Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-16 / 28. szám
A vállalatok, üzemek szociális programjainak szerves része a dolgozók egészségéről való gondoskodás. A programok talán legtöbbet vitatott fejezete ez, hisz az egészség valamennyiünk számára a legfontosabb. A Banská Bystrica-i Slovenka üzemben afelől érdeklődöm, milyen egészség- ügyi ellátásban részesülnek a dolgozók?- Üzemünkben belgyógyász, fogorvos és nőgyógyász működik - tájékoztatott Magda Voskárová, a szociális osztály előadója. - Munkájukkal kapcsolatban megjegyzések ugyan elhangzanak a dolgozók között, de komolyabb panasz nem volt még rájuk.- Az előforduló fogyatékosságokat igyekszünk szinte azonnal kiküszöbölni. Leggyakrabban telefon segítségével, vagy személyesen - egészíti ki az elmondottakat Anna Chabadová, a káder- és személyzeti osztály vezetője. - Ha például jelzést kapunk, hogy sokáig kell várakozniuk a betegeknek, főképp azoknak, akik munkaképesek és géptől mentek a rendelőbe, utánanézünk, mi az ok, és aszerint intézkedünk. Nem az a célunk, hogy siettessük az orvost munkájában, hiszen ez az alaposság rovására menne, hanem az, hogy rugalmasan dolgozzon. Ezen a téren van javítanivaló az üzemben. A belgyógyásznál ugyanis azt a módszert alkalmazzák, hogy reggeltől az érkezés sorrendjében felírják a neveket, s a névsor szerint hívják a betegeket. Ez látszólag elfogadhatónak tűnik, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem a legmegfelelőbb módszer. Sokan ugyanis nyugodt lelkiismerettel várakoznak, mondván: igazolt a mulasztás.- Rövidesen szeretnénk ezt a problémát megoldani - folytatja Anna Chabadová. - Mégpedig úgy, hogy vagy még egy orvos fog rendelni, vagy további nővért veszünk fel az adminisztratív teendők gyorsabb elvégzése érdekében. A napokban függesztettük ki az átdolgozott rendelési ütemtervet. Megjelöltük benne, hogy mikor végez az orvos megelőző vizsgálatot, mikor mehetnek a dolgozók injekcióra, vérvételre stb. Szerdán délután például azoknak rendelnek, akiknek rendszeresen mérik a vérnyomásukat, s ekkor írják ki a recepteket is. Nemrég hallottam a trencini Merina vállalat példájáról. Ott telefonon a m ,-ster egyezik meg a nővérrel, hogy pontosan mikor menjen a dolgozó a rendelőbe. Úgy gondolom ezt nálunk is meg lehetne szervezni.- Az üzem vezetősége igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy munka- körülményeiket javítsa - mondja Margita Gregusová belgyógyász. - Gyógyító és megelőző tevékenységünket nagyban meghatározó tény, hogy üzemi orvosok vagyunk. A munkába lépéskor, illetve a kilépéskor ellenőrző vizsgálatokat végzünk. Hozzánk tartoznak a szakmunkás- tanulók is. Az üzemben a tisztítórészleg és a fonoda veszélyes munkahely, a magas zajszint és a fertőzés lehetősége miatt. Ezért nagy gondot fordítanak dolgozóik egészségvédelmére. Ide már a belépéskor csupán teljesen egészséges egyéneket javasol az orvos. Amennyiben időközben valamilyen elváltozást, betegséget észlel a dolgozónál, más munkahelyre tanácsolja.- Az áthelyezendők problémáját megoldjuk, ók viszonylag kevesen vannak. Nagyobb gond azonban a hátgerincpanaszokkal hozzánk fordulók helyzete. Ugyanis - kevés kivétellel - minden munkahelyen egyoldalú a megterhelés. Többször szóba kerül a munkaeröván- dorlás is. Főképp azért, mert nem a legkedvezőbben alakul. Oto Slavos fogorvos erről így nyilatkozott:- Véleményem szerint az üzemorvos csak akkor végezheti jól a munkáját, ha együtt érez a dolgozókkal, ismeri napi gondjaikat, és tud például arról is, hogyan állnak a tervteljesítéssel. Az elmúlt évtizedben nem is tudnám megmondani hány páciensem volt. Sokak számára ez csak átszállóhely. Évente hozzávetőleg 400-an jönnek mennek. Sokszor nem dolgoznak annyi ideig sem az üzemben, hogy azt mondhassam, rendbetettem a fogsorukat. Vagy például a szakmunkástanulók. Évente 120-an kezdenek az első évfolyamban. Egy részük az iskola elvégzése után a Vranov nad Topl'ou-i, a handlovai vagy a turzovkai üzemünkbe megy dolgozni. S hogy a többiek közül hányán maradnak? A tavalyi 22 százalékos fluktuációból lehet erre következtetni. Tehát rengeteg az új páciens. Persze vannak olyanok, akiket óvodás korukban kezeltem - az üzemi óvoda apróságai is hozzám tartoznak - s jelenleg szakmunkástanulók, így újra hozzám kerülnek. Rugalmas munkával sikerült elérnem, hogy kéthetenként, néha még gyakrabban rendelhetem be a kezelésre szorulókat. Amikor ide jöttem, két hónap volt ez az idő. Az üzem dolgozóinak 84 százaléka nő és így természetesen a nőgyógyászt is megkérdezzük, milyenek a tapasztalatai.- Az üzem nödolgozóin kívül hozzám tartozik egy körzet is - válaszolja Igor Drzik nőgyógyász - de ott jóval kevesebb a tennivaló. A belépő vizsgálaton kívül szűrő vizsgálatokat is végzek. Ezen általában kétévenként minden nő részt vesz. A terhes nők is hozzánk járnak tanácsadóba. Sajnos, kevés a hely, a kismamák csak részben vehetnek részt a terhestornákon. Ezt a kérdést jó volna az üzem vezetőségével megtárgyalnunk, s talán akadna megoldás. S hogy számmal is érzékeltessük mennyien fordultak (fordulnak) meg a nőgyógyász rendelőjében, íme: jelenleg csupán a Banská Bystrica-i üzemből 317 (az egész vállalatban 1200) nő van gyermekgondozási szabadságon. DEÁK TERÉZ ISMERNI KELL A DOLGOZÓK MUNKAKÖRÜLMÉNYEIT EGÉSZSÉGVÉDELEM A BANSKÁ BYSTRICA-I SLOVENKÁBAN A Rima mentén is forró a júniusi nyár. A folyópart még néhány napja üde zöld növényzete kifakult, a vízszint is erősen megcsappant. A város utcáin az emberek az árnyékot keresik, akik tehetik ki sem mozdulnak otthonaikból. Délidöben kopogtatok Planka József nyugdíjas első emeleti lakásán.- Kit tetszik keresni? - nyílik előttem az ajtó, s mögüle töpörödött, apró ember kerül elő, gondosan ápolt hatalmas bajusszal, jóságot, bizalmat árasztó tekintettel. Ha nem tudnám, hogy kilencvenedik életévét tapossa, tíz-húsz esztendőt akár le is tagadhatna életkorából, olyan frissnek, elevennek látszik. Odabenn a tágas, egyszerűen berendezett konyhában a felesége, Erszike néni főzi azebédet, rajta sem igen látszik meg a nyolcvanegy dolgos esztendő nyoma.- Nem vártam vendéget - mentegetőzik -, csak egy kis salátaleves az ebéd, ha elfogadja, nagyon szívesen vendégül látom - s máris az asztalra teszi a gőzölgő leve- sestálat.- Nem vendégségbe jöttem ám - szabadozom -, hanem egy kicsit elbeszélgetni. Józsi bácsiról az a hír járja, hogy előrehaladt kora ellenére egyike a könyvtár leggyakoribb vendégének. Huncut mosoly fut végig az arcán: - Igaz, elég gyakran megnézem azokat a szép lányokat, s ha már ott vagyok, olvasnivalót is hozok magammal.- Főlég a szerelmes regényeket szereti - szól közbe Erzsiké néni - ám nemcsak ö, én is. Csak a fene tudja, ezek a mai regényírók nem tudnak igazán jó szerelmes könyveket írni...- Elhallgass már - inti le a megkérdezett jogán élettársát - ugyan hogyne tudnának, csak nem divat az már.- És aztán honnan ez a nagy könyvdivat?-Juhász ember voltam egész életemben, az volt az apám, nagyapám, talán még a dédapám is. Nem mondom, hogy dúsgazdag elődeim voltak, de írni, olvasni mind tudtak, s azt valamennyien fontosnak tartották, hogy az utódok többre vigyék. Bizony nagyon korán, már 13 éves koromban árván maradtam, s a mindennapi kenyérről magamnak kellett gondoskodni. Poltáron, Baracca báró nagybirtokán kezdtem meg a bojtárok, juhászok vándoréletét. Hirtelenjében számát sem tudnám, hány gömöri nagybirtokost szol,,Juhásznak is születni kell.“ gáltam a világháború kitöréséig. A háború utáni esztendők nagy nyomora, a sok hányattatás is közrejátszott abban, hogy viszonylag későn, csak 1921-ben nősültem meg. Erzsiké is pásztoremberek gyermekeként érett szép nagy lánnyá a pusztákon. Mert hát nekünk csak a puszta jutott, ahol gyakran hetekig sem „Nem volt könnyű a juhászfeleség élete.“ (A szerző felvételei) találkoztunk emberekkel. Na és a könyv, mert olvasni nagyon szerettünk, de akkor az írott szó még igen nagy dolognak számított. Csak a nevezetes ünnepek alkalmával - Losoncon, Miskolcon, Tornaiján, Rimaszombatban vagy Rimaszécsen jutottunk a könyvek közelébe, pláne ha a gazdám jó vásárt csinált, mi férfiak mulattunk egy jót, s néha a feleségnek is jutott néhány krajcár az uraságnak ilyenkor könnyebben guruló pénzéből.- Híre sem volt még akkor a rádiónak meg a televíziónak- egészíti ki az elmondottakat Erzsi néni - így a könyv maradt az egyetlen kapcsolatunk a világgal. Nem volt nekünk nehéz még egymáshoz hűnek lenni sem - fordítja tréfára a szót - mert ugyan kibe szerethettünk volna bele ott az elhagyott pusztában.- Hébe-hóba azért akadtak látogatók, csak éppen nem nagyon örültünk nekik - vélekedik a családfő -, mert legtöbbször csavargók, útonállók, vándorcigányok, vagy állástalan juhászlegények voltak. Megesett, hogy az ilyen mihaszna nép meglopta a juhászokat. Velem soha nem fordult elő ilyesmi, mert én velük is szót értettem; süket is vagyok, vak is, meg néma is - mondtam nekik,- ha rövidebb-hosszabb időre letelepedtek a közelünkben - tőlem azt lophatjátok meg, akit csak akartok, de engem meg a jószágaimat hagyjátok békében, mert magam is szegény ember vagyok. Persze az is igaz, hogy az én torkomon nem ment le egyetlen falat báránypecsenye sem a máséból. Ha nagy ritkán megkívántuk, levágjam a saját jószágomat. Mert tudja, minden valamire való juhásznak volt néhány saját jószága is, meg egy kis komenció, egy hold föld, amin azért megtermett számára a legszükségesebb. új s; 8 1982. VII. Margita Gregusová belgyógyász Nehéz pillantok a fogorvos rendelőjében „A körzetben kevesebb a tennivaló...“
