Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-13 / 86. szám, szerda

Munkadíjazás - érdem szerint A BRIGÁDRENDSZERŰ MUNKASZERVEZÉS ÉS JAVADALMAZÁS ELSŐ EREDMÉNYEI • NÖVEKSZIK A MUNKATERMELÉKENYSÉG, JAVUL A MINŐSÉG j KOMMENTÁLJUK Földmüvesszövetkezetünk a kvakovcei Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz az Ondava mentén, dombvidéken gazdálkodik a vra- novi járás északi részében, tehát a 2200 hektáros mezőgazdasági területen a munkák idejében való elvégzése sok erőfeszítést igé­nyel. Éppen ezért mi sem képez­tünk kivételt, gyakran panaszkod­tunk, hogy nem győzzük a mun­kát, sokat túlóráztunk - ez bizony többletkiadásokkal járt. Ebből vi­szont kevés hasznunk származott, mert a kimutatott munka szerint fizettünk, nem pedig aszerint, hogy az milyen hasznot hozott. így megszokottá vált, hogy a jó trakto­rosok a kiválóan elvégzett munká­ért ugyanolyan díjazásban része­sültek, mint a hektárokat felelőtle­nül megművelők. Az agronómu- sok mindent nem ellenőrizhettek. Elmondhatom, hogy a jók - és nemcsak a traktorosok örömmel- fogadták, amikor a pártalapszer- vezetben és a szövetkezet veze­tőségében az alapos előkészítést követően a munka átszervezésé­ről döntöttünk. Ennek értelmében a szövetkezeti tagokat az eredmé­nyeik alapján, illetve munkájuk haszna szerint díjazhatjuk. Min­dent áttanulmányoztunk, ami ez­zel a témával kapcsolatban hoz­záférhető volt. Megismerkedtünk a szenei CSSZB ÁG, a csilizrad- ványi (Čilizská Radvaň) Földmü- vesszövetkezet és más mezőgaz­dasági vállalatok tapasztalataival is. Sokat segítettek a szovjet szer­zők elméleti munkái is, melyekben általánosították a kolhozok ta­pasztalatait ebben a vonatkozás­ban, és nagyon nagy hasznukra váltak a szomszédos Kárpáton-túli terület földműveseivel fenntartott baráti kapcsolataink is. A brigád- rendszerű munkaszervezés mel­lett döntöttünk. Még nem vezettük be az önelszámoló brigádokat, viszont jelentős lépést tettünk meg az önelszámoló rendszerre való fokozatos áttérésben. Most tehát az, aki jobb minő­ségben végez el egy munkát, töb­bet is keres. A munka minőségét a brigádközösség ítéli meg, s hogy ki mennyit végzett el, azt a brigád- vezető, illetve a brigád agronómu- sa igazolja. A brigádközösség te­hát a munkaszervező funkcióját vállalta magára, ugyanakkor el­lenőrzi a minőséget és dönt a pré­miumok elosztásáról is. A brigád így nemcsak műszaki-termelő, ha­nem fontos termelő-nevelő egy­séggé is vált. Az új munkaszervezés nem A Zábfehi Klement Gottwald Új Kohó Üzem dolgozóinak kezde­ményezése és szocialista munka­versenye nagyban előmozdítja a kiváló gazdasági eredmények elérését. Ennek köszönhető, hogy tavaly elnyerték A szocialista munka üzeme címet. Ez az üzem elsősorban pótalkatrészeket szál­lít a Klement Gottwald Új Kohó Vállalat többi üzemének. Évente 1500 tonna pótalkatrészt állítanak elő 15 millió korona értékben. A képen: Božena Flašarová egy hengerpad megjavított elektromo­torjának tekercselését szigeteli (Vladislav Galgonek felvétele-ČTK) okozott nehézséget számunkra, hiszen a mezőgazdaságra eddig is a kollektív munka volt a jellem­ző. A tapasztalatok alapján a nö­vénytermesztésben dolgozók kol­lektíváját két brigádra osztottuk, s mindegyik megkapta a szövet­kezeti határ felét. Sokkal nehe­zebb volt kidolgozni a munkadíja­zás alapelveit úgy, hogy egyértel­műen az érdem szerinti javadal­mazás elvéből induljunk ki. A java­dalmazás részesedési formáját választottuk. A bruttó mezőgazda- sági termelés értékéből hektárra átszámítva meg kellett állapíta­nunk például a mélyszántás érté­két, a vetés előtti talajelőkészítés értékét az egyes termények sze­rint, a tömegtakarmánybetakarítá- si műveletek értékét stb. Ez na­gyon aprólékos munka volt, me­lyet nemegyszer nyílt vélemény- csere élénkített. Főleg akkor került sor erre, amikor az egyes munkák vállalaton belüli értékét határoztuk meg, s mikor rájöttünk, hogy az egyes műveletek esetében né­hány traktoros bérrészesedése 17 százaléktól több mint 40 százalé­kig terjedt. Tehát volt elég „ceru- za“-teljesítmény. A különböző át­számítások és megfontolások után abban állapodtunk meg, hogy a műveletek értékének 22 száza­lékát tehetik ki átlagosan a mun­kadíjak. így mindenki előre kiszá­míthatja, melyik munkáért mennyit kaphat, s hogy az alapmunkadíja mennyivel növekszik a megtakarí­tott gázolajmennyiség szerint. Az alapmunkadíjhoz a jó minő­ségért 30 százalékos prémiumot is jóváhagyhatunk, ennek megha­tározására ugyancsak megvannak az előírásaink. Nem akarom rész­letesen leírni a különböző számítási módokat, melyek segítségével a munkadíjakat és a prémiumokat állapítjuk meg. Tavaly még nem szereztünk egész éves tapaszta­latokat, az aratás folyamán ugyan­is a brigádjaink szétestek, s ismét a régi módszer szerint kezdtek dolgozni. Adminisztratív módon ugyan létezőkként tüntethettük volna fel a brigádokat, de nem akartuk önmagunkat becsapni. A brigádok nem bírták ki, mivel még nem volt részletekbe menően és mindenki számára érthetően kidolgozva az anyagi érdekeltsé­gi rendszer, és nem tulajdonítot­tunk nagy jelentőséget a politikai­szervezési előkészítésnek. Az őszi talajelőkészítés és az ősziek vetése óta már minden munka- szakaszon az új módszer szerint dolgozunk. És ie kell szögezni, hogy sikeresen. Egyébként a múlt év sem volt teljesen sikertelen. Még most is van elegendő jó mi­nőségű takarmányunk, s a tavaszi időszak után is marad még bizo­nyos tartalékunk. A szövetkezeti kollektíva tavaly 21%-kal növelte a mezőgazdasági termelést. A jó takarmányalap, a brigádrendszerű munkaszervezés és munkadíja­zás az állattenyésztésben ugyan­csak meghozta az eredményt, lé­nyegesen növekedett a tejterme­lés, tehenenként és évenként 624 literrel, s az év végén ez 3605 liter volt. A kelet-szlovákiai kerületben a tehenenkénti tejhozamban az első öt között szerepelünk. A tavalyi, főleg pedig az idei tapasztalatok bizonyítják, hogy helyes utat választottunk. Olyan tények is alátámasztják ezt, mint amilyenekre a traktorosok munká­jában lelhetünk; mióta az istálló- trágya-kihordást a mennyiség sze­rint díjazzuk, a traktorosok nem­csak hogy kihasználják a pótko­csik teljes kapacitását, hanem kö­zülük néhányan a nagyobb teher­bírású régi pótkocsikat is kijavítot­ták; a határban csaknem kétszer annyi munkát végeztünk el mint tavaly, mégis több mint háromezer liter gázolajat megtakarítottunk; olyan esetet is meg kellett olda­nunk, amelyben a traktorosok el­utasították az olyan társsal való beosztást, aki nem tudott jól dol­gozni, vagy nem jött akkor, amikor az agrotechnikai határidő megkö­vetelte; lényegesen csökkent a ta­vaszi munkák első szakaszában a gépek meghibásodása is. Ma már mindkét brigádban a tömegta­karmányok betakarítására készül­nek és arra, hogy a gabonabeta­karítás idején naponta legalább 25 gabonakombájnt vetnek be. JÁN HERMANOVSKÝ mérnök, a kvakovcei CSSZB Efsz elnöke, a vranovi járási pártbizottság elnökségének tagja Ne idegenkedjünk a mikroelektronikától! A tudományos-műszaki kutatás és fejlesztés legújabb vívmányai között kiemelkedő szerepe van a mikroelektroni­kának, amely a további gazdasági növekedés és társadalmi haladás egyik legjelentősebb forrását és eszközét fogja képezni. Ahhoz azonban, hogy a mikroprocesszoros forrada­lom napjaink tudományos-technikai forradalma keretében teljes mértékben kibontakozhasson, nemcsak a szükséges elektronikai alkatrészek, mikro- és miniszámítógépek töme­ges gyártására van szükség, hanem a társadalom ez irányú igényét és érdeklődését is ki kell fejleszteni. Nagyon időszerű ez a kérdés napjainkban, hiszen a Szövet­ségi Elektrotechnikai Ipari Minisztérium létrehozása óta Sokat változott a helyzet a hazai mikroelektronikai fejlesztésben és gyártásban, s a mikroelektronikai együttműködés a KGST- országok között is a szocialista gazdasági integráció egyik legdinamikusabban fejlődő szakterületévé vált. A TESLA szakosított kutatóintézetei és vállalatai, a számítástechnikai és az automatizációs kjtatóintézetek, valamint a ZPA Ipari Automatizációs Müvek vállalatai ma már olyan számítástech­nikai berendezéseket, alap- és perifériaegységeket gyárta­nak részben csehszlovák, részben pedig a többi szocialista országban gyártott alkatrészekből, amelyek bátran felvehetik a versenyt az iparilag fejlett nyugati országok hasonló termékeivel. Ezt az a kiállítás is bizonyítja, amely ezekben a napokban tekinthető meg a Csehszlovák Televízió Mlynská dolina-i bratislavai székházában. Az utóbbi években a Csehszlo­vák Televízió a szemléltető ismeretterjesztés lehetősé­geit kihasználva nagy gondot fordított a mikroelektronika, a számítás- és a robottechnika népszerűsítésére. Ezt az igyekezetet tükrözi a Mikroelektronika és a televízió című kiállítás is a programkészítő főépület bejárati csarnokában, amely sokrétűen mutatja be a Csehszlovákiában gyártott mini- és mikroszámítógépek legújabb típusait, valamint a mikroelektronikai szakoktatás korszerű segédeszközeit, a hordozható iskolai számítógépeket. A mikroelektronika területén kibontakozó nemzetközi együttműködés lehetősé­geit gazdag bemutatóval szemléltetik a kiállításon a szovjet Elorg és a magyarországi Metrimpex külkereskedelmi szer­vezetek. A mini- és mikroszámítógépek, valamint az alkalmazási programok nagyobb arányú elterjedését azonban döntő mér­tékben fékezi az a közismert tény, hogy kezelésük, s főleg a programok készítése különleges ismereteket igényel. A dolgozók többsége csupán sejti, esetleg nem is sejti a számítógépek működési elvét, nem ismeri a programok különleges nyelvezetét, a sokak számára érthetetlen és nehezen felfogható új szakkifejezések tömege pedig egyene­sen elriasztja az érdeklődőket. Ezért sokan úgy vélik, hogy a számítástechnika gyakorlati alkalmazásához csak a negy­ven éven aluliak rendelkeznek a szükséges adottságokkal. A gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy negyven éven felül is vannak műszakilag és matematikailag fejlődőképes embe­rek. Akárhogy is van, tény, hogy mielőbb le kell dönteni azt a misztikus válaszfalat, amely ma még elkülöníti a társada­lom szélesebb rétegeit a számítástechnika alkalmazásától, hiszen rövidesen megjelennek már a különböző háztartásvi- teli, szórakozási és egyéb célokra szolgáló személyi számító­gépek is. MAKRAI MIKLÓS AKI VISSZAÉL TISZTSÉGÉVEL NEM ÉRDEMLI MEG A BIZALMAT A megbecsülés és a tekintély nem jár együtt semmilyen beosz­tással, tisztséggel. A döntő az, hogyan végzi az ember feladatait, milyen ismeretei vannak, szem előtt tartja-e a szavak és a tettek egységének elvét, tud-e szervezni, példát mutat-e a többieknek. A szocializmus iránti hűséget nem elég szavakkal hirdetni, azt tettekkel kell bizonyítani. Mindezt Imrich Sládkovič, a Staving harmadik építkezési igazgatósága volt igazgatójának és Pavol Eliašek, a Limbachi Hnb elnökének társadalomellenes tevékenysé­gével kapcsolatban hangsúlyozzuk. Sládkovičnak volt egy Volga személygépkocsija. Elromlott az indítóberendezés s ezért utasítást adott, hogy a vállalata vegye meg ezt az alkatrészt, annak ellenére, hogy gépparkjában ilyen típusú kocsi nem is volt. Az indítót egy­szerűen kisajátította, egyik beosz­tottját pedig utasította, a nyilván­tartásban tüntesse fel, hogy egy munkagépbe szerelték be az al­katrészt. ELIAŠEK ÉS A FALUSZÉPÍTÉS Sládkovič barátjának, Eliašek- nek szüksége volt menetes acél­csövekre. Sládkovič parancsot adott az egyik technikusnak, szál­lítsanak ilyen csöveket Limbach- ba. A Staving alkalmazottjai az ár és a szállítási díj megtérítése nél­kül összesen 30 méternyi csövet raktak le Eliašek udvarában, 2692 korona értékben. Amikor fél év után rájöttek, hogy a csövek körül nincs valami rendben, Eliašek, mint a hnb elnöke utólag, de egy fél év előtti dátummal megrende­lést íratott a csövekre, azzal, hogy azokat a faluszépítésre használ­ták fel és a hnb 4392, koronát ki is fizetett értük. Milyen magyarázatot adtak erről a barátok? Sládkovič úgy magyarázkodott, hogy a csöveket szállító munká­sok nem értették meg szavait és kétszer annyi csövet szállítottak Eliašek udvarába mint amennyiről szó volt. És miért az ő udvarába? A hnb-nek állítólag nem volt alkal­mas helye erre. Eliašekkel pedig megállapodott, hogy a számlát el­küldik, de aztán megfeledkeztek róla... A számla csak akkor ké­szült el, amikor vizsgálatot indí­tottak. Eliašek arra hivatkozott, hogy a csöveket a Limbachi Hnb falu- szépítési akcióra akarta felhasz­nálni. A csövek egy részét, állító­lag a tanács beleegyezésével, köl­csön kérte. A valóságban, miután megkezdték a vizsgálatot, lakásán arra akarta rábeszélni a hnb egyik dolgozóját, tanúsítsa, hogy többi munkatársával együtt tudott arról, hogy Eliašek a csövek egy részét kölcsön kérte. Egy másik hnb- dolgozótól azt akarta, bizonyítsa, hogy a csöveket a Z-akcióban épí­tett üzlethelyiség épületében használták fel. Sajnos mindketten eleget tettek kérésének, s így őket is felelősségre vonják, hamis ta­núzásért. GÁZOLAJAT LOPTAK AZ IGAZGATÓNAK Sládkovičnak családi háza volt Limbachban, melyet gázolajjal fű­töttek. Bár neki kellett volna vi­gyáznia az üzemben a szocialista tulajdonra, két beosztottját utasí­totta, töltsenek meg több húszlite­res tartályt és tegyék be a sze­mélygépkocsijába. Bebizonyoso­dott, hogy legalább 800 liter fűtő­olajhoz jutott így. Természetesen ő rendelkezett azzal az igazgatói alappal, melyet a dolgozók rendkívüli jutalmazá­sára kellett volna felhasználnia. Sládkovič visszaélt ezzel a lehető­séggel. így például 600 korona rendkívüli jutalmat utalt ki titkárnő­jének azzal, hogy vegyen ezért az összegért kávét. További három beosztottjának is kiutalt 600-600 korona jutalmat, amelyből száz koronát megtarthattak, a többit a nemzetközi nőnap ünnepségére használtak fel. Maga is felvett 3000 koronát, a pénzt nem tette vissza, különböző nevekre kiállított utal­ványokkal fedezte magát. Az igaz­gatói alapot különféle ajándékok vásárlására, megvendégelésre is felhasználta. BÍRÓSÁGI UTÓJÁTÉK Csak idő kérdése volt, mikor derül fény a Staving üzeme igaz­gatójának kisded játékaira. Az ügyész a büntetőtörvénykönyv ér­telmében végül felelősségre vonta Sládkovičot és több munkatársát valamint Eliašeket. A szocialista vagyon elleni bűntettel, a beosz­tással való visszaéléssel, köteles­ségei elmulasztásával és meg­vesztegetéssel vádolta őket, elő­ször a IV. városkerületi majd a fel­lebbezés után a városi bíróság előtt. Eliašek ellen a szocialista vagyon elleni bűntettben való bűn­részesség, a hivatallal való visz- szaélés és hamis tanúzásra való rábeszélés miatt indítottak eljá­rást. Hogyan viselkedett Sládkovič a bíróság előtt? Részben beisme­rő vallomást tett, de azt állította, hogy mindent a vállalat érdekében csinált. Szerinte mintegy 5-10 000 koronát a szabályokat megszegve osztott szét - megvendégelésre, más vállalatok dolgozóinak meg­vesztegetésére -, de a szabályo­kat csakis azért sértette meg, hogy teljesítsék a tervet. A gázolajról nem volt hajlandó nyilatkozni. És hogy naponta a vállalat költségein autózott Limbachba, illetve a mun­kahelyére? Igen, de másokat is magával vitt - és mindez szintén a tervteljesítés érdekében. Eliašek a kihallgatások során elismerte bűnösségét, de a tár­gyaláson vallomását visszavonta, azt állítva, hogy a csöveket a Z- akcióra szervezte be. Végül azon­ban beismerte, hogy hamis tanú­zásra beszélte rá a hnb dolgozóját és ezzel egész védekezése alap­talannak bizonyult. A BÜNTETÉSEK A Bratislavai IV. Városkerületi Bíróság tízhónapi szabadság- vesztésre ítélte Sládkovičot és két évre megtiltotta, hogy anyagi fele­lősséggel járó munkakört töltsön be. Eliašeket feltételesen szintén tízhónapi szabadságvesztésre ítélte, ugyancsak eltiltva őt két év­re az anyagi felelősséggel járó munkakörtől. Az elítéltek felleb­beztek. Sládkovič feltételes bünte­tést, Eliašek pedig felmentést kö­vetelt. A Bratislavai Városi Bíróság úgy vélekedett, hogy mind a két vádlott fontos munkakört töltött be és súlyos bűncselekményeket kö­vetett el. A városi bíróság hatály­talanította a városkerületi bíróság ítéletét ,és Sládkovičot 13, Eliaše­ket 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Mindketten nem tölthetnek be anyagi felelősséggel járó mun­kakört és kötelesek megtéríteni az általuk okozott kárt. JAROSLAV MEŠKO ÚJ SZÚ 4 1983. IV. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom