Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-26 / 47. szám
JSZÚ 3 ?. XI. 26 Mindenekelőtt gyapotot - s nem is akármilyet. A köztársaság évi egymillió tonnás gyapottermésének közeI egy- harmadát a legértékesebb vékony szálú fajták képezik. összehasonlításként két adat: 1929-ben 47, tíz évvel ezelőtt már 743 ezer tonna gyapotot termesztettek Tádzsikisztánban. Az óriási mezőgazdasági fejlődést elsősorban a Vahs folyó völgyének öntözése alapozta meg. A köztársaságban ma 800 ezer hektár a mezőgazdaságilag hasznosított földterület, vagyis egy főre 0,2 ha esik, ami kevesebb mint egynegyede az országos átlagnak. A szántóföldek kiterjesztésének lehetőségei nagyon korlátozottak, s mind közelebb kerülnek a természet szabta határhoz. Hiszen a köztársaság területének 93 százalékát magas hegyek borítják. A mezőgazdasági termőföldek döntő része a völgyekben van, de itt helyezkednek el a nagyvárosok, az ipari üzemek is. A vékony szálú gyapot hektáronkénti hozama 32,4 métermázsa - a legmagasabb a világon. A szakemberek úgy vélik, hogy ez még nem a felső határ. Mindenekelőtt a gyapot-lucerna vetésforgó talajgazdagító tulajdonságában bíznak. A Közép-Ázsiában ötezer éves múltra visszatekintő lucernatermesztésen alapszik a fejlett nagyüzemi állattenyésztés. Tavaly Tádzsikisztánban a gyapot mellett 100 ezer tonna gabona, 223 ezer tonna zöldség, 101 ezer tonna gyümölcs, 167 ezer tonna szőlő termett. A köztársaság a Szovjetunióban első helyen áll a citrom termesztésében, s nagy jövőt jósolnak a szakemberek a gyógynövények termesztésének is. • Dusanbe - a minisztertanács épülete. A város egy 250 lakosú kislak helyén épült fel Közép-Ázsia energetikai bázisa A hidroenergetikai tartalékokat tekintve a közép-ázsiai Tádzsikisztán a nála csaknem százszorta nagyobb területű Oroszországi Föderáció mögött a második helyet foglalja el a Szovjetunió köztársaságai sorában. Kiszámították, hogy a köztársaság két legnagyobb folyója, a Vahs és a Pjandzs évi 100 milliárd kilowattóra villamos energiát termelő lépcsős vízerőműrendszert működtethetne. Tavaly azonban Tádzsikisztánban mindössze 14 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek - és ezt az energiamennyiséget is csaknem teljes egészében a vízi erőmüvek adták. Sőt, a köztársaság villamosenergia-termelé- sének több mint 90 százalékát a Vahs folyón létesített Nureki Vízerőmű adja, amely jelenleg Közép-Ázsia legnagyobb áramtermelő létesítménye. A maximális teljesítménye 2,7 millió kilowatt. N A Nureki Vízerőműben és a hatalmas tájegység más villamos erőműveiben termelt energia Közép-Ázsia egységes energetikai rendszerébe áramlik, biztosítva a villamosenergia-ellátás folyamatosságát. A déli körzetek vízerőművei - Közép-Ázsia száraz éghajlati viszonyai, s főleg az öntözéses földművelés körülményei között - fontos szerepet töltenek be a víz tárolásában és felduzzasztásában is. Például a nureki víztározó vize több mint félmillió hektár gyapotföld öntözését teszi lehetővé Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban és Türkméniában. A Nureki Vízerőmű egy hatalmas hidroenergetikai program kezdete. Még nem helyezték üzembe mind a négy aggregátját, amikor a Vahs folyó felső szakaszán, a Pamir előhegyeiben megkezdődött egy még nagyobb, a Ro- guni Vízerőmű építése, amelynek tervezett teljesítménye 3,6 millió kilowatt. Az új hidroenergetikai komplexum hegyi körülmények között igen aktív - 9-12-es erősségű - földrengési övezetben létesül. A világ legmagasabb - 335 méteres - gátjának megépítése és a környékén létesülő nagyváros kialakítása hosszabb időt igényel. A Roguni Vízerőmű első áramtermelő egységének üzembe helyezésére a következő, a XII. ötéves tervben, 1986 és 1990 között kerül sor. Ugyanakkor kezdi meg az áramszolgáltatást a 600 ezer kilowatt teljesítményű Bajpazini Vízerőmű is. A távlati tervek szerint a Vahs folyón nyolc erőműből álló vízlépcső épül, amely összesen 35 milliárd kilowattóra villamos energiát termel majd évente. Más erőművek tervein is dolgoznak, hiszen Tádzsikisztánban több mint 500 kisebb-nagyobb folyó található. Az égig érp hegyek országa Az öregek azt állítják, hogy hatvan évvel ezelőtt a megközelíthetetlen Pamír- ban és egész Tádzsikisztánban éjszaka csak a csillagok világítottak. Ma embercsinálta napok ezrei világítják be az országot: a köztársaság az első helyen áll a Szovjetunióban az egy főre eső villamos energia termelésében. A köztársaság és az egész ország számára nagy jelentőségű a hatalmas dél-tadzsikisztáni területi termelési komplexum létrehozása, amelyhez olyan óriási üzemek tartoznak, mint a Regari Alumíniumgyár és a Javani Elektrokémiai Kombinát. Röviddel azután, hogy a köztársaság csatlakozott a Szovjetunióhoz, a Vahs folyó völgyében megkezdődött az első ötéves terv (1929-1932) egyik legnagyobb építkezése - egy százkilométeres öntözőcsatorna létrehozása, melynek azt a feladatot szánták, hogy keltse életre a folyó völgyét környező sivatagot. Az össz-szövetségi költségvetésből 123 millió rubelt adtak az építkezésre, a Vahs völgyében megjelentek az első szovjet traktorok, megérkeztek a moszkvai, le- ningrádi, ukrajnai szakemberek; a helyi parasztok ezrei jöttek a környező hegyekből a forró völgybe. A különböző nemzetiségű emberek kitartása, elszántsága és barátsága legyőzte a homokot és a sziklákat, legyőzte a sivatagot és a vad hegyi folyót, amelyet új mederbe vezettek. A Vahs völgye így jutott fontos szerephez a köztársaság gyapottermesztésében. Máig is Közép-Ázsia legnagyobb és legjobb gyapottermő vidéke. z idén az év elején egy sajátságos ünnep volt Pulatan faluban. Megemlékeztek az egyik első tadzsik iskola megnyitásának hatvanadik évfordulójáról. Az ünnepségre több mint ötven neves tudós - az iskola volt tanítványai - jött el vagy küldte el üdvözletét. Ma iskolák százai vannak a köztársaságban, de a neves emberek sem feledik el első iskolájukat, amely megnyitotta számukra az életbe vezető széles utat. A köztársaság tudományos akadémiája több mint húsz intézetében hétezernél is több tudós végez kutatómunkát a legszélesebb témakörökben. A köztársaságban 11 hivatásos és 17 amatőr színház, filmstúdió, 5 koncertszervezet, 1300 klub, 7 múzeum, 27 kultúra- és pihenéspark működik. Élénk, érdekes tevékenységet fejtenek ki az írók, újságírók, képzőművészek, építészek, zeneszerzők, filmesek alkotó szövetségei. Viharos fejlődésen megy át a gazdag hagyományokkal rendelkező nemzeti kultúra. Számos érdekes, kiemelkedő személyiséget adott a köztársaság az országnak, a világnak. A táncművészet szerelmesei ismerik és szeretik a tadzsik balerinát, Malika Szabirovát. Aktív táncosnő, s egyben a köztársaság parlamentjének képviselője. Ez az asszony - a Szovjetunió nemzeti művésze — egész életével szemléltetően és meggyőzően cáfolja azt a néhány évtizede még találló mondást, hogy a tadzsik nő sorsa sötétebb hajánál. A múltban elképzelhetetlen volt, hogy A köztársaságban 1300 klub működik, amelyek számos amatőr együttesnek adnak otthont. A felvételen: a Pamir népi együttes tagjai. (APN-felvételek) Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 143,1 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 4 millió Fővárosa: Dusanbe - 500 ezer lakos • Az Októberi Forradalom előtt a földrajzi térképeken Tandzsi- kisztán nem is volt feltüntetve. -Jogtalanságban és nyomorban élt akkor az a nép, amely olyan költőket adott a világnak, mint Rudaki, Firdouszi, Hajam, a neves tudós, Avicenna. • A világ egyik legősibb nemzete a tadzsik. A tadzsikok antropológiailag az európai fajhoz tartoznak, nyelvük az iráni nyelvcsoporthoz. • A Bokharai Népi Szovjet Köztársaság 1920. IX. 6-án jött létre. Megalakulásása után a régi rendszer híveinek részéről számos támadás érte. E támadások visszaveréséhez segítséget kért Oroszországtól. A szovjet csapatok győzelme után jött létre a Tadzsik ASZSZK az Üzbég SZSZK keretében. A Tadzsik SZSZK 1929-ben jött létre. Része a Magas-Badahsáni Autonóm Terület. • Tádzsikisztán soknemzetiségű köztársaság. A lakosság többsége tadzsik - 56,2%, élnek itt még üzbégek - 23%, oroszok - 11,9%, továbbá tatárok és kirgizek. • A köztársaság területén gyakoriak az erős földrengések. Területe nagy részén a Richter- skála szerinti 8-9 fok erősségű rengések is előfordulnak. • A forradalom előtt az ipart csak a kisvárosokban összpontosuló kézművesek termelése képviselte. 1941-ig főleg a könnyüifjar és az élelmiszer- ipar fejlődött, s ezek az ágazatok ma is dominálnak. A háború utáni években rakták le a néhéz- ipar alapjait, melynek legjelen* tősebb ágazata az energetika. • Tádzsikisztánban barnaszenet bányásznak, továbbá színes fémeket, polimetallikus érceket, wolframot, konyhasót, azbesztet, arzént, építőanyagokat, különböző drága- és féldrágaköveket. • A hegyi legelőkön leginkább juhokat, de szarvasmarhát is tenyésztenek. A Pamírban fejlett a jaktenyésztés, az oázisokban a selyemhernyó tenyésztése. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Mit terem a tadzsik föld? egy nö emberek százai előtt fellépjen a színpadon és részt vegyen az ország irányításában. Ma már száz meg száz ilyen asszony él Tádzsikisztánban. Kiharcolták egyenlőségüket, szabadságukat a családban és a társadalomban, mint ahogy a tadzsik nép is szabad, egyenlő tagja a szovjet köztársaságok nagy családjának.
