Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-07 / 31. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1983.11.7. Egyedül az edző a hibás? Nagy visszhangot kiváltó, a szovjet labdarúgás gondjait, de elsősorban az irányításával kapcsolatos problémákat tárgyaló, élesen kritikus hangú cikk jelent meg az egyik legnépszerűbb szovjet hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta hasábjain - jelenti az MTI. Á szerző, Jurij Roszt az egyik legismertebb szovjet újságíró. Roszt a válogatott rossz szereplésének egyik fontos okát a gyakori edzőváltásban, a csapat vezetőinek átgondolatlan cserélgetésében látja. Ezzel kapcsolatban felveti az állami sportirányítás felelősségét, rámutatva, hogy túlságosan egyszerű dolog minden kudarcért az edzőt kikiáltani bűnbaknak, s leváltani.- Lehet, hogy nem is mindig azokat váltjuk le, akiket kellene? Ha bebizonyosodik az edző hozzá nem értése, akkor azért felelniük kell azoknak is, akik a saját területükön hozzá nem értést tanúsítva - kinevezték őt. A labdarúgóválogatott vezetőit cserélgetve sokszor elfeledkezünk arról, hogy őket is kinevezte valaki a posztjukra - írja Roszt, arra célozva, hogy a Mundial után is csupán a válogatott vezető edzőjének kellett távoznia. .. A szakíró a szovjet válogatott nem kielégítő szereplésének másik okát abban látja, hogy a szovjet labdarúgás jelenlegi állapotában a játékosok helyzete nemcsak az objektív tényezőktől, tehetségüktől, munkaszeretetüktől, fizikai képességeiktől függ, hanem sokszor az edző, vagy éppen egy harmadik személy, a játékos iránti Az 1984-es esztendő elején a jugoszláviai Szarajevóban rendezik meg a XIV. téli olimpiai játékokat. A jövő év egyik legnagyobb sporteseményére már javában folynak az előkészületek. A Belaszica hegység lejtőin (nem messze Bosznia-Hercegovina fővárosától) kerül majd sor az alpesi sizők versenyeinek lebonyolítására. A pálya főpróbáját a nemrég lebonyolított Világ Kupa-versenyek jelentették. Felvételünkön az új felvonó, amely a verseny színhelyére szállítja a si- zőket. (ČSTK-felv.) Labdarúgó SZNL II - kelet A tavaszi menetrend XVI. forduló, március 13.: Vranov-Sp. Nová Ves, Ru- žomberok-B. Bystrica, Čaňa -Čadca, Stropkov-Kys. N. Mesto, Snina-Svidník, Giral- tovce-Podbrezová, Svit-Bar- dejov, V. Kapušany-Detva. XVII. forduló, március 20.: V. Kapušany-Vranov, Det- va-Svit, Bardejov-Giraltovce, Podbrezová—Snina, Svidník -Stropkov, Kys. N. Mesto-Ča- ňa, • Čadca-Ružomberok. B. Bystrica-Sp. Nová Ves. XVIII. forduló, március 27.: Vranov-B. Bystrica, Sp. Nová Ves-Čadca, Ružomberok -Kys. N. Mesto, Čaňa-Svid- ník, Stropkov-Podbrezová, Snina-Bardejov, Giraltovce -Detva, Svit-V. Kapušany. XIX. forduló, április 3.: Svit-Vranov, V. Kapušany-Gi- raltovce, Detva-Snina, Barde- jov-Stropkov, Podbrezová -Čaňa, Svidník-Ružomberok, Kys. N. mesto-Sp. Nová Ves, Čadca-B. Bystrica. XX. forduló, április 10.: Vranov-Čadca, B. Bystrica -Kys. N. Mesto, Sp. Nová Ves -Svidník, Ružomberok-Pod- brezová, Čaňa-Bardejov, Stropkov-Detva, Sni na-V. Kapušany, Giraltovce-Svit. XXI. forduló, április 17.: Giraltovce-Vranov, Svit-Sni- na, V. Kapušany-Stropkov, Detva-Čaňa, Bardejov-Ru- žomberok, Podbrezová-Sp. Nová Ves, Svidník-B. Bystrica, Kys. N. Mesto-Čadca. XXII. forduló, április 24.: Vranov-Kys. N. Mesto, Čad- ca-Svidník, B. Bystrica-Pod- brezová, Sp. Nová Ves-Bar- dejov, Ružomberok-Detva, Čaňa-V. Kapušany, Stropkov -Svit, Snina-Giraltovce. XXIII. forduló, május 1.: Snina-Vranov, Giraltovce -Stropkov, Svit-Ča- ňa, V. Kapušany-Ružomberok, Detva-Sp. Nová Ves, Bar- dejov-B. Bystrica, Podbrezo- vá-Čadca, Svidník-Kys. N. Mesto. XXIV. forduló, május 8.: Vranov-Svidník, Kys. N. Mes- to-Podbrezová, Čsadca-Bar- dejov, B. Bystrica-Detva, Sp. Nová Ves-V. Kapušany, Ru- žomberok-Svit, Čaňa-Giral- tovce, Stropkov-Snina. XXV. forduló, május 15.: Stropkov-Vranov, Snina-Čad- ca, Giraltovce-Ružomberok, Svit-Sp. Nová Ves, V. Kapu- šany-B. Bystrica, Detva-Čad- ca, Bardejov-Kys. N. Mesto, Podbrezová-Svidník. XXVI. forduló, május 22.: Vranov-Podbrezová, Svidník -Bardejov, Kys. N. Mesto-Det- va, Čadca-V. Kapušany, B. Bystrica-Svit, Sp. Nová Ves -Giraltovce, Ružomberok-Sni- na, Čaňa-Stropkov. XXVII. forduló, május 29.: Čaňa-Vranov, Stropkov-Ru- žomberok, Snina-Sp. Nová Ves, Giraltovce-B. Bystrica, Svit-Čadca, V. Kapušany -Kys. N. Mesto, Detva-Svid- ník, Bardejov-Podbrezová. XXVIII. forduló, június 5.: Vranov-Bardejov, Podbrezo- vá-Detva, Svidník-V. Kapušany, Kys. N. Mesto-Svit, Čad- ca-Giraltovce, B. Bystrica- Snina, Sp. Nová Ves-Strop- kov, Ružomberok-Čaňa. XXIX. forduló, június 12.: Ružomberok-Vranov, Ča- ňa-Sp. Nová Ves, Stropkov-B. Bystrica, Snina-Čadca, Giral- tovce-Kys. N. Mesto, Svit -Svidník, V. Kapušany-Pod- brezová, Detva-Bardejov. XXX. forduló, június 19.: Vranov-Detva, Bardejov-V. Kapušany, Podbrezová-Svit, Svidník-Giraltovce, Kys. N. Mesto-Snina, Čadca-Strop- kov, B. Bystrica-Čaňa, Sp. Nová Ves-Ružomberok. rokonszenvétől vagy ellenszenvétől. Mindez arra készteti a játékosokat, hogy megelégedjenek a válogatottba kerülés puszta tényével, a jó játék, a győzelemre való törekvés háttérbe szorul. Jurij Roszt kitér a szovjet labdarúgó-bajnokságban tapasztalható elfogult bíráskodásra is. Ennek okát abban látja, hogy a bírók nem főfoglalkozásban űzik ezt a tevékenységet, s ki vannak téve annak, hogy erkölcsileg és anyagilag is befolyásolják őket. A megoldás egyik lehetséges módja lenne - Roszt szerint -, ha külön foglalkozássá válna a bíráskodás, létrehoznák a bírók szakmai szervezetét, s ezt az igazságügyi szerveknek rendelnék alá. A cikkíró szerint a szovjet labdarúgás alapjául szolgáló klubrendszer jelenlegi formájában idejétmúlttá vált. Ma már szinte jelentőségét vesztette, hogy jól játszik-e egy csapat, vagy sem, telve-e a stadion vagy éppen ürességtől kongnak a lelátók. A klubot csak akkor tölthetnék be feladatukat, ha pénzügyileg önállóakká válnának. Ha a csapat jól játszik, lenne pénze a klubnak, ha nem akkor üres maradna a kassza. A játékosok fizetését teljesítményük függvényében, szerződésben kellene szabályozni. A jelenlegi szabályozatlan helyzet ugyanis ahhoz vezet, hogy a játékosok sportpálya- futásuk mintegy tíz éve alatt nem annyira a játékra, a minél jobb teljesítményre összpontosítják figyelmüket, hanem arra, hogyan tudnak minél több pénzt összegyűjteni! A labdarúgás vezetői ezt a szándékot kihasználva az irányítás eszközévé tették a különböző törvénytelen juttatásokat. Azzal honorálják vagy éppen büntetik a játékosokat, hogy lehetővé teszik nekik lakásuk, gépkocsijuk szabályellenes, gyakori váltogatását, a külföldi utakat, illetve, ha úgy tetszik, megtagadják tőlük ezeket a lehetőségeket. Mindez csak megbéklyózza a labdarúgókat, s nem a jobb teljesítményre ösztönzi őket. Gazdag program A szovjet sportolókra gazdag sportműsor vár 1983-ban. Több mint 250 jelentős nemzetközi rendezvényen vesznek részt otthon és külföldön egyaránt. A Szovjetunióban megrendezésre kerülő versenyek közül a legjelentősebb a Szovjetunió Népei VIII. Spartaki- ádja nemzetközi döntője. Ezen kívül március közepén 33 ország tornászai állnak rajthoz a Mowcow News, valamint a Riga ’83 versenyein. A szakemberek új tehetségek feltűnésére számítanak a június első napjaiban rendezendő evezős nemzetközi regattán. Október 22.-30. között Jereván fogadja a világ legjobb súlyemelőit. November végén Moszkvában 18 ország műkorcsolyázóinak részvételével hagyományos műkorcsolyázó versenyt rendeznek. Decemberben Moszkvában a jégko- rongozók az Izvesztyija Díjáért vetélkednek. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Svédország, Finnország és az NSZK együttese mellett valószínűleg Kanada olimpiai válogatottja is pályára lép. Tornatermi bemelegítést végeznek a Lokomotíva futbaliistái. Az előtérben a mosolygós Ján Kozák látható. (G. J. felvétele) Vissza a válogatottba? A sportrajongók körében mostanában igen gyakori a kérdés: „Mi van Ján Kozákkal?“ Az érdeklődés érthető, hiszen 1981 legjobb hazai futballistája, a válogatott egyik erőssége az utóbbi félévben mintha teljesen eltűnt volna labdarúgásunk fellegekkel tarkított egéről. Ha Kozák után kutatunk, talán ott kell kezdeni, hogy' a kiváló középpályásunk a Dukla Praha csapatából nem a legegészségesebben tért vissza anyaegyesületéhez, a Lokomotívához. Lábát egy látszólag meggyógyított sérülés gyengítette. Eleinte mozgásán ez nem igen látszott, ám rúgásairól lerítt a félés, az óvatosság, s a labdáért vívott közelharcban szintén nem mert kockáztatni. Nem, Kozák tudása nem kopott meg a prágai katonacsapatban töltött két év alatt. Hogy visszatérésekor egy árnyalattal mégis halványabb teljesítményt nyújtott, mint amilyet tőle a múltban megszoktunk, az éppen az elővigyázatossággal magyarázható. Amint az néhány bajnoki mérkőzés során és után kiderült, Kozáknak volt oka az óvatosságra. Az orvosok ugyan egészségesnek minősítették a sérülésből felépült lábát, ám az belül egy-egy erősebb rúgásnál, keményebb ütközésnél vagy elrugaszkodásnál meg-megsaj- dult. A Lokomotíva-Prešov ligamérkőzés után halaszthatatlanná vált a műtét. Október 12-től aztán egy jó ideig sántikálva járt-kelt a neves labdarúgó. A műtét, majd a piešťanyi gyógykezelés - úgy tűnik - sikerült, hiszen Ján Kozák jelenleg már teljes lendülettel végzi a leg- megerőltetőbb, legnehezebb edzési gyakorlatokat is, s csapatával együtt szorgalmasan készül a tavaszi idényre. Nemcsak a tornatermi edzéseket vállalja, hanem az erdei futást, a vágtázást, és minden más gyakorlatot egyforma lendülettel, igyekezettel végez. Előkészületi mérkőzéseken is csatasorba áll és ott a fáradhatatlan Módej; Józseffel együtt ismét uralja a középpályát. Szervez, küzd, építi a játékot s közben gólokat is lő. Mindezt majdnem ugyanolyan szinten, mint néhány évvel ezelőtt.- Újra a régi formában érzem magam - mondta a minap az egyik edzés után. - Igaz, Andrej Ištók edző szerint mozgásomon néha még észrevehető a tavaly belém rögződött óvatosság, ám bízok abban, hogy február végéig leküzdöm ezt, illetve elfelejtem. Amikor azt kérdeztem tőle, megpályázza-e újból a címeres mezt, nem ódzkodott a választól: „Nekem elsősorban az a célom, hogy ismét a „régi“ Kozák legyek - és még néhány évig eredményesen játszhassak a hazai élvonalban. Ha pedig szüksége lesz rám a válogatottnak, szívesen állok rendelkezé- sére.“ GAZDAG JÓZSEF Fiatal óriás Alekszandr Gomelszkij, a szovjet kosárlabda-válogatott edzője, a sportág egyik legtekintélyesebb nemzetközi szakembere szerint Sa- bonis az utóbbi évek legkiemelkedőbb fiatal kosárlabdázója (Vojtíšek-felv.) A szovjet kosárlabda válogatott centerének sportsikerei szinte testmagasságával együtt nőttek. Arvidas Sabonis, a kaunasi kétméteres diák már 15 évesen a Litván SZSZK ifjúsági válogatottjában szerepelt. Egy évvel később - ekkor már 208 cm volt a testmagassága - az Európa-bajnokságot nyert szovjet ifjúsági válogatott tagjaként ünnepelhették. Tavaly pedig a mindössze 18 évesen 214 cm-re nőtt fiatalember világbajnoki aranyéremig vitte. Kolumbiában ő volt a VB legfiatalabb játékosa. Meg kell jegyezni, hogy a harmadik alkalommal világbajnoki címet nyert szovjet együttesben soha nem jutott szóhoz ilyen fiatal kosárlabdázó. Társai tréfásan meg is jegyezték: ha továbbra is így nő, akkor feltétlenül eljut az olimpiai aranyéremig. A tréfának azért van némi alapja. A szovjet bajnokságban Sabonis a Zalgiris színeiben játszik, s elsősorban az ő jó játékának köszönhetően az együttese az élmezőnyben halad. A lett kosárlabdázók legyőzték a sokszoros országos bajnok és négyszeres BEK-győztes CSZKA Moszkva csapatát. Novemberben a szovjet válogatott az Egyesült Államokban vendégszerepeit. Sabonis sok borsot tört az amerikai ellenfelek orra alá. Képtelenek voltak lefogni, ponterősen játszott. Még a 220 cm magas védők sem boldogultak vele. Kitünően küzdött a palánk alatt is: minden mérkőzésen legalább húsz lepattanó labdát szerzett és indításai is aranyat értek. Alekszandr Gomelszkij, a válogatott vezető edzője szerint Sabonis az utóbbi évek legkiemelkedőbb fiatal kosárlabdázója.- A kaunasi fiú - mondotta Gomelszkij - a szovjet kosárlabdázás legértékesebb centere. Az amerikai túrán fizikailag gyengébbnek tűnt ellenfeleinél. Ez azonban érthető, hiszen ebben a korban még nem is rendelkezhet megfelelő erővel. Az erő hiányának tudható be, hogy több átadási hibát vétett és cselezőkészségén is van javítani való. De ennek ellenére helytállt. Sabonis jelenleg a mezőgazda- sági akadémia hallgatója. Nem sportcsaládból származik, de ami a testmagasságot illeti, abban hű folytatója a családi hagyományoknak. Édesapja 190, édesanyja 180 centi magas. A kilencesztendős öccse is nyomdokaiban halad, Jurij Fedotovnak, Arvidas felfedezőjének irányításával kosárlabdázik. Arvidas ugyancsak kilencéves korában kezdett kosárlabdázni. Persze akkor még futballozott is. Télen pedig korongozott. Néhány évvel később már csak a kosárlabda érdekelte, bár akkor sem tűnt ki magasságával társai közül. Amikor a televízióban kosárlabdamérkőzést közvetítettek, feszülten figyelte a játékot, másnap pedig már a megfigyelt trükköket alkalmazta. 1981-ben Vilniusban az iskolások országos kosárlabdatornáján már nemcsak magasságával hívta fel magára a figyelmet - szerepelt akkor több kétméteres és ennél magasabb játékos is a csapatokban hanem tecnm- kájával, ügyességével is. (N.)
