Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-17 / 50. szám
r Ján Šlahor A korponai dombvidék magasabb fekvésű részein sok helyen rossz a föld. Kövekkel, sziklatörmelékkel teli vékonyka termőréteg borítja a dombhátak nagyobbik felét. Például Pliešovce környékén az igen mostoha talaj- és időjárási adottságok miatt több száz hektáron csak az ósgyep zöldell tavasztól késő őszig. Sokáig szinte teljesen kihasználatlanok voltak az ottani földek, hiszen még a juhnyájakat sem tartotta el rendesen a gyér füvet termő legelő. A terület gazdái, a Pliešovcei Katonai Erdő- és Mezőgazdasági Vállalat szakemberei, az elmúlt években sok mindennel megpróbálkoztak e kedvezőtlen helyzet jobbrafordítása érdekében. Több sikertelen kezdeményezés után a közelmúltban várakozáson felüli sikerhez vezetett a kitartó áldozatos munka. Most kövér gulya kérődzik jóllakotmiatt egyre inkább ráfizetésessé vált ez a módszer. Csupán a pásztorok bérezésére fél év alatt mintegy 100 ezer koronát költöttünk. Tehát megint más megoldást kellett keresni. A vállalat vezetői hírét vették annak, hogy a csehországi Ta- chov és Sušiče környékén, hasonlóan kedvezőtlen természeti adottságok között kiváló gazdasági eredményeket érnek el az Angliából származó herefordi szarvasmarha-fajta tenyésztésével. Ezek a nagy termetű, húshasznosítási célból tenyésztett állatok jól elviselik a zord éghajlatot, csak a legnagyobb hidegek idején igénylik az egyszerű istállózást, gondozásuk minimális költségekkel jár, és ami a legfontosabb, kora tavasztól a tél kezdetéig kövérre híznak az ósgyepen is.- Kapcsolatot teremtettünk a csehországi szakemberekkel - folytatja a részlegvezető. - Aztán meghívást kaptunk a tapasztalatszerzésre. Már ottjártunkkor elhatároztuk, hogy követjük a jó példát. Tachovban szerződést is kötöttünk 89 állat megvásárlására. Ezt követően Nižnából, Šarišské Dravceből, valamint Ábelováról vettünk még herefordi teheneket és bikákat a törzsállomány kialakításához. Kereken másfél millió koronát fordítottunk az állatok megvásárlására.- Ezen kívül még milyen beruházásokra volt szükség?- Mivel három részre osztottuk a gulyát, de csak két átalakításra alkalmas régebbi istállónk volt, még egyet építeni kellett. Természetesen a célnak megfelelő, letechnikuson kívül mindössze egyetlen ember napi hat órás munkájára van szükség a jelenleg már 523 darabot számláló állomány szemmel tartásához. Ezért havonta 1400 koronát fizetünk. A villamos berendezés minimális mennyiségű áramot fogyaszt. További három kisegítő dolgozót csak az ellések idején és a téli etetésekkor foglalkoztatunk. Ugyancsak az ő feladatuk, hogy a gulyát a legnagyobb hidegekben, a hóban is rendszeresen megjárassák, mert így kevésbé érzékeny a betegségekre és ízle- tesebb lesz a húsa. A növendékállatok kétéves korukig átlagosan 450 kilósra híznak. Minden tehéntől évi egy-egy borját várnak. Amelyik tehén nem marad vemhes, azt a meghízott növendékállatokkal együtt a vágóhídra viszik. így „haszontalanul“ csak a tenyészbikák legelik a füvet és fogyasztják a téli takarmányt.- Száz tehéntől átlagosan 98 borját nyerünk évente - sorolja a többi kiváló gazdasági eredményt a részlegvezető. - Az elhullás minimális. A tehenek összes tejét a borjak hasznosítják, ami elegendő számukra addig, amíg szintén legelni kezdenek. Eddig több mint 400 növendékállatot értékesítettünk. Jövőre és a következő években azonban fokozatosan egyre többet vihetnek el tőlünk a felvásárlók, hiszen tovább gyarapítjuk a törzsállományt.- Milyen a súlygyarapodás az ősgyepen?- Egyedenként átlagosan napi 60 deka. Az állatoknak viszont ISZÚ ?. XII. 17. KIVÁLÓ EREDMÉNYEK - OLCSÓN Az ősgyepen is kövérre hízik a gulya hető legegyszerűbb és legolcsóbb megoldást választottuk. Sokat nyertünk ezzel, hiszen amíg például a szlovák tarka szarvasmarha egy-egy korszerű istállói férőhelye mintegy '35 000 koronába kerül, a magaslati legelőn alig több mint negyvenezer koronáért 120 férőhelyet alakítottunk ki egy pala- tetős, farostlemezekkel körül- deszkázott, főleg kátránypapírral hőszigetelt, hodályszerű' favázas épületben. Az itatóvályúkat és a vízvezetéket pedig már korábban elkészítettük.- Mennyit költenek most a pásztorok bérezésére?- Kora tavasztól a téli hóhullásig össesen mindig 300 hektáron villanypásztor őrzi a gulyát. A zootan az erdőkkel szegélyezett magaslati legelőn.- Az állattenyésztési ágazatban főleg juh- és szarvasmarhatartással foglalkozunk - kalauzol a vállalat celinai gazdasági részlegének vezetője, Ján Šlahor. - Az évről évre fokozatosan gyarapodó állományok ellátására egyre több takarmányt kell biztosítanunk. Mivel csak nagyon kevés szántóföldünk van, intenzív rét- és legelő- gazdálkodást folytatunk. Az utóbbi években kiadós trágyázásokkal és a nehéz terepviszonyok között elvégezhető egyszerűbb meliorációs módszerekkel valamennyire feljavítottuk az ősgyepet is. Mivel ott a kaszálás egyáltalán nem jöhet számításba, legeltetéssel hasznosítjuk a külön-külön is nagy területek növényzetét. A juhokat a gépi fejés lehetősége miatt a gazdasági udvarunkhoz közelebb eső határrészekre tereltük, az ősgyepre pedig kihajtottuk előbb a növendékállatokat, majd a teheneket is. Sajnos azonban hamar azt kellett tapasztalnunk, hogy a nálunk legelterjedtebb szarvasmarha-fajták meglehetősen rosz- szul tűrik a zord magaslati viszonyokat, táplálásukra nagyon is kevés az ottani növényzet, ami a koncentrált- és a tömegtakarmány adagolása ellenére megmutatkozott mind a tejhozam, mind a súlygyarapodások visszaesésében. Ezen kívül körülményes volt a napi kétszeri fejés megszervezése, és % nagy gondozólétszám Gondozó, pásztor sem kell a gulyához (A szerző felvételei) Az ősgyepen éjjel-nappal legelnek az állatok egyetlen grammnyi koncentrált takarmányt sem adagolunk. Leszámítva a téli időszakot, amikor széna és kukoricasiló kerül a vályúkba, beérik azzai, ami megterem a legelőn. A fajta jó tulajdonságainak egyike, hogy az ősz kezdetén felgyorsul a hízás. Az állatok vastag zsírréteget növesztenek a télre, ami egyrészt védelmet biztosít a hideg ellen, másrészt tápláléktartalék is az új legelőig. Égy érdekes példát is felhozhatok ennek igazolására. Tavaly novemberben elbitangolt az egyik tehén. Hamarosan nyomára bukkantunk az erdőben, de nem tudtuk megfogni, mert amikor feléje közelítettünk, mindig tovább csörtetett a sűrűben. Három teljes hónapig csak azon élt, amit a fák között a hó alatt talált. Akkorra meglestük, hogy melyik csapáson jár le a vízhez. Két-három naponként egy- egy köteg szénával egyre köze- lebbre csalogattuk, majd végül betereltük az istállóba. Az állatorvosunk megállapította, hogy jó erőnlétben és makkegészségesen telelt ki az erdőben. Ezekben a napokban a fagyok miatt már tető alatt és széltől, hidegtől valamennyire védett helyen éjszakáznak az állatok. Nappal viszont a még fellelhető füvet ropogtatják a legelőn. A Pliešovcei Katonai Erdő- és Mezőgazdasági Vállalat szakemberei pedig közben már azon is munkálkodnak, hogy a határukban többé sehol se maradjon kihasználatlanul még az ősgyep sem. LALO KÁROLY Jubilál a bardejovi JAS Cipőgyár VILÁGPIACI VERSENYKÉPESSÉGRE TÖREKSZENEK Egy negyedszázaddal ezelőtt a bardejovi járás legnagyobb ipari létesítményeként alakult - a partizánskei Augusztus 29 Cipőgyár új üzemeként - a ma önálló vállalatként működő Bardejovi JAS. Férfi, női és gyermek lábbelik gyártásával foglalkozik a huszonötéves gyár. A negyedszázad alatt csaknem 150 millió lábbeli „lépte át" a gyár küszöbét. Ez a jubileum arra is alkalmat nyújt, hogy legalább a leglényegesebb dolgokat megemlítve felidézzük a bardejovi gyár 25 éves létezésének néhány állomását is. Nem volt alapkőletétel mielőtt 1957-ben megkezdődött a bardejovi cipőgyártás, mert a kežmaroki TATRAĽAN vállalat volt itteni üzemének részben átalakított épületeiben kezdték el a cipók gyártását. A dolgozók létszáma nem volt több száznál, ezek többsége korábban is ezekben az épületekben dolgozott, csak éppen más ágazatban, a leniparban. Az első évben 130 ezer pár lábbelit készítettek 4,5 millió korona értékben. Ebből a helyzetből adódóan természetes, hogy a legalapvetőbb problémát a szakképzett, begyakorolt munkások hiánya képezte. Ennek megoldásában sokat segített a partizánskei vállalat szakembereinek népes csoportja. Nagy áldozatvállalással, segítő szándékkal láttak hozzá a korábban lenfeldolgozó iparban tevékenykedő emberek szakmai képzéséhez. A bardejovi cipőgyártó üzem első vezetője az 1957-60-as években Ján Korecký volt. 1958-ban már 948 alkalmazottja volt az üzemnek, melyben 797 ezer pár lábbelit gyártottak, 26 millió korona értékben. Egy évvel később, 1959. július 3-án átadták rendeltetésének a közben felépített új ötszintes gyárépületet, s az alkalmazottak száma meghaladta az ezerkétszázat, akik csaknem kétmillió pár cipőt gyártottak, több mint 70 millió korona értékben. Az üzem kapacitása, dolgozóinak száma egyre bővült, és 1960 decemberének végén 104 millió korona értékű lábbelit készített az üzem 1768 tagú kollektívája. A hatvanas években az alkalmazottak száma kétezerhá- romszázhatvanra emelkedett, 1961-ben már 3,6 millió pár lábbelit gyártott a bardejovi üzem. Megindult a termelés az 1960-ban átadott második új ötszintes épületben is. 1965-ben már 3131 ember dolgozott a bardejovi cipőgyárban. A megállás nélküli üzemfejlesztés legjelentősebb időszaka az 1966-70-es évekre vezethető vissza, amikor Ján Dub vette át az üzem vezetését. Erre az időszakra az üzem dolgozóinak növekvő szakképzettsége, a munkatermelékenység növekedése is jellemző. Míg 1966-ban a 3384 tagú üzemi kollektíva 4 millió 960 ezer pár lábbelit gyártott, négy évvel később a csakmen száz dolgozóval alacsonyabb létszámú kollektíva már több mint 6 millió pár cipót gyártott. Az árutermelés értéke 363 millió korona volt. A legeredményesebb esztendőként az 1971 -es évet tartják nyilván az üzem történetében, amikor hétmillió pár lábbelit gyártottak. Akkor már több mint négyezer ember dolgozott az üzemben, ezek csaknem 70 százaléka női munkaerő volt. Snina városkában, Pavlove és Parchovany községekben, majd Vajánban (Vojany) is új üzemrészlegeket létesítettek, ezeken a helyeken többnyire szintén nők dolgoznak. 1972-ben már 8 millió 118 ezer pár lábbelit gyártott a bardejovi üzem. ÓNÁLLÓ VÁLLALAT 1973. január 1-én jött létre a bardejovi JAS Cipőgyár. A felsőbb szervek e döntését kiváló termelési eredményeivel érdemelte ki a bardejovi üzem. Mint minden új, az önállósulás szintén nagyobb igényeket támasztott az új vállalati vezetés elé, elsősorban a munka- szervezés és irányítás szakaszán. Az ebbeni tapaszalatok terén mutakozó hézagokat az OGAKO termelési-gazdasági egység vézér- igazgatóságának szakembergárdája segített kipótolni. Tegyük hozzá, sikerrel. A kezdeti nehézségek leküzdése után 1975-ben a bardejovi JAS, mint új vállalat 80 ezer koronával túlszárnyalta az éves bruttó termelést. Igen jelentős méreteket öltött ebben a gyárban a szocialista munkaverseny, a haladó szovjet munkamódszerek sikeres alkalmazása, a termékszerkezet-fejlesztés és minőségi termelés irányában megnyilvánuló lelkes kezdeményezés. A vállalat jelenlegi igazgatójának, Jozef Demeš elvtársnak és munkatársainak irányítása alatt évről évre továbbfejlődött, sikeresen' teljesítette a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatait, s hasonlóan jó ereményeket ér el az új tervidőszak éveiben. Ezeket legkézzelfoghatóbban bizonyítják a vállalatnak adományozott elismerések, kitüntetések. Többek között az OGAKO termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságának vörös zászlaja az 1975-ös év második felében elért eredményekért, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által a NOSZF 60. évfordulója alkalmából átadott elismerő oklevél. A legutóbbi kitüntetések, elismerések sorába tartozik az idén - május 7-én - kapott „Kiváló munkáért“ állami kitüntetés, melyet feladataik hosszú éveken át való sikeres teljesítéséért kaptak. KORSZERŰBB, DIVATOSABB, JOBB MINŐSÉGŰ CIPÓT Tudatában vannak a vállalat vezetői, hogy temékeik csakis e szempontok állandó figyelembe vételével tarthatják meg verseny- képességüket a világpiacon. Ezeknek az igényeknek annál is inkább eleget kell tenniük, mert a földkerekség harminc államába, többek között a Szovjetunióba, Mongóliába, Angliába, az Amerikai Egyesült Államokba, Kolumbiába, Norvégiába, Kenyába, Nigériába stb. jelentős mennyiségű lábbelit exportálnak. A legtöbbet a Szovjetunióba. Bennünket az is érdekelt, milyen újdonságokkal készül a gyár az 1983-as évre. Erre a kérdésre Dušan Markuš mérnök, annak a tizenhárom tagú kollektívának a vezetője adta meg a választ, amely a vállalatban a cipódivatot „diktálja“, javasolja. így tudtuk meg, hogy évente csaknem ezer új mintadarabot készítenek, amelyek között megtalálható a legkülönbözőbb igényeket kielégítő, divatos, sőt luxuscipó is. Ezeket a mintadarabokat évente két alkalommal bemutatják a nagykereskedelem képviselőinek, akik a cipőgyárak által felkínált lábbelik közül kiválasztják a legmegfelelőbbeket. Úgy tűnik, megfelelő igényességgel végezték a mintadarabok előkészítését a bardejovi JAS Cipőgyárban, mert az 1983-as tavaszi-nyári idényre felajánlott 220 modell közül 123-at elfogadtak a kereskedelmi szakemberek. Ez siker - állítják a gyár vezetői. Ezzel, persze, nem ért véget a tervezők munkája, hiszen már a jövő esztendő őszi-téli cipőmodelljeinek előkészítésén dolgoznak. Ezeket januárban mutatják be a kereskedelem képviselőinek. Szándékuk ezúttal is az, hogy a hazai és a világpiac követelményeinek megfelelő modellekből a lehető legtöbbet kínálják fel. KULIK GELLÉRT
