százalékra va­lósította meg. Szinte már hagyománnyá válik, hogy fogyasztási szövetkezetünk saját készítményü ételekről, hi­degkonyhai készítményekről, illet­ve félkészáruról is gondoskodik. Ez a szolgáltatás csökkenti a ház­tartási munkák igényességét és egyúttal a nőknek lehetőséget nyújt a szabad idő kulturáltabb kihasználására. A DUNASZERDAHELYI fo­gyasztási szövetkezet mindent megtesz annak érdekében, hogy 246 boltjának és 142 vendéglátó­ipari üzemének 1920 dolgozója mi­nél jobb vásárlási feltételeket te­remtsen a fogyasztók számára. Ezt elsősorban ésszerű beruházá­si tevékenységgel, illetve korsze­rűsítési munkálatokkal igyekszik biztosítani. Az új létesítmények közül példaként lehet említeni a dunaszerdahelyi kereskedelmi központot, amely az új irodaházzal egyetemben nemcsak kereske­delmi szempontból, hanem építé­szeti kivitelezése folytán is a vá­rosközpont egyik domináns épüle­tévé vált. Az elmúlt tíz évben Nagymegyeren (Čalovo), Bősön (Gabčíkovo) és Nagymagyaron (Zlaté Klasy) korszerű bevásárló- központ kezdett üzemelni. Ebben az évben fejeződik be Somorján (Šamorín) a Jednota legnagyobb kereskedelmi komplexumának építése. Az új áruház eladótere 1731 négyzetméter lesz és 98 dol­gozó gondoskodik majd a színvo­nalas közellátásról. Az első évben 68 millió korona nagyságrendű áruforgalmat kell az új létesít­ménynek lebonyolítania. Feltehe­tően szintén ebben az évben nyílik meg a mihályfai (Michal na Ostro­ve) bevásárló-központ. Bősön az elmúlt év folyamán 16 millió koro­na beruházási költséggel megkez­dődött egy új üzlet, illetve étterem építése. Az anyagi-műszaki bázis bőví­tésének és az árukészletek finan­szírozásának egyik alapvető forrá­sa a szövetkezet által produkált nyereség. Ennek összege a múlt évben elérte a 22 millió koronát. Természetesen a jó eredmé­nyek elérésének velejárója sok esetben a kisebb-nagyobb akadá­lyok leküzdése. A legnagyobb problémák még mindig a szállítói -megrendelői kapcsolatok terüle­tén jelentkeznek. Az elmúlt évek szembeötlő ténye, hogy míg a fő árucsoportok vonatkozásában a szövetkezet forgalmi tervét hiány­talanul teljesítette, addig bizo­nyos áruféleségek területén még mindig adódtak hiányosságok és a fogyasztók részéről jogos elvá­rások. Részben az ipar rugalmas­ságának hiánya, részben a feszí­tett gazdasági helyzet az oka an­nak, hogy mind egyes tartós fo­gyasztási cikkekből, mind egyes divatcikkekből jelentős a kielé­gítetlen kereslet. Az adott helyze­ten való felülkerekedésre irányuló törekvést igazolja az a tény is, hogy a dunaszerdahelyi Jednota csak az elmúlt évben 37 millió korona értékben vásárolt közvet­len beszerzési forrásokból olyan árut, amellyel a hiánycikkeknek minősített áruféleségeket igyeke­zett pótolni. AMI AZ ELKÖVETKEZŐ FEL­ADATOK TELJESÍTÉSÉT ILLE­TI, elmondhatjuk, hogy a szövet­kezet vezetősége a növekvő gaz­dasági és fogyasztói igények elle­nére bizakodóan tekint a jövőbe. LELKES GYÖRGY, a dunaszerdahelyi járás Jednota fogyasztási szövetkezetének osztályvezetője Hasznosítható észrevételek A TÁRSADALMI ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI A RIMASZOMBATI (RIMAVSKÁ SOBOTA) JÁRÁSBAN A rimaszombati Járási Mező­gazdasági Igazgatóság által léte­sített szakbizottság a közelmúlt­ban a járás 27 mezőgazdasági üzemében végzett energiafel­használási vizsgálatot. A társadal­mi ellenőrzés legfontosabb ta­pasztalatairól Jaroslav Áresta, a járási mezőgazdasági igazgató­ság energetikusa készített össze­foglaló jelentést, melynek egyik általános érvényű észrevétele, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében jelentős változások következtek be az energiagazdál­kodásban, ám korántsem kimerí­tettek még a gazdaságosabb fel- használás lehetőségei. A meglátogatott 27 mezőgaz­dasági üzem közül például három­ban még betöltetlen volt az üzem- energetikusi állás is, további: négy üzemben pedig hiányzott az energetikusok feladatkörét meg­határozó munkahelyi dekrétum. A felsőbb irányítószervek határo­zatait számos egyéb vonatkozás­ban sem valósították meg, a meg­vizsgáltak közül csupán 12 üzem­ben létesítettek energetikai bizott­ságokat, s ezek közül is csak négy szakcsoport fejtett ki megfelelő te­vékenységet. Az energiagazdálkodás egyik alapvető fogyatékossága, hogy a veszteségeket nem mindenütt mutatják ki egyértelműen. Sok he­lyen nincs pontos nyilvántartás, s általában hiányzanak a fogyasz­tást mérő műszerek a gabona-, a kukorica- és a dohányszárítók­ról. Ezzel ellentétben igen pozitív tapasztalatokat szereztek a forró- levegős szárítóberendezések üzemeltetésénél, melyeknél a já­rási mezőgazdasági igazgatóság 9,67 GJ energiafelhasználást álla­pított meg egy tonna szárított ta­karmány előállítására, ezzel szemben a járás nagyüzemei 9,11 GJ fogyasztást értek el, ami 0,30 tonna egyezményes tüzelőa­nyag megtakarítását jelenti. Min­denekelőtt a Hrnčiarske Zalužany-i a lénártfalvai (Lenártovce), a sa- jógömöri (Gemer) földmüvesszö- vetkezetek és a Bátkai Állami Gazdaság energiafelhasználása alakult kedvezően az elmúlt esz­tendőben. Sok mezőgazdasági üzemben gondot okozott a központilag meg­határozott energiamennyiség elosztása is. Különösen a drienča- nyi, a gesztetei (Hostice), a feledi (Jesenské), a kraskovói és a tiso- veci földművesszövetkezetekben, valamint a feledi nagyhizlaldában és a klaóanyi baromfitenyésztő üzemben észleltek fogyatékossá­gokat. A cseppfolyós tüzelőanya­gokról való fokozatos áttérés kere­tében megkezdték a Hrnčianske Zalužany-i Efsz MGF-OB típusú szárítójának átépítését gáztüzelé­sűre, s ugyancsak előkészületi stádiumban van a Klaóanyi Ba­romfitenyésztő Társulás gázmű - vesítésének tervdokumántációja is. Mivel a mezőgazdasági üze­mek többségében nincs szénpor- fűtésű központi kazán, a járás ré­szére kiutalt teljes szénpormeny- nyiséget a rimaszécsi (Rimavská Seč) üvegházában hasznosítják majd. A társadalmi ellenőrző vizsgálat megállapította, hogy a legnagyobb energiafogyasztók (szárítók, ka­zánok) többségének műszaki álla­pota megfelelő, s ebben része van a fűtők és a gépkezelők részére évenként megrendezett tanfolya­moknak is. Az idei feladatok igényessége az energiagazdálkodásban első­sorban abból adódik, hogy a válto­zatlan energiakeretből a tavalyinál lényegesen több takarmányt kell megszárítani. Ez maximális ener­giatakarékosságot követel meg kis- és nagyfogyasztóktól egy­aránt, éppen ezért továbbra is fel kell karolni az energiacsökkentés­re irányuló újítási javaslatokat, melyekből az elmúlt esztendőben néhányat már hasznosítottak, a takarékosságban a korábbinál is érdekeltebbé kell tenni a fűtőket, gépkezelőket, járművezetőket éppúgy, mint az egyes mezőgaz­dasági üzemek vezető dolgozó­it. HACSI ATTILA Sokrétű munka a Honvédelmi Szövetségben KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK Ősszel lesz tíz éve, hogy a dinamikusan fejlődő szlovák fővárosban létrejött a Honvédelmi Szövetség 4. városkerületi szervezete. Az új lakótelepeken, a közigazgatásilag Bratislavához tartozó községekben a szövetségnek abban az időben 1900 tagja volt, ma pedig már2365. Az eltelt időszakban a szervezet megerősödött, s olyan munkát végzett, hogy tavaly immár harmadszor nyerte el a kiváló járási szervezet megtisztelő címet. Ebben az évben a szövetség kongresszusára készül­nek. Munkájukkal, eredményeikkel és terveikkel kapcsolatban Pavol Gallonak, a városkerületi bizottság elnökének tettünk fel néhány kérdést. 0 Milyen a helyzet a fiatalok tényleges katonai szolgálatra való felkészítése terén?- Az elért eredményeink jónak mondhatók, feladatainkat teljesít­jük. Nagy érdeme van ebben a Tesla, a Magasépítő Vállalat üzemi szervezeteinek, a Ladislav Šára és a Makarenko Gimnáziu­moknak. A kiképzőközpontok mel­lett három lőtér és ugyanannyi akadálypálya áll a sorkötelesek rendelkezésére, de fizikai erőnlé­tük növelésére igénybe vehetik az iskolák tornatermeit is. Az utóbbi években javult a foglalkozásokon való részvétel, de elégedettek még nem vagyunk. A jövőben tovább javítjuk a kiképzőközpon­tok anyagi és műszaki ellátottsá­gát, nem utolsósorban a politikai nevelőmunkát. Mindent elköve­tünk azért, hogy a sorköteleseket szakmailag jól felkészítsük a tény­leges katonai szolgálatra. 0A szakköri tevékenységben milyen eredmények születtek?- Tagságunk 94 százaléka be­kapcsolódik a szakköri tevékeny­ségbe. örvendetes, hogy míg tíz évvel ezelőtt 380, ma már 2577 a sorainkban levő 15 éven aluliak száma, de alapszervezeteink fel­karolják a nem szervezett fiatalo­kat is. A két konferencia közötti időszakban a szövetség létesít­ményeit több mint 85 ezer fiatal kereste fel, illetve kapcsolódott be a szakköri tevékenységbe. Város­kerületünkben főleg a modellezés közkedvelt, de figyelemre méltó eredményt érnek el az autós klub­jaink, a rádiósaink, valamint a lö­vészszakköreink is. Két közleke­dési parkunk évente több száz fiatalnak segít a közlekedési sza­bályok alapjainak elsajátításában. A városkerületi szervezet, a klu­bok és a szakkörök jó munkájáról mi sem tanúskodik jobban, mint az a tény, hogy a szövetség legutóbbi kongresszusa óta 17 nemzetközi, 136 országos, 259 szlovákiai és 683 városkerületi rendezvényt szerveztünk meg. 0 Milyen az érdeklődés a lövé­szet iránt?- Nagy közkedveltségnek ör­vend, amit az is bizonyít, hogy tagságunk 48,1 százaléka vesz részt a lövészklubok és szakkörök munkájában. A lövészsport terén eredményeink változóak, de több országos hírű versenyzőnk is van. A Szlovák Tudományos Akadémia lövészklubja már számos kiváló versenyzőt nevelt fel és jó nem­zetközi kapcsolatokkal rendelke­zik. Gyakran őket bízzák meg az országos és a szlovákiai lövész­bajnokság, az SZNF serlegéért ki­írt versenyek lebonyolításával. Gondoskodunk az utánpótlásról is. Nyolc szakkörben 192 tizenöt éven aluli fiatal tevékenykedik. 0 Melyik a legnépszerűbb szakkör?- Azt hiszem, hogy az autósklu­bok és szakkörök, ugyanis ezekbe A Piešťanyi Hulla- dékanyag-gyújtó Vállalat Nyugat- Szlovákia nyolc járá­sából évente csak­nem 1 millió300ezer állatbőrt vásárol fel. A felvásárolt bőrök 95 százaléka nyúl- bór. A felvételen Jo­zef Bohunický (jobb­ról) és Anna Belico- vá nutriabóröket vesznek át. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) tömörül a tagságunk 30,6 százalé­ka. Igyekeztünk úgy szakosítani tevékenységünket, hogy minél jobban ki tudjuk elégíteni a tagság igényeit. Különösen sok örömet okoz a Nehézgépipari Üzem, a Bratislavai Autógyár, a Veterán Club, a mozgássérültek autóklub­ja, de a többi is eredményesen dolgozik. Az alapszervezeteknek önsegélyes műhelyeik is vannak, ezeket a tagok bármikor igénybe vehetik. A Junior klub a fiatalok felkészítésére szakosította magát. 0 A honvédelmi-műszaki szak­körök közül melyeket érdemes még megemlíteni?- A városkerületi szervezet munkája sokrétű. Kezdeném a fel­sorolást a rádiósokkal, akik közel hétszázan vannak. Munkájuk eredményességét fémjelzi, hogy tavaly mi rendeztük meg a rádió- távírászok szlovákiai bajnokságát. A modellezésnek tagságunk 12,3 százaléka, főleg fiatalok hódolnak. A szakkörökben egyre több irá­nyítható modell készül, ami bővíti a fiatalok műszaki ismereteit, alko­tó munkára készteti őket. A hifi­klubok tagjainak tevékenysége is figyelemre méltó. Ám minden le­hetőséget még nem használtak ki, gondolok itt a számítógépekre. Az a célunk ugyanis, hogy a jövőben több műszakilag kiöregedett szá­mítógépet megvásárolunk és azo­kat szakköri tevékenységre alkal­massá tesszük. Meggyőződésem, hogy ez is hozzátartozik a honvé­delmi neveléshez. • Hogyan veszik ki részüket a társadalmi munkából, s a jövő­ben milyen mértékben bővítik az anyagi és műszaki ellátottsá­gukat?- Azzal kezdeném, hogy a vá­roskerületi bizottság székházát egy családi házból közel 8000 óra társadalmi munkával alakítottuk át. A két konferencia közötti idő­szakban tagjaink 280 ezer óra tár­sadalmi munkát végeztek, s ezzel mintegy hétmillió korona értéket hoztak létre. Itt említeném meg, hogy míg öt évvel ezelőtt a negy­ven alapszervezetünk 75 százalé­ka rendelkezett saját létesítmény­nyel, ma ez az arány több mint 80 százalék. Tagjaink a választási program teljesítését 27 ezer óra társadalmi munkával segítették elő, összegyűjtöttek 1260 mázsa ócskavasat és színes fémet. Ami a kérdés másik részét illeti, a dúb- ravkai lakótelepen új honvédelmi létesítményt építünk. A továbbiak­ban átépítjük a jarovcei, a devini lőteret, a Műszaki Üveggyár mel­lett elkészül a modellezők stadion­ja. Szó van arról is, hogy a közel­jövőben új székház és autósisko­la épül. 0 Mit szeretne még megemlí­teni?- Elsősorban azt, hogy a lakos­ság polgárvédelmi felkészítése te­rén is helytállunk, a tisztek és a tiszthelyettesek klubjai egyre jobban aktivizálódnak. A jövőben még jobban együtt akarunk mű­ködni a Nemzeti Front többi tö­megszervezetével. A legjobb járá­si szevezet cím harmadszori el­nyerése sem adhat okot az elége­dettségre, a céltudatosabb mun­kát tekintjük most a kongresszus évében is a fő feladatunknak. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 6 1983. V. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom