Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám, csütörtök
inak megítélésében természetesen felhasz- skolákban szerzett tapasztalatainkat, ák tartalmi átépítésével, valamint a gimnázi- özépiskolák megújított tananyagának kísér- vel egyidejűleg megkülönböztetett figyelmet szakmunkásképző iskoláknak. A jövőben sképzókben ifjúságunk 60 százaléka fog eleget tízéves tankötelezettségének. Szük- juk hangsúlyozni, hogy az ifjúmunkások .'szítése, jó szakemberekké képzése, okta- nűszaki és szervezési feltételeinek megte- lalmi ügy. ép februári győzelme népeink történetében emtette a nemzetiségi oktatásügy létrejötté- os kiépítésének a feltételeit. Ha a magyar jellembeli tulajdonságaik is kívánnivalót hagynak maguk után. Nyugtalanít bennünket, hogy ifjúságunk egy részének tevékenysége nem mindig egyeztethető össze társadalmi eszményeinkkel. Tartalékaink vannak a munkára nevelésben is. S jóllehet évente konkrét intézkedéseket teszünk a tanulók pályairányításának javítására, ennek ellenére a jelenlegi helyzettel nem vagyunk megelégedve, a középiskolák és a felsőoktatási intézmények iránti érdeklődés aránytalan és gyakran nem felel meg a társadalom szükségleteinek. A jó előmenetelű fiúk közül még mindig kevesen mennek gimnáziumba. A szlovák és a magyar nemzetiségű lányok egyaránt nagy százalékban jelentkeznek az óvónői és a közgazdasági szakközépiskolákba, aránytalanul nagy az érdeklődés a társadalomtudományi egyetemek iránt, a magyar anyanyelvű diákok nem ‘sadalmunk gazdagsága - űveltségünk függvénye rta: Marta Vlačihová, az SZSZK oktatási miniszterhelyettese iskolák hálózata kiépítésének 35 éves ékeljük, tisztelettel kell szólnunk Csehszlo- sta Pártjáról, mert elvszerű, marxista-leni- /al azonos feltételeket és lehetőségeket izetiségek számára is a társadalmi szük- gfelelő műveltség megszerzéséhez. anítási nyelvű iskolák a csehszlovák okta- Bzer szerves részei. A magyar nemzetiségű zlovák tanítási nyelvű iskolákkal egyenér- es nevelést nyújtanak. A párt oktatáspoliti- a magyar tanítási nyelvű iskolák is sikere- Dvább emelkedik pedagógusaik szakmai és sége. Értékeljük lelkesedésüket, mellyel váltjak valóra az új oktató-nevelő progra- s az iskolák zömének az a törekvése, hogy műveltséggel vértezzék fel, mely lehetővé es továbbtanulásukat valamennyi iskolatí- a szakképzettség megszerzése után jyobb mértékben alkotó módon és aktívan ssanak a termelési feladatok megoldá- an alkalmazhassák a gyakorlatban a tudo- ínika eredményeit, s részt vehessenek az a közéletben. ikeljük ezeket a helyes törekvéseket, de r tanítási nyelvű iskolákban éppúgy, mint 5i nyelvűekben is még fogyatékosságok és ik. Az alap- és középiskolában nem min- ítja el az előírt tananyagot. Végzős növen- zének szocialista erkölcsi meggyőződése, eléggé érdeklődnek az ún. monotípusú szakközépiskolák, a kassai (Košice) Műszaki Főiskola, a žilinai Közlekedési Főiskola, és általában a műszaki pályák iránt. E helyzetre azért is hívjuk fel a figyelmet, mert bár az alap- és középiskolások már átadták jelentkezési lapjaikat, eredeti elképzeléseik még mindig módosíthatók. Döntésük megváltoztatható úgy, hogy az összhangban legyen egyéni adottságaikkal épp úgy, mint a társadalom igényeivel. A tanulók túlterhelésével kapcsolatos szülői jelzések nem csupán az oktatás vezető dolgozóit foglalkoztatják, hanem a pedagógusokat is. Fontos, hogy hatékonyan használják ki a tanítási órát, közérthetően magyarázzák meg a társadalom- és természettudományi, a műszaki ismereteket s ezek társadalmi összefüggéseit. F elelősségünk teljes tudatában értékeljük s ítéljük meg szocialista oktatásügyünknek 1948 februárja óta megtett útját. Joggal büszkék vagyunk rá. Ám ismételten tudatosítjuk, hogy művelt, a szocializmus ügyének odaadó egyének nevelése, akik a társadalom érdekeivel nemcsak azonosulnak, hanem készek minden erejüket szolgálatába állítani is - rendkívül igényes, de megtisztelő feladat. A párt XVI. kongresszusán Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke ezt így fogalmazta meg: Nagyon fontos, hogy a középiskolákat és felsőoktatási intézményeket szakmailag és politikailag jól felkészült fiatalok hagyják el, akik képesek alkalmazni a tudomány és a technika eredményeit, a haladás ügye mellett kötelezik el magukat, hiszen ez hazánk fejlődésének feltétele. A műveltségben rejlik társadalmunk gazdagsága, s ezt még jobban ki kell használnunk. Fegyelmezetten és kötelességtudóan Három évtized a népi milícia soraiban Alig három hónap választja el a nyugdíjkorhatártól, de a kérdésre, hogy mit csinál majd a kiérdemelt pihenés napjaiban, mégsem tud pontos választ adni. Nem érzi, hogy fáradt lenne, vagy az eddigieknél több pihenést igényelne szervezete, (gy ez idáig a nyugdíjas napok „menetrendjének“ összeállítására sem kerített időt. De ha egyszer majd mégis sor kerül rá, hát marad a kis kert, ahol munka után most is szívesen tölti el a szabad órákat, és természetesen az immár három évtizede tartó szolgálat a népi milícia soraiban. Mert az a gondolat, hogy tartalékos állományba vonuljon, még csak meg sem fordult fejében.- A háború után rövid ideig a posta alkalmazottja voltam, aztán bányában dolgoztam, majd 1952-ben hazajöttem, és azóta is itt élek. Ugyanazon a helyen dolgozom, mindössze any- nyi különbséggel, hogy a traktorról átnyergeltem ide, a pótalkatrészraktárba - mondja Uhrovics Lajos, miközben határozott szavaival, beszédével, s energikus mozdulataival csak megerősíti a korábban hallottakat. Körülvezet a raktárban, mutatja a magasan sorjázó alkatrészekkel megrakott polcokat. Két kollégájával milliós értékek gondozója, őre, hiszen kenyéradója, az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) üzeme több ezer hektár gazdája, s a gépekhez, berendezésekhez kell az alkatrész tartalék. Szeret itt dolgozni, azt pedig, hogy esetenként munkaidő után, vagy szombaton, vasárnap is behívják, mert Uhrovics Lajos, a népi milícia tagja (A szerző felvétele) kell a sürgős javításhoz az alkatrész, természetesnek tartja.- Mindig úgy igyekeztem, hogy feletteseim elégedettek legyenek munkámmal, s azok se csalódjanak bennem, akik még idejövetelem évében megszavazták felvételemet a pártba, majd röviddel azután elfogadták jelentkezésemet, s bevettek a népi milícia soraiba. Kérelmében, elhatározásában nagy szerepet játszott a szülői példa és az elmúlt évek eseményei, hiszen azt látta megvalósulni, azt kapta meg a dolgozó nép, amiért kommunista édesapja harcolt, s amit őrizni, védeni kellett. A három évtized alatt voltak nehezebb és köny- nyebb időszakok, de a feladatot, amivel megbízták, mindig vállalta és teljesítette. Az emlékezetes csallóközi árvíz idején épp úgy, mint három évvel később, amikor az 1948-as eszmék kerültek veszélybe. De ott ült a gépkocsi fülkéjében akkor is, s nem számolta a kormánykerék mellett eltöltött órákat, amikor a vidéken elterjedt fertőző állatbetegséget kellett lokalizálni. S ha úgy kívánná a helyzet, hogy ismét mentsen értéket, vagyont, szocialista vívmányt, hatvanévesen is beállna a sorba.- A szocialista eszme terjesztése, védése, a személyes példamutatás a mi- licista mindenkori feladata. E kötelességemet teljesítem akkor is, amikor becsületesen elvégzem munkámat, s vállalom a vele járó többletfeladatokat, ünnepségek, felvonulások alkalmával részt veszek a szervezésben, teljesítem a kiképzési feladatokat, kiveszem részem a társadalmi munkából, mint például üzemegységünk lőterének építéséből, vagy aratás idején éjszakai felügyelő szolgálatot vállalok. De úgy érzem, hogy akkor is esküm szellemében cselekszem, amikor elmegyek az iskolások közé, hogy beszélgessek velük a milícia feladatairól, elmondjam, mit s miért csinálunk. A gyerekek érdeklődése, megértő szavaik talán a legnagyobb elismerése munkánknak, főleg amikor búcsúzóul kijelentik: úgy igyekeznek majd, hogy egykor ők is közénk állhassanak.- Örülök a népi milícia soraiban végzett munkáért kapott kitüntetéseimnek, de legalább annyira fontos számomra, hogy vannak fiatalok akik ezt folytatják, a nyomdokainkba lépnek. Úgy ahogy fia is, aki ott dolgozik a műhelyben és szintén a népi milícia tagja. EGRI FERENC 3 Februárja és a csehszlovák-magyar kapcsolatok fejlődése zövetségét támogatják mint Franciaországét, az olvaáók- akarta kelteni, mintha a nemiről lenne szó. A Szabad Nép ia£+ÍÄp már 1948 januárjában idásnak nevezte a demokrati- ülpolitikai irányvonal ellen. Ďvetségi szerződés megköté- i a csehszlovák és a magyar iek újabb bizonyítéka volt. nunisták a Rudé právóban yar népi demokrácia legna- rezték. A néppárt napilapja izovjetellenes és magyarelle- íentálta ezt az eseményt. ott szakaszában a csehszlo- táknak elsősorban a belpoliti- figyelembe venniük. 1947 >elpolitikai válság megoldása islat a vitás csehszlovák-ma- dására ürügyül szolgált volna nacionalista támadásokhoz, sehszlovákiával való kapcso- ása kétségtelenül segítséget ar kommunistáknak a hatalmi goldásáért folytatott politikai a csehszlovákiai feszült bel- ikadályozta, hogy az egyre íos csehszlovák és magyar területen a két ország viszo- nagyarországi 1947—48. évi i a csehszlovákiai Februárnak a csehszlovák-magyar kap- : megoldásában, lehetővé tet- )kozatosan kialakított pozitív ztését. Nem véletlen, hogy ott érdeklődést keltett a ma- , az összes politikai párt napi- aptak az események. i években sem csak a hivata- i a Csehszlovákia és Magyar- 1. 1945-töl országaink között nylag élénk kapcsolatok ala- ;ebb a csehszlovák és a ma- együttmüködése volt. A For- }ti Mozgalom és a magyar lom baráti kapcsolatait szilárdította az a tény is, hogy a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságában Antonín Zápo- tocký, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke képviselte a közép-európai államokat, köztük Magyarországot is. 1946 áprilisában a szak- szervezetek országos kongresszusán magyar küldöttség is részt vett. A prágai központi szakszervezeti hetilap közölte a magyar küldöttség vezetőjének arcképét és beszédének egy részét. A Társadalmi Szemle, a Magyar Kommunista Párt elméleti folyóirata kommentálta a csehszlovák szakszervezetek kongresszusát. A csehszlovák és a magyar fiatalok között 1946 augusztusában kezdtek kialakulni a kapcsolatok, amikor magyar küldöttség is részt vett Prágában a Nemzetközi Diákszövetség alakuló kongresszusán. 1947-ben az első világifjúsági találkozóra Prágába több mint 300 tagú magyar küldöttség érkezett. A csehszlovák-magyar kapcsolatok nyílt kérdései a hivatalos dokumentumok szerint mégis bizonyos akadályokat jelentettek fiataljaink kapcsolataiban. A szakszervezetek, az ifjúsági mozgalom vagy más tömegszervezetek képviselőinek találkozásai a csehszlovákiai vagy magyarországi rendezvényeken lehetőséget nyújtottak azonban az előítéletek, a kölcsönös bizalmatlanság fokozatos kiküszöbölésére, abban a helyzetben, amikor a közelmúlt tapasztalatai fokozták a széles néptömegek nemzeti túlérzékenységét. A csehszlovák-magyar kapcsolatok megváltozását Február közvetlen hatására bizonyította 1948 márciusában a hivatalos csehszlovák küldöttség részvétele a magyar parlamentnek az 1948-as forradalom 100. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén. Zdének Fierlinger beszédét, Klement Gottwald miniszterelnök üdvözlő levelét a két országban végbement belpolitikai változások jellemezték, melyek feltételei voltak a közeledésnek s ez az együttműködés megszilárdítására kifejtett törekvések elmélyítéséhez vezetett. Magyarországon a józan és realista szavak kedvező visszhangot keltettek. A többi külföldi küldöttség között a csehszlovákiai küldöttséget is meghívták Budapestre 1948 júniusában a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülő kongresszusára. A CSKP képviselője kiemelte a két ország politikai rendszerének hasonlóságát és az ebből eredő közös törekvéseket. Az újonnan alakult Magyar Dolgozók Pártjának képviselőit biztosította afelől, hogy a két fél által tanúsított jó szándék lehetővé teszi az addigi nehézségek kiküszöbölését és »egyúttal a jószomszédi és baráti kapcsolatok kialakítását is. Miután Klement Gottwaldot választották meg a Csehszlovák Köztársaság elnökévé, Antonín Zá- potocký lett a kormány elnöke. Már 1948 júniusában a kormánynyilatkozatban reményét fejezte ki, hogy sikerül megoldani az alapvető politikai problémákat, amelyek akadályozzák a megértést Magyar- országgal. A magyar sajtó figyelemmel kísérte a csehszlovák államférfiak baráti nyilatkozatait. Gottwald elnök 1948 júliusában Devínben mondott beszédéből kiemelte azokat a részeket, amelyek a csehszlovák-magyar kapcsolatok kedvező távlataival foglalkoztak. Annak a ténynek, hogy Szaka- sits Árpád, magyar elnök 1948 augusztusában Csehországban gyógykezeltette magát, sajtónk nagy figyelmet szentelt. A bratislavai Pravda közölte tudósítója beszélgetését a magyar elnökkel Budapestre való hazatérte után. Cse'hszlovákiai tapasztalatai közül megemlítette az egyszerű állampolgárok rokonszenvét a népi Magyarország iránt és meggyőződését fejezte ki, hogy a csehszlovák -magyar közeledés és barátság nemcsak az államférfiak ügye lesz, hanem a két ország dolgozóinak igaz barátságáról lesz szó. A csehszlovák és a magyar államférfiak baráti megnyilatkozásait javaslatok, rendeletek és törvények követték, melyekben a vitás kérdések megoldásának óhaja fokozatosan törvényes formát öltött. A legvitatottabb kérdést jogilag csak 1948 októberében oldották meg, a magyar nemzetiségű lakosok állampolgárságáról szóló törvény elfogadásával, de a csehszlovák-magyar kapcsolatok nemzetközi szinten is kifejezett új fejezete 1948 februárjával kezdődött meg. ^Qehszlovákia és Magyarország külpolitikai V-/0 mérlegeléseit az a tudat jellemezte, hogy felújul a német imperializmus veszélye. A Szovjetunió és az európai népi demokratikus államok külügyminisztereinek 1948 júniusában megtartott varsói tanácskozása, amely a német kérdéssel foglalkozott, ismételten érdekazonosságukat tanúsította. A tanácskozás fontos és pozitív eredménye volt, hogy a résztvevő államok képviselői kicserélhették nézeteiket. A csehszlovák politikusok nyilatkozataikban kiemelték meggyőződésüket, hogy Csehszlovákia és Magyarország között nincs olyan vitás kérdés, melyet nem lehetne megoldani. 1948-ban júliusban-augusztusban Belgrádban a Dunáról rendezett nemzetközi tanácskozáson a csehszlovák küldöttség tagja közös csehszlovák -magyar kiegészítő javaslatot terjesztett elő a szovjet szerződésjavaslathoz. A csehszlovák -magyar határ szakaszán a Duna hajózási és szabályozási feltételeire vonatkozó kiegészítést az aláírt szerződés kiegészítéseként fogadták el. 1948 október végén Prágában tárgyalások kezdődtek az új csehszlovák-magyar kereskedelmi egyezményről. Csehszlovákiában 1948 áprilisától törvényesítve volt a külkereskedelem állami monopóliuma. 1948 derekán Magyarországon is csaknem az egész külkereskedelmet az állam tartotta a kezében, ami lehetővé tette, hogy a kereskedelmi kapcsolatainkat magasabb szintre emeljük. Az 1948. november 1-től 1953. december 31-ig érvényes árucsereforgalmi-megállapodás volt az első hosszú lejáratú csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés 1945 óta. 1948 decemberében Vladimír Clementis külügyminiszter a Nemzegyűlés külügyi bizottságában megállapíthatta, hogy a háborút közvetlenül követő időszaktól eltérően, amikor a csehszlovák külpolitika kedvező feltételeit elsősorban a szövetséges Szovjetunióval való szomszédságunk teremtette meg, most már nagy területen a baráti Lengyel- országgal vagyunk szomszédosak és az ellenséges Magyarországból baráti állam lett. A csehszlovák külügyminiszter továbbá hangsúlyozta, a szomszédos Magyarország politikai fejlődése valamint a hazai fejlemények következtében 1948 megteremtette a lehetőségeket, hogy felszámoljuk országaink között a vitás kérdéseket. Államainknak a múltbeli számos vita és a látszólag különböző sors ellenére közösek az érdekei. „Ezért ma már semmi sem áll útjában, hogy a következő évben módosítsuk majd fejlesszük nemcsak a már ma is jó gazdasági kapcsolatainkat, hanem a politikai és kulturális kapcsolatokat is.“ K ölcsönös kapcsolataink fejlődésében jelentős határkő volt Csehszlovákia és Magyarország 1949. április 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése. Dr. DAGMAR ČIERNA-LANTAYOVÁ kandidátus, A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa
