Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. III. 12. „Salvador túl közel van“ Reagan 298 miliő dolláros közép-amerikai segélyterve (ČSTK) - Az amerikai elnök 298 millió dollárt kér a Kongresz- szustól a közép-amerikai orszá­gok megsegítésére. Reagan csü­törtök este a gyáriparosok szövet­ségében mondott beszédében a salvadori rezsimnek nyújtandó katonai támogatás összegét 110 millió dollárban jelölte meg. Ez csaknem kétszerese az eredetileg kért 60 millió dollárnak, amelyet mellesleg a törvényhozás még nem is hagyott jóvá. A pénzt túl­nyomórészt a salvadori partizánel­lenes egységek egyesült államok­beli kiképzésére fogják fordítani. Reagan szerint így az amerikai hadseregnek nem kell közvetlenül részt vennie a salvadori harcok­ban. Az elnök tagadta, hogy salva­dori beavatkozásról lenne szó. Azt mondta, hogy Közép-Amerika szerinte „túl közel van“, és straté­giai értéke „túl magas“. Reagan azzal is érvelt, hogy a salvadori hazafiak győzelme folytán a kör­nyező országokban, Panamában majd Mexikóban is a „kommunista veszély“ fenyegetne, tehát az Egyesült Államok „létérdeke“, hogy minden eszközzel segítse a salvadori rezsimet a partizánok elnyomásában. Az Egyesült Államok kormánya már keresi is a legmegfelelőbb helyet a salvadori kormánykato­nák kiképzési központjának. A Pentagon véleménye szerint Honduras lenne a legmegfelelőbb. A Washington Post című lap sze­rint a hadügyminisztérium képvi­selői megerősítették, hogy a Rea- gan-kormányzat kész állni szavát, s konkrét lépéseket tesz a salva­dori katonák felkészítésére irányu­ló széles körű program megvalósí­tására. Egyes jelentések szerint salvadori fegyveres erők állomá­nyának mintegy fele venne részt amerikai kiképzésben. ROGERS TÁBORNOK NEM AKAR LEMARADNI (ČSTK) - Az amerikai vezetők militarista kampányához csatlako­zott csütörtökön Bemard Rogers tábornok, a NATO európai csapa­tainak főparancsnoka. Míg azon­ban Reagan és a Pentagon, az állítólagos szovjet veszélyre hivat­kozva szorgalmazza a nukleáris fegyverkezés jelentős fokozását, Rogers tábornok - a képviselőház hadügyi bizottsága előtt - a ha­gyományos fegyverekre fordított összegek további növelését köve­telte. Rogers, aki egyben az Európá­ban állomásozó amerikai csapa­tok főparancsnoka, azt is állította, hogy a NATO-nak konfliktus ese­tén nem lenne elegendő katonája, lőszere és haditechnikája. Ezért a NATO-tagállamokat katonai kia­dásaik évi 4 százalékos növelésé­re szólította fel. Genfi leszerelési bizottság Szovjet javaslat (ČSTK) - A genfi leszerelési bizottság csütörtöki üléséh a szov­jet küldöttség javasolta, tekintsék át az atomenergetika biztonságos fejlesztésével kapcsolatos problé­mákat, s dolgozzanak ki ennek megfelelő nemzetközi megállapo­dást. Viktor Iszraeljan szovjet küldöttségvezető aláhúzta e kér­déskör rendkívüli fontosságát és időszerűségét. Hiszen napjaink­ban gyors ütemben'fejlődik a nuk­leáris energetika, s állandóan gya­rapodik a nem katonai jellegű nuk­leáris berendezések száma. Ez magyarázza azt, miért tanúsítanak az államok egyre nagyobb érdek­lődést az atomenergetika bizton­ságos fejlesztésének garantálása iránt. PERU Rendörsortűz Limában (ČSTK) - A perui rendőrség csütörtökön sztrájkoló munkások­ra nyitott tüzet. Négy munkás meghalt, s mintegy százan meg­sebesültek. A rendőrség könny­gázt és vízágyúkat is bevetett a tüntetők ellen, s több mint 500 személyt letartóztatott, köztük a Perui Dolgozók Általános Szö­vetségének négy vezetőjét. A szakszervezet a növekvő inf­láció és az amúgy is alacsony életszínvonal további romlása el­lem tiltakozásul hirdette meg csü­törtökre a 24 órás általános sztráj­kot. A sztrájkkal egyébként öt to­vábbi szakszervezeti központ is szolidaritást vállalt. A kormány úgy igyekezett megelőzni a sztrájkot, hogy Limában öt napra érvényes rendkívüli állapotot rendelt el. A perui főváros utcáin 15 ezer rendőr tart szolgálatot, s egyebek között harckocsik is rendelkezé­sükre állnak, hogy azonnal el­nyomhassák a tiltakozás bármiféle megnyilvánulását. Egyiptom Bíróság előtt Iszmat Szadat társai (ČSTK) - Kairóban egy különle­ges bíróság a kormány három tag­jának szigorú megbüntetését kö­veteli. A belkereskedelmi, az ipar­ügyi, valamint a közlekedés- és távközlési minisztert azzal vádol­ják, hogy aktívan részt vettek Isz­mat Szadatnak, a meggyilkolt el­nök testvérének széles körű ma­chinációiban. A belkereskedelmi miniszterre például rábizonyították, hogy ab­bcti i az .uoutjii, amikor Egyiptom­ban húshiány volt, Iszmat Szadat fiával több tonna romlott húst ho­zott az országba. Ismert a paradi­csomléügy is: annak idején a mi­niszter 2.5 millió dollár értékben hozatott Egyiptomba paradicsom­levet, amely amellett hogy lopott áru volt, még romlott is volt. Az iparügyi minisztert azzal vádolják, hogy a Szadat család vállalatait ingyen látta el állami acéllal és vassal. Még nem elég? Törökországban az idén 25 új börtönt nyitnak meg, és 51 további fegyház építését kez­dik meg. A nagyarányú építke­zések bizonyára összefüggnek a török igazságügy-miniszter minap tett kijelentésével, mi­szerint a jelenlegi 663 börtön ,,nagyon kicsi“ a 40 milliós ország számára, és sürgős in­tézkedéseket kell tenni ,,e hiá­nyosság“ kiküszöbölésére. A Günaydin ankarai lap ez­zel összefüggésben emlékez­tet az új iskolák építésének ütemére. Törökországban ta­valy csak hat új gimnáziumot építettek fel, s az idén csupán nyolcat terveznek. 1983-ban tehát Törökországban kétszer annyi új börtön épül, mint ame- nyi iskolát építettek az elmúlt két esztendő alatt. (ČSTK) DURVA PROVOKÁCIÓ Az argentin külügyminisztérium tiltakozása az amerikai nagykövetnél (ČSTK) - Az Argentína és Kuba elleni durva provokációként fogha­tó fel az a „dokumentum“, ame­lyet az amerikai nagykövetség Buenos Airesben terjeszt. Ebben a washingtoni külügyminisztérium azzal vádolja Kubát, hogy „részt vállal a dél-amerikai, főleg az ar­gentínai felforgató mozgal­makban“. A dokumentumot röviddel azu­tán adták át a sajtó képviselőinek, hogy Reynaldo Bignone államfő elmondta beszédét az el nem kö­telezettek delhi csúcskonferenciá­ján. Az argentin államfő beszédé­ben többek között köszönetét fe­ki p Wiihpi kormánv/nak ami­att, hogy a tavalyi malvin-szigeteki konfliktusban Buenos Aires olda­lára állt. Argentin hivatalos körök, a poli­tikai pártok és a társadalmi szer­vezetek is a washingtoni doku­mentumban levő rágalmakat dúr­ba provokációnak minősítik, amelynek célja a jelenlegi argentin kormányzat destabilizálása. Bi­gnone elnök delhi sajtókonferen­ciáján hangsúlyozta, hogy a doku­mentum nyílt beavatkozás Argen­tína belügyeibe. A Buenos Aires-i külügyminisztérium az ügyben til­takozott az amerikai nagykö­vetnél. Nyikolaj Tyihonov Jugoszláviába látogat (ČSTK) - A JSZSZK Szövetsé­gi Végrehajtó Tanácsának meghí­vására Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök március közepén hivatalos baráti látogatást tesz Ju­goszláviában. Amerikai támadás a nemzetközi tengerjogi egyezmény ellen (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök tegnapra virradó éjszaka az Egyesült Államok part­jai melletti 200 mérföldes (360 km) sávot az USA „gazdasági érdeke­inek kizárólagos területévé“ nyil­vánította. Az övezetben Washing­ton fenntartja magának a jogot valamennyi természeti kincs ki­JERUZSALEM Meghiúsult merénylet az AI Aksza mecset ellen (ČSTK) - Az arab világ egyik legnagyobb mecsetje, a Kelet-Je- ruzsálemben levő AI Aksza me­cset ellen kísérelt meg támadást tegnapra virradó éjjel izraeli vallási fanatikusok egy csoportja. A rend­őrség azonban leleplezte az elő­készületben levő akciót s meghiú­sította. Negyven embert vettek őri­zetbe. Az izraeli rádió szerint a szélsőséges cionista elemek az izraeli hadsereg tulajdonát képező puskákkal és pisztolyokkal fel­fegyverezve készültek a táma­dásra. Az Izrael által megszállt Ciszjor- dániában és a Gázai-övezetben számos hasonló akciót hiúsítottak meg az elmúlt napokban. Halhul városában például múlt pénteken az egyik mecsetben bomba rob­bant. A Meir Kahan rabbi által vezetett fanatikus szervezet tagjai az izraeli katonai települések la­kosságával együtt szervezik eze­ket az akciókat. Nem titkolják, hogy céljuk a megszállt területek Ci mUmairüM, arab lakossága által szervezett tüntetések hullámának letörése. Hírügynökségi jelentések sze­rint Ciszjordániában és a Gázai- övezetben továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Tegnap is hatal­mas tiltakozó tüntetésekre került sor, s emberek tucatjait vették őri­zetbe. ETA-merénylet (ČSTK) - A baszkföldi San Se­bastian város közelében, a spa­nyol hadsereg egyik gyakorlóterén tegnapra virradó éjszaka nagyere­jű bomba robbant, és jelentős anyagi károkat okozott, de senki sem sérült meg. A gyakorlótér már tavaly novemberben bombame­rénylet célpontja volt. A mostani akció elkövetőinek sikerült elme­nekülniük, ám a merénylet végre­hajtásának módszere azt sejteti, hogy az ETA baszk nacionalista szervezet katonai szárnya hajtotta végre. használására, s ez érényes az amerikai csendes-óceáni és karibi területek körüli zónára is. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a kormányzat nem sokkal azután hozta meg egyoldalú dön­tését, hogy tavaly decemberben nem volt hajlandó aláírni a nem­zetközi tengerjogi egyezményt. Reagan rendeletével az USA hatalmas kiterjedésű, összesen mintegy tízmillió négyszetkilomé- ternyi óceán és tenger kizárólagos haszonélvezője akar lenni. A ren­delet egyébként azonnal érvénybe lépett. Olaszország Tiltakozó akciók Comisóban (ČSTK) - Comiso szicíliai vá­roskában, ahol a tervek szerint elhelyezik az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat, az elmúlt napokban több békeak­cióra, tüntetésekre, nagygyűlé­sekre került sor. Ezek résztvevői­nek képviselői Rómában tegnap sajtóértekezletet tartottak, s ismét tiltakoztak az amerikai rakéták hadrendbe állítása ellen. Arról is beszámoltak, hogy az olasz rend­őrség csütörtökön brutálisan, lé­pett fel a tüntetőkkel szemben, és néhányat megsebesített. A sebe­sültek között brit, holland, francia, nyugatnémet és amerikai állam­polgárok is voltak. A rendőrség tegnap az épülő comisói támasz­pont előtt tüntetők közül tizenöt személyt letartóztatott. Novoje Vremja Amerikai hadgyakorlat a panamai csatornaövezetben Az USA Hondurast választotta ki a közép-amerikai haladó mozgal­mak, illetve a Nicaragua elleni akciók bázisának. Nicaraguai terror­akcióikra itt készülnek fel a somozista ellenforradalmi bandák is (ČSTK-reprodukció) A Novoje Vremja című szovjet hetilap az elmúlt hónapokban Közép-Amerikában tartott amerikai hadgyakorlatok kapcsán e manőverek valódi céljáról ír. tes, már akkor 42 ezer amerikai tengerészgyalogos hajtott végre intervenciót Dominika ellen, s kí­séretükben csupán szimbolikusan jelent meg az a néhány katona, melyeket különböző latin-amerikai országok küldtek „az Amerika-kö- zi fegyveres erők“ képvisele­tében. A harmadik, nem kevésbé elha­nyagolható körülmény az, hogy a gyakorlat során felvonulási terü­letként használt térséget - a csa­torna-övezetet - a Pengaton Panamában február közepén zajlott le az a hétnapos hadgya­korlat, melyen az Egyesült Álla­mok hadseregének egységei, va­lamint a panamai nemzeti gárda alakulatai közösen vettek részt. A „Kindle Liberty 83“ három ok miatt is különleges figyelmet ér­demel. Mindenekelőtt kiemelkedő, hogy a Pentagon legújabb „kato­nai játékára“ olyan térségben ke­rült sor, mely a nicaraguai határtól csupán 400-500 kilométerre van. Nem beszélve arról, hogy szinte napokkal követte csak a „Big Pi­ne“ elnevezésű közös amerikai -hondurasi provokációs manőve­reket, melyek szintúgy Nicaragua államhatárai közelében zajlottak. Egyértelmű az egybeesés: azt gyakorolták be, hogyan lehet szá­razföldről és a tengerről körbekerí­teni egy „ellenséges“ országot. A második figyelemre méltó kö­rülmény az, hogy a hadgyakorla­ton mintegy 9000 amerikai katona vett részt. Panamát csupán 800 katona képviselte. Azaz, gyakorla­tilag az Egyesült Államok hadgya­korlatáról van szó, melyet kizáró­lag a közvélemény számára tűz­deltek meg két nemzeti zászlóval. Mindez kísértetiesen hasonlít an­nak a forgatókönyvnek a megis­métléséhez, melyet az Egyesült Államok 1965-ben Santo Domin- góban már kipróbált. Mint ismere­a salvadori hazafiak elleni harc­ra szánt egységek kiképzésére használja, ami megsértése nem csupán a nemzeti jognak, hanem a Panama-csatorna szuverenitá­sára vonatkozó megállapodásnak is. A „Big Pine“ csakúgy, mint a „Kindle Liberty“ természetesen Nicaragua ellen irányult. Ugyan­akkor figyelmeztetésül szánták nem csupán a salvadori hazafiak­nak, hanem Közép-Amerika vala­mennyi olyan mozgalmának, mely harcot kezdett hazája szabadsá­gáért és a demokrácia kivívásáért. Amerikai katonák a hadgyakorlaton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom