Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-26 / 47. szám

Hűvös szombat reggelre ébredt a talu, vastag dér borította a földet. Danko Alfréd kerékpárjára ült - ezen a napon az ö választókerületének a lakosai voltak sorosak a társadalmi munkában - beszólt minden házba, hogy igyekezzenek az üzletközpont építkezésére. Arra az ellen­vetésre, hogy hűvös az idő, kurtán csak annyit válaszolt: munka közben nem fázik meg az ember. Nyolc órakor már vagy harmincán voltak az építkezé­sen. Bandur István, a hnb elnöke körülnézett, majd maga is lapátot vett a kezébe, munkához látott.- Igyekeznünk kell, mert nyakunkon a tél - jegyezte meg. - Az év végéig össze szeretnénk szerelni az épület vázát, hogy a jövő év tavaszán mielőbb folytathassuk az építkezést. Azt tervezzük, hogy két év múlva át is adjuk rendeltetésének. A ragyolciak mindig megtartották adott szavukat, ezért a sietség. A jelenleg készülő létesítmény összeépül a már megle­vő üzlettel, s így egységes üzletközpontot képeznek majd.- A társadalmi munkát a képvi­selők szervezik- mondja Ban- dúr István, a hnb elnöke Itt lesz a cipó- és a textilüzlet, valamint a vendéglő. A település 1750 lakosa türelmetlenül várja már az át­adást- A tornatermet a nők is kihasználják - újságolja Koronczi Istvánná- A társadalmi munkát választókerületenként a képvise­lők szervezik - folytatta az elnök. - A huszonkilenc képviselő szinte vetekedik egymással, de sokan hívás nélkül is jönnek, munkát kérnek. Ezek közé tartozik Danko Alfréd és Zsilik József, a Jednota helyi felügyelő bizottsá­gának az elnöke.- Magunknak, gyermekeinknek, unokáinknak építjük - vitte tovább a szót a felügyelő bizottság elnöke. - Nem sajnáljuk szabad időnk egy részét a település fejlesztésére fordítani. Egyébként községünk csaknem minden évben gyarapodik valamilyen létesítménnyel. A Z-akcióban tavaly fejeztük be a tornaterem építését. Sokat dolgoztunk ott, de azt hiszem, ma már minden lakos büszke rá. Kozicky Péter, a hnb kis üzemének vezetője ajánlkozott, hogy megmutatja a határidő előtt átadott tornatermet. Amikor odaértünk, mentegetőzve mondta, hogy a kör­nyéke még nincs rendben, de a területet ősszel felszánt­ják, tavasszal pedig gyepesítik. Bent a tornateremben kíváncsian fürkészte az arcomat, vajon tetszik-e.- Vagy 350 diák jár az alapiskolába, s bizony a múltban baj volt az erőnlétükkel - mondta magyarázólag. - Azok. akik továbbtanultak, vagy bevonultak a néphadseregbe, a maguk bőrén tapasztalták a rendszeres testedzés hiá­nyának követelményeit. Vendég érkezett. Koronczi Istvánné. a helyi művelődési otthon vezetője érdeklődött, hogy mikor jöhetnek gyako­rolni, s nem kis büszkeséggel mondta:- Mi is karcsúak akarunk maradni. A nószövetség szervezésében tavaly vagy tizenöten jártunk hetente tor­názni. Reméljük, az idén többen leszünk. Visszafelé a posta előtt mentünk el, amely állami beruházással a múlt választási időszakban épült fel. Kísé­rőm elújságolta, hogy a bevásárlóközpont első része is a múlt tervidőszakban készült el társadalmi munkával, éppúgy, mint a sportpálya lelátója, valamint a futballpálya. A helyi futballcsapat a kerületi bajnokságban játszik, s a nem megfelelő pálya miatt sok epés megjegyzést kellett lenyelniük. Hogy ma már más a helyzet, abban érdeme van az állami gazdaságnak is. A szóban forgó idő alatt tatarozták a nyugdíjasok klubját, mintegy hét kilomé­ternyi utat portalanítottak. Egyszóval, derekasan dolgoz­tak, s ezt az igyekezetét ebben a megbízatási időszakban is folytatni akarják. Jóval elmúlt már dél, amikor a társadalmi munkát végző emberekhez visszatértünk. Hogy igyekeztek, azt az elvég­zett munka bizonyítja.- Emberek, mára elég volt - szólt határozottan a hnb elnöke, majd megjegyezte: - Százhetven köbméter betont kellett az alaphoz betalicskázni. Nemegyszer nemcsak szombaton, hanem vasárnap is dolgoztunk. Az év elején lakosaink azt ígérték, hogy az idén 4000 óra társadalmi munkát végeznek, s lám már rádupláztak. Hazafelé indultak az emberek, egyikük még megje­gyezte:- Aztán a legközelebb idejében szóljatok, ha szükség lesz segítségre. Majd azután pihenünk, hogy az üzletet felavattuk. Az elnök helyeslőén rábólintott, majd így szólt:- A legtöbbjük Füleken dolgozik. Többször szóvá tették, hogy munkakezdés előtt egy órával megérkeznek a gyárba. Természetesen ennyivel korábban kell kelniük. A közlekedési vállalat illetékeseivel nem tudunk zöld ágra vergődni, nem tudjuk elérni, hogy az autóbusz indulási idejét összhangba hozzák a munkakezdéssel. Mire elbúcsúztam a falu utcáiba észrevétlenül belopta magát az est. Az ablakokon kiszűrődő kékes fény jelezte, hogy bekapcsolták már a tévékészülékeket. A ragyolciak pihentek, s azzal a jó érzéssel térhettek nyugovóra, hog'y ezen a szombaton ismét tettek valamit azért, hogy elnyer­jék a példás határközség címet. NÉMETH JÁNOS Danko Alfréd képviselő korán reggel még egyszer bejárta a választókerületét (A szerző felvételei) A kardiostimulátor - a szív segítőtársa Belső szerveit az ember nem láthatja, csupán érzi. De ezt is csak akkor, ha működésűkben bizonyos zavarok kelet­keznek. Más a helyzet a szív esetében, amelynek lüktetését állandóan tudatosít­juk. Az egészséges ember szívét, ezt a vörös hajszálerekkel körülfont sárgás­barna izmot csak a fényképekről ismer­jük. Tudjuk róla, hogy alig 300 grammot nyom, így súlya napi munkájához képest elenyésző. Rendszeres és ütemes - per­cenként 72-szeri, óránként 4320-szori, naponta pedig 104 000-szeri összehúzó­dásával és elernyedésével a vérkeringést biztosítja. Nélkülözhetetlen szervünk te­hát a szív, amely rendellenesség esetén azonnali gyógykezelést igényel. ♦ * + A halál okait kutatva a fejlett országok­ban az első helyen a szív és a véredény- rendszer megbetegedései szerepelnek. A tapasztalatok szerint emiatt többen halnak meg napjainkban, mint együttvé­ve a rosszindulatú daganatok, balesetek és fertőzések következtében. A legag- gasztóbb jelenség, hogy ez a veszélyes kór az utóbbi években a fiatalabb korosz­tályt sem kerüli el. Ezzel magyarázható, hogy a szívspecialisták, belgyógyászok, szívsebészek, csakúgy, mint az immuno­lógusok és a többi tudományos dolgozó az egész világon újabb, hathatósabb le­hetőségek után kutatva törekszenek a szív gyógyítására. Igaz viszont, hogy a szívbaj a szakemberek szerint többnyi­re megfelelő életmóddal megelőzhető. Szerencsére a különböző gyógymó­dokban nincs hiány. A szíven, a korona­ereken végzett súlyos műtétek, az eldu­gult erek pótlása, vagy akár a kardiosti­mulátor, a szívritmus mesterséges fenn­tartására, illetve szabályozására szolgáló elektromos ingerkeltö készülék beülteté­se a szervezetbe sem megy ma már ritkaságszámba.- Természetesen az egyes gyógymó­dok csak bizonyos szívbetegségek ese­tében alkalmazhatók, a beteg állapotától függően - figyelmeztettek tapasztalataik­ra hivatkozva a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet szívspecialistái. Juraj Fabian, az orvostudományok dok­tora, szívsebészeti osztály főorvosa pe­dig a szívritmus műtét útján való szabá­lyozásának a lehetőségeiről beszélt. - Ezt a gyógymódot már két évtizede alkalmazzuk hazánkban és az erre a cél­ra alkalmas készülék sorozatgyártását tíz évvel ezelőtt kezdtük meg - mondja. A két évforduló jó alkalom, hogy a szakemberek elgondolkodjanak ered­ményeiken, amelyeket - továbbiakra tö­rekedve - nem tekintenek véglegesnek. Kezemben forgatom ezt a hazai anya­gokból készült, a gyufaskatulyánál alig nagyobb készüléket. Ilyet ültetnek tehát a szívritmuszavarokban szenvedő bete­gek testébe, hogy a szívet rendszeres, ütemes tevékenységre késztesse. Azon­nal működésbe lép a legcsekélyebb rendellenesség bekövetkeztével. Ezért jelent ez a beültetett kis doboz felbecsül­hetetlen segítséget a beteg számára, lehetővé téve a normális életmódot, azt, hogy továbbra is dolgozhasson. Juraj Fábián főorvos elmondta, hogy ezt a gyógymódot, amellyel megmenthe­tő, de legalábbis meghosszabítható a be­teg élete, először 1958-ban Svédország­ban alkalmazták. Hazánkban alig négy évvel később, a prágai Klinikai és Kísér­leti Orvostudományi Intézetben az erre a célra szakosított csoport hajtotta végre az első műtéteket. A csoport vállalta a módszer rendszeres továbbfejlesztését és a javítására irányuló lehetőségek ku­tatását. Kezdetben a kis készüléket külföldről hoztuk be, 1965-tól azonban már a saját termékeinket alkalmaztuk. A különböző típusok kifejlesztését követően a termék sorozatgyártását a Tesla vállalat Valas- ské Meziríői-i üzemében 1972-ben kezd­ték meg. A szívműtéteknek ez a fajtája tehát ma már nem tekinthető ritkaságnak. Az or­szág valamennyi kerületi kórházában meghonosodott. A beültetett kardiostimu- látorral hazánkban hatezernél is több pá­ciens él. Túlnyomó többségüknek az éle­te jóformán nem különbözik az egészsé­ges emberétől. - A műtét kivétel nélkül mindenkin végrehajtható, akinek az egészségi állapota azt megkívánja, még a gyerekeken és az idős embereken is- válaszolja kérdésemre a szívsebész. A legfiatalabb páciense a műtét idején egy három hónapos kislány (ma nyolc éves), a legidősebb pedig egy kilencven- két éves asszony volt. Az intézet specialistái ma a legbonyo­lultabb esetekben a tanácsadók szerepét is betöltik. Szorosan együttműködnek az ezzel a módszerrel foglalkozó hazai kór­házakkal és a külföldi központokkal is kapcsolatot tartanak fenn. A szakemberek természetesen nem elégszenek meg az elértekkel. És mert semmi sem olyan jó, hogy még jobb ne le­hetne, mindenekelőtt a kardiostimulátor minőségének a javítására és korszerűsíté­sére törekszenek. A cél: a készülék élet­tartamának a meghosszabbítása. A je­lenlegieket ugyanis 3-4 év után kell ki­cserélniük. Ez pedig újabb műtétet igé­nyel, ettől akarják megkímélni a pácein- seket. A korszerűsített készülékek- amelyeknek sorozatgyártására az or­vosoknak és pácienseknek remélhetőleg már nem sokáig kell várniuk - legalább 6-8 évig maradnak életképesek. De a szakemberek még ennél is többre vágynak. Olyan bonyolultabb szerkezetű, programozható készülékről beszélnek, amelyek ma már nem tűnnek elérhetetle­neknek. Ilyen igényeket támasztanak azzal a kis készülékkel szemben, amely ha­zánkban először húsz év előtt mentette meg a betegek életét. KARDOS MÁRTA ÚJ SÍ 8 1982. XI.: MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom