Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-30 / 52. szám

Bort, búzát, békességet - kívánjuk egymásnak hagyományt tisztelőén ezekben a napokban. Hagyományt tisztelőén annyiban is, hogy nem változtatunk a sorrenden, mert - érthetően - békesség-óhajunk a legnagyobb. A 'mondás szerzője talán nem is fontosság szerint, hanem az alliteráció kedvéért állapította meg a sorrendet. Egyébként is a mostani ünnepnapok szerint minden családban kerül bor az asztalra, ugyanakkor ennek az italnak a felnőttek mindennapi étkezésében (nem az ivászatban!) megvan a maga helye, szerepe.

Hogy hol és miért, az magyarázatra szorul, nehogy úgy tűnjék, hogy most, a túlzott alkoholfogyasztás elleni harc közepén reklámot csinálunk a borivás- nak. A közelmúltban, hogy Nádszegen (Trstice) jártunk, az egységes földmü- vesszövetkezet szőlőtermesztő és bortermelő részlegén az alkalmat kihasználva szakemberek véleményét is kikértük, hogy helyes, elfogadható választ adhassunk.

Bartalos Rudolf vincellér így fogalmazott: „Mi, szakemberek azt valljuk, és az orvosok véleménye is az, hogy az ésszerű, kis mennyiségű borfogyasztás nem ártalmas, sőt idős korban ajánlatos is. - Főleg ízbeli tulajdonságai, magas szerves- és ásványi anyag-tartalma miatt. A bornak mintegy 360 összetevője van. Ilyen magasan csak a méhpempő koncentrált, amelynek a fogyasztását propagálják és számos gyógyszer alapanyaga.

Ezzel magyarázható, hogy hazánk borászata az utóbbi időben nagy fejlődésen ment keresztül, és már elfoglalta méltó helyét a népgazdaságban. A szőlőtermesztést és a bortermelést népgazdasági tervek alapján tovább kívánják fokozni, hogy ezekből is közelebb jussunk az önellátáshoz. Ugyanakkor nagy súlyt helyeznek a szőlőtermesztés és a bortermelés minőségének javítására: gépesítéssel, kemizálással, a dolgozók szakmai ismereteinek gyarapításával.

A nádszegi szövetkezet az országos célokkal összhangban az utóbbi években szintén növelte szólőskertje területét. A negyven hektár termő szőlő mellé tavaly is, az idén is telepítettek, így a szö- löskert területe elérte a száz hektárt. A határ homokos részén terül el, ahol a szőlő jól tenyészik, s ahol a búza csak kínlódna, gyér termést adna.

A minőségi követelményeknek eleget téve egy további jó szakembert szerződtettek. Gépesítették a permetezést, a sorközi művelést és gondoskodnak a peronosáéra elleni védekezéshez, borkezeléshez szükséges vegyszerek időbeni beszerzéséről.

Látogatásunk során legkézenfekvőbben á szakmai színvonal megteremtésében elért eredményekről győződtünk meg.

Amikor bővítették ezt a részleget, nyilvánvalóvá vált, hogy az addig gyümölcs- kertészi és szölös-gazdai teendőket is ellátó Sárkány Lőrinc egyedül nem boldogul. Pedig szívós, sokat bíró ember. Alig győzték kivárni, hogy Bartalos Rudolf elvégezze az iskolát. Karván (Kravany

nad Dunajom) tanult a mezőgazdasági szaktanintézetben. Mikor meg végre hazajött, elvitték katonának. Most azonban már idestova három éve a két vincellér jól kiegészíti egymást a szőlőtermesztő és bortermelő részleg vezetői posztján.

A fövincellér jó pedagóiai érzékkel segítette, jó szóval biztatta segédjét kezdő korában, s a biztató szavak közre játszottak abban, hogy maradt.- Pedig pályaválasztás előtt csak rábólintottam, hogy: „jól van", amikor azt mondták, hogy menjek Karvára - vallja be őszintén a segédvincellér. - A szövetkezet segítséget és szerződést ajánlott az iskolai évekre. Ekkor még semmi vonzalmat nem éreztem e szakma iránt. Az iskolában azonban megismertették és megszerettették velem.

Ezt bizonyítja a helytállás a munkában, sőt az is, hogy főnöke, aki az élet iskolájában, meg esténként szakirodalomból, szaklapokból tanulta a mesterségét, gyakran kikéri a véleményét: „Rudi, ti hogyan is tanultátok?“

Bartalos Rudolf másutt is bizonyította rátermettségét. Az idén tavasszal a SZISZ galántai járási bizottsága megszervezte a mezőgazdasági szakmunkás-fiatalok járási vetélkedőjét. A vincellér kategóriában versenyzőknek többek között szőlővenyigéből, gyümölcsmagvakból, műtrágyamintából kellett megállapítani azok fajtáját. A borokét pedig borkóstolás során. Az elméleti részben borkészítéssel, kezeléssel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni. A versenyben Bartalos Rudolf vitte el a pálmát.

Ügy látszik azonban, hogy a fiatalember még nem teljesen elégedett önmagával, mert elhatározta, hogy ismét visszaül az iskolapadba és érettségizik. A fővincellérnek bizony hiányozni fog, különösen metszés idején, amelyen - mint mondotta - áll vagy bukik az azévi termés sorsa. De sok munkát ad a szőlőben dolgozó mintegy negyven nő és tizenkét férfi munkájának megszervezése kötözéskor, nyitáskor, permetezéskor, a hónalj-hajtások leszedésekor. Ugyancsak sok a munka szüretkor, préseléskor, borfejtéskor is.- Valahogy azért majd elboldogulok, azalatt a kétszer öt hónap alatt, amíg munkatársam távol lesz - mondta Sárkány Lőrinc. - Ha szerencsém lesz, pont olyan időszakra esik, amikor kevesebb a munka.- Mint télen is - jegyeztem meg.- Decemberben valóban fellélegezhetünk egy kicsit, de az ünnepek, a pihenés napjai után akár hó lepi a tőkéket, akár fagy, akár sár kezdődik a munka.

Azon a késő őszi napon a termésüktől megfosztott, levelüket elhullajtott csupasz tőkék elszántan várták az azóta beköszöntött telet. Akármilyen kemény is lesz, nem tehet kárt bennük. Annál nagyobb vámot vehet a termelésből a fagy.

Az idei tapasztalatokról, kulisszatitkokról, mesterfogásokról a pince fölötti helyiségek egyikében beszélgettünk. Szavaikból a szakma alapos ismeretén túl szakmaszeretetük és a rájuk bízott értékek feletti aggodalom csengett ki. Meg egy kis bosszankodás, mert tavasszal fagy, nyáron jég pusztított a szőlőskertben. így aztán míg más években jó bevételt jelentett a szövetkezetnek a borászati üzemtől a szőlőért kapott pénz, addig az idei termés leve belefért a saját pincéjük hordóiba. Arra meg szükség van gazdaságon belül; évzárókor, meg ha vendégek jönnek...

A pincékben katonás sorrendben álló hordók tartalma már rég túl volt a zajos erjedésen, sőt a sokkal tovább tartó csendes erjedés ideje is már lejárt, ezért azokban a napokban az egyik vincellért teljesen lefoglalta a borfejtés. A részlegükön dolgozó férfiak segítették őt a munkában.- Ha ezzel végzünk, már csak fertőtleníteni kell - avatott be a titokba a fővincellér. - S az utána következő huszonegy nap elteltével fogyasztható is I bor.- De hiszen arra még túl fiatal - okoskodtam.

A két vincellér összemosolygott, mert megjegyzésemből kiviláglott, még mindig azt a régi nézetet vallom, hogy minél öregebb a bor, annál jobb.- A mostani készítési, kezelési eljárások után minél tovább raktározzák, annál több összetevője illan el még a hordó vastag falán keresztül is - magyarázták.

Persze, ezért nem kell sietni a fogyasztásával, mert a jövő préselésig nem történik baja. S az egyik hordóból máris tavalyi Rizlinget szívott magába a lopó, decis poharakat töltöttek meg vele. Koccintottunk:

Boldog új évet!

KOVÁCS ELVIRA

Szépen tisztul a bor. A két vincellér, Sárkány Lőrinc (jobbról balra) és Bartalos Rudolf (Egri Ferenc felvétele)

*

*

*

AZ SZKP KB 1982-ES MÁJUSI ÜLÉSE UTÁN

A szovjet népgazdaság 1983-as évi tervét elsősorban az jellemzi, hogy JT ez lesz az első év, amelyben már konkrét "r* tervmutatók, intézkedések és feladatok formájában érvényesül az SZKP KB 1982-es májusi ülésén jóváhagyott élelmiszerprogram. Mint ismeretes, ezt a speciális jellegű, komplex programot egészen az 1990-ig terjedő időszakra dolgozták ki, azoknak a javaslatoknak az alapján, amelyeket a központi párt- és állami szervek közös munkacsoportja készített elő. Az élelmiszerprogram tervezetét minden részletre kiterjedő alapos elemzés, a szükségletek és a feltételek mélyreható tanulmányozása alapján, a Szovjetunió Kommunista Pártja gazdasági és szociális politikájának, s az egész szovjet népgazdaság további dinamikus fejlődésének szerves és alapvető részeként irányozták elő. Ebbe a felelős munkába a tudományos dolgozókat, a kolhozok és a szovhozok, az egész agráripari komplexum tapasztalt gyakorlati szakembereit is bevonták. így készült el az a nagy horderejű program, amelyet Leo- nyid lljics Brezsnyev az SZKP KB májusi ülésén röviden így jellemzett: ,,Az élelmiszerprogram nemcsak a mezőgazdaság és a vele kapcsolatos ágazatok fejlődésében hoz gyökeres változást. Jellegét és méreteit tekintve az egész népgazdaság progresszív fejlődését fogja biztosítani.“

Tulajdonképpen ezek a szavak öltöttek konkrét formákat az 1983-as terv koncepciójában is. A 124,4 milliárd rubelnyi állami beruházásokból például 47 milliárd

*

*

*

*

*

*

*

*

£

*

*

&

*

rubelt költenek az élelmiszerprogrammal kapcsolatos fejlesztésekre, ami kereken- 10 milliárd rubellel több, mint az elmúlt évben. Az élelmiszerprogram emellett szervesen kapcsolódik azokhoz a folyamatokhoz is, amelyek az egész szovjet népgazdaság jelenlegi fejlődési szakaszát jellemzik. Elsősorban az egész irányítási rendszer továbbfejlesztéséről, a gazdasági növekedés intenzív forrásainak hatékony kihasználásáról van szó. Ezeket a feladatokat Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára így fogalmazta meg: ,, Olyan gazdasági, szervezeti feltételeket kell teremteni, amelyek ösztönzik a minőségi munkát, a munkatermelékenységet, a kezdeményezőkészséget és a vállalkozó kedvet. Az utóbbi időben nem keveset beszélnek arról, hogy növelni kell az ipari egyesülések és vállalatok, a kolhozok és a szovhozok önállóságát. Eljött az ideje annak, hogy gyakorlati lépéseket tegyünk e kérdésnek a megoldására.“

A kolhozok és szovhozok nagyobb önállóságát, s ennek keretében a vállalati és a vállalaton belüli önelszámolás, vagyis a termelési és gazdasági eredményekben való vállalati, csoport- és személyi

anyagi érdekeltség hatékony érvényesítését elsősorban gazdasági, pénzügyi vonatkozásban kell alátámasztani. Ezt segítik elő azok az intézkedések, amelyek szerint 1983. január elsejétől felemelik a vágómarha, a vágósertés, a tej, a gabona, a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék és más mezőgazdasági termékek felvásárlási árát. Az állami költségvetésből összesen 16 milliárd rubelt irányoztak elő erre a célra. Egyúttal a jövedelemelvonás rendszerét is módosították, mégpedig úgy, hogy a mezőgazdasági vállalatok teljes mértékben rendelkezhetnek saját nyereségükkel. Országos viszonylatban ez körülbelül 8,8 milliárd rubelre tehető, s ezt az összeget a vállalatok a népgazdasági terv értelmében a termelés fejlesztésére, valamint a dolgozók anyagi ösztönzésére használhatják fel.

Az SZKP jelenlegi agrárpolitikája több mint 15 évvel ezelőtt, a Központi Bizottság 1965-ös márciusi ülésén vette kezdetét. Ezt az ülést a Szovjetunióban szintén korszakalkotónak tekintik a mezőgazdasági termelés fejlődése szempontjából, hiszen az elfogadott határozatok hosszú időre meghatározták az előirányzott célokat és feladatokat, s nagy súlyt helyeztek a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának erősítésére. Az SZKP kongresszusai behatóan értékelték a márciusi ülés határozatainak teljesíté- tését, s további célokat tűztek ki az ötéves tervidőszakokra. Jelentős mérföldkő volt az SZKP KB 1976-os májusi ülése is, amelyen határozatot fogadtak el ,,A mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrációjának fejlesztéséről a kolhozközi kooperáció és az agráripari integráció alapján“. Az SZKP KB 1978-as júliusi ülése szintén nagy figyelmet szentelt a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek. Ezen a területen L. I. Brezsnyev úgy jellemezte a párt új agrárpolitikáját, mint a lenini stratégia és taktika érvényesítését a fejlett szocializmus feltételei között.

Az SZKP KB 1982-es májusi ülése tehát már átfogóan értékelhette az elmúlt három ötéves tervidőszakban elért eredményeket, s ezek mérlegelése alapján tűzte ki a nyolcvanas évek nagy feladatát, az 1990-ig előirányzott élelmiszerprogramot.

Az 1965-ös márciusi ülés határozatainak megvalósítása kiemelkedő eredmé-