Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-18 / 115. szám, szerda

ÚJ szú 3 1983. V. 18. Costa Rica-i küldöttség érkezett Managuába Nicaragua kész tárgyalásokat kezdeni Hondurasszal Letartóztatások Chilében Francia-NSZK csúcs Párizsban Ellentétek a gazdasági kérdéseket illetően - egyetértés a rakétatelepítés ügyében (ČSTK) - Párizsban kedden befejeződött a francia-nyugatné­met csúcstalálkozó. Francois Mit­terrand elnök és Helmut Kohl kancellár kétnapos tárgyalásai so­rán a kétoldalú kapcsolatokról, nemzetközi s ezen belül hadügyi kérdésekről folytatott eszmecse­rét. Mitterrand és Kohl néhány órás négyszemközti beszélgetést is folytatott, s emellett a francia kormány épületében a több mi­niszterből álló két küldöttség is tárgyalásokat folytatott. Franciaország és az NSZK megerősítette egyetértését az új amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítésével - közölte a francia államfő szóvivője a hétfői tárgyalások után. A francia lapok ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ták, hogy a katonapolitika és a szocialista országokhoz fűződő viszony kérdéseit illetően Párizs és Bonn álláspontja sosem állt ilyen közel egymáshoz. A francia-nyugatnémet csúcs legfőbb napirendi pontját azonban a gazdasági kérdések alkották, ugyanis a két ország között e té­ren jelentős a feszültség. Francia- ország tarthatatlannak minősíti az NSZK-val folytatott árucsere rend­kívül magas deficitjét (tavaly 38 milliárd frank volt). A francia külke­reskedelmi miniszter rádióinterjú­jában figyelmeztette Bonnt: ha nem tesz megfelelő lépéseket e dificit korlátozására, Franciaország el­lenintézkedéseket léptet érvénybe. A tegnapi francia lapok vélemé­nye megegyezik abban, hogy Franciaország és az NSZK csu­pán arról adott tanúbizonyságot, hogy a közepes hatótávolságú ra­kéták kérdésén kívül csak kevés közöttük a megegyező vélemény. (ČSTK) - A chilei junta bejelen­tette, hogy a bányászok szakszer­vezeti szövetségének vezetősé­gét, amely a „Nemzeti tiltakozási nap“ kezdeményezője volt, „za­vargások szításának és a gazda­ság veszélyeztetésének“ vádjával bíróság elé állítják. A bányák ve­zetősége közölte, hogy a szak­szervezeti szövetség négy veze­tőjét szigorúan megbüntetik. Chilében péntek óta már több mint 600 embert tartóztattak le. Az elmúlt hét végén zavargások rob­bantak ki azt követően, hogy elte­mették a hét nappal ezelőtti tünte­tés során a rendőri önkény követ­keztében meghalt két személyt. A fenti felvételen: a rendőri egy­ségek brutálisan beavatkoznak a május 11 -i santiagói tüntetés résztvevői ellen. Megkezdődött az SPÖ rendkívüli kongresszusa Sinowatz megkapta a kormányalakítási megbízást (ČSTK) - Bécsben 580 küldött részvételével kedden megkezdő­dött az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) rendkívüli kongresszusa. A tanácskozást a pártvezetők azért hívták össze, hogy „megma­gyarázzák“ a legutóbbi parlamenti választásokon való gyengébb szereplés okait. Ezenkívül azt szeretnék formálisan jóváhagyatni, hogy az SPÖ az Osztrák Szabad­ságpárttal (FPÖ) „kis“ koalíciót alakított. A kongresszusi megnyitó után Bruno Kreisky pártelnök és lekö­szönő kancellár, majd őt követően utódja, Alfred Sinowatz mondott beszédet. Kreisky bejelentette, hogy még egy ideig megtartja pártelnöki tisztségét. Sinowatz tájékoztatta a küldötteket az SPÖ következő időszakra szóló politi­kájának alapelveiről. Hangsúlyoz­ta, hogy kormánya elsősorban a foglalkoztatottság jelenlegi szint­jének fenntartására, a beruházási tevékenység felélénkítésére és az adóreform megvalósítására fog törekedni. Részleteket nem közölt, csak annyit mondott, hogy a ké­szülő kormánynyilatkozat magá­ban foglalja majd a konkrét intéz­kedéseket. Hallgatóságát biztosí­totta arról, hogy az SPÖ fogja a jövőben is meghatározni Auszt­ria bel- és külpolitikáját. A kongresszuson bejelentették, hogy Rudolf Kirchschläger ál­lamfő Sinowatzot bízta meg for­málisan az úi kormány megalakí­tásával. „Jeles“ karrier Az osztrák lapok az elmúlt he­tekben különösen sokat foglalkoz­tak Friedrich Peter ügyével. Peter az újonnán alakult koalíciós kor­mány kisebbik tagjának, a Sza­badságpártnak a parlamenti klub­elnöke, s mellesleg tagja volt a hit­leri SS-nek. Épp emiatt volt felhá­borodva a közvélemény is, ugyan­is Peter megpályázta a szövetségi tanács, az osztrák parlament alsó­háza elnöki tisztjét. A Wochenpresse című bécsi lap dokumentumokkal illusztrálja annak az SS-alakulatnak a rém­tetteit, amelynek Peter is tagja volt. Peter húsz hónapig harcolt az alakulat kötelékében, s most azt állítja, hogy abban az időben épp szabadságon volt. A dandár egy­kori katonáinak vallomása szerint azonban az egész keleti front tér­ségében senkit sem szabadsá­goltak. A Profil című hetilap közölte több száz közéleti személyiség azon köveletését, hogy Peter tá­vozzon a politikai porondról, mert további karrierje kárt okozna az országnak. A lap hozzáfűzi, hogy sehol a Nyugaton nem futott be ilyen karriert egy volt SS-tiszt, még az NSZK-ban sem, mint Pe­ter Ausztriában. A közvélemény határozott tilta­kozása - no és bizonyára a magu­kat blamálni nem akaró szociálde­mokraták nyomása - meghozta gyümölcsét. Steger, az FPÖ elnö­ke tegnapi rögtönzött sajtókonfe­renciáján jelentette be: Friedrich Peter lemond arról, hogy jelöltes­se magát a szövetségi tanács egyik elnöki tisztségébe. Az SS- alakulat volt tagja azonban szük­ségesnek tartotta levélben közöl­ni, hogy „lemondása nem jelenti a személyes vagy kollektív bűnök beismeréséts hogy az FPÖ par­lamenti klubjának elnöki tisztségét meg akarja tartani... (ČSTK) Strauss az NSZK-nak az NDK-val szembeni politikája felülvizsgálását követeli Nyilvánosságra hozták a bonni kormány új takarékossági intézkedéseit (ČSTK) - Franz-Josef Strauss, a nyugatménet kormányban képviselt Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor tartomá­nyi kormányfő ismét azt követelte, hogy Bonn a két német állam viszonyát illetően törekedjen „na­gyobb konfrontációra“. A Die Welt című napilapnak adott interjújában egyebek között azt állította, hogy az NSZK-nak az NDK-val szem­beni politikájában „fájdalmas kor­rektúrákat“ kell végrehajtani, s hogy az unionista kormánypár­tok „nem hagyhatják jóvá mind­azt, ami ellen tizenhárom évig keményen harcoltak“. Strauss ki­jelentette, hogy a megkötött szer­ződéseket ugyan „figyelembe kell venni“, de arra kell törekedni, hogy „a német népnek az önren­delkezésre való jogával össz­hangban magyarázzák őket“. Kommentárunk < (ČSTK) - Costa Rica-i politiku­sok küldöttsége tegnapra virradó éjszaka Managuába érkezett, hogy a nicaraguai vezetőkkel a két ország közötti határproblémákról tárgyaljon. Ismeretes, hogy Costa Rica te­rületén nicaraguai emigránsok el­lenforradalmi csoportjai húzódtak meg. A korábbi hasonló tárgyalá­sokon a Costa Rica-i fél ígéretet tett arra, hogy korlátozza a Nicara- gua-ellenes bandák tevékenysé­gét, és megakadályozza ellensé­ges akcióikat. Az ellenforradalmá­rok azonban délről mind több tá­madást intéznek Nicaragua ellen. A San José-i kormány azzal az indokkal, hogy nincs állandó had­serege, javasolta az ún. Contado- ra-csoportnak (Mexikó, Venezue­la, Panama és Kolumbia), hogy küldjenek az országba „béke­erőket“. Az említett négy állam külügyminiszterei azonban múlt hét végi találkozójukon elutasítot­ták ezt a javaslatot, mivel megva­lósítása a külföldi beavatkozást legalizálná. Ehelyett azt indítvá­nyozták, hogy küldjenek megfi­gyelőket a kritikus határ menti tér­ségbe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn éjszaka folytatta vitáját a ni­O_okatlanul sürgőssé vált a brit torykormánynak az új parlamenti választások megtar­tása. Mint ismeretes, Thatcher kormányfő kérésére a múlt héten II. Erzsébet királynő feloszlatta a brit parlamentet. A miniszterel­nök az új választásokat június 9-re írta ki, tehát nagyon rövid, de min­den jel szerint rendkívül kemény választási csatározások előtt áll a szigetország. összesen 650 mandátumért fo­lyik majd a harc a pártok között. Jelenleg a Konzervatív Pártnak 332 mandátuma van, míg a legna­gyobb ellenzéki párt, a Munkás­párt 238 képviselői helyet mond­hat magáénak. A konzervatívok­nak 36 mandátumos többségük van a parlamentben az ellenzéki pártokkal szemben. A Thatcher- kabinet 1979-ben vette át az or­szág irányítását az addig kor­mányzó munkáspártiaktól. Akkor a hírmagyarázók többségének vé­leménye ' megegyezett abban, hogy a szavazópolgárok a konzer­vatívok hatalomra juttatásával nem a toryk programja iránti szim­pátiájuknak, hanem a munkáspárti kormánnyal szembeni elégedet­lenségüknek, bizalmatlanságuk­nak adtak hangot. Margaret Thatcher a parlamenti választások kiírásával kereken egy esztendővel rövidítette meg saját kormányának hivatali idejét. Erre természetesen azért kerülhe­tett sor, mert feltétlenül bízik ab­ban, hogy „elsöprő“ győzelmet arat a Munkáspárttal szemben Kétségtelen, a legutóbbi közvéle­caraguai panaszról. Miguel d’Es- coto nicaraguai külügyminiszter felszólalásában ismét rámutatott, hogy már második hete folyik or­szága ellen hadüzenet nélküli há­ború Honduras területéről. A fele­lősség ezért az Egyesült Államo­kat terheli, amely Hondurasból és a somozista bandákból saját ag­resszív politikájának eszközét ala­kította ki. A külügyminiszter meg­erősítette, hogy Nicaragua kész a Contadora-csoport közvetítésé­vel azonnal kétoldalú tárgyaláso­kat kezdeni Hondurasszal. Jeane Kirkpatrick, az USA ENSZ-képviselője válaszában durva kirohanásokat intézett a sandinista kormány ellen. Kije­lentette, hogy az Egyesült Államok csak fegyvereket szállít Nicaragu­ába, és „azoknak a nicaraguaiak- nak nyújt segítséget, akik nemzeti önállóságukért harcolnak“. A nyílt amerikai beavatkozás beismerése a BT-ben bíráló vissz­hangra talált. A tanácskozáson felszólalók aggodalmukat fejezték ki a konfliktus fokozódása miatt. A BT a tegnap éjszakai órákban folytatta vitáját. Az el nem kötele­zett országok egy csoportja a kér­désben határozott javaslatot dol­gozott ki, s ezt a tanács elé ter­jeszti. ménykutatások szerint a konzer­vatívok fölényben vannak a Mun­káspárttal szemben, a százalé­kokban kifejezett arányok nagyon eltérőek. Egyes adatok 21 száza­lékos, mások 17,5, továbbá 15 és 12 százalékos fölényt mutatnak ki. A Munkáspárt 5 százalékos jelen­legi konzervatív párti előnyt ismer el. A számok azonban önmaguk­ban nem jelentenek sokat, hiszen azt tartják, a brit belpolitikában nagyon rövid idő alatt is születhet­nek váratlan fordulatok. Ezt látszik alátámasztani a választások elő­rehozása, bár a lépését a „vas- lady“ azzal indokolta, hogy el akarja oszlatni a kétségeket, talál­gatásokat. Miért reménykedik Thatcher kormányfő abban, hogy a szava­zók ismét a konzervatívokra adják le voksukat és újabb öt évre bizto­sítják az ő uralmát? Ezt sokan az utóbbi hónapok gazdasági fellen­dülésével magyarázzák, sőt, a kormány a jövő évre 3 százalé­kos növekedést jósol, továbbá csökkenteni kívánja a magánvál­lalkozók és az egyéni adófizetők terheit. A nacionalista érzelmű, s nem jelentéktelen csoportokra pedig azzal akar hatást gyakorolni a választási hadjáratban, hogy ismét megpróbálja kihasználni a Malvin-szigetekért folytatott há­borúban elért brit győzelmet Mindez azonban kétélű fegyver. A Munkáspárt szerint a kormány nem hisz a jelenlegi pozitív gazda­sági tendenciák tartósságában, ezért hozta előre a választásokat. 1981 -ben ugyanis már volt biztató gazdasági fellendülés a szigetor­szágban, de csak néhány hónapig tartott. A Malvin-szigetekkel kap­csolatban pedig azzal érvelnek a munkáspártiak, hogy a háború horribilis összegekbe került, amit a brit átlagpolgároknak, főleg a munkásoknak kellett megfizetni­ük. A Munkáspárt talán leghatáso­sabb belpolitikai érve pedig az, hogy a négyéves toryuralom alatt 2 millióval nőtt a munkanélküliek tábora, amely jelenleg kb. három és félmilliósra tehető. A Malvin-kaland Thatcher sze­rint „visszaadta a britek önbizal­mát és önbecsülését“. Azonban a konzervatívok önbizalma sem olyan erős és megingathatatlan, mint ahogyan azt demonstrálni szeretnék. A bizonyos pozitív jelek ellenére a szigetország még ko­rántsem lábalt ki a bajokból, ren­geteg az olyan megoldatlan és nagy horderejű probléma, ami a vesztüket is okozhatja. A mun­kanélküliség mellett a drasztikus, szakszervezet-ellenes törvénye­ket és nem utolsósorban a katona- politikát kell említenünk. A kormánnyal szemben a Mun­káspárt választási kiáltványa há­rom fő kérdéscsoport megoldásá­ra összpontosítja a figyelmet. Az első a munkanélküliség, a máso­dik a szociális vívmányok védel­me, a harmadik pedig a nukleáris leszerelés. Michael Foot, a Mun­káspárt vezére azt ígéri, ha meg­nyerik a választásokat, öt év alatt egymillió alá szorítja a munkanél­küliséget, úgy, hogy nagyarányú beruházási programot hajt végre az állami iparban, a lakásépítés­ben stb., a hazai ipar védelmében importkorlátozásokat vezet be és megszűnteti a szakszervezetek ellen hozott törvényeket. A prog­ram számol az állami egészség­ügy fejlesztésével, a nyugdíjeme­léssel, a családi pótlékok növelé­sével és így tovább. Mint ismeretes, a Thatcher-kor- mány jelenleg minden erővel igyekszik elfojtani az országban egyre nagyobb méreteket öltő bé­kemozgalmat. A Munkáspárt egye­tért azzal, hogy a brit nukleáris erőt is számításba kell venni a szovjet-amerikai genfi tárgyalá­sokon. A kiáltvány ígéretet tesz továbbá a Trident rakéták korsze­rűsítési programjának leállítására, az amerikai robotrepülőgépek ter­vezett telepítésének - amibe Thatcherék minden feltétel nélkül beleegyeztek - felülvizsgálására és kiáll a nukleáris támaszpontok leszerelése mellett. A brit miniszterelnök maga­biztos kijelentései ellenére nem lehet előre eldöntöttnek te­kinteni a választások kimenetelét. A kérdés egyelőre nyitott marad “június9-ig MALINAK ISTVÁN A tegnapi nyugatnémet lapok nyilvánosságra hozták azokat az új „takarékossági intézkedése­ket“, amelyeket a bonni kormány a következő napokban tűz napi­rendre és hagy jóvá. A következő évben legkevesebb 11,5 milliárdot akarnak Bonnban megtakarítani az állami és közalkalmazottak bé­rének befagyasztásával, a szociá­lis segélyek csökkentésével és a különböző állami hozzájárulások korlátozásával. A nürnbergi Szö­vetségi Munkaügyi Hivatal költ­ségvetését például több mint 2 milliárd márkával csökkentik, vagy­is nem várható újabb munkahe­lyek létesítése. A jövő évi költség- vetés mintegy 900 millió márkát akar megtakarítani a bérek befa­gyasztásával s további százmillió­kat a szociális programok korláto­zásával. Csehszlovák—szíriai konzultációk (ČSTK) - Abdel Halim Khad­dam, a szíriai kormány alelnöke, külügyminiszter tegnap Damasz- kuszban fogadta Stanislav Svo­boda csehszlovák külügyminisz- ter-helyettest, aki a két ország külügyminisztériumai konzultáció­ján részt vevő csehszlovák kül­döttséget vezeti. A csehszlovák küldöttséget tegnap Abdái Kadir Kaddúr, a szíriai kormány gazda­sági ügyekkel megbízott alelnöke is fogadta. Stanislav Svoboda tol­mácsolta a szír képviselőknek a csehszlovák nép szolidaritását az imperializmus és a cionizmus mesterkedései ellen vívott harcuk­ban, és hangsúlyozta: hazánk sokoldalúan támogatja a paleszti- nai nép harcát. Brit erőpróba

Next

/
Oldalképek
Tartalom