Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-13 / 86. szám, szerda
ÚJ szú 5 983. IV. 13. Közös cselekvéssel BEFEJEZŐDTEK a városi pártkonferenciák is. Az évzáró pártgyűléseken, a helyi, az üzemi és a városi konferenciákon a kommunisták felelősségteljesen elemezték munkájukat. Figyelmüket a politikai, gazdasági, szervezési és más időszerű feladatokra irányították. A kommunisták évzáró gyűléseit, konferenciáit a rima- szombati (Rimavská Sobota) járásban is a bíráló elemzés légköre határozta meg. A járási pártbizottság és a pártszervezetek nagy figyelmet fordítottak az előkészületi munkákra. Ez jó alapot biztosított az elvégzett munka értékeléséhez és az újabb feladatok kijelöléséhez. Az előkészítéskor a fő hangsúlyt az évzáró tanácskozások megszervezésére helyezték. E célból 3-5 tagú munkacsoportokat alakítottak, melyekben több mint 3500 kommunista segített a pártszervezeteknek az előkészítésben. A járási pártbizottság pedig tizenhét olyan pártszervezet munkáját értékelte, amelyben komolyabb problémák, hiányosságok fordultak elő. A káder-, illetve a személyi változások, végrehajtásában jelentős szerep hárult a pártcsoportokra, melyek értékelték a párttagok munkáját. A pártcsoportok gyűlésein a kommunistáknak több mint a fele mondta el véleményét az egyes kérdésekkel kapcsolatban. Ez lényegesen megkönnyítette a pártbizottságok munkáját. A beszámolók reálisan értékelték a gazdasági eredményeket, az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén. Pozitívumként emelték ki, hogy a pártszervezetek sokat segítettek a belső tartalékok feltárásában, a hatékonyság növelésében, a minőség javításában, a munkafegyelem megszilárdításában. Több pártszervezet bírálta a munka- szervezést, a munkafegyelem lazulását, a gépek gyakori meghibásodását, a kijavítások elhúzódását és több más negatív jelenséget. A mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetek beszámolói a CSKP KB 4. ülése határozataiból kiindulva hangsúlyozták, hogy fokozni kell a növénytermesztést, különösen a szálas takarmányok termesztését. Elmondták, hogy sok helyen elhanyagolják az állat- tenyésztést, nem megfelelő a takarmányok ízesítése, nem a súly- gyarapodás szerint adagolják a takarmányt. Az irányításban és a munkaszervezésben mutatkozó fogyatékosságokat is több helyen bírálták, például a Rimaszombati, Nagybalogi (Veľký Blh), Kraškovi Efsz-ben, a Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban stb. A PÁRTSZERVEZETEK a gazdasági és szociális kérdéseken kívül nagy figyelmet szenteltek a párt eszmei, politikai-nevelői kérdéseinek. Szóltak a szemléltető agitáció fontosságáról is. A szemléltető agitációval kapcsolatban többen kifogásolták, hogy sok esetben nem időszerű, nincs összhangban az adott üzem, munkahely konkrét feladataival. Kevés figyelmet szentelnek a haladó módszerek, racionalizációs és a szocialista munkabrigádok propagálására. Több pártszervezetben még mindig formálisan viszonyulnak e kérdéshez. A tökéletesített pártoktatási rendszer tapasztalatairól is sok szó esett, kiváltképp arról, hogy milyen kérdések merülnek fel a szemináriumokon s hogyan reagálnak erre az előadók és a pártbizottságok. Milyen a kommunisták marxista-leninista képzettsége. Ilyen és hasonló kérdések vetődtek fel a Tornaijai, a Gömörpanyiti (Gemerská Panica) Állami Gazdaságban, illetve falusi pártszervezetben. A pártélet egyes kérdései közül foglalkoztak a párt vezető szerepének érvényesítésével. E téren az elmúlt években lényeges változás állt be. Javult a pártbizottságok és a tagsági gyűlések előkészítése. Ebben nagy segítséget nyújtanak a pártcsoportok. A párt- bizottságok rendszeresen ellenőrzik a határozatok és a kapott feladatok teljesítését. A kommunisták tanácskozásain kiemelten foglalkoztak a párttagság összetételének javításával, összhangban a CSKP KB 3. ülésének határozatával. A rimaszombati járás pártszervezetei 1982- ben teljesítették az ezzel kapcsolatos feladatokat. A legjobbak között említhetjük a Hnúšťai Vegyi üzem, a Tornaijai Gépgyár, aTiso- veci ZŤS, a Tornaijai Ruhagyár pártszervezeteit. A pártszervezetek beszámolóinak közös vonása volt, hogy teljes mértékben hitet tettek pártunk politikája mellett, támogatják a CSKP KB 7. ülésének határozatait. A pártszervezetek, a kommunisták teljes mértékben megértették a nehézségeket, a nemzetközi helyzet bonyolultságát. Tudják, hogy a nehéz feltételek között is biztosítani kell pártunk XVI. kongresszusának és a Központi Bizottság üléseinek határozatát. Az évzáró tagsági gyűlések és konferenciák színvonalát igazolja a tagság jelenléte is, mely több mint 95 százalékos volt, továbbá, hogy a résztvevők közel egynegyede bekapcsolódott a vitába, melyet a magas fokú tárgyilagosság, az alkotó hozzáállás jellemzett. A vitában felszólaló kommunisták tanúsították, hogy nagy felelősséget éreznek a párt politikájának megvalósításáért. Mindent megtesznek a munkaidő jobb kihasználásáért, a hatékonyság fokozásáért, az üzemanyag fogyasztásának csökkentéséért és nem utolsósorban a nyereséges gazdálkodásért. A felszólalásokból kicsengett, hogy a kommunisták nemcsak látják a nehézségeket, hanem meg is tesznek mindent azok leküzdéséért. A FELSZÓLALÓK bírálták az egyes termékek gyenge minőségét és szóltak az élő munka részaránya csökkentésének szükségességéről, a munkatermelékenység fokozásáról, az energia és a nyersanyagokkal való takarékosságról, a termékek innovációjának szükségességéről. A határozati javaslatok, valamint a kommunisták által jóváhagyott határozatok bizonyítják, hogy a rima- szombati járásban a kommunisták mindent elkövetnek a gazdasági fejlesztés magasabb ütemének biztosításáért, a termelékenység növeléséért, a minőség javításáért, az ésszerű gazdálkodásért és takarékosságért. A tervfeladatok végrehajtását rendszeresen ellenőrzik majd a pártbizottságok ülésein s a taggyűléseken. PÉK VENDEL A népi ellenőrök sokrétű munkája Rendszeresen, szigorúan A korábbi párthatározatok és a jnb tanácsának 240/81-es számú rendelkezése értelmében a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Jnb Népi Ellenőrző Bizottsága az elmúlt esztendőben tevékenységét a nép- gazdasági és az államigazgatási szervek munkájának vizsgálatára irányította, s ennek keretében összesen 21 ellenőrzést kezdeményezett 291 objektumot érintve. A járás kiválasztott mezőgazdasági üzemeiben elsősorban arra voltak kiváncsiak a szakemberek, hogy az állattenyésztésben dolgozó szakmunkások és vezetők be- tartják-e a korábbi esztendők ellenőrzései nyomán foganatosított intézkedéseket. Az ismételt vizsgálatok - sajnos - csak megerősítették a korábbi észrevételeket, s a növendékállatok kedvezőtlen elhullási aránya az elmúlt évben sem javult lényegesen. A legtöbb gazdaságban takarmányozási gondokkal magyarázták a nem kívánatos jelenséget, fény derült azonban állategészségügyi és irányítási, szervezési fogyatékosságokra is. A mezőgazdasági üzemekben végzett ellenőrzések alkalmával szemügyre vették a nagy teljesítményű gépek idényen kívüli elhelyezését, karbantartását és javítását. A megismételt ellenőrzések után pozitív változásokról szóltak a jelentések, bár néhány nagyüzemben még előfordultak fogyatékosságok a javítások minőségét és a gépek karbantartását illetően. Az ipari üzemekben végzett vizsgálatok is számos fogyatékosságra hívták fel a figyelmet. A Járási Építőipari Vállalat eszközgazdálkodása a tervteljesítés szempontjából nem kielégítő. Az üzem a kívánatosnál jóval több építkezésbe kezdett, s ezeket nem tudta határidőre befejezni. A javítói és karbantartói tevékenysége is jócskán elmarad a szlovákiai és közép-szlovákiai átlagszinttől. Az üzem a tervezés stádiumában - amikor már be kellene nyújtania alapanyagigényeit - sok esetben még nem rendelkezett költségvetési dokumentációval. így fordulhatott aztán elő, hogy a vállalat tavaly csak ötven százalékra tudta fedezni alapanyag-szükségletét. Jelentős fogyatékosságokra figyeltek fel az ellenőrök a számlázásnál, s több esetben tapasztaltak aránytalanságot a költségek és az elvégzett munka között is. Az építőipari vállalat tavaly jelentősen túllépte a szállítási költség- keretét is. A közvagyon védelmét néhány művelődési és kulturális intézményben ellenőrizték a népi ellenőrök. Megállapították, hogy általánosságban az értékekkel való gazdálkodás nem kielégítő. Már a nyilvántartás is sok helyen hiányos, noha a leltárkészítés módját és gyakoriságát egyértelmű rendelkezések szabják meg, a vezető dolgozók számára évenként megrendezett tanfolyamokról nem is beszélve. Olyan nagy értékű közhasználati cikkek, mint színes televíziók, lemezjátszók, magnetofonok, hangszerek, fényképezőgépek, nagyítók sokszor kihasználatlanul, meghibásodva porosodnak, más esetekben viszont magánhasználatra kölcsönzik őket. Ilyen és ehhez hasonló fogyatékosságokra illetve visszaélésekre derült fény a rimaszombati és a tornaijai (Šafárikovo) művelődési otthonban, valamint a Rimavská Baňa-i klenoveci, radkovái, feledi (Jesenské), rimaszécsi (Rimavská Seč), almágyi (Gemerský Jablonec), osgyáni (Oždany) és a hnúštai ifjúsági klubokban. A kereskedelemben immár rendszeressé váló vizsgálat az elmúlt esztendőben is a jól ismert fogyatékosságokra hívta fel a figyelmet: számos helyen megkárosították a vásárlókat, elrejtették a keresett árucikkeket, több esetben nem tartották be az alapvető higiéniai előírásokat sem. Manipulációk történtek a leltárkészítések alkalmával egyes árucikkek átárazásával. Ilyen hiányosságokat észleltek a Jednota vegyeskereskedéseiben Kisgömöriben (Ge- merček), Uzapanyiton (Uzovská Panica), valamint a Jednota tornaijai vendéglőjében. Komoly fogyatékosságokat állapítottak meg a nyári ellenőrzések a kurinci tó partján lévő Javorina vendéglőben, ahol a kimért szeszes italok esetében jelentős árdrágításra került sor. Egyes keresett árucikkek elrejtését fedték fel a Zdroj tornaijai 04-es számú üzletében, mégpedig 14 700 korona értékben. Hasonlóan csak a raktárba, s nem a pultra került a keresett áru Méhi- ben (Včelince) 1686 korona értékben. Az elmúlt esztendei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kiskereskedelmi üzlethálózatban és a vendéglátóiparban nem működött elég hatékonyan a belső ellenőrzés, hiszen a meglátogatott 126 üzlet és vendéglő közül csupán tizennégyben nem állapítottak meg valamilyen rendellenességet a népi ellenőrök. A jövőben ezért az ellenőrzések számának növelésére és a jelenleginél szigorúbb bírságolásra lesz szükség. HACSI ATTILA Öt nap az atomerőmű építésén Jaslovské Bohunice - szerda A tegnapinál is hidegebbre fordult az idő, bőrömig hatolt a fagyos szél, s ösztönös mozdulattal feltűröm kabátom gallérját. - Az irodában van egy tartalék kabátom- ajánlja föl segítségét Ján Moriš részlegvezető. Részéről e gesztus természetes, hiszen tudja, ma is az általa irányított munkacsoportok nyomába igyekszem. A héten immár harmadszor járom meg ezt az utat, s nem tagadom, egyre nagyobb izgalommal. Kísérőm ajánlatát elfogadom, de még mielőtt élnék is a beöltözés lehetőségével, egy dolognak szeretnék a végére járni. A kíváncsiság Karol Bodorik mérnökhöz, a Bohunicei Erőművek frissen létrehozott vállalat irányító és koordinációs szakosztályának vezetőjéhez juttat. Tőle szeretném megtudni, milyen fokú e napokban a dolgozók szociális ellátása.- Meleg holmival minden egyes dolgozónkat bőségesen elláttuk. Megfelelő lábbeliből is van elegendő, és nem panaszkodhatunk az egyéb védőeszközök hiányára sem. Fenntartásaink inkább a minőséggel szemben vannak. Sajnos, a készleteinket is eszerint alakítottuk ki, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a gyakorlatban több fogy e cikkekből, mint, az előírás megszabja. Tavalyi, tehát még nem elavult statisztikát tartok a kezemben. Eszerint hazánkban 4,5 millió fizikai dolgozó van; számukra évente úgy hatmillió munkaruhát, több mint hárommillió pár lábbelit, s csaknem huszonegymillió pár védőkesztyűt osztunk szét. Ebből a forrásból tudom meg azt is, hogy gyakran túlságosan is keveset bírnak ki. Fennakadás van a választékban is, hiszen a hiánycikk fogalma itt sem ismeretlen. Persze, ha pontos képet akarunk nyerni, látni kell az érem másik oldalát. Előfordul, hogy a dolgozók megalapozatlan követelésekkel állnak elő e téren. Ján Moriš segítségével beöltözöm a prémmel bélelt kabátba, s elindulunk a tetőre. Rudolf Silvia csoportvezető igyekszik felénk elsőként. „Minden panel elfogyott- mondja -, kéne már az utánpótlás.“ Felettesétől megnyugtató választ kap, hogy úton már az első szállítmány. ,,Ez nagyszerű“ - lelkesedik a jó hír hallatán, s én kihasználom a lehetőséget egy rövid beszélgetésre.- Erre a kérdésre már gondolatban számtalanszor válaszoltam magamnak is. Mert először az embernek önmagával kell tisztáznia hogy miért tart ki egy munka mellett évek hosszú során át. Én huszonkét éve vagyok már a bratislavai Hydrostavnál, változatlanul szigetelőként dolgozom. Többek közt ott voltam a senicai Szlovák Selyemgyár, a vágsellyei Dusló, a bratislavai Slovnaft, a komáromi hajógyár, vagy a gbelcei téglagyár építésénél. Most már 13. éve atomerőműveket építek. A csoportommal a V-1 -esen is dolgoztunk. Van tehát némi tapasztalatom, ezért is örülök, hogy a kicsi kollektíva vezetőjeként az évek során gyűjtött tudásomat most átadhatom a fiatalabb kollégáknak. Mert nézze csak - mutat a közeli csoport felé -, köztünk mindig vannak olyanok, akik csak most indulnak a pályán. Nekik gondolom, jól jön az útmutatás. Egyszerű, és egyben bölcs magyarázat. Kár, hogy Rudolf Sliva is a szűkszavú beszélgető partnerek közül való. Mint mondja, helyette beszéljenek a tények. ítéljem meg őt a munkája nyomán, vagy hallgassam meg a kollégái véleményét is személyéről. Figyelmemet Imrich Magátra tereli.- Vele együtt kezdtünk a pályán. Ha tudja, bírja szóra őt is- mutat a másik csoport vezetője felé, s közben elindul a tüzes gépezettel.- Furcsa kérdés, mitagadás- mosolyog Imrich Magát, s nyilván kicsit naivnak is véli faggató- zásomat, mert így folytatja. - Elképzelhető, hogy valaki 22 éven át Rudolf Sliva szigetelő (A szerző felvétele) csinálja ugyanazt anélkül, hogy ne szeretné? Engem csak a rossz időjárás tud kihozni a sodromból. A fagy és a szél nem zavar, nem félek a tűző naptól sem. Itt a tetőn az eső meg a havazás az ellenségünk. Úgy látom, ma sokat meg tudunk még csinálni, tiszta a plafon - mondja viccelődve, mutatóujját az égbolt felé emelve.- Mondja - fordulok Ján Mohéhoz a tető túlsó végén - megfizetik ennek a lelkes gárdának ezt a munkát?- Azt hiszem, hogy igen, hiszen bérrel kapcsolatos panaszt csak elvétve címeznek hozzám a fiúk. Egyébként teljesítmény alapján fizetjük őket, számukra azért is fontos, hogy idejében érkezzenek a hiányzó panelek. Nekünk, vezetőknek viszont kötelességünk mindig úgy intézni a dolgokat, hogy teljes legyen a munkaerő-kihasználás. Ha a bérezés érdekli, elmondok egy példát. A gépházban a tél elején egy fontos szigetelést végeztünk. Azt akartuk, hogy határidőre és jó minőségben meg legyen, ezért húszezer korona jutalmat ajánlottunk fel a csoportoknak, ha az elvárások szerint birkóznak meg a feladattal. Most hogy már részben ismeri is embereimet, gondolom elhiszi, hogy jóval határidő előtt készültek el a szigeteléssel.- S ha e héten sem vallanak szégyent, számíthatnak hasonló jutalomra?- Igen - hangzik az egyértelmű válasz. - Jómagam is erre következtetek a munkanaplóban szereplő feljegyzések nyomán. Tegnap ugyanis ismét csaknem mindnyájan ittmaradtak a nyújtott műszakban dolgozni. Sajnos, délután ismét havazott, így egyre gyakrabban nélkülözhetetlenek a vízhatlan vászonlapok. Lassan vége az első műszaknak, s mint látom, elfogyott az összes panel, szigetelésre is csak néhány négyzetméternyi vár. Ekkor halljuk, hogy valaki a tető pereméről kiabál: odalent befutott az első szállítmány. KESZELI BÉLA
