Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-19 / 46. szám

A ÚJ szú 3-1982. XI. 19. ÖRMÉNY SZSZK A hat évtized értéke irta: Fagyej Szarkiszjan akadémikus, az Örmény SZSZK Minisztertanácsának elnöke Az örmény nép bolygónk legrégibb népei közé tartozik. így az a hatvan év, ami a Szovjetunió megalakulása óta eltelt, csak egy pillanat történelmében. Van azonban egy másik számadás is, amely azt tartja számon, mit adott ez a hat évtized a népnek. A köztársaság arculata gyakorlatilag teljesen megváltozott: nőtt az anyagi jó­lét, a műveltség színvonala, más lett a dolgozó ember közérzete. A legszem­betűnőbbek a gazdasági eredmények: az ipari termelés a forradalom előttinek 390- szerese, a mezőgazdasági a nyolcszo­rosa. Bármilyen hosszan is sorolnánk a Szovjet Örményország társadalmi-gaz­dasági haladásáról megcáfolhatatlanul tanúskodó tényeket, ezek magukban mégsem adnák meg a választ arra a kér­désre, melyet oly gyakran hallunk Nyu­gatról jött vendégeinktől: nem áldozta-e fel az örmény nép gazdasági és tudomá­nyos-technikai haladásáért cserébe ön- rendelkezését. nemzeti jellegét és kultú­ráját, melyekre több évszázados mozgal­mas történelme során tett szert? E illedelmes kérdés mögött egy másik húzódik meg: folyik-e Örményország ru- szifikálása, vagyis rákényszerítik-e az ör­mény népre az orosz kultúrát és az orosz nyelvet? Kezdjük a tényekkel: Örményország 1500 általános közép­iskolája közül csak 74 az orosz, ami megfelel a köztársaság lakossága nem­zetiségi összetételének. A jereváni egye­temen és a köztársaság többi főiskoláján az előadások kilencven százaléka ör­mény nyelven folyik. A könyvek 80 %-a, az újságok és folyóiratok döntő része örmény nyelven jelenik meg, örmény nyelvűek a nemzeti filmstúdió alkotásai is. Az állami intézményekben, társadalmi szervezetekben, népi bíróságokon ugyan­az a munkanyelv, mint amely nyelven az örmény családokban az anya szól gyermekéhez. Ezek a nyelvi kultúra fejlődését bizo­1913-ban az ipar a termelésben csak 14 százalékkal részesedett, napjainkban már 75 százalékkal. Az ipar sokágazatú komplexummá vált, amely több mint 500 különböző üzemet egyesít. A vezető ága­zatok a bányászat és kohászat, az ener­getikai, a vegyi-, a gép- és az elektronikai ipar. Fejlett az üveg és a kerámia gyártá­sa, az élelmiszer-, a textil- és cipőipar is. A hatvan év alatt teljesen megváltozott a mezőgazdaság is. A mezőgazdasági­lag hasznosított területek több mint fele öntözött. A köztársaság területén össze­sen háromezer öntözöcsatorna épült. A földek 52 százalékán gabonát termesz­tenek, a többin déligyümfölcsöket (fügét, gránátalmát), gyapotot, dohányt, zöld­ségféléket, cukorrépát. Az állattenyésztéshez kedvező feltéte­nyító tények, mely - mint köztudott- a nép nemzetiségi életének egyfajta tükre. Nem véletlen, hogy 27 ország örmény diaszpórájának képviselői százá­val jönnek a köztársaságba, hogy anya­nyelvükön tanuljanak. A kérdésnek van azonban egy másik oldala is, amely nem kevésbé lényeges, s amelyre szeretném felhívni a figyelmet. Az orosz nyelv szerepéről és jelentősé­géről szeretnék szólni a szuverén ör­mény SZSZK lakosságának életében. A világ ismeri William Saroyan írót (1908-1981), aki az Egyesült Államok­ban élt és angolul írt. örmény írónak vallotta magát. Egyszer szomszédommal- az egyik jereváni iskola ötödikes tanu­lójával beszélgettem Saroyanról. Közben csak úgy megkérdeztem tőle: melyik nyelvet beszéli gyengébben - az örményt vagy az oroszt? A kisfiú nem értette meg azonnal: „Gyengén az angolt beszé­lem... De feltétlenül el akarom olvasni Saroyan elbeszéléseit eredetiben is.“ A tizenegy éves kisiskolás ösztönösen megértette az orosz nyelv szembeállítá­sának helytelenségét örmény anyanyel­vével. Ez szerintem, sok mindent bizo­nyít. Az egyik bibliai történet arról szól, hogy Bábel tornyának építői elveszítették kö­zös nyelvüket, s ezután nem értették meg egymást. Képletesen szólva, a Szovjet­unió több mint száz nemzete és nemzeti­sége számára az orosz nyelv az a sze­rencsés eszköz, amely lehetővé teszi számukra, hogy megértsék egymást. A tudomány ismeri a synergia fogal­mát, vagyis az energiák tudatos egyesí­tését. Úgy tűnik, ez a kifejezés teljes mértékben megfelel a Szovjetunió nem­zetei és nemzeti kultúrái közti kölcsönös kapcsolatok jellemzésére. Szovjet Örményország történelmét elemezve feltét­lenül arra a következtetésre jutunk, hogy fejlődése leghatalmasabb és leghatéko­nyabb ösztönzője - a többi szovjet nép­pel való szövetsége, erőfeszítéseik egye­sítése. leket nyújtanak a nagy hegyi legelők. A legjelentősebb a szarvasmarha te­nyésztése, de alig marad el mögötte a juhtenyésztés. A 11. ötéves tervidőszakban örmény- országban el akarják érni az ipari ter­melés 29-32 százalékos növelését. Ezen belül jelentősen növelik a rádiótechnikai és elektronikai ipar, a műszerek és a megmunkáló gépek gyártását. A tervek szerint a brut% mezőgazda- sági termelés évente átlagosan 10-12 százalékkal fog növekedni, ami azt jelen­ti, hogy éves átlagban legkevesebb 310 ezer tonna gabonát, 240-260 ezer tonna szőlőt, 400-430 ezer tonna zöldséget, 95 ezer tonna húst és 520 ezer tonna tejet kell termelni. A jereváni Ifjúsági Palota, a főváros egyik legeredetibb építészeti létesítménye. Az épületegyüttes magába foglal egy 500 ágyas szállodát, házasságkötő termet, diszkót, ízlésesen berendezett kávézókat, bárokat, éttermeket. A gyerekeknek - szépet és jót Az örmények családszerető emberek. A sok gyerek — főleg falun - még ma is a család büszkesége. A mai örmény társadalom jellemző vonása, hogy min­dent megtesz a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődéséért. Az örményekre jellemző, hogy szere­tik, értik és művelik a művészetek külön­böző ágazatait. Olyan óriásokat adott ez a nép az egyetemes emberi kultúrának, mint Aram Hacsaturjan zeneszerző, Mar- tirosz Szárján festő. Alekszandr Taman- jan építész. A köztársaságban nagy figyelmet szentelnek a felnövekvő nemzedék esz­tétikai nevelésének. Az 1500 általános középiskola közül már 385-ben kötelező tantárgyként sajátítják el a tanulók az esztétika és az etika alapfogalmait. A kö­zeljövőben ezeket a tantárgyakat beve­zetik a köztársaság valamennyi általános iskolájában. Ezenkívül számos zene- és képzőművészeti iskola működik; létre­hozták a gyermekalkotások múzeumát, a gyermekek központi kísérleti képzőmű­vészeti stúdióját. A jereváni Ifjúsági Palotában gyermek­diszkó működik, ahol a gyerekek érdekes emberekkel - zeneszerzőkkel, írókkal, színészekkel - is találkozhatnak. • A jereváni Cskalov Ruhagyár óvodá­jában zenére oktatják a gyerekeket. Az óvodának saját ének- és zenekara van. A felvételen: az énekkar egyik szólistá­ja. (APN-felvételek) Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 29,8 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 3,12 millió Fővárosa: Jereván - 1 millió lakos • 15 szövetségi köztársaság közül Örményország a legki­sebb. Területe nagyjából Belgi­um területével egyenlő. • A lakosság nemzetiségi összetétele: örmények 88,6 %, azerbajdzsánok - 5,9 %, oroszok - 2,7 %. A la­kosság 61 %-a a városokban él. • Az iparban kb. 300 ezer mun­kás és 40 ezer mérnök dolgozik. A szintetikus kaucsuktól a mű­gyémántig, a számítógépektől a nagy pontosságú mérőmű­szerekig terjed az örmény ipari termékek skálája. Ezek egy ré­szét - a mezőgazdasági termé­kekkel együtt - a világ több mint hetven országába exportálják. • A mezőgazdaság jól gépesí­tett: 15 ezer vontatóval és kom­bájnnal, 12 ezer teherautóval és egyéb gépekkel rendelkezik. • A köztársaság 40 tudomá­nyos kutatóintézetében 19 ezer tudományos dolgozó tevékeny­kedik. • Az örmény kultúrának mély gyökerei vannak. Az örmény írásbeliséget Meszrop Mastoc teremtette meg, aki 396-ban lét­rehozta az örmény ábécét. A forradalom előtt a lakosság 90 százaléka írástudatlan volt. A szovjethatalomnak 20 évre volt szüksége ahhoz, hogy az egész országot megtanítsa írni- olvasni. • A köztársaság 12 főiskoláján és egyetemén, valamint a kb. 70 középfokú szakiskolán 90 ezer diák tanul. Csak a köztársaság felsőoktatási intézményeiről évente 160 tudományág szak­emberei kerülnek ki. Az ör­mény főiskolákon ezenkívül 26 ország 700 diákja is tanul. • A köztársaság 300 egészség- ügyi intézetében 11 ezer orvos dolgozik. Tízezer lakosra két- szerannyi orvos jut, mint példá­ul Nagy-Britanniában vagy Ja­pánban. A forradalom előtt csak 57 orvos volt Örményor­szágban. • A szovjethatalom előtt nem volt itt egyetlen hivatásos szín­ház sem, pedig az örmény szín­házkultúra - 2000 éves. Ma a köztársaságban 15 állami színház van, filharmónia, film­stúdió, az 1200 klubban és műve­lődési házban több száz amatör művészeti együttes. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Örményországban számos építészeti emlék van. A régi építészek közel ötezer müve államilag védett. A felvételen: a Hor-Virab templom, amely a XVII. században épült. Örményország gazdasági fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom