Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-26 / 47. szám

Vasárnap 1982. november 28. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 7.02, nyugszik 15.44 Közép-Szlovákia: 7.10, nyugszik 15.52 Nyugat-Szlovákia: 7.18, nyugszik 16.00 órakor A HOLD kel-14.48, nyug­szik 3.27 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük STEFÁNIA és HENRIETA nevű kedves olvasóinkat • 1632-ben született Jean- Baptiste LULLY olasz szár­mazású francia zeneszerző (t 1687) • 1757-ben született William BLAKE angol költő, esszéíró. festő (f 1827) • 1972-ben halt meg Josef BARTL cseh zeneszerző és karmester, érdemes művész (szül. 1903). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL SZABAD NÉPEK SZÖVETSÉGE TURKMÉN SZSZK EGY „KRITIKUS KERESZTÉNY“ NÉZETEI II. JÁ­NOS PÁL PÁPA PROGRAM­JÁRÓL ÉS POLITIKÁ­JÁRÓL BOHUMÍR KVASNIÓKA KANDIDÁTUS TANULMÁ­NYÁNAK II. RÉSZE • A ÖKD félvezető gyára hazánkban egyedüli gyártója a nagyteljesítményű félvezető alkatrészeknek, amelyek kifejlesztése és gyártása fontos feltétele annak, hogy az elektronika utat törjön és jelentős megtakarításokat eredményezzen az iparban és más népgazdasági ágazatokban. Az üzem legújabb gyártmányai közé tartoznak a középfrek­venciás és GATT típusú tirisztorok, amelyek a brnói és a lipcsei nemzetközi vásáron aranyérmet nyertek. A képen: Marta Krumlová laboráns egy középfrekvenciás tirisztor tokját hegeszti x (Michal Kalina levétele - CTK) • A Szlovák Tudományos Akadémia Elektrofizikai Kutatóközpontja Fizikai Intézetének dolgozói az amorf üvegek előállításával foglalkoznak. Az új anyagok rendkívül rugalma­sak, erősek és korrózióállók, s épp ezért nagy irántuk az érdeklődés. A pardubicei Tesla vállalat pl. amorf üvegből készíti új magnófejeit, ezek állják a versenyt az NSZK-ból behozottakkal. A felvételen dr. Gabriel Vlasák dilatométerrel méri az új anyag viszkozitá­sát. (Drahotín Sulla felvétele - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az egész világ és elsősorban Európa való­ban a történelem határkövéhez érkezett. Ma nincs fontosabb kérdés, mint a béke megvé­dése és a nukleáris világkatasztrófa megaka­dályozása. Világosan két politika lehetséges - az élet és a béke politikája, amelyet a szoci­alizmus képvisel, valamint a háború és a ha­lál politikája, amelyet az imperializmus követ. Senkire sem akarjuk rákényszeríteni a szoci­alizmust, nem akarjuk háborúval bebizonyí­tani, melyik az igazságosabb''társadalmi rend. Ezt majd a történelem dönti el. Harcol­nunk kell azonban és harcolni akarunk a bé­kéért, szavatolni akarjuk valamennyi nemzet biztonságát. Ügy, mint a múltban már számtalanszor, most is a Szovjetunió terjeszti a világ elé a béke programját, a nukleáris katasztrófa elhárításának programját. Azokat a javasla­tokat, amelyeket Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke terjesztett elő Bakuban, áthatja az a törekvés, hogy meg­mentsék az emberi civilizációt, boldog életet szavatoljanak bolygónkon az összes nép számára. A szovjet fegyveres erők parancs­nokainak nemrég megtartott tanácskozásán Brezsnyev elvtárs ismét megerősítette, hogy a Szovjetunió nem téréi a nemzetközi bizton­ság megszilárdításának irányvonalától, fo­kozza erőfeszítéseit és megtartja kezdemé­nyezéseit a nemzetközi életben. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság őszintén támogatja a Szovjetunió béke-kez­deményezéseit és megtesz mindent azért, hogy a Szovjetunióval és a szocialista orszá­gokkal, valamint az összes békeszerető és haladó erővel szorosan együttműködve, életbe léptethessék ezeket a kezdeményezé­seket. A nemzetközi helyzet rendkívül feszült és jogos aggodalmakra ad okot. E veszély lebe­csülése nagy hiba lenne. Márcsak azért is, mert a katasztrófa előidézéséhez néhány fe­lelőtlen, őrült ember is elegendő. A fennálló veszély lebecsülésénél azonban még na­gyobb hibát jelentene, ha ölbe tett kézzel ülnének. A katasztrófa megakadályozása csakis az államférfiak és a diplomácia ügye lehet. Mozgósítani kell az emberek millióit, akik tudatosítva a fenyegető veszélyt, gátat vetnek neki. Tudatosítjuk, hogy a nukleáris háború veszélye elhárítására kifejtett törek­vésünknek elválaszthatatlan része a maxi­mális éberség megőrzése s országunk vé­delmének állandó szilárdítása a Varsói Szer­ződés keretében. Vasil’ Bil’ak elvtársnak a NOSZF 65. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésén mondott beszédéből A VIRÁGZÓ KERTEKÉRT BÁLLÁ JÓZSEF RIPORTJA A MIKROELEKT­RONIKA NEM FÉNYŰZÉS MILÁN ADÁMEK CIKKE CSALÁD, MUN­KA, KÖZÉLET DEÁK TERÉZ RIPORTJA VALÓS CÉLOK GÁLY IVÁN ÍRÁSA A LEGBOLDO­GABB A FIÚK KÖ­ZÖTT VAGYOK J. MÉSZÁROS KÁROLY RIPORTJA A MASZKOK TRISNO SUMARDJO ELBESZÉLÉSE iiLwmr Kérdésem: Milyenek a pe­dagógusok? Aki válaszol: Far­kas Gyuláné, a garamgyörgyi (Jur nad Hronom) alapiskola biológia-kémia szakos tanító­ja. Pályaválasztásra nevelés a kémiaórákon című dolgozata a pedagógia felolvasás járási értékelésekor első, a kerületi értékeléskor második helye­zést nyert. Sikeres oktató-ne­velő munkássága elismerése­ként Komensky-emlékplakettet kapott a legutóbbi pedagógus­nap kerületi ünnepségén.- Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi sem csodálatosabb, mondta Szophoklész - kezdi a választ. - Nos, az ember helyébe a pe­dagógust is tehetjük. Mi is em­berek vagyunk, van egy sor hibánk is. Akadnak közöttünk nagy áldozatokra képesek is, többségünk becsületes, önzet­len oktató. Ez a realitás. Önző pedagógussal még nem talál­koztam.- Igen, az oktatás lényegé­ben a tudományos ismeretek átadása a tanterv szerint, tan­menet alapján, módszeresen, ami sablonosnak is mondható. Csakhogy mi nemcsak alkal­mazzuk a tudományt, az isme­reteket, hanem újra is alkotjuk, és mivel oktatva nevelünk,- Lehet, hogy máshol ide­genkednek a gyermekek a ké­mia tanulásától, amin persze csodálkozom. Nálunk termé­szetes, hogy elég sokan foly­tatják tanulmányaikat vegyipari szaktanintézetben, szakközép- iskolában. Egyre többen, pe­dig a tanulók jelentős része hátrányos helyzetű, cigány- családból származik, akikkel a kötelezőnél többet kell tö­rődni.- A főiskolán szerettem meg a kémiát. Sálfalvi Gyula, egy­kori tanárom, akit mi egyszerű­en csak Gyula bácsinak ne­veztünk, pedig a legszigorúbb tanárok egyike volt, a tantárgy „Értékelni mindenkit egyénileg kell...!“ szerepet kap az érzelem is. A ráció és az érzelem össz­hangja sehol sem kötelező annyira, mint a mi munkánk­ban. Mondható, hogy a peda­gógus sablonokban tanít, de a sablont magatartásával meg­szépíti, egyedivé teheti, re­mekbe formálhatja. Előregyár­tó« elemekből sokféle ház építhető... megkedveltetésére vonatkozó­lag mindig ezt mondta: Lehe­tetlen? Persze, ha a pedagó­gus tehetetlen, ösztönzött, késztetett bennünket, hogy bi­zonyítsuk: nem vagyunk tehe­tetlenek.- Fontos szerepe van a bi­zonyításnak. Az életben, a ta­nulásban is. Még ha ostoba­ságnak tűnő is, amit a gyerek mond, nem intem le a felnőtt, az oktató fölényével, hanem a szaktanteremben, kísérletez­ve, kutatva próbáljuk bizonyí­tani, hogy mi helyes az állítás­ból, mi helytelen, mit bizonyít a kísérlet. Nekünk is mindig azt mondta Gyula bácsi, nem hinni kell, hogy nikkel, vagy nem nikkel a kísérletkor mutatkozó fém, hanem tudni.- Csak így tudom magya­rázni, hogy milyenek vagyunk, mert a legkönnyebb személy­telenül, általánosságban be­szélni. Ami sokat mond ugyan, de sokat nem bizonyít. Hivata­losan úgy szokták jellemezni a pedagógusokat, hogy nagy többségük becsületesen telje­síti kötelességét, hivatása ma­gaslatán áll. Értékelni azonban mindenkit egyénileg kell, és a reális ítéletnek jobban örü­lünk, mint a fellengös dicséret­áradatnak. Azon titokban ne­vetünk is.- Hogyan fogalmaznám meg tömören, hogy milyenek vagyunk mi, pedagógusok? Majd lányaink, fiaink mondják meg pontosan. A szem nem látja önmagát. A mát felmérni igazából csak a jövő tudja. HAJDÚ ANDRÁS (A szerző felvétele) ÚJ SZÚ 2 1982. XI. 26 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom