Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-16 / 28. szám
KEDVEZŐ TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI EREDMÉNYEK A sertések jó súlygyarapodást érnek el az emeletes ketrecekben (A szerző felvé telei) A nyitrai (NitraJ járásban gazdálkodó aleksincei Uj Élet Efsz-ben az 1976-ban történt egyesülés után a termelés belterjesítése volt a legsürgősebb feladat. A szövetkezet vezetősége ezért a CSKP XV. kongresszusán, valamint a CSKP Központi Bizottságának az ülésein elfogadott határozatokból kiindulva olyan belter- jesítési programot dolgozott ki, amely figyelembe vette a termelés adott feltételeit, s a hatékonyság és a minőség avítására irányult. Az állattenyésztés szakaszán azonban nagy problémát jelentett az istállótérségek hiánya. Ezért a baromfihús termelésének 50 tonnáról 230 tonnára való növelését olcsó, gyors és beruházási szempontból nem igényes módon kellett megoldani. Ezért két, egyenként 100 méter hosszú, 10 méter széles és 2,65 méter magas faszerkezetű fóliasátrat építettek a baromfi hizlalására. Tulajdonképpen a helyi források és lehetőségek kihasználásáról volt szó, a szövetkezet melléküzemágában ugyanis fűrésztelep működik, ahol a gömbfákból különböző termékeket készítenek. Innen származott az a lécanyag is, amelyből a fóliasátrak szerkezetét készítették. A takarásra a hagyományosan használt anyagok helyett a Flexipant választották, amelyet úgyszintén a szövetkezet melléküzemági termelésében állítanak elő. Egy faszerkezetű fóliasátor felépítése a technológiai berendezéssel, az itatókkal, takarmánytárolókkal, etetőkkel együtt 140 ezer 565 koronába került. A faszerkezet élettartamát 8 évre, a Flexipan nevű stabilizált fólia élettartamát pedig 4-5 évre tervezték. Az első üzemeltetési év tapasztalatait 1980-ban gazdaságilag is kiértékelték. A broilereket kilogrammonként átlagosan 13,28 koronáért értékesítették, mégpedig 9,98 koronás termelési kölstég mellett. Aránylag tehát elég magas, 28,7 százalékos jövedelmezőséget értek el. A minőségi osztályokba való sorolás szintén kedvezően alakult, hiszen 89,4 százalék került az I. minőségi osztályba, a maradék 10,6 százalékot pedig a II. osztályba sorolták. Ami a legfontosabb, nagyon kedvezők voltak a termelési mutatók. Az 53 napos hizlalási időszak alatt a csirkék 1.59 kg-os átlagsúlyt értek el. Az 1 kg-os súlygyarapodásra felhasznált takarmány mennyisége átlagosan 2.60 kg volt, s az egyes turnusokban 2,48 és 2,70 között mozgott. Ez a szabványokhoz viszonyítva kedvező eredménynek számít. Az elhullás 4,1 százalékos volt, ami 1,4 százalékkal jobb eredmény a gyorshizlalásra vonatkozó normánál. A kedvező termelési és gazdasági eredmények alapján á szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy 1981- ben egy további fóliasátrat építenek fel, ezúttal acélszerkezettel, mégpedig 30 000 csirke hizlalására. Ez lehetővé teszi, hogy a szövetkezet összesen 400 tonnára növelje a vágóbaromfi termelését. A fóliasártak kihasználásának azonban további lehetőségei is vannak az állattenyésztésben. Az aleksincei szövetkezetben 1980 őszén a sertéshizlalás férőhelygondjait is ezzel a módszerrel oldották meg. Az 560 sertés elhelyezésére méretezett fóliahizlaldát a nyitrai Agrostav vállalattal együttműködve hat hét alatt építették meg. Az állatok itt tízesével vannak elhelyezve az emeletes ketrecekben. Az ötven méter hosszú és kilenc méter széles, Flexipannal borított fóliasátor acélszerkezetű. A sertéseket egy gondozó látja el, s minden munkaművelet gépesítve van. A sertéseket nedves takarmánnyal etetik, amelyet csővezeték szállít az emeletes ketrecekben elhelyezett vályúkba. A fóliahizlalda megépítése 381 ezer koronába került, vagyis több mint 70 százalékos volt a beruházási költségmegtakarítás. A vascsöves tartó- szerkezetet klórkaucsukkal vonták be, melynek élettartamát 10-12 évre becsülik. Mivel az ilyen építménnyel sehol sem voltak még tapasztalatok, nagy kérdés volt, hogy miként válik be az egész évi üzemeltetés folyamán az egyes évszakokban. A próbaüzemeltetés azonban várakozáson felül sikerült. Igazolta azokat a feltételezéseket, hogy a fóliahizlaldák progresszív megoldásként érvényesülhetnek az állattenyésztésben, s nemcsak az is- tálózási hanem a raktározási gondok is megoldhatók velük. A kedvező tenyészkörnyezet és más tényezők hatására a fóliahizlaldában lényegesen jobb eredményeket sikerült elérni, mint a hagyományos hizlaldákban. Az aleksincei szövetkezetben például a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása a korábbi 0,516 kg-ról 0,543 kg-ra nőtt. Emellett az elhullási arány 4,7 százalékról a fóliahizlaldában 2,9 százalékra csökkent. A további termelési és gazdasági mutatók is azt bizonyították, hogy a fóliahizlaldák előnyösebbek, mint a hagyományos sertéshizlaldák. Különösen értékes az a tapasztalat, hogy a téli időszakban, amikor mínusz húsz fokra süllyedt a külső hőmérséklet, a fóliahizlaldában plusz tizenhárom fokot mértek, s a harminc fokos nyári forróságban mintegy tíz^ fokkal enyhébb volt a fóliahizlalda belső mikroklímája. Természetesen elég sok apró problémát kell még megoldani a fóliahizlaldák üzemeltetésének fejlesztésében. Például azzal kapcsolatban is, hogy megfelelő kombinációban használhassák fel a tömegtakarmányokat és az élelmiszeripari hulladékokat is az állatok takarmányadagjában. Az állattenyésztési fóliaházak építése mindenesetre nagy jövő előtt áll. A nyitrai járásban így tervezik megoldani az állatok elhelyezésével kapcsolatos problémákat, a tehénállomány kivételével. Jelenleg a pohrani- cei és a nevericei szövetkezetben a hízómarhák elhelyézésére építenek fóliasátrakat. A Branko közös mező- gazdasági vállalat nyúltenyésztésre épít fóliaházat Podhorany község határában. Az aleksincei Új Élet Efsz példája azt bizonyítja, hogy a nyitrai járásban a mezőgazdasági vállalatok teljes felelősséggel indultak el a hatékonyság növeléséhez vezető úton. Az elért eredmények ugyanakkor azt igazolják, hogy ez az út egyaránt hasznos mind a mezőgazdasági vállalatok, mind az egész társadalom szempontjából. JOZEF LUKÁC Az aleksincei Új Élet Efsz-ben felépített fóliás sertéshizlalda bajárata a takar- mányelökészító részleggel A holesovicei Tesla üzem a fénycsövek, izzólámpák és egyéb fényforrások hazai gyártója. Dolgozói a világításra szánt villanyáram hatékonyságának alapján megállapították, hogy egyetlen közönséges villanykörte 1 W áramot 12 lumenre (a fényerősség egysége), egyetlen fénycső azonban 50 lumenre alakít át. Vitathatatlan tehát a két fényforrás közötti óriási különbség, a lakóházak és a háztartások 96 százalékában mégis többnyire villanykörték szolgáltatják a fényt. Ennek következményeként - eltekintve a gyengébb megvilágítástól - az áram átalakítása sem mondható gazdaságosnak. Miért idegenkedünk tehát az égőknél hatékonyabb fénycsövek alkalmazásától? Miért nem térünk át otthonainkban a korszerűbb világításra? Hiszen a fejelsztésnek köszönhetően megszűnt a fénycsövek gyakori kellemetlen zúgása és élettartamuk is lényegesen meghosszabbodott. (Az állandósult típusok legalább nyolcezer, a speciális típusok pedig több mint tizenkétezer órát világítanak, tehát nyolcszor, illetve tizenkétszer nagyobb az élettartamuk az izzólámpákénál. Megvalósítják az újításokat- A problémát csupán a fénycsövek választékában mutatkozó hiány és az aránylag magas áruk jelenti - mondja Josef Gabriel mérnök. - A már továbbfejlesztett típusok gyártására is nagy gondot fordítunk, így például mindenekelőtt a 150 wattos fénycsöveket részesítjük előnySEGÍTENEK A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK ben, amelyeknek a prototípusai a prágai Klement Gottwald hídon szolgáltatják a fényt. A továbbfejelsztett 70 wattos fénycsövek mintapéldányai pedig a főváros történelmi részeiben az utcai világításra már alkalmatlannak bizonyult régebbi típusú lámpákat váltják fel. Ha pedig sikerül a világítás hatékonyságának növelésével - az 1 W-ot 100 lumenre átalakító nátrium-fénycsövek hatékonyságát „ 10-20 százalékkal javítani akkor elértük célunkat: termékünkkel a világpiacon is helytálltunk. Bevált az önellenőrzés A nagyra törő tervek megvalósítása már nem a jövő zenéje, s a megvalósítás feltétele természetesen a dolgozók jó munkája is, és ennek a bérezésben is meg kell nyilvánulnia - mondja Marie Vujková munkásnö, majd így folytatja: A komplex intézkedések foganatosításával a bérezésben lényegesen megváltozott a helyzet, a prémium ma a munka minőségének, hatékonyságának, illetve a tervmutatók teljesítésének a fokmérője. Az új bérezési rendszer szerint hibás termék esetén az egész kollektíva károsodik, azért a munkacsoport tagjai felelnek egymás teljesítményeiért. Az önellenőrzésnek köszönhetően a nők munkacsoportjában - Marie asszony szavai szerint - az utóbbi három esztendő alatt mintegy 50 százalékkal csökkent a selejtarány. A gyártási költségek normája pedig - a komplex intézkedések bevezetése óta - 2,5 koronával tesznek ki kevesebbet. Ezt az eredményt természetesen a prémiumok is tükrözik. Tény, hogy az asszonyok és lányok műhelyében uralkodó elvtársi légkörről mások is példát vehetnének. Az egymást kölcsönösen támogató dolgozók eredményeiket szívügyüknek tekintik, s ezért a fiatalok betanítására és nevelésére is nagy gondot fordítanak. Ha pszichológus is lenne a mester... Véra Malá ugyancsak a Tesla munkásnője. - örvendetes - mondja hogy javult termékeink minősége. A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően már tavaly sem okozott gondot a selejt. Sajnos, az anyag gyakori késése miatt a túlórázás elkerülhetetlen. Az irányítással kapcsolatban elmondanám, hogy véleményem szerint szűkült a mester jogköre. Évekkel ezelőtt ugyanis a dolgozók zokszó nélkül teljesítették a rendkívülinek nem tekinthető utasításokat. Ma azonban nem ez a helyzet. Akinek nincs ínyére valamilyen munka - különösen a fiatalok körében lehetünk ennek tanúi - az indokolatlanul is panaszt emel. Ez a munkaerőhiányra és a mesterek pszichológiai ismereteinek hiányára visszavezethető probléma régente ismeretlen fogalom volt. Persze, a dolgozók túlnyomó többsége nem él vissza a helyzettel, és becsületesen dolgozik. A népgazdaság legfőbb érdeke a komplex intézkedések elveinek következetes megvalósítása a gyakorlatban. Noha ezek az elvek még nem mindenütt honosodtak meg, esetleg nem teljesítik teljes mértékben a hozzájuk fűzött reményeket, a cél, hogy idővel a tapasztalatok alapján, a hibák megelőzésével, illetve orvoslásával még szembetűnőbbek legyenek az eredmények. Ezért a felelősség elsősorban a gazdasági vezetőket terheli, akiknek a munkaeredmények és a bérezés közötti összefüggések figyelembe vételével arról is gondoskodniuk kell, hogy a dolgozók jól végzett munkájuknak megfelelő keresetben részesüljenek. K. M. ÚJ Sí 6 1982. VII. HÚSTERMELÉS FÓLIAHÁZAKBAN
