Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-16 / 28. szám
Vasárnap 1982. július 18. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 4.51, nyugszik 20.31 Közép-Szlovákia: 4.59, nyugszik 20.39 Nyugat-Szlovákia: 5.07, nyugszik 20.47 órakor A HOLD kel - 2.24, nyugszik 18.28 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük FRIGYES és KAMILA nevű kedves olvasóinkat • 1882-ben született Manuel GÁLVEZ argentin író, elbeszélő, költő, az argentin realista regényírás vezető képviselője (t 1962) • 1897-ben született Ján ÓAJAK szlovák író, érdemes művész • 1902-ben született Nathalie SARRAUTE orosz születési francia regény- irónő és esszéista. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AMILYEN AZ EMBER, OLYAN A MUNKÁJA KAROL VALES CIKKE MÉSZ, MÉSZ * - HOVA MÉSZ? KESZELI BÉLA RIPORTJA JOBB KÖRÜLMÉNYEK, EREDMÉNYESEBB MUNKA NÉMETH JÁNOS RIPORTJA VALACH SKANZEN gály iván Írása „A REPÜLŐ KARAMAZOV TESTVÉREK“ VLAGYIMIR LOMEJKO CIKKE A TIGRIS S. RAJARATNAM ELBESZÉLÉSE A MADZAG SZASZÁK GYÖRGY KARCOLATA A PRAM-02-es jelzésű ipari robot és manipulátor a specifikus feltételek között működő gépek és berendezések kiszolgálására alkalmas. A robotot és a manipulátort a Brnói Villamosgép Kutatóintézetben fejlesztették ki, szoros együttműködésben a Prágai Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézettel. A két dolgozó munkáját elvégző robot 20 kg-os tehert képes továbbítani, s tizedmillimeternyi pontossággal dolgozik. A felvételen Josef Skoupy mérnök, robotfejlesztési vezető konstruktőr és Jan Hykrda mérnök néhány módosítást beszél meg (Felvétel: CTK - Igor Zehl) A Ml UTCÁNK A mi utcánk, ó, be szép, itt-ottsápadtkislámpaég... Azt hiszem, valahogy így van a régi sláger szövegében. De hogy is van ezzel a mi utcánkkal a valóságban, pláne, amikor sem honvágyunk nincsen, sem szerelmesek nem vagyunk, sárnak látjuk a sarat, gödörnek a gödröt, gaznak a gazt? Szép-e a mi utcánk; és ég-e akárcsak sápadt kis lámpa, legalább itt- ott, éjfél után is? Nos, aligha énekel/het/ ne mindenki igazat, ha komolyan venné a sláger szövegét, pontosabban, ha a saját utcájára vonatkoztatva dalolná. A falu-és városközpontok, a főutcák már úgy- ahogy, sőt, nem egy sze- metgyönyörködtető, esztétikus, üdítő üde zöldövezeteivel. Ha itt közművesíte- nek, aszfaltot törnek, ásnak, csővezetéket reparál- nak, a megbontott területen igyekeznek is, ha nem is minden esetben, mielőbb helyreállítani a rendet. De amint elmozdulunk a központból, a főutcáról és a kisebb, a mellékutcák felé vesszük az irányt, érdekes módom kezd megváltozni a kép, szürkülni, durvulni, lehangolóvá válni. Dudva, muhar, omladozó falak, korhadt vagy rozsdás kerítések, kőrakások, szemétdombok. És itt már nem sietnek annyira a helyreállítási munkálatokkal, vagy tessék-lássek végzik el azokat, hogy nemcsak gyerekkocsival meg személykocsival, de még gyalog is gond hazajutni, ugrálni kell, kerülgetni hol ezt, hol azt, aztán meg ha netán lábát töri valaki vagy eltűnik valamelyik gödörben, vessen magára, mért nem figyelt jobban. Vannak utcák, melyeknek lakói évek óta könyörögnek egy vékonyka kis aszfaltburkolatért. Nem és nem. Csinálnák már ők maguk is, de hát se gépeik, se tudományuk, mármint aszfaltkészítésből. Ezek a mi kis - ilyen- utcáink, mondom, többnyire messzebbre esnek a központtól, a főutcától, a külterületek felé. Vagyis nincsenek - annyira- szem előtt. Ezért is vannak talán velük úgy az illetékesek és hát egy kicsit mi mindnyájan is, amiként a felületes háziasszony, amikor - a népi szólással élve - csak ott seper, ahol a papok táncolnak. Nem nyúl be a szekrények közé, az ágy alá, a kályha mögé. Ami persze bocsánatosabb bún - ott nem élnek emberek. .. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Mit kell tennünk azért, hogy a szolgáltatások helyzete fokozatosan a CSKP XVI. kongresszusa határozatai értelmében javuljon? Ezekre a kérdésekre válaszol a CSKP KB Elnökségének közelmúltban hozott határozata és a kormány által foganatosított számos intézkedés. Ezek lényege az egész irányítási és tervezési rei 1szer egyszerűsítése, a feltételek megteremtése a szolgáltatások rugalmasabb irányításához és a nagyobb gazdasági ösztönzés annak érdekében, hogy bővítsék a szolgáltatásokat, s csökkentsék a költségeket, beleszámítva az adminisztratívát is. Lényegesen csökken a tervmutatók száma. Központi szinten kötelező mutatóként csak a bérek és teljesítmények relációját határozzák meg, az anyagfogyasztás nélkül, esetleg a társadalmi szükségleteknek megfelelően a kiemelt feladatokat. A szolgáltató vállalatok gazdálkodásában fokozatosan áttérnek az önelszámolási rendszer következetes érvényesítésére. A szolgáltatási dolgozók bére attól függ majd, milyen színvonalas és minőségi szolgáltatásokat nyújtanak. Ami a lakossági szolgáltatások árát illeti, ezen a téren is a CSKP XVI. kongresszusának az árpolitika irányítására, az árak gazdasági és szociális funkciójára vonatkozó határozataiból indulunk ki. A szolgáltató vállalatok szükséges rentabilitásának eltérését szerintünk elsősorban a gazdaságosság javítása, az aránytalan üzemeltetési költségek és az adminisztratíva csökkentése, a korszerű technika és a jobb munkaszervezés teszi lehetővé. A szolgáltatások tökéletesítésében és bővítésében döntő szerepe van és lesz a jövőben is a szocialista szolgáltató vállalatoknak, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak, valamint az ipari és lakásszövetkezeteknek. A szolgáltatások javításának fő irányvonala ezen vállalatok munkájának javítása és a lakosság számára végzett munkálatok arányának növelése. Ugyanakkor szükséges, hogy a nemzeti bizottságok jobban használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a hatvanas évek derekán jóváhagyott alapelvek nyújtanak és létesítsenek kisebb üzemegységeket a különböző iparos munkák és javítások, valamint más szolgáltatások elvégzésére a községekben és városokban. Ugyancsak helyes lesz, ha - amennyiben ez célszerű - nagyobb mértékben éljenek a részlegek bérbeadásának lehetőségével, támogassák az otthon végzett munkákat, pl. varrást, fehérnemű- és ruhajavítást stb. A nemzeti bizottságoknak jobban kellene élniük azzal az eddig is fennálló jogkörükkel, hogy engedélyezzék a szolgáltató tevékenység végzését azoknak az állampolgároknak, akik ezt majd főfoglalkozásuk mellett végzik. (A CSKP KB 6. ülésén elhangzott beszámolóból) lILBDMÁMftir Péntek délután van. A tanítás már régen befejeződött, de Juhász Árpád, a Gutái (Kolá- rovo) Május 1. utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója még íróasztalánál ül, amikor benyitunk hozzá. Minthogy titkárnője nincs, a fontosabb napi teendők után maga végzi el az adminisztrációs munkát is. Asztalán, kissé oldalt, frissen érkezett könyvek: Fábry Zoltán összegyűjtött Írásainak 1. kötete, Kosztolányi Dezső összes versei és Zalabai Zsigmond Tűnődés a trópusokon című könyve.- Úgy tudtuk, az ön szakja biológia-kerti munkák, s lám az irodalom, sőt az irodalomelmélet is érdekli.- Ma mindenki tanul. Én is szeretem több irányban művelni magam. Egyébként magyart is tanítok az ötödikben. Eredetileg magyar-szlovák szakot végeztem. Amint később kiderült, számos foglalatossága mellett szenvedélyes könyvgyűjtő is. Mintegy 2000 kötetes magán- könyvtára van. Juhász Árpád 1953-ban került a városba. Az első időszakban, az emlékezetes 1965-ös árvízig a Pionír utcai alapiskolában tanított, azután került át jelenlegi munkahelyére. A Május 1. utcai alapiskola igazgatói teendőit 1970 óta látJuhász Árpádnak mint iskolaigazgatónak természetesen nemcsak a saját gyerekeire, hanem az általa irányított iskola valamennyi tanulójának munkájára, előmenetelére, érvényesülésére kell figyelnie. A komáromi járás 13 ezer alapiskolásából 518-an látogatják a gútai Május 1. utcai alapiskolát, mely harmadik éve 17 osztállyal működik. Az alsó tagozaton tízről nyolcra csökkent az osztályok száma. Az igazgató szavai szerint ennek fő oka, hogy a legújabb tanügyi szabályok korlátozzák a szépNEM CSAK ISKOLAIGAZGATÓ AKI ja el. Felesége is pedagógus, a ‘Köbölkúti (Gbelce) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában tanít rajzot. Fia, Róbert és lánya, Csilla a Komáromi (Ko- márno) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett. Róbert a prágai Cseh Műszaki Főiskola hallgatója, magkémiát tanul. Csilla biológus szeretne lenni.- Hogyan érvényesülnek gyerekei a magyar iskolai érettségivel?- Kezdetben minden egyetemista és főiskolás küzd bizonyos nehézségekkel, bármilyen nyelven tanult is előtte. Amint látja, a fiam már negyedéves, s ráadásul cseh nyelven tanul. Bízom benne, hogy be is fejezi. temberi születésű gyerekek felvételét. Az osztályszám- csökkenés problémákat oko zott, ám az iskola vezetősége bízik benne, hogy e téren hamarosan javulás áll be.- Egy iskolaigazgató tevékenységének hatásfokát leginkább az iskolának, mint egységes kollektívának az előrehaladásán lehet lemérni. Az önök iskolája milyen fontosabb eredményeket ért el az utóbbi években?- Talán ott kezdeném, hogy miután az árvíz következtében szép gyümölcsösünk (mely évenként tizenöt-tizenhét ezer korona jövedelmet hozott) elpusztult, díszfákat vásároltunk és parkosítottuk az iskola körletét. Erre, ha szabad, személyesen is büszke vagyok... Még megemlíteném, hogy nemrég félmillió korona értékben futballpályát, azonkívül huszonhét ezret érő gyermek- játszóteret építettünk.-És a tanulás?- Mindenekelőtt a tanulásra helyezzük a fő súlyt. Azt hiszem, gyerekeink tanulmányi eredményeivel általában elégedettek lehetünk. A matematikai, fizikai, kémiai és biológiai olimpián az utóbbi tíz év értékelésének tükrében járási második helyezett az iskolánk. Az előmenetel tekintetében a két gútai magyar tanítási nyelvű iskola járási viszonylatban a legjobbak közé tartozik. A továbbtanulás. Tavalyelőtt huszonnégy, tavaly harmincegy jelentkezőből huszonnyolc tanulónk folytatta tanulmányait középiskolában. Juhász Árpád a pedagógusi munka mellett számos iskolán- kívüli tevékenységet is folytat. Huszonkilenc éve aktívan részt vesz a pártmunkában. Jelenleg is ő az elnöke a pedagógusok városi pártszervezetének. Azonkívül több járási és központi társadalmi szervezetnek is tagja. Legszeretettebb hobbija az ornitológia. Sokrétű munkájának elismeréséül az SZSZK Oktatási Minisztériuma 1981 decemberében Az oktatásügy példás dolgozója címmel tüntette ki. KÖVESDI JÁNOS ÚJ szí 2 1982. VJi.
