Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-17 / 50. szám
X ÚSZÓ 3 182. XII. 17. Üzbegisztán a legfejlettebb középázsiai köztársaság, a terület ipari termelésének 80 %-át adja. Emellett ez a Szovjetunió fö gyapottermelö, selyem- hernyó- és karakuljuh-tenyésztó területe. A fejlett ipar ellenére az Üzbég SZSZK gazdaságának vezető ágazata a mező- gazdaság. A 25,6 millió ha mezőgazdaságilag hasznosított földterület 14%-a (3,7 mii. ha) szántóföld. A mezőgazdaságot a magas fokú öntözéses gazdálkodás jellemzi, összesen 2774 ezer hektárt öntöznek. Legjelentősebb a növénytermesztés, ez adja a mezőgazdasági termelés 75 %-át. A legfontosabb kultúra a gyapot, amelyet 1773 ezer hektáron termesztenek. Ezen a területen terem a szovjet gyapot 2/3-a. Termesztenek ezen kívül még gabonát, főleg búzát, továbbá kukoricát, rizst, gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt, cukornádat. Az üzbég mezőgazdaság termeli meg a szovjet természetes selyem felét, a perzsaszőrmék harmadát. Elterjedt a teve- és lótenyésztés is, az oázisokban a szarvasmarhatenyésztés. Ha figyelembe vessszük, hogy Üzbegisztán területének 1 /5-ét 3—4 ezer méter magas hegységek borítják, sík területe nagy részét pedig a Kizil-Kum homoksivatag foglalja el, hogy gyakorlatilag csak két jelentős folyója van - a Szir-Darja és • Hasziat Jakubzsanova, a Taskenti Városi Tanács végrehajtó bizottságának helyettes elnöke az Amu-Darja -, mivel a Zeravsan és a Kaska-Darja rövid szakasz után eltűnik a sivatagban, csodálatot érdemelnek azok az emberek, akik erőfeszítései árán virágzó kertek születtek ezen a sivár vidéken. Ahol eltűnik a víz, eltűnik az élet is - mondják az üzbégek. Ezért a köztársaság tudósai és szakemberei az eddigi figyelemre méltó eredmények ellenére az öntözött területek további növelését, a már meglevő öntözőrendszerek tökéletesítését tekintik egyik fő feladatuknak. Hiszen nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a rohamosan fejlődő iparnak is mind több vízre van szüksége. A köztársaság két nagy folyója vizének nagyobb része már ma el sem jut az Arai- tóba. Ezért az üzbég szakemberek más szovjet köztársaságok szakembereivel együtt azon fáradoznak, hogy megoldják a szibériai folyók vize egy részének Kö- zép-Ázsiába való elvezetése problémáját. Ennek óriási gazdasági jelentősége lenne, mivel egy köbkilométer víz által 120 ezer tonnával lehetne növelni a gyapottermést. A köztársaság nehézipara az itt található ásványi kincsek - földgáz, kőszén, kőolaj, színesfémércek, kén, kősó, építőanyagok -, a könnyűipar pedig a mező- gazdaság terményeinek feldolgozásán alapszik. Üzbegisztánnak vaskohászata is jelentős, amely behozott nyersvasból acélt és hengerelt árut gyárt a fejlett gépipar számára. 1932-ben épült fel az első jelentős gépipari üzem, a taskenti mező- gazdasági gépgyár. Ma a köztársaságban több mezőgazdasági gépet gyártanak, mint az összes közel- és középkeleti országban együttvéve. Üzbegisztánban gyártják a Szovjetunióban előállított, a gyapottermesztést és -feldolgozást szolgáló gépek majdnem teljes egészét. Megjegyzendő, hogy a Szovjetunió a gyapotbetakarító kombájnok gyártásában a világranglistán a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. A gyapottermesztés nyújt alapanyagot a vegyipar számára is a cellulózgyártáshoz, s természetesen a fejlett textiliparnak, amely Taskentba, Ferganába, Na- manganba, Margilanba összpontosul. Az élelmiszeripar legfontosabb központja Taskent, Szamarkánd, Fergana, Andi- zsan, Kitab, Denau. Az üzbég ipar ma az 1913-as év 78- szorosát, az 1940. évi volumen 16-szoro- sát termeli. Ez azonban csak úgy lehetséges, hogy szorosan együttműködik a többi szovjet köztársasággal, amelyekből fát, gabonát, kokszot, gépeket és berendezéseket, cukrot, építőanyagokat és közszükségleti cikkeket hoz be. Ezekért cserébe elsősorban gyapotot, selymet, perzsaszőrmét, növényi olajokat, gyümölcsöt, gépeket, szenet, műtrágyákat, textíliákat, cementet, kőolajtermékeket, földgázt szállít. Ezek közül az áruk közül az Üzbég SZSZK számosat külföldre is exportál. ÉN MÁR JÓKOR SZÜLETTEM... Az Októberi Forradalom után a törvény szerint a Szovjet Kelet asszonyai is teljesen egyenlő jogokat kaptak a férfiakkal a családi, a gazdasági és a kulturális élet terén. Betiltották a többnejúséget és a nők öröklését, szabaddá tették a házasságot és a válást. Ezeket a törvényeket életre kelteni azonban rendkívül nehéz volt: a nők családi és társadalmi helyzetével kapcsolatos évszázados előítéleteket kellett legyőzni. Előfordult, hogy megölték azokat az asszonyokat, akik levetették a parandzsát, a hagyományos fátylat. Speciális tanfolyamok nyíltak a nők számára, de csak nagyon kevésnek volt bátorsága a tanuláshoz. 1926- ban még csak az üzbég nők 1 százaléka tudott írni-olvasni, s az iparban mindösz- sze 112 munkás nő dolgozott.-Én már jókor születtem, 1933-ban - mondja Hasziat Jakubzsanova, a Taskenti Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. - Akkor kezdtem az önálló életet, amikor a női egyenjogúság megvalósításával összefüggő nehézségek lényegében már megoldód-- tak: az egyenjogúság már nemcsak törvényes norma volt, hanem az emberek tudatában is meghonosodott. Befejeztem a középiskolát, majd a pedagógiai főiskolát és tanítónőként dolgoztam. A taskenti- ek már hétszer választottak meg képviselőjüknek, de ebben nincs semmi rendkívüli. Az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa képviselőinek 35 százaléka nő. Ez az arány a helyi tanácsokban még magasabb - 48 százalék. Az üzbég nők részvétele a társadalmi életben évről évre javul. A munkások és alkalmazottak 43 %-a nő. Ugyancsak nő minden harmadik mérnök, négy orvos közül három, a tanítók 45 %-a, a tudományos dolgozók harmada. Képzettségükben cseppet sem maradnak el a férfiak mögött. Például a főiskolák diákjainak 43 százaléka is nő.- Mindez azonban távolról sem jelenti azt, hogy nálunk a nőkérdést egyszer s mindenkorra megoldották már - folytatja Haszat Jakubzsanova. - Az üzbég családokban hagyományosan sok a gyerek, s ilyen körülmények között az anyáknak sokkal nehezebb összeegyeztetniük az otthoni és munkahelyi kötelességeiket. Ráadásul még mindig kevés az óvodai férőhelyek száma. Az üzemek ilyen helyzetben úgy próbálnak segíteni alkal- mazottaikon és magukon, hogy a sok- gyermekes anyáknak lehetővé teszik a nem téljes munkanapra, illetve munkahétre való alkalmazást, valamint a házi bedolgozást. Ha a többi, fennmaradó problémához is ilyen érzékeny lesz a hozzáállás, a nőkérdés valóban lekerülhet a napirendről. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 447,4 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 15 millió Fővárosa: Taskent - 1,6 millió lakos • Üzbegisztán területén 1918 áprilisában jött létre a Türkesztáni ASZSZK, amely azt OSZSZSZK részét alkotta. Az Üzbég SZSZK 1924« okóber 27-én jött létre. 1936 óta területéhez tartozik a Kara Kalpak ASZSZK. • Fél évszázaddal ezelőtt a köztársaság területén csak 170 alapiskola volt, s mindössze a lakosság 2 százaléka tudott írni és olvasni. Az üzbég gazdaságban ma közel egymillió felső- illetve középfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. A 10 ezer lakosra jutó diákok számát tekintve az Üzbég SZSZK megelőz olyan iparilag fejlett országokat, mint Franciaország, Nagy Britannia, az NSZK és Olaszország. • Üzbegisztán a legnépesebb közép-ázsiai köztársaság. Az elmúlt 40 év alatt lakossága több mint kétszeresére nőtt. • Az üzbég nemzet számos törzsből és nemzetségből gyakorlatilag csak a szovjethatalom idején vált modern nemzetté. Ezek a törzsek gyapottermesztéssel, kézművességgel, nomád vagy félnomád állattenyésztéssel foglalkoztak. • A lakosság mindössze 37%-a él a városokban, a többi az oázisokban. Ez a legalacsonyabb arány a szovjet köztársaságok között. • A lakosság nemzetiségi összetétele a következő: üzbégek - 65,5 százalék, oroszok - 12,5 %, tatárok- 4,9 %, kazahok - 4 %, tadzsikok- 3,8 %. • Az Üzbég SZSZK éghajlata erősen kontinentális jellegű - a Szovjetunió legforróbb vidéke. Az átlagos júliusi hőmérséklet a köztársaság északi részén 26, déli területein 32 fok. A telek rövidek, de viszonylag hidegek. Itt mérték a Szovjetunióban a maximális hőmérsékletet is - 49,5 fokot. A sivatagos területeken az átlagos évi csapadékmennyiség mindössze 100-200 mm, a hegyvidékeken 500-600 mm. j Az oldalt összeállította: GORFOL ZSUZSA • A szovjet gyapot 70 %-a Üzbegisztánban terem m -n- * ® co aj > 2 o Q.h±: n T3 i J 13 0) N T“ <D § £ ? E 93 ~ » <n -o C0 = *<0 l £ ?! (5 ü, E % a ” a? • É
