Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám, csütörtök

Február hagyatékához hűen írta: Mikuláš Uher, a népi milícia szlovákiai törzskarának parancsnokia 1948 FEBRUÁR HARMINCÖT ÉVE dolgozó né­pünk a CSKP ve­zetésével hatá­rozottan fellépett a reakció ellen, hogy egyszer s mindenkorra felszámolja a múltat. Ebben a népi milícia is támogatta. 1948 februárjában a dolgozó nép győzelmet aratott a reakció fölött. Vereséget szenvedtek azok az erők, amelyek meg akarták akadályozni a szocialista fejlődést. 1948 Feb­ruárja véglegesen megoldotta or­szágunk további fejlődése irány­vonalának kérdését és megerősí­tette a szocialista forradalom bé­kés győzelmének lehetőségét. Csehszlovákia a szocialista építés útjára lépett, megszilárdult nem­zetközi helyzete. A munkásosztály és a többi dolgozó kifejezte eltö­kéltségét, hogy tovább szilárdítja baráti szövetségét a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal. Kommunista pártunk életében Február történelmi határkő volt. Lenin tanítása szellemében siker­hez vezetett az az erőfeszítése, hogy megtalálja a kornak és a megváltozott nemzetközi és bel­politikai helyzetnek megfelelő for­radalmi utat. A szocializmusba va­ló békés átmenet során megtartot­ták az összes demokratikus, alkot­mányos és parlamentáris alapel­veket. Csehszlovákia tapasztalatai után nem oszlatja fel a népi milíci- át. Fokozatosan kialakult szerve­zeti struktúrája, a csehszlovák fegyveres erők szerves része lett. A politikai vereséget szenvedett burzsoázia továbbra is bizonyos hatással volt a társadalmi osztá­lyok és rétegek egyes csoportjai­ra. Számbelileg azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy közvetlenül Február után olyan erőt képezzen, amely komolyan veszélyeztetné a forradalmat. Február után a CSKP lett a tár­sadalom döntő ereje. Meg kellett határoznia, hogy az új feltételek között hogyan kell hozzáfogni a szocializmus alapjainak építésé­hez. A párt új helyzetbe került, számos új, addig ismeretlen fel- datot kellett megoldania. Abból az ismert lenini tanításból indult ki, hogy minden forradalom csak ak­kor ér valamit, ha meg tudja ma­gát védeni. A honvédelmi politiká­ban azt az elvet tartotta szem előtt, melyet később Klement Gottwald a CSKP IX. kongresszu­sán így fogalmazott meg: „Nem engedjük meg országunk bom- lasztását“. Ebből az a feladat há­rult a népi milíciára, hogy állandó­an készen álljon fellépni a hazai reakció ellen, részt vegyen a köz­élet megtisztításában és határo­zottan fellépjen a spekulánsok, fe­ketézők ellen, szorosan együttmű­ködve a biztonsági szervekkel. 1954 júliusában a CSKP X. kongresszusa így értékelte a né­pi milícia tevékenységét: „A népi újból megerősítették, hogy a forra­dalmak közül a szocialista forra­dalom a leghumánusabb. A Győzelmes Február évfordu­lóján megemlékezünk a népi milí­cia születésének évfordulójáról is. A CSKP 1945 után, a nemzeti demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való át­menet során honvédelmi politiká­jában nem számolt saját fegyve­res erejének kialakításával. A CSKP figyelme arra irányult, hogy mélyítse a hadseregre és a biztonsági szervekre gyakorolt befolyását. Az 1948 februárjában kialakult helyzet kényszerítette a pártot arra a lépésre, hogy fel­fegyverezze a munkásosztály egy részét, megalakítsa a népi milíciát. Fennállt az a veszély, hogy az áruló reakció államfordulatot kísé­rel meg. Leszögezhetjük, hogy a népi milícia léte nem objektív szükségszerűség a szocialista for­radalomban és a szocialista társa­dalom építése során. Inkább a munkásosztály és a marxista párt vezető szerepét és azt a tör­ténelmi feladatát fejezi ki, hogy minden eszközzel szavatolnia kell a forradalom győzelmét, vívmá­nyainak megvédését. AZ 1948. ÉVI februári esemé­nyeket elemezve sohasem akar­tuk túlbecsülni a népi milícia sze­repét, de a másik végletet is kerül­tük. Történelmi tény, hogy Február elsősorban a gottwaldi pártveze­tés széles körű politikai tevékeny­ségének törvényszerű eredmé- nýe. Annak a folyamatnak a kicsú- csosodását jelentette, amelyben a CSKP a munkásosztályt és Csehszlovákia összes dolgozóját az igazságosabb társadalmi ren­dért folytatott harchoz vezette. A CSKP vezetősége úgy dön­tött, hogy a Februári Győzelem miliciának nagy érdeme van a csehszlovák dolgozó nép febru­ári győzelmében. Az elmúlt öt év során jelentős mértékben hozzá­járult a szocialista építéshez. A párt gondoskodása eredménye­ként a népi milícia sorai szerveze­tileg megerősödtek. Harci és poli­tikai felkészültsége valamint fel­szereltsége javult.“ FIGYELEMBE VÉVE a konkrét belpolitikai, de főleg nemzetközi helyzetet valamint a védelem idő­szerű szükségleteit, fokozatosan meghatározták a népi milícia pon­tos feladatait. Az ötvenes évek közepén fegyveres erőink életét új tények befolyásolták, a harcászat­ban forradalmi változások mentek végbe. Az új harci eszközök beve­zetése új helyzetet teremtett a hát­országban. Ezért keresni kellett a módját annak, hogy a megválto­zott körülmények között hogyan vonhatók be a feladatok teljesíté­sébe a fegyveres erők egyes ré­szei, hogyan készíthető fel az egész lakosság a haza védelmé­re. Ebben a helyzetben merült fel először az a gondolat, hogy a milí­cia az ország aktív védelme ese­tében is bevonható a védelmi fel­adatok teljesítésébe. Ez természe­tesen számos új feladat megoldá­sát tette szükségessé, ezért szo­rosabb együttműködést kellett ki­alakítani a néphadsereg parancs­nokságával, a belügyminisztéri­ummal, megváltozott a milíciaegy- ségek szervezeti felépítése, anya­gi-műszaki ellátottsága, kiképzése valamint parancsnokaik felkészí­tése. A népi milícia tagjai így részt vesznek a szocialista társadalom építésében, de egyúttal felkészül­nek eredményeink megvédésére is. A népi milícia feladatai pártunk honvédelmi és biztonsági politiká­jából indulnak ki, melyet a CSKP XIV. kongresszusa hagyott jóvá. A XV. pártkongresszus tovább fej­lesztette a fejlett szocialista társa­dalom építésének irányvonalát, melynek elválas^hatatlan részét képezi a katonapolitikai irányvonal is. Ez utóbbi komplexen oldja meg az ország védelmi képességének és biztonságának kérdéseit. A CSKP legutóbbi kongresszusa kiegészítette ezeket a feladatokat. Csehszlovákia állami és inter­nacionalista érdekei határozzák meg azt a szükségszerűséget, hogy szüntelenül tökéletesítenünk kell védelmi képességünket. A mi­litarizmus agresszív erőit legyőz­tük ugyan, de nem pusztítottuk el teljesen és maga az imperializmus tovább létezik, nem mond le a szocialista országok ellen irá­nyuló ellenforradalmi terveiről. Az USA mai politikája újabb világhá­borúval fenyeget. A népi milícia a védelmi felada­tokra való felkészülésen kívül fon­tos része a párt politikai aktívájá­nak. Ez bebizonyosodott 1968-69 válságos éveiben és a konszolidá­ció időszakában is. A milícia tagjai egyértelmű állásfoglalásukkal, te­kintélyükkel hozzájárultak a hely­zet rendezéséhez, a pártélet nor­malizálásához. Ez is bizonyította, hogy a népi milícia nem teljesít kizárólag védelmi-biztonsági fel­adatokat. A NÉPI MILICISTÁK munkahe­lyeiken tanúsított elkötelezettsé­gükkel is nagy hatást tesznek a közvéleményre. Mindig a szocia­lizmus építőinek élén haladnak, munkájukkal példát mutatnak a többieknek. A CSKP XV. kong­resszusán előterjesztett beszámo­ló megállapította: „A szocialista ember ott formálódik, ahol felnő, tanul és dolgozik. A szocialista ember formálásának fontos ténye­zője, jelentős nevelő ereje a mun­kakollektíva.“ Ezzel a megállapí­tással összhangban a milicisták több mint 45 százaléka kapcsoló­dik be a szocialista munkabrigá­dok mozgalmába. Sokan dolgoz­nak a komplex racionalizációs bri­gádokban, az újító és feltaláló mozgalomban. A népi milícia tag­jai közül sokan kaptak állami és más kitüntetéseket, több szocialis­ta munkahós is van soraikban. Az üzemi milíciaegységek tagjai kész­ségesen részt vesznek a rendkí­vüli műszakokban, segítenek az üzemzavarok leküzdésében. Az üzemek gazdasági vezetői általá­ban nagyra értékelik a milicisták készségét. A népi milícia egységeiben a tö­megpolitikai munka keretében nagy figyelmet szentelnek a fiata­loknak. Hozzájárulnak ahhoz, hogy ifjúságunkat a szocialista ha- zafiság és internacionalizmus szellemében neveljük, megértsék a szocializmus építésének és vé­delmének szükségességét és jó kapcsolat alakuljon ki a fiatalok és a fegyveres erők között. Hazánk védelme a szocialista társadalmi rend előnyeire támasz­kodik, az egész nép ügye. A népi miliciának a fejlett szocialista tár: sadalom építése időszakában szi­lárd, pótolhatatlan szerepe van társadalmunk politikai szervezé­sében, államunk védelmi rendsze­rében. A tudományos-technikai forradalom időszakában is hazánk védelmének jelentős és reális ere­jét képezi. A népi milícia egész eddigi tevé­kenysége megerősítette a párt ar­ra vonatkozó 1948 évi döntésének helyességét, hogy a munkásság egy részét fel kell fegyverezni, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan védje vívmányain­kat a belső és külső ellenséggel szemben. A pártvezetóség napja­inkban is nagyra becsüli a népi milícia tevékenységét. Megteremti a feltételeket ahhoz, hogy felada­tait eredményesen teljesítse. NÉPI MILÍCIÁNK FELADATAI következetes teljesítésével hű marad Február örökségéhez, szüntelenül visszatér a harmincöt év előtti eseményekhez, mint a forradalmi tapasztalatok és a ta­nulságok gazdag forrásához. I mmár harmincötödször emlékezünk meg 1948 győzel­mes februárjáról. A csehszlovák munkásosztály a CSKP vezetésével 1948 februárjában a haladó és a reakciós erők közti eszmei és osztályharcból győztesen került ki. Megszűnt a burzsoá önkényuralom, s megkezdő­dött a társadalom sokoldalú szocialista átalakítása. Ebben a folyamatban döntő szerepet játszottak az egyének. Az új. szocialista társadalom építőinek felelősségteljes felada­tára a marxizmus-leninizmus ideológiájának szellemében kellett felkészíteni őket. Az egyén tudatáért vívott harcban döntő feladat hárult az iskolákra. A kommunista pártnak az a törekvése, hogy a munkások és a parasztok gyermekei számára elérhetővé tegye az iskolába járást és a maga­sabb fokú műveltség megszerzését, közvetlenül a Februári Győzelem után vált valóra. A megújhodott Nemzeti Front kormánya már 1948. április 21-én jóváhagyta az egységes oktatásügy módosításáról szóló törvényt. Ezzel jelentős feladat hárult az iskolákra: öntudatos, becsületes, művelt, dolgos, a marxizmus-leninizmus eszméihez hű egyéneket kellett nevelnie. A párt jóvoltából, mely a hazánkban élő népek és nemzetiségek műveltségi színvonala állandó emelésének továbbra is nagy figyelmet szentelt, oktatásügyünk ezt a történelmi feladatát teljesítette. Iskoláink növendékei a társadalmi élet valamennyi területén eredményesen helytállnak. Abban a meggyőződésben, hogy a szocialista iskola még magasabb színvonalon fogja nevelni a fiatal nemzedéket, mely szakmai ismereteivel, erkölcsi-akarati tulajdonságaival biztosítja a fejlett szocialista társadalom fejlődését és sikeres építését, váltjuk valóra a CSKP KB Elnökségének 1976. június 4-i határozatait, azaz a cseh­szlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésének prog­ramját. Az elmúlt több mint hat év eredményei feljogosítanak bennünket arra, hogy megállapítsuk: helyes úton járunk. Az óvodákban a mennyiségi fejlesztés mellett egységes program szerint nevelünk. Az oktató-nevelő munka új tervét már az alapiskolák hetedik osztályában realizáljuk. Az alsó tagozaton végzett felmérések eredményei meg­győzően igazolják, hogy az 1-4. osztályok tananyaga lényegében helyes alapokon nyugszik. Kedvező feltétele­ket teremt a tanulók személyiségének harmonikus fejlődé­séhez, tudományos világnézetük alapjainak, erkölcsi tulaj­donságaiknak, a munkához való pozitív viszonyuknak, alkotó gondolkodásuknak fejlesztéséhez. B ár az új tervet általános bevezetése előtt kipróbáltuk, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy néhány tan­tárgy s a tananyag némely része a 6-10 éves gyermekek számára túlságosan igényes és aránytalanul terjedelmes. Ezért a legjobb gyakorló pedagógusok segítségével a tan­terveket újból felülvizsgáltuk, s egy-egy tantárgy tananya­gát részben csökkentettük. A módosításokról a pedagógu­sok már tudomást szereztek és a gyakorlatban meg is valósítják ezeket. A tankönyvszerzők ennek alapján módo­sítják a tankönyveket, melyeket 1984. szeptember 1-én vezetnek be. Ilyen módszert alkalmazunk az új tartalom hatékonyságának megítélésében az alapiskolák felső tagozatán is. 1984 szeptemberétől a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban is megkezdjük az oktató-nevelő munka korszerűsítését. A tanagyag és a tartalom terjedel­mének, aránya náljuk az alapi Az alapiskol umok és szakk leti bevezetésé szentelünk a a szakmunkái tanulni, s tesz ségesnek tart sokoldalú felke tásuk anyagi-r remtése társac A dolgozó n először megter nek és fokozai Tál m íl tanítási nyelvű eredményeit ért vákia Kommuni nista politikájá\ teremtett a nen ség leteknek me A magyar t tási rend: fiataloknak a s. tékű és egység kai határozatait sen teljesíti^. T< politikai műveli eredményesen mot. örvendete tanulóikat olyan teszi eredmény pusban; hogy a lehető legnac bekapcsolódnia: sába, hatékony mány és a tect irányításban és N agyra ért( a magya a szlovák tanítá: tartalékok vann; den tanuló saját dékeink egy rés /^^ehszlovákiában és Magyarországon az V_/0 1944-1948. évi forradalmak részei voltak annak a folyamatnak, amely Közép- és Délkelet- Európa országaiban az antifasiszta ellenállás foly­tatását jelentette és a népi demokrácia megszilárdí­tásán át a szocialista fejlődéshez vezetett. A cseh­szlovák és a magyar kommunisták és baloldali erők küzdelme a burzsoázia forradalomellenes törekvé­sei ellen a külpolitikában is megnyilvánult. A két ország kommunista meghatározó külpolitikai ténye­zőként a Szovjetunióval való szövetséget akarták érvényesíteni. 1947 nemzetközi feltételei, a vezető imperialista nagyhatalmak irányvonala, a forradalmi mozgalmak ellen irányuló politikája kiemelte annak szükséges­ségét, hogy a Szovjetunióval ki kell építeni a népi demokratikus államok szövetségi rendszerét. Ugyanakkor rendkívül fontos feladatnak tartották a népi demokratikus országok kölcsönös kapcsola­taiban fennálló nyitott kérdések megoldását. A Ma­gyarországgal kötött békeszerződés ratifikálása va­lamint azután, hogy 1947 őszén felújították a cseh­szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatokat, Cseh­szlovákiában a Magyarországgal való kapcsolatok megítélését jelentősen befolyásolta a belpolitikai feszültség. A Rudé právo az 1947 augusztusi magyarországi választások eredményeit kommen­tálva - a magyar kommunisták lettek a parlament legerősebb pártja - megelégedéssel nyugtázta déli szomszédunk fejlődésének távlatait. A Nemzetgyű­lésben szeptember végén a különböző politikai pártok képviselői állást foglaltak a Magyarország iránti viszonyunk időszerű kérdéseiben. Vladimír Clementis, kommunista külügyi államtitkár beszé­dében rámutatott azokra a területekre, amelyeken a demokratikus Magyarország és Csehszlovákia érdekei nagyon közel álltak egymáshoz. Kölcsönö­sen előnyösnek nevezte a kereskedelmi kapcsola­tokat, melyek már 1945-1947-ben aránylag élén­kek voltak, és kifejezte a csehszlovák fél azon kívánságát, hogy ezeket tovább kell mélyíteni. Nemzetközi viszonylatban a csehszlovák és ma­gyar érdekazonosságot meghatározó tényezőnek minősítette a német imperializmus részéről fenye­gető veszélyt, amely a két szomszédés országra egyformán vonatkozott. A cseh nemzeti szocialisták a parlamentben határozottan elutasító álláspontra helyezkedtek Magyarországgal szemben. A nemzeti szocialisták, a néppárt és Szlovákiá­ban a demokrata párt kommunisták elleni sajtókam­pánya a nacionalista demagógia tipikus példája volt. A nemzeti szocialisták napilapjának arrogáns cikke támadta a CSKP-t a Magyarországgal szem­ben megvalósított politika miatt, és azzal a kijelen­téssel, hogy a kommunisták inkább Csehszlovákia 194* és Magyarország s Csehszlovákiáét és I ban azt a benyomást zeti érdekek eláru' ásc magyar kommuri.—a i , az említett cikket tánru kus csehszlovák k A szovjet-magyar sz< se 1948 februárjábar érdekek közeledésér A csehszlovák komr a szerződést a mag gyobb sikerének ne> azonban leplezetlen í nes szellemben komn A forradalom ad vák kommunis kai tényeket kellett őszén, a szlovákiai I idejében, konkrét jav; gyár kérdések megöl a demokrata pártnál« Abban az időben a C latok kedvező alakul jelentett volna a mag} kérdés végleges rm harcban. 1948 elején politikai helyzet is nyilvánvalóbban azo érdekeket nemzetkö2 nya is tükrözze. A politikai fordulatnak é elvi jelentősége volt csolatok problémái na ték az azelőtt már f vonások továbbfejle; 1948 Februárja foko; gyár közvéleményber lapjaiban nagy teret V A háború utáni _elsi los külpolitika fejezte I ország közötti viszon különböző szinten ar kultak ki. A legjelentč gyár szakszervezetei1 radalmi Szakszerve2 szakszervezeti mozg« ■9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom