Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-16 / 28. szám
I szú . VII. 16. MOZGÓSÍTJUK A TÖMEGEKET A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉRE ÉS A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra, a munkásosztály és a többi dolgozó legnagyobb taglétszámú szervezetére a hatékonyság növelésével és a minőség javításával kapcsolatban nagy feladatok hárulnak. A szakszervezeteknek e feladatait a CSKP XV. és XVI. kongresszusa egyaránt hangsúlyozta, és a IX. valamint a X. szakszervezeti kongresszusnak is tárgyát képezték ezek a kérdések. A CSS2SZK kormánya már az 1973- as évi 227-es számú határozatával- amely a minőségszabályozással kapcsolatos intézkedéseket tartalmazta- ajánlotta a szakszervezeti szövetségek központi bizottságainak, hogy a dolgozók kezdeményezését a termékek minőségének javítására irányítsák. Még ugyanazon esztendő decemberében a Szak- szervezetek Központi Tanácsa tanácskozott a szakszervezetek ezirányú tevékenységének fejlesztéséről, és konkrét intézkedéseket fogadott el ezzel összefüggésben. Az intézkedéseket szlovákiai feltételekre is lebontották. Az ily módon meghatározott feladatok legfontosabb részét a szaratovi munkarendszer fejlesztése, az anyagi érdekeltség növelése, a szocialista munkaversenynek valamint az újító- és feltalálómozgalomnak a minőség javítására való irányítása képezte. Ugyancsak a legfontosabb feladatok közé sorolták, hogy a szaratovi rendszer fejlesztésével és a termelés minőségének javításával kapcsolatos kérdéseket beiktassák a szakszervezeti tagok politikai-gazdasági képzésének anyagába, s hogy figyelmet szenteljenek az e téren elért jó eredmények népszerűsítésének. Noha a szóban forgó határozat teljesítésének ellenőrzése során számos pozitív eredményre mutathattak rá, a minőség javítása népgazdasági viszonylatban nem volt kielégítő mértékű. A gyakorlat ugyanis bebizonyította, hogy a jó minőségű termelés feltétele a dolgozók kezdeményezésén túl az új gazdasági, termelési-műszaki és szervezési intézkedések komplexuma. Ez a tapasztalat tükröződött a szövetségi kormány elnökségének 1977. évi 178-as számú, valamint a szlovák kormány ugyanazon évi 328-as számú határozatában. E határozatok hozzájárultak az állami minőségszabályozási rendszer tökéletesítéséhez, beleértve a minőségvizsgáló rendszer tökéletesítését is. Mindkét határozat tartalmazta az illetékes szakszervezeti szervek részére azt az ajánlást, hogy politikai-nevelő munkával hatékonyan támogassák és szervezzék a komplex minőségszabályozási rendszert. A szakszervezeteknek e politikai nevelő feladatát a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány elnöksége a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedésekkel kapcsolatos határozatában ugyancsak hangsúlyozta. A múlt évi eredmények ismételten arról tanúskodtak, hogy az illetékesek, nem használtak ki minden lehetőséget a minőség fejlesztésére, noha akkor már léteztek a komplex intézkedések és a minőségfejlesztés további feltételei. Ezt bizonyították a Szlovák Statisztikai Hivatal által kimutatott eredmények is. A gyártmányfejlesztési folyamatban főleg az alacsonyabb fokozatú innovációra kerítenek sort, de ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a gyártmányfejlesztésben jelentős szerephez jutottak az újítási javaslatok és a találmányok. Az újító- és feltalálómozgalom fejlesztéséből pedig a szakszervezetek is jelentős részt vállaltak magukra. Ezzel kapcsolatban hadd tegyek még említést a Szlovák Statisztikai Hivatalnak egy tematikus jelentéséről, amely arról tájékoztat, hogy 1981 folyamán a selejtes munka következtében milyen veszteségek keletkeztek. A jelentés megállapítja, hogy 1981 -ben ezek a veszteségek az irányítás és az ellenőrzés színvonala emelkedésének köszönhetően némileg mérséklődtek ugyan, á gyártmányok műszaki színvonala azonban még mindig alacsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal mindkét 1981-es jelentése azt bizonyítja, hogy a termelés minőségét elsősorban a termelést megelőző műveletek befolyásolják. Mindenütt a2t tapasztaljuk, hogy a hibátlan termelés - különösen a fizikai munkások tevékenysége szempontjából - még nem jelenti azt, hogy megfelelő színvonalú is a termék, főleg ha a termék műszaki színvonala alacsony, illetve ha a munkás gyenge minőségű alapanyagot kap feldolgozásra. Ezeket az adatokat azért említettem meg, mert a szakszervezeti munkában is következtetések vonhatók le belőlük. Az eddigiek során a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására törekedve, de a politikai-gazdasági nevelésben is „arccal a munkások felé“ fordulva tevékenykedtünk, miközben szinte hátat fordítottunk a termelést előkészítő munka- szakaszokon dolgozóknak. Ilyen körülmények között a gyakorlatban az a téves felfogás lett úrrá, hogy a dolgozók kezdeményezésének fogalma alatt csaknem kizárólag a munkások kezdeményezését kell érteni. Viszont ma már látjuk, hogy a minőséget főleg a termelést előkészítő munkaszakaszokon szavatolhatják. Nyilvánvaló tehát, hogy a kezdeményezés további kibontakoztatása során főleg erre a területre kell összpontosítanunk. Sokáig tartana felsorolni mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szakszervezetek eddig a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére tettek a minőség javítása érdekében. A dolgozók termelésirányításba való bekapcsolódásának nincs olyan formája, amelyet nem hasznosítottunk volna az említett cél érdekében. Kihasználtuk erre a termelési értekezletektől kezdve a különböző konferenciákon keresztül az összes fórumot, a szakszervezeti politikai-gazdasági nevelést is beleértve. A szaratovi rendszer fejlesztésében rendkívül pozitív eredmények is születtek a dolgozók tömeges aktivizálása során. Többek között a hu- mennéi Chemlon, a trencíni Merina és a sviti Tatrasvit jár élen e téren. Viszont számos olyan vállalatról is tudunk, ahol sok szó esik ugyan a szaratovi rendszer érvényesítéséről, de a dolgozóknak csak jelentéktelen hányada aknázza ki a mozgalomban rejlő lehetőségeket. , Közös szocialista vállalásokkal Számos olyan vállalatunk és szakszervezetünk is van, amelyekben a szocialista munkaverseny valamennyi formájában a hatékonyság és a minőség a fő kritérium. A nem e szerint cselekvő vállalatok és szakszervezetek címére Jozef Lenárt elvtárs a szlovákiai szakszervezeti kongresszuson a következőket mondotta: „Szükséges, hogy a szocialista munkaversenyt mindenütt a hatékonyság növelésére és a minőség javítására, valamint a tudományos-műszaki haladás eredményeinek kihasználására irányítsák. Tapasztalataink bizonyítják, hogy minőség fejlesztésének egyik hatékony formája a közös szocialista vállalás.“ Ha ebből a szempontból összehasonlítjuk a vállalatok 1982-es és 81 -es esztendei szocialista vállalásait, amelyek a minőségfejlesztésre és a gyártmány- fejlesztésre irányultak, nem lehetünk elégedettek. 1981-ben 48 ipari vállalat tett kötelezettségvállalást, a gyártmányfejlesztésre irányuló közös szocialista vállalást tevő vállalatok száma 1981 -ben 31 volt, 1982-ben már mindössze 22. A Szlovák Szakszervezeti Tanács a közelmúltban jelentést dolgozott ki a minőség javítására irányuló közös szocialista felajánlások megkötésével és a megvalósítí- sával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról. Ez a jelentés számos olyan ötletet tartalmaz, amely az említett vállalási forma nélkül sosem látott volna napvilágot. Hogy a közös szocialista vállalások nem fejlődnek a kívánt mértékben, azt a vállalatok többsége azzal indokolja, hogy partnereik nem vállalkoznak szívesen erre az együttműködési formára, néha minden szállító egyúttal megrendelő is, így a probléma megoldását csupán elodázzák. Minden vezető gazdasági dolgozó és minden tisztségviselő feladata lenne megvizsgálni a vállalatok között létrejött közösszocialista vállalásokat, s ezekre úgy kellene tekinteniük, mint a komplex racionalizáci- ós brigádok tevékenységére. Az ötletek kölcsönös cseréje sokkal többet jelent a döntőbíróságokon való találkozásoknál. Az újító- és feltalálómozgalom fejlesztésével A termelés hatékonyságának növelésére és minőségének javítására irányuló kezdeményezés mellett rendkívüli jelentőségű az újító- és feltalálómozgalom, valamint a komplex racionalizációs brigádok fejlesztése. Ha a szlovákiai viszonylatban értékelnénk e két mozgalom évközi fejlődését, akkor elégedettségre okot adó számokat kapnánk. Ha viszont a Cseh Szocialista Köztársasággal vetnénk össze az elért eredményeket, már más kép alakulna ki. Karel Hoffman elvtárs ezzel kapcsolatban a szlovákiai szak- szervezeti kongresszuson a következőket mondotta: „A szakszervezeti munka számos mutatójában gyengébb eredményeket érnek el Szlovákiában, mint Csehországban, s ennek következményeként az országos átlag is romlik. Többek között sokkal gyengébben fejlődnek a komplex racionalizációs brigádok, gyengébb eredményeket érnek el az újítómozgalomban is.“ Ezek a szavak is nagyobb erőfeszítésre ösztönöznek bennünket a szóban forgó területen. E munkában fokozottabb együttműködésre van szükség a pártszervezetekkel és a vállalatok, üzemek gazdasági vezetőivel. A minőség azonban többet követel, mint amennyit a szocialista vállalások és munkaversenyek nyújthatnak. Úgy vélem, valamennyien egyetértünk abban, hogy a minőség javítása lehetőségeinek keresése és a minőségfejlesztés valamennyiünk alapvető kötelessége. Az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma ez év februári tájékoztatójában megállapítja, hogy „a száz szakmunkásra és alkotó dolgozóra jutó benyújtott találmányok száma a tudományos-kutató bázis munkahelyein nagyon kedvezőtlenül alakul.“ 1980-ban ez mindössze 4,02 volt. A jelentés feltünteti, hogy e munkahelyek közül néhány három-négyszeresét éri el az említett átlagnak, de vannak olyan munkahelyek is, amelyek üres malomban őrölnek. Megfelelő anyagi ösztönzést Népes azon dolgozók csoportja is, akiknek alapvető munkakötelessége a minőség- és gyártmányfejlesztés. Ezek a vezérigazgatóságok, vállalatok és üzemek termelést megelőző munkaszakaszain dolgoznak. A számukra kifizetett prémiumok évi összege bizonyára sokszorosan túlhaladja a hatékonyság és a minőség fejlesztése érdekében kifejtett munkájuk valós eredményét. A kétezer koronás havi fizetés is magas a „semmittevésért“, s a négyezer koronás havi jövedelem is nagyon alacsony lehet az olyan ember számára, akinek munkaeredményei elismerésre méltók. Ha a dolgozóknak e csoportjánál nem tökéletesítjük munkaeredményeik mérésének kritériumait, akkor a minőség terén nem jutunk kifejező mértékben előre. E tekintetben is még vár ránk az a nehéz munka, amelyet már magunk mögött kellene tudnunk. Ha a dolgozók e csoportja számára is megteremtjük az anyagi ösztönzés feltételeit, akkor felszámolódik a gyártmányfejlesztés iránti eddigi közömbösségük is. A fentiekben vázoltakból is nyilvánvaló, hogy a dolgozók kezdeményezése és aktivitása terén a szakszervezetek tapasztalatai nagyon konkrétak, sokrétűek és tanulságosak. Kár, hogy sokrétűségük a pozitív és negatív eredmények közti óriási eltérésekben is megnyilvánul. Itt is érvényes az a mezőgazdasági vállalatokkal összefüggésben gyakran emlegetett tétel, hogy a lemaradozókat az átlagosak szintjére, az átlagosakat pedig az élvonalbeliek szintjére kell emelni. Bátran vágunk neki ennek a munkának, s főleg a politikai-nevelő munka, a gazdasági propaganda és agitáció tökéletesítésére összpontosítunk. A szakszervezeti szervekben és szervezetekben a személyi propaganda és agitáció - köszönet a tisztségviselők szüntelen felkészítésének - sokkal színvonalasabb, mint a szemléltető agitáció. A CSKP KB 15. ülésén erről a jelenségről bírálóan szólt Vasil Bil'ak elvtárs is, s hogy a helyzet ilyen, sajnos, a mi kezünk is benne van. A szakszervezeti üzemi bizottságokat a pártszervezetek vezetésével nagyobb aktivitásra kell ösztönöznünk e téren is, hogy azt a tételt, ahogyan dolgozunk, úgy élünk, valóban minden szakszervezeti tag a magáévá tegye. MERVA LÓRÁNT, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára A Zornica vállalat piest’anyi üzemének dolgozói az idén több mint 162 ezer korona értékű szocialista felajánlást tettek. A vállalás teljesítésében nagy szerepe van a szocialista versenymozgalomnak és a szocialista munkabrigádok versenyének. Az ebbe bekapcsolódók már az év első öt hónapjában is kiváló eredményeket értek el, különösen a minőség javításában és a veszteségek csökkentésében. A felvételen Mária Briganová, Az üzem legjobb dolgozója, Buzena Sebővá, A vállalat legjobb dolgozója és Iveta Novelinková, a varróműhely rhestere a végső műszaki ellenőrzést végzi. (Felvétel: CSTK - Drahotín Sulla)
