Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-12 / 45. szám

ÚJ szú 21 A SZOCIALISTA ORSZÁGOK tUTÍBŐL Környezetvédelem az NDK-ban Dr. Manfred Schubert pro­fesszor- az NDK Műszaki Ka­marájának az elnöke, akadé­mikus, a drezdai műszaki egyetem tanszékvezető tanára - olyan technológiák megalko­tását és bevezetését tekinti életcéljának, amelyek nem szennyezik az ember termé­szetes környezetét. A környe­zetvédelem feladatairól és eredményeiről az alábbiakat mondotta a professzor: Soha az emberiség történe­tében nem hatott még az em­ber ténykedése olyannyira kör­nyezetére, mint manapság. Részben ez vezetett oda, hogy megbomlott az az egyensúly, amely a környező természetet évezredeken át jellemezte. A változások gyorsabban kö­vetkeztek be, mint ezt a tudó­sok feltételezik. Elég itt csak a légszennyeződésre gondol­nunk. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Nem kevésbé sú­lyosak a természeti javakkal való mai gazdálkodásunk kö­vetkezményei. Becslések sze­rint az emberiség évezredünk utolsó három évtizedében 2,5-3-szor annyi nyersanyagot használ fel. mint amennyit az időszámítás kezdetétől 1969- •9 Mindez még jobban aláhúz­za kétoldalú felelősségünk fon­tosságát: azt, hogy megőrizzük a természeti környezet épsé­gét, előreláthatóan, gondosan gazdálkodjunk a létfontosságú természetes készletekkel. A két feladat egyébként szorosan összefügg! Az NDK-ban nagyon haté­konyan foglalkoznak e problé­mákkal. Nyersanyagban sze­gény ország lévén, minket el­sősorban olyan technológiák kidolgozása érdekel, amelyek anyagtakarékosak és a kör­nyezetet nem, vagy kevéssé károsítják. E vonatkozásban már szép sikerekről számolha­tunk be. Egyik legnagyobb ko­hászati üzemünk, a ,, Hermann Matern“ Szalagacél Kombinát gyakorlatilag szennyezés nél­kül dolgozik: a kohósalakot például az üzemen belül létesí­tett részlegben építőanyaggá dolgozzák fel, amelyet jól hasznosítanak az útépítések­nél, valamint épületelemek ké­szítésénél. Több. «nagyipari üzemünk is megteremtette már azt a zári termelési rendszeri, amely hasonló elvek szerint - a melléktermékeket üzemen belül felhasználva - működik és. nem károsítja az emberi környezetet. A fő cél, hogy egyre több környezetkímélő, azaz hulla­dékmentes, vagy csak igen ke­vés hulladékkal járó termelési technológiát dolgozzunk ki minden iparágban. A feladat nagyságát jól érzékeltetik a kö­vetkező adatok: a Német De­mokratikus Köztársaságban évente 350-400 különböző melléktermék, salakanyag ke­letkezik megközelítőleg 80 mil­lió tonna összsúlyban. Eddig fáradozásaink során ennek a mennyiségnek 27 százalékát sikerült másodnyersanyagként újra felhasználhatóvá tennünk. Többek között gumit, mürostot, különféle műanyagok készíté­sét teszik lehetővé az e célból kidolgozott technológiák. A plovdivi vásárváros 90 esztendeje Kilencven évvel ezelőtt ren­dezték meg az első nemzetkö­zi vásárt az ősi, patinás város, Plovdiv központjában Az 1892. augusztus 15-e és november 1. között nyitva tartó vásáron a hazai kiállitókon kívül 24 or­szág, köztük Magyarország, Ausztria, Belgium, Görögor­szág, Németország, Törökor­szág és az Egyesült Államok vett részt. A 36 kiállítási csar­nokot 162 ezer látogató tekin­tette meg, s a vásáron mintegy 4 ezer terméket díjaztak. Ezután csak 1933-ban né­pesült be újra a plovdivi vásár­város. Ebben az esztendőben 424 kiállító részvételével nyi­tották meg a vásárt. Ezt 1940­ig még négy kiállítás követte, majd a háború - mint annyi más területen - a kereskede­lemben is megbénította az éle­tet, s a vásárváros hosszú idő­re bezárt. A felszabadult Bulgáriában 1947-ben rendezték meg az első nemzetközi vásárt.. ,,A köztársaság első vására“ né­ven megnyitott plovdivi kiállítá­son 510 ezer négyzetméternyi területen 1980 hazai és 16 or­szágból külföldi cég mutatko­zott be. A plovdivi vásárváros azóta sokat fejlődött. A kiállítást ma a világ tíz legnagyobb vására között tartják számon. A vásár­város 29 óriási kiállító csarno­kában évente kétszer mutatják be termékeiket a nagy bolgár és külföldi cégek. Az idei tava­szi vásáron tömegfogyasztási cikkeket, élelmiszeripari- és él­vezeti cikkújdonságokat látha­tott a közönség. A 38. őszi vásár pedig a tudományos- technikai haladás jegyében zajlott. A vásárváros lassan kinövi régi területét. Már elkészültek a felújítás tervei. A jövőben az eddiginél nagyobb területen, a korszerű követelményeknek jobban megfelelő környezet­ben nyitja meg kapuit a vásár­város. A csehszlovák-bolgár teherautó-gyártási kooperációs megálla­podás - terjedelmét illetően — a legnagyobb ilyen szerződés a KGST keretén belül. A LIAZ-Madara tehergépkocsikat ma ott látni Csehszlovákia, Bulgária és más országok útjain. A sumeni Madara vállalat, ahol a kép készült, tehergépkocsikat, billenő- szekrényes teherautókat, tartálykocsikat, autódarukat és más különleges rendeltetésű járműveket gyárt. Város születik A tomszki terület délnyugati részében, a tajga mélyén meg­kezdték a luginyecki olajleló- hely környékének kiépítését. A feneketlen sártenger kö­zepén, utak nélkül, távol az ipari központoktól nehezen megy a munka, de a tomszki- aknak már van tapasztalatuk. Tudják, hogyan kell várost ala­pítani, felépíteni bonyolult kö­rülmények között. Tapasztala­tokat szereztek miközben fel­épült Sztrezsevoje, a cölöpökre tervezett és épített város. A tervrajzokat készítő szakem­berek gondoltak a szibériai ég­hajlatra is. A lakóházak bejárati ajtajait fűtött szélfogókkal ter­vezték. A lakónegyedek házai zárt egységet alkotnak, az is védi az embereket a zord, fa­gyos északi széltől. Az első házak már elkészültek. A város mellett majd farmokat és üveg­házakat létesítenek - zöld­ségtermesztés céljából. Évek múlva nemcsak az olajkitemie- lő munkások otthona lesz a vá­ros, hanem ipari központ is. Az ipari egyesülés munkás­kollektívája elhatározta: a Szovjetunió megalakításá­nak 60. évfordulójára felszínre hozzák a nyersolajat. K. B. Új műanyag ­A sokéves, kitartó munka és fáradozás saját nyersanyagok­ra épített, fejlett vegyipart eredményezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban, ahol a hatvanas évek ele­jén még mindössze néhány üzemben állítottak elő vinalont és vinilkloridot. A hetvenes években olyany- nyira bővítették a termelést, hogy a kezdeti mennyiséget évi 50 ezer tonnára emelték. Ekkor épült fel több nagyüzem is. amelyekben őrlőn, polietilén a movilon és foszforműtrágya gyártásá­val foglalkoznak Ebben az időben alapozták meg a vegyi rostok, a szintetikus gyanta és a szélesebb körű műtrágya- gyártást is. A dinamikus és gyors fejlő­dés a nyolcvanas években sem állt meg. Az idén új mű­anyag - a movilon - gyártását kezdték meg, s a közeljövőben mügumit és káli-műtrágyát elő­állító nagyüzemek kezdik meg a termelést. A lengyel népgazdaság eddig főként szenet, ként és más nyersanyagokat, valamint mezőgazdasági termékeket exportált. Mivel 1985 után kimerülnek a nyersanyagkivitel növelésének lehetőségei, a jövőben elsősorban késztermékeket exportálnak. A képen: egy exportra szánt 348 megawattos turbina szerelésé­nek ellenőrzése FORRÁSOK: ÖSTK, BUDAPRESS, SOFIAPRESS, KCNA Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk­ben Juhász Gyula: Anakreoni dal című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: N, R, E, Ú).13. Jegykezelő. 14. Becézett női név. 15. Indulatszó. 17. Csere­pes karszt. 18. Fás terület. 19. Lám. 20. Van. 22. Molibdén. 23. Jegyez. 24... Guevara. 25. Masi­na. 27. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: D, Ü, N). 31. Gyerme­teg. 33. Arzén. 34. Fehérnemű. 35. Angol drámaíró. 36. Egyházi tisztség. 38. Szlovén író (s = s). 41. Mozi azonos hangzói. 42. Bar­na bőrű nép. 44. Magyar szob­rász. 46. Lavórban van! 48. Ajak alakban összeforrott párta. 51. A földművelés istennője az ókori rómaiaknál. 53. Görög betű. 55. Folyó Spanyolországban. 57. Balti nyelvű nép. 61. Nem zsidó. 62. Némán dúsít. 63. Az oxigén és a szén vegyjele. 64. Házőrző. 66. Képző. 67. Aorta része. 68. Hála- németül. 70. Olasz zeneteoreti­kus. 72. Radon. 73. Gabonanö­vény. 74. Alkatrész, névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Motívum. 3. Világtalan. 4. Ókori ország. 5. Fo­lyó Romániában. 6. Dél-afrikai holland (ék. h) 7. Mutató névmás. 8. Ide - németül. 9. Kergetnek. 10. Tervet kovácsol. 11. Igen - oro­szul. 12. Feltételezem. 16. Az idé­zet második sora (zárt betűk: M, H, Ü. 18. Izomban rejlik. 19. Itt — népiesen. 21. Világhírű diszkóki- rálynö. (ék. f.). 23. Falu a komáro­mi (Komárno) járásban. 24. Svájci autók nemzetközi jelzése. 26. Olaszországi város. 28. Azonos betűk. 29. Lapos. 30. Középkori énekmondó. 32. Magyar balett- táncosnő. 37. Könnyű csónak. 39. Művészi alkotások. 40. Fortély. 43. Rag. 45. Ferde (ék. h.). 47. > Pham..., vietnami forradalmár. 49. Ébred. 50. Fiú. 52. Város Angliá­ban. 54. A francia ellenállók tö­megszervezete névének rövidíté­se. 56. Gondban van! 58. Tó­számnév. 59. A szépapánknál is régebben élt férfi ősünk (ék. h). 60. Kutat. 65. Szomorúság. 67. Az idézet negyedik sora. (zárt be­tűk: É, I, B, K). 68. Fanyar ízű ital. 69. A nitrogén és az argon vegyje­le. 70. Akció eleje. 71. Szemlél. 73. Korán vége! 74. Aurum. 75. Irány. Az október 29-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Ha az igazság nyilvánvaló volna, nem lenne szükség ékesszólásra. Könyvjutalomba részesülnek: Nagy Amália, Csicsó (Öicov), Szécsé- nyi Mária, Szene (Senec), Sidó Tiborné, Alistál (Hrobonovo), Kálnay Béla, Losonc (Lucenec), Zsidek Mihályné, Bratislava. I982. XI. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom