Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám, péntek

ÚJ szú 5 1983. II. 4. Évzáró közgyűlések az efsz-ekben E gységes földmúvesszövet- kezeteinkben javában foly­nak az előkészületek az évzáró köz­gyűlésekre. A közgyűlésnek, mint a szövetkezet legfelsőbb irányítási szervének, fő feladata a múlt évi eredmények értékelése, valamint a CSKP XVI. kongresszusán kitű­zött feladatok teljesítésének ellen­őrzése. A közgyűlések egyúttal megvitatják a CSKP KB 7. ülésén hozott határozatokat a mezőgaz­daság idei feladatait, meghatároz­zák a szövetkezeti szervek konk­rét teendőit, valamint az efsz szo­ciális-gazdasági fejlesztésének fő irányait. Az évzáró közgyűlések sikeres előkészítésének alapvető feltéte­le, hogy a tagság tájékozott legyen a szövetkezet előtt álló idei terme­lési és felvásárlási feladatokról. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek teljesíthessék a tervezett feladatokat, világosan meg kell határozni a kollektívák munkakö­rülményeit, s gondoskodni kell ar­ról, hogy az efsz minden tagja és tisztségviselője részt vegyen a tervfeladatok megvitatásában. A szövetkezeteknek - a járási me­zőgazdasági igazgatóságokkal szoros együttműködésben - haté­kony segítséget nyújtanak a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsé­ge járási bizottságai is. Az évzáró közgyűlések előké­szítésének, de maguknak a köz­gyűléseknek is munkajellegüek- nek kell lenniük, azaz mentesnek a formalizmus minden megnyilvá­nulásától. Amint már említettük, ehhez a tervfeladatok konkrét le­bontása szükséges, s a vezetőség megbízott tagjainak, valamint az efsz felelős szakvezetőinek jelen­létében az egyes munkaszaka­szok előtt álló konkrét teendőket meg kell vitatni. F ontos követelmény, hogy minden esetben meghatá­rozzuk a felelősség mértékét, illet­ve az anyagi ösztönzés eszközeit. Az évzáró közgyűlések előkészí­tésében fontos feladatokat teljesí­tenek az efsz-ek bizottságai, külö­nösképpen az a bizottság, amely­nek a feladata a munkakezdemé­nyezés kibontakoztatásáról való qondoskodás. Az évzáró közgyűlések előké­szítése során minden szövetke­zetben döntő fontosságú feladatok és problémák megoldását kell szem előtt tartani, azt, hogy erő­södjön az efsz kedvező fejlődési irányzata, emelkedjen a mezőgaz­dasági termelés. Rendkívüli figyel­met kell szentelni a tartósan lema­radó munkaszakaszoknak, s az átlagon aluli gazdasági eredmé­nyeket felmutató szövetkeze­teknek. Mivel az állami tervben lefekte­tett feladatokból egyértelműen kö­vetkezik, hogy 1983-ban az egész mezőgazdasági és élelmezési ágazat fejlesztésében elsődleges helyet tölt be a növénytermesztés, valamennyi szövetkezetben elő­térbe kell helyezni ezt a termelési szakaszt. A növénytermesztés gyorsabb ütemű intenzifikálása, a legjobb tapasztalatok alkalma­zása döntő fontosságú tényező az élelmiszer-önellátás általános növelésében. Az évzáró közgyűléseken a szövetkezetek megvonják az ál­lattenyésztés eredményeinek a mérlegét is. Ezen a szakaszon, a tömegtakarmány-hasznosítás terén tapasztalható kedvező fejlő­dés ellenére, mindmáig nagyok a különbségek az egy termelési egységre eső takarmányfogyasz­tásban. Számottevőek a különb­ségek egyes szövetkezetek kö­zött, de a vállalatokon belül az egyes farmok és istállók közt is. Tovább kell keresnünk a gazdasá­gi állatállomány táplálása éssze­rűsítésének új útjait, szélesebben kell alkalmaznunk az új technoló­giákat, a tömegtakarmányok jobb hasznosítását elősegítő takar­mány-előkészítő módokat, javítani kell az állategészségügyi gondos­kodást, valamint az állatgondozók munkáját. Az irányítás területén a szövet­kezetek megvizsgálják a belső tar­talékok kihasználását a termelés­ben és a gazdálkodásban, a nö­vénytermesztési és az állatte­nyésztési veszteségek csökkenté­sében, különös tekintettel a tudo­mány és a technika vívmányainak érvényesítésére, valamint az üzemanyagok és az energia ta­karékosabb fogyasztására. A z efsz-vezetőségek és az SZFSZ szerveinek közös feladata, hogy fokozzák a szövet­kezeti tagság részvételét az irá­nyításban és a termelési feladatok teljesítésében. Az SZFSZ fő esz­köze, amellyel elősegítheti a gaz­dasági feladatok teljesítését - to­vábbra is a dolgozók munkakez­deményezésének felkarolása. A mezőgazdasági üzemek szocia­lista munkabrigádjaiban és a racio- nalizációs brigádok kollektíváiban sok száz efsz-tag dolgozik. Szük­séges, hogy ezt a bázist az eddigi­eknél jobban és következeteseb­ben orientáljuk a kulcsfontosságú feladatok teljesítésére. A siker alapja azonban a munkakezde­ményezés és a szocialista munka­verseny kibontakoztatásához szükséges feltételek megteremté­se, az elért eredmények erkölcsi és anyagi elismerése. Az idén ki akarjuk szélesíteni a Győzelmes Február 35. évfordulója tiszteleté­re kibontakozott felajánlási moz­galmat, még szélesebb körben akarjuk alkalmazni egyes verse­nyek és mozgalmak (pl. a tuchora- zyi, a jampole-prostéjovi mozga­lom) bevált tapasztalatait. Széle­sebb alapokon fejlesztjük a tö- megtakarmány-megtakarítást, va­lamint a mezőgazdasági gépek jobb kihasználását és karbantartá­sát elősegítő versenyeket. Az efsz-kollektívák első idei felajánlá­sai a szövetkezeti tagság öntuda­tos hozzáállásáról, az igényes fel­adatok teljesítésére irányuló igye­kezetről tanúskodnak. Az évzáró közgyűléseken a be­számolók kitérnek arra is, hogy az efsz-eknek, mint az SZFSZ alap- szervezeteinek, mennyire sikerül betölteniük szerepüket, azt, hogy a szövetkezetekben az emberek­kel való munkát miként segíti elő az SZFSZ új szervezeti felépítése. A munka értékelése és az új fel­adatok meghatározása mellett a közgyűlések előterében fognak szerepelni az efsz választott szer­vei és szakbizottságai munkájá­nak javításával kapcsolatos kér­dések is. Az évzáró közgyűlések előké­szítésének alapossága, valamint az efsz-vezetőség részéről előter­jesztett határozati javaslat tükrözi az egész szövetkezet munkájának eredményeit, de a termelési érte­kezleteken, az SZFSZ-gyűlése- ken stb. elhangzott javaslatokat és észrevételeket és a bizottságok ajánlásait is. N agyon fontos, hogy az év­záró közgyűléseken minél több efsz-tag fejtse ki véleményét az elért gazdasági eredményekről, a szövetkezet munkájáról, s min­den, a közgyűlés elé terjesztett javaslatokról. Csakis a tökéletes előkészítő munkától, a tagság széles körű és aktív részvételétől függ az efsz-ek legfelsőbb fóruma - az évzáró közgyűlés tanácsko­zásának sikere. ERVÍN ŽÍDEK, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsá­gának titkára Hatékonyság és minőség a nevelésben is ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS'AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB MAGYAR TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLÁJÁBAN Hazánk legnagyobb magyar ta­nítási nyelvű alapiskolájának, a párkányi (Štúrovo) egyik leg­szebb helyisége a Major István forradalmi emlékszoba. Itt tartot­ták évzáró taggyűlésüket az öt munkahelyre kiterjedő pártalap- szervezet tagjai. A tanácskozáson az érsekújvári (Nové Zámky) járá­si pártbizottság Kafka Imre, a jpb munkatársa képviselte. Jelen volt az alapszervezet aktivistája, Csizmazia József is. Az említett öt munkahely az alapiskola, a mű­vészeti népiskola, a kisegítő isko­la, a gyermekotthon és a város egyik óvodája. Az, hogy a szerve­zet hatásköre több munkahelyre terjed ki, feladataink sokrétűségét bizonyítja. Hogy a kommunisták valóban sokirányú munkát végez­tek, azt tükrözte a pártbizottság­nak az elmúlt időszakot értékelő, igen tárgyilagos beszámolója is, melyet Dávid Sándor, a pártbi­zottság elnöke terjesztett elő. Min­den fontos területet értékelt. Rész­letesen szólt a felsőbb pártszervek határozatainak lebontásáról, a tagfelvételről, a pártfeladatok teljesítéséről, a taggyűlések meg­tartásáról. Bírálóan mutatott rá ar­ra, hogy a pártgyűlésen elhangzó vitákban nagyobb aktivitást várnak el. Az ateista propagandát állandó feladatnak jelölte meg, bár az is­kolában egy ideje már nem folyik kötelező hitoktatás. Elismeréssel állapította meg, hogy az iskola nagy gondot fordít a tanulók be­szédkészségének fejlesztésére. A fiatalok különböző versenyeken is jól helytállnak, kerületi döntők­ben vesznek részt, például fizikai és kémiai olimpiászon. A poznaj slovenskú reč elnevezésű verse­nyen tavalyelőtt országos döntő­ben nyert az iskola. Jó eredmé­nyeket érnek el különböző verse­nyeken a művészeti népiskola nö­vendékei is, akárcsak a pionír­szervezet tagjai. Az utóbbiak pél­dául részt vettek a virágrendezők kerületi versenyén. A bábozók az országos versenyre is eljutottak, a Dunamenti Tavaszon léptek fel. A több mint ezer tagú pionírszer­vezet számos gyűjtést rendezett Egyebek közt papírt, gesztenyét gyűjtöttek. Az iskola tanulóinak ARANYJELVÉNYES ÚJÍTÓ Az irodaház előcsarnokán álta­lában átsiet az ember, hiszen ügyének elintézője, kérelmének meghallgatója a folyosóról nyíló szobák valamelyikében ül, s így a megfelelő ajtót igyekszik megta­lálni. Az Agrokomplex nagymegyeri (Čalovo) üzeme központi iroda­épületének előcsarnokában több­ször látni figyelmesen álldogáló embereket. Tekintetüket az üzemi televízió képernyőjére szegezik, amelyen gombnyomásra képek sora váltja egymást, s a képekhez a hangszóróból kellemes hang mondja a magyarázatot. Műszakból hazatérő dolgozók­hoz, várakozó ügyfelekhez csatla­kozva nézegettem én is a gazda­ság életét, az időszerű munkákat és egyéb érdekes dolgokat bemu­tató harminchat képből álló tájé­koztatót, amíg megérkezett Varga Ferenc főgépesítő, aranyjelvé­nyes újító.- Sokat töprengtem azon, mi­ként lehetne érdekesebbé és ha­tásosabbá tenni gazdasági propa­gandánkat. Szeretek fotózni, be­osztásom pedig megkívánja, hogy mindehol ott legyek, ahol munka folyik, emberek szorgoskodnak, így jött az ötlet, hogy egy diavetítő és magnetofon összekapcsolásá­val képújságot szerkesszek, amely itthoniaknak, idegeneknek bemutatja, hogyan dolgozunk, élünk. Magyarázza, részletezi, miként alakította át a diavetítőt, hogy az automatikusan és folyamatosan működjön. Ez is újítói tevékenysé­,,Szakmám szeretete és hivatástudatom ösztönöz* gének egyik eredménye. 1962-től foglalkozik különféle újításokkal. Készített már háromnegyed millió korona évi megtakarítást hozó újí­tásokat is. Hiába egyezünk meg, hogy az „aprókat“ kihagyva csak a nagyobb újításokat említjük, így is összejött közel féltucat olyan újítás. Nevét eddig háromszor ír­ták be a szlovákiai újítók becsület­könyvébe. Megkapta a Szocialista Mezőgazdaság érdemes dolgozó­ja kitüntetést is. Megfeszített igyekezetet, min­den szabadidőt feláldozó munkát vélek e sikerek mögött, de vála­sza teljesen mást bizonyít.- A mezőgazdaság az újítók számára sok lehetőséget kínál. A technológia gyorsabban válto­zik, mint ahogy a berendezéseket cserélni lehetne. Módosítani, ala­kítani, gazdaságosabbá tenni eze­ket, viszont szükséges és fontos. Nem szólva az állandó alkatrész- hiányról, amelyek pótlása szintén sok újító ötletet igényel. Aki szereti szakmáját és hivatástudatot érez magában, abban kell, hogy legyen egy belső kényszer, ami nem hagyja nyugodni. S ha szerencsé­je is van, s olyan helyen dolgozik, mint én, ahol támogatják a fejüket jobb megoldásokon törő dolgozó­kat, a siker nem maradhat el. Nem tagadja, ha belemerül is egy-egy problémába, annak meg­oldása nem egyszer heteket, hó­napokat vesz igénybe, s így a csa­lád gondjaiból, a három immár főiskolás, illetve gimnazista gyer­mek neveléséből is több maradt a feleségre. De ezt a felesége mindig is vállalta, megértőre, segí­tőjére talált benne. Az újítói tevé­kenység mellett ő a pártszervezet elnöke és más tisztséget is betölt. Telefon csengése szakítja meg beszélgetésünket, az egyik szol­gáltató vállalatból üzenik, hogy másnap jönnek a megrendelt kar­bantartást elvégezni. Hangja hatá­rozott, energikus. Kertelés nélkül kimondja, rendes, komplex mun­kát kér, megnézik előbb, hogy mi­ért fizetnek. Leteszi a kagylót, visszaül az asztalhoz, s tovább folytatjuk a be­szélgetést. Szavaiban benne van a negyvenhét év gazdag életta­pasztalata is.- Számomra kikapcsolódás, pi­henés az újítás, nagy kedvvel csi­nálom. Talán szerencsém, hogy a sikertelenségek sosem kedvet­lenítettek el. Mert mindent és egy­ből nekem sem sikerült megolda­nom. Voltak dolgok, problémák, amelyek kivitelezésén hónaookig törtem a fejem. így volt ez a*: egyik legutóbbi újításommal is. Lényege, hogy az egyik telepen a naponta szükséges százezer liter vizet kiskapacitású villanybojlerok he­lyett egy hatalmas tartályban me­legíthetjük fel a szükséges hőfok­ra. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy az újító s'ikere, így az enyém se csak kimondottan egyéni ér­dem. Dinga János villanyszerelő, vagy például Reizmüller Gyula la­katos, de nem egyszer mások is segítenek egy-egy újítás kivitele­zésében. Például legutóbb is segí­tettek, amikor az egyik kerületi mezőgazdasági igazgatóság kiírá­Képválogatás közben. Varga Fe­renc újító (A szerző felvétele) sára megoldottam a szénakazal hőmérséklete mérésének és sza­bályozásának módját. És az sem lesz csak egyéni tett, amin jelen­leg dolgozom.- Ez viszont a jutalom megosz­tását is jelenti...- Való igaz. De ha egyedül csinálnám, sokkal tovább tartana az ötlet valóra váltása, az üzem­nek pedig az a jó, ha az ötlettől a gyakorlati alkalmazásig a lehető legrövidebb idő telik el. Befejezé­sül még annyit: Vallom, seképpen cselekszem én is, hogy képessé­geihez mérten munkaköri felada­tain túl is mindenkinek hozzá kell járulnia a termelési feladatok mi­nőségi és mennyiségi teljesítésé­hez. Segítenie kell az anyag- és energiatakarékosság ésszerű gazdálkodásában. EGRI FERENC több mint hatvan százaléka már évek óta érettségivel végződő kö­zépiskolában tanul tovább, a többi ipari tanulóként, főleg helyben. Az iskola rendszeresen teljesíti a bá­nyásztoborzás tervét is. Az iskolában hét tömegszerve­zet létesült. Igen jól dolgozik a CSSZBSZ alapszervezete, mely nemcsak a barátság hónapjában aktív. Figyelemmel kíséri a párt- szervezet a pedagógusok politikai továbbképzését. Ez négy-négy csoportban folyik. A beszámoló ki­tért a takarékoskodás időszerű kérdésére is. Többek között arra, hogy kazáncserére volna szük­ség, mivel az elöregedett fűtőbe­rendezésnek igen nagy a veszte­sége. Állandó gondja a pártszer­vezetnek, a helyiségkérdés. A ta­nítás öt épületben folyik. Ebből kettő a város területén van, kettő a városhoz csatolt falvakban - Párkánynána (Nána), Ebed (Obid), egy Kőhídgyarmaton (Ka­menný Most). Az iskolának az 1-9. évfolyamokban 1093 tanulója van. A 33 osztályból 6 első osz­tály. Az épületgondok a beszámolót követő tartalmas vitában is tükrö­ződtek. Például Ganzer László, a művészeti népiskola igazgatója rámutatott, hogy az iskola épülete már nagyon elöregedett. Terézia Škripeková, a kisegítő iskola ne- velönője az épület felújítását sür­gette ... Bálint Ernő, az alapiskola pedagógusa elégedetten szólt ar­ról, hogy a nyolcadikosok nagy számban középiskolában folytat­ják tanulmányaikat, de azt bírálta, hogy túl sokan jelentkeznek peda­gógiai és egészségügyi irányzat­ra. Bakonyi Béla, a napközi ott­hon vezetője arról beszélt, hogy a napköziben előnyben részesítik a bejáró és a hátrányos helyzetű tanulókat. A napközi otthon rend­szeresen együttműködik a városi könyvtárral. Különösen szerdai napokon járnak rendezvényeire, amikor nincs leckéjük a tanulók­nak. Lettang Géza pionírvezető többek közt az évfordulós rendez­vényekről számolt be, míg Gora Margit, a kisegítő iskola nevelője a szakkörök munkáját ismertette az évzáró résztvevőivel. Dorna Katalin, az óvoda igazgatója arról beszélt, milyen nagy gondot fordí­tanak az anyanyelvi nevelésre és a szlovák nyelv kiejtésének gya­korlására. Csicsay Alajos, az alapiskola igazgatója egyebek kö­zött rámutatott, hogy az új koncep­cióra való átállás nem a tanulók­nak okoz gondot, hanem a külön­böző korú tanítóknak. Bírálta a tankönyvkiadás bizonyos rugal­matlanságát, például azt, hogy a harmadikosok még nem kapták meg a matematikai munkafüzet második részét. Az iskola és az élet összekapcsolásának köve­tendő példájaként említette a pa­pírgyár igazgatójával rendezett, nem kis érdeklődést kiváltott be­szélgetést. A pedagógiai tevé­kenység további javítása érdeké­ben fontosnak tartja a tanítók munkájának tárgyilagos elismeré­sét, az erkölcsi ösztönzést és az emberi kapcsolatok javítását. Sin­ka Alfréd, a gyermekotthon igaz­gatója örömmel számolt be arról, hogy a szülői nevelést nélkülöző gyermekek 98 százaléka az élet­ben megtalálja helyét. Az otthon­ból egyre több gyermeket fogad­nak örökbe. Például tavaly négyet, az idén pedig már három örökbe­fogadási ügy van folyamatban. Kafka Imre elvtárs a beszámolót és a vitát kimerítőnek nevezte. Rámutatott: a hatékonyság és a minőség ma minden munkában elengedhetetlen követelmény, így az oktató-nevelőiben is. A peda­gógusoknak a fiatalokat meg kell tanítaniuk az akadályok leküzdé­sére. A kommunista nevelésből az érzelmi nevelés sem hiányozhat. Az évzáró taggyűlés a határo­zat elfogadásával ért véget. Ez nemcsak a konkrét feladatokat je­löli meg, hanem végrehajtásuk ha­táridejét és azt is, ki miért felelős. FÜLÖPIMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom