Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-16 / 28. szám

I szú . VII. 16. MOZGÓSÍTJUK A TÖMEGEKET A HATÉKONYSÁG NÖVELÉ­SÉRE ÉS A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomra, a munkásosztály és a többi dolgozó legnagyobb taglétszámú szerve­zetére a hatékonyság növelésével és a minőség javításával kapcsolatban nagy feladatok hárulnak. A szakszervezetek­nek e feladatait a CSKP XV. és XVI. kongresszusa egyaránt hangsúlyozta, és a IX. valamint a X. szakszervezeti kong­resszusnak is tárgyát képezték ezek a kérdések. A CSS2SZK kormánya már az 1973- as évi 227-es számú határozatával- amely a minőségszabályozással kap­csolatos intézkedéseket tartalmazta- ajánlotta a szakszervezeti szövetségek központi bizottságainak, hogy a dolgozók kezdeményezését a termékek minőségé­nek javítására irányítsák. Még ugyana­zon esztendő decemberében a Szak- szervezetek Központi Tanácsa tanácsko­zott a szakszervezetek ezirányú tevé­kenységének fejlesztéséről, és konkrét intézkedéseket fogadott el ezzel össze­függésben. Az intézkedéseket szlovákiai feltételekre is lebontották. Az ily módon meghatározott feladatok legfontosabb ré­szét a szaratovi munkarendszer fejlesz­tése, az anyagi érdekeltség növelése, a szocialista munkaversenynek valamint az újító- és feltalálómozgalomnak a mi­nőség javítására való irányítása képezte. Ugyancsak a legfontosabb feladatok kö­zé sorolták, hogy a szaratovi rendszer fejlesztésével és a termelés minőségé­nek javításával kapcsolatos kérdéseket beiktassák a szakszervezeti tagok politi­kai-gazdasági képzésének anyagába, s hogy figyelmet szenteljenek az e téren elért jó eredmények népszerűsítésének. Noha a szóban forgó határozat teljesí­tésének ellenőrzése során számos pozi­tív eredményre mutathattak rá, a minő­ség javítása népgazdasági viszonylatban nem volt kielégítő mértékű. A gyakorlat ugyanis bebizonyította, hogy a jó minő­ségű termelés feltétele a dolgozók kez­deményezésén túl az új gazdasági, ter­melési-műszaki és szervezési intézkedé­sek komplexuma. Ez a tapasztalat tükrö­ződött a szövetségi kormány elnökségé­nek 1977. évi 178-as számú, valamint a szlovák kormány ugyanazon évi 328-as számú határozatában. E határozatok hoz­zájárultak az állami minőségszabályozási rendszer tökéletesítéséhez, beleértve a minőségvizsgáló rendszer tökéletesíté­sét is. Mindkét határozat tartalmazta az illetékes szakszervezeti szervek részére azt az ajánlást, hogy politikai-nevelő munkával hatékonyan támogassák és szervezzék a komplex minőségszabályo­zási rendszert. A szakszervezeteknek e politikai nevelő feladatát a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány el­nöksége a tervszerű népgazdaságirányí­tás tökéletesítését célzó komplex intéz­kedésekkel kapcsolatos határozatában ugyancsak hangsúlyozta. A múlt évi eredmények ismételten arról tanúskodtak, hogy az illetékesek, nem használtak ki minden lehetőséget a mi­nőség fejlesztésére, noha akkor már lé­teztek a komplex intézkedések és a mi­nőségfejlesztés további feltételei. Ezt bi­zonyították a Szlovák Statisztikai Hivatal által kimutatott eredmények is. A gyárt­mányfejlesztési folyamatban főleg az ala­csonyabb fokozatú innovációra kerítenek sort, de ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a gyártmányfejlesztésben jelentős szerephez jutottak az újítási javaslatok és a találmányok. Az újító- és feltalálómoz­galom fejlesztéséből pedig a szakszerve­zetek is jelentős részt vállaltak magukra. Ezzel kapcsolatban hadd tegyek még említést a Szlovák Statisztikai Hivatal­nak egy tematikus jelentéséről, amely arról tájékoztat, hogy 1981 folyamán a selejtes munka következtében milyen veszteségek keletkeztek. A jelentés meg­állapítja, hogy 1981 -ben ezek a veszte­ségek az irányítás és az ellenőrzés szín­vonala emelkedésének köszönhetően némileg mérséklődtek ugyan, á gyártmá­nyok műszaki színvonala azonban még mindig alacsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal mindkét 1981-es jelentése azt bizonyítja, hogy a termelés minőségét elsősorban a ter­melést megelőző műveletek befolyásol­ják. Mindenütt a2t tapasztaljuk, hogy a hi­bátlan termelés - különösen a fizikai munkások tevékenysége szempontjából - még nem jelenti azt, hogy megfelelő színvonalú is a termék, főleg ha a termék műszaki színvonala alacsony, illetve ha a munkás gyenge minőségű alapanyagot kap feldolgozásra. Ezeket az adatokat azért említettem meg, mert a szakszervezeti munkában is következtetések vonhatók le belőlük. Az eddigiek során a dolgozók kezdeménye­zésének kibontakoztatására törekedve, de a politikai-gazdasági nevelésben is „arccal a munkások felé“ fordulva tevé­kenykedtünk, miközben szinte hátat for­dítottunk a termelést előkészítő munka- szakaszokon dolgozóknak. Ilyen körül­mények között a gyakorlatban az a téves felfogás lett úrrá, hogy a dolgozók kezde­ményezésének fogalma alatt csaknem kizárólag a munkások kezdeményezését kell érteni. Viszont ma már látjuk, hogy a minőséget főleg a termelést előkészítő munkaszakaszokon szavatolhatják. Nyil­vánvaló tehát, hogy a kezdeményezés további kibontakoztatása során főleg erre a területre kell összpontosítanunk. Sokáig tartana felsorolni mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szak­szervezetek eddig a dolgozók kezdemé­nyezésének fejlesztésére tettek a minő­ség javítása érdekében. A dolgozók ter­melésirányításba való bekapcsolódásá­nak nincs olyan formája, amelyet nem hasznosítottunk volna az említett cél ér­dekében. Kihasználtuk erre a termelési értekezletektől kezdve a különböző kon­ferenciákon keresztül az összes fórumot, a szakszervezeti politikai-gazdasági ne­velést is beleértve. A szaratovi rendszer fejlesztésében rendkívül pozitív eredmé­nyek is születtek a dolgozók tömeges aktivizálása során. Többek között a hu- mennéi Chemlon, a trencíni Merina és a sviti Tatrasvit jár élen e téren. Viszont számos olyan vállalatról is tudunk, ahol sok szó esik ugyan a szaratovi rendszer érvényesítéséről, de a dolgozóknak csak jelentéktelen hányada aknázza ki a moz­galomban rejlő lehetőségeket. , Közös szocialista vállalásokkal Számos olyan vállalatunk és szakszer­vezetünk is van, amelyekben a szocialis­ta munkaverseny valamennyi formájában a hatékonyság és a minőség a fő kritéri­um. A nem e szerint cselekvő vállalatok és szakszervezetek címére Jozef Lenárt elvtárs a szlovákiai szakszervezeti kong­resszuson a következőket mondotta: „Szükséges, hogy a szocialista munka­versenyt mindenütt a hatékonyság növe­lésére és a minőség javítására, valamint a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek kihasználására irányítsák. Ta­pasztalataink bizonyítják, hogy minőség fejlesztésének egyik hatékony formája a közös szocialista vállalás.“ Ha ebből a szempontból összehason­lítjuk a vállalatok 1982-es és 81 -es esz­tendei szocialista vállalásait, amelyek a minőségfejlesztésre és a gyártmány- fejlesztésre irányultak, nem lehetünk elé­gedettek. 1981-ben 48 ipari vállalat tett kötelezettségvállalást, a gyártmányfej­lesztésre irányuló közös szocialista vállalást tevő vállalatok száma 1981 -ben 31 volt, 1982-ben már mindössze 22. A Szlovák Szakszervezeti Tanács a közel­múltban jelentést dolgozott ki a minőség javítására irányuló közös szocialista fela­jánlások megkötésével és a megvalósítí- sával kapcsolatban szerzett tapasztalato­król. Ez a jelentés számos olyan ötletet tartalmaz, amely az említett vállalási forma nélkül sosem látott volna napvilágot. Hogy a közös szocialista vállalások nem fejlőd­nek a kívánt mértékben, azt a vállalatok többsége azzal indokolja, hogy partnereik nem vállalkoznak szívesen erre az együtt­működési formára, néha minden szállító egyúttal megrendelő is, így a probléma megoldását csupán elodázzák. Minden vezető gazdasági dolgozó és minden tisztségviselő feladata lenne megvizsgálni a vállalatok között létrejött közösszocialis­ta vállalásokat, s ezekre úgy kellene tekinteniük, mint a komplex racionalizáci- ós brigádok tevékenységére. Az ötletek kölcsönös cseréje sokkal többet jelent a döntőbíróságokon való találkozásoknál. Az újító- és feltalálómozgalom fejlesztésével A termelés hatékonyságának növelé­sére és minőségének javítására irányuló kezdeményezés mellett rendkívüli jelen­tőségű az újító- és feltalálómozgalom, valamint a komplex racionalizációs brigá­dok fejlesztése. Ha a szlovákiai viszonylat­ban értékelnénk e két mozgalom évközi fejlődését, akkor elégedettségre okot adó számokat kapnánk. Ha viszont a Cseh Szocialista Köztársasággal vetnénk össze az elért eredményeket, már más kép alakulna ki. Karel Hoffman elvtárs ezzel kapcsolatban a szlovákiai szak- szervezeti kongresszuson a következő­ket mondotta: „A szakszervezeti munka számos mutatójában gyengébb eredmé­nyeket érnek el Szlovákiában, mint Csehországban, s ennek következmé­nyeként az országos átlag is romlik. Töb­bek között sokkal gyengébben fejlődnek a komplex racionalizációs brigádok, gyengébb eredményeket érnek el az újí­tómozgalomban is.“ Ezek a szavak is nagyobb erőfeszítésre ösztönöznek ben­nünket a szóban forgó területen. E mun­kában fokozottabb együttműködésre van szükség a pártszervezetekkel és a válla­latok, üzemek gazdasági vezetőivel. A minőség azonban többet követel, mint amennyit a szocialista vállalások és mun­kaversenyek nyújthatnak. Úgy vélem, valamennyien egyetértünk abban, hogy a minőség javítása lehető­ségeinek keresése és a minőségfejlesz­tés valamennyiünk alapvető kötelessége. Az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisz­tériuma ez év februári tájékoztatójában megállapítja, hogy „a száz szakmunkás­ra és alkotó dolgozóra jutó benyújtott találmányok száma a tudományos-kutató bázis munkahelyein nagyon kedvezőtle­nül alakul.“ 1980-ban ez mindössze 4,02 volt. A jelentés feltünteti, hogy e munka­helyek közül néhány három-négyszere­sét éri el az említett átlagnak, de vannak olyan munkahelyek is, amelyek üres ma­lomban őrölnek. Megfelelő anyagi ösztönzést Népes azon dolgozók csoportja is, akiknek alapvető munkakötelessége a minőség- és gyártmányfejlesztés. Ezek a vezérigazgatóságok, vállalatok és üze­mek termelést megelőző munkaszaka­szain dolgoznak. A számukra kifizetett prémiumok évi összege bizonyára sok­szorosan túlhaladja a hatékonyság és a minőség fejlesztése érdekében kifejtett munkájuk valós eredményét. A kétezer koronás havi fizetés is magas a „semmit­tevésért“, s a négyezer koronás havi jövedelem is nagyon alacsony lehet az olyan ember számára, akinek munkae­redményei elismerésre méltók. Ha a dol­gozóknak e csoportjánál nem tökéletesít­jük munkaeredményeik mérésének krité­riumait, akkor a minőség terén nem ju­tunk kifejező mértékben előre. E tekintet­ben is még vár ránk az a nehéz munka, amelyet már magunk mögött kellene tud­nunk. Ha a dolgozók e csoportja számára is megteremtjük az anyagi ösztönzés feltételeit, akkor felszámolódik a gyárt­mányfejlesztés iránti eddigi közömbössé­gük is. A fentiekben vázoltakból is nyilvánva­ló, hogy a dolgozók kezdeményezése és aktivitása terén a szakszervezetek ta­pasztalatai nagyon konkrétak, sokrétűek és tanulságosak. Kár, hogy sokrétűségük a pozitív és negatív eredmények közti óriási eltérésekben is megnyilvánul. Itt is érvényes az a mezőgazdasági vállalatok­kal összefüggésben gyakran emlegetett tétel, hogy a lemaradozókat az átlagosak szintjére, az átlagosakat pedig az élvo­nalbeliek szintjére kell emelni. Bátran vágunk neki ennek a munkának, s főleg a politikai-nevelő munka, a gazdasági propaganda és agitáció tökéletesítésére összpontosítunk. A szakszervezeti szer­vekben és szervezetekben a személyi propaganda és agitáció - köszönet a tisztségviselők szüntelen felkészítésé­nek - sokkal színvonalasabb, mint a szemléltető agitáció. A CSKP KB 15. ülésén erről a jelenségről bírálóan szólt Vasil Bil'ak elvtárs is, s hogy a helyzet ilyen, sajnos, a mi kezünk is benne van. A szakszervezeti üzemi bizottságokat a pártszervezetek vezetésével nagyobb aktivitásra kell ösztönöznünk e téren is, hogy azt a tételt, ahogyan dolgozunk, úgy élünk, valóban minden szakszervezeti tag a magáévá tegye. MERVA LÓRÁNT, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára A Zornica vállalat piest’anyi üzemének dolgozói az idén több mint 162 ezer korona értékű szocialista felajánlást tettek. A vállalás teljesítésében nagy szerepe van a szocialista versenymozgalomnak és a szocialista munkabrigá­dok versenyének. Az ebbe bekapcsolódók már az év első öt hónapjában is kiváló eredményeket értek el, különösen a minőség javításában és a veszte­ségek csökkentésében. A felvételen Mária Briganová, Az üzem legjobb dolgozója, Buzena Sebővá, A vállalat legjobb dolgozója és Iveta Novelinková, a varróműhely rhestere a végső műszaki ellenőrzést végzi. (Felvétel: CSTK - Drahotín Sulla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom