Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-12 / 45. szám
zú I 1 12. Harmincéves a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fennállásának 30. évfordulójához érkező Csehszlovák Tudományos Akadémia gazdag, több évszázadra visszanyúló hagyományokra tekinthet vissza. Folytatója azoknak a törekvéseknek, amelyek 1348-ban a Károly Egyetem megalakulásával és a későbbi századok során a cseh, illetve a szlovák tudományos társaságok és intézmények (Cseh Királyi Tudományos Társaság - 1774, Matica slovenská - 1863 és a Cseh Tudományos és Művészeti Akadémia - 1880) leghaladóbb képviselőinek munkásságában jutottak kifejezésre. Ahhoz azonban, hogy az Akadémia a szó legszorosabb értelmében tudományos életünk legmagasabb fórumává válhasson, a feltételeket a kommunista párt vezette munkásosztály győzelme teremtette meg. FŐ CÉL: A SZOCIALISTA TÁRSADALOMÉPÍTÉS SZOLGÁLATA A felszabadulás után széles körű előkészületek történtek a Csehszlovák Tudományos Akadémia létrehozására. A Gottwald-kormány Épitő programja (1946 július) a tudományfejlesztési feladatok közt jelölte meg a CSSZTA-nak, mint a tudományos kutatómunka központi állami intézményének felépítését. 1952 januárjában kormánybizottság alakul az Akadémia létrehozására. Október 29-én a Nemzetgyűlés jóváhagyja a CSSZTA megalakulásáról szóló törvényt, s ennek alapján november 17-én a prágai Nemzeti Színházban sor került az Akadémia ünnepélyes alakulóülésére. A következő évben, 1953. június 23-án, a CSSZTA szerves részeként megalakul a Szlovák Tudományos Akadémia is. A Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia fő feladata az alapkutatás tervszerű fejlesztése azzal a céllal, hogy az elméleti és kísérleti alapkutatások eredményei a szocialista társadalom építését szolgálják, hogy a tudomány vívmányai az élet minden területén, a társadalmi gyakorlatban érvényesülhes1 senek. Az ötvenes évek közepén az Akadémia tudományos műhelyeiben már négyezer tudós - köztük az idősebb nemzedék számos jeles képviselője és a felnövekvő tudósgeneráció tagja - dolgozik. Létrejönnek a szélesen megalapozott tudományos kutatómunka anyagi és szervezeti feltételei. Amíg az ötvenes években a CSSZTA tudományos kutatási bázisának kibővítésére, fejlesztésére irányult a figyelem, a következő évtizedben e bázis szerkezetének javítására tolódott a hangsúly. Ennek eredményeként új kutatóközpontok létesültek, korszerűsítették a kutatási munkahelyek felszereltségét. (Ebben az időszakban épült pl. az Akadémia kémiai intézete Prágában, a krci biológiai kutató- intézet, a bratislava-petrzalkai akadémiai központ stb.) Az ország föderatív elrendezésének hatására felgyorsult a Szlovák Tudományos Akadémia fejlődése is: 1980-ban az SZTA intézeteiben már 4622-en dolgoznak. A megnövekedett feladatok újabb akadémiai központok építését tették szükségessé. A hetvenes években Ces- ké Budéjovicén, Kassán (Koáice) és Ústi nad Labem-ban, Ostraván, majd Plzen- ben épülnek új tudományos kutató-központok. • • Bohumil Kvasil akadémikus, a CSSZTA elnöke • Az Akadémia ondrejovi csillagvizsgálójának óriás látcsöve A CSSZTA és az SZTA fontos feladata a tudományos utánpótlás nevelése. Az akadémiai intézetekben az elmúlt 30 évben több ezren végezték el az aspiránsvizsgákat és nyerték el a kandidátusi fokozatot. 1980-ban a CSSZTA 186 személynek ítélte oda a tudományok kandidátusa, 11 -nek a tudományok doktora fokozatot. Az SZTA ebben az évben 93 kandidátusi, illetve 15 „nagydoktori“ fokozatot adományozott. SZÉLES KÖRŰ NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSSZTA az évek során élénk nemzetközi kapcsolatokat teremtett. Rendkívüli jelentőségű a Szovjetunió Tudományos Akadémiájával való szoros együttműködés, és ugyancsak jelentősek a többi szocialista ország testvérintézményeihez fűződő kapcsolatok. Fontos esemény volt a szocialista országok tudományos akadémiái elnökeinek 1962. évi varsói tanácskozása, amelyen létrehozták a KGST-országok Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló állandó bizottságát. A tudományos kutatás integrálásában nagy jelentőségű az 1971-ben kötött sokoldalú együttműködési megállapodás: ennek alapján vesz részt a CSSZTA a kitűzött célprogramok megvalósításában. Az 1981-1985-ös időszakra a CSSZTA vállalta a társadalomtudományi kutatások előkészítését és egybehangolását. A Szovjet Tudományos Akadémiával való együttműködés tette lehetővé a szocialista országok űrkutatási együttműködését. Az Interkozmosz-program alapján 1978-ban a világűrbe jutott Vladimír Remek, az első csehszlovák űrhajós és később az első csehszlovák mübolygó- a Magion. Értékes eredményeket értek el tudósaink a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben, vagy a rákkutatás terén, a Nemzetközi Geofizikai Évben, az „Ember és a bioszféra“ elnevezésű nemzetközi biológiai programban. A CSSZTA vagy húsz fejlődő országnak nyújt segítséget tudományos kádereinek képzésében, kutatási programjainak megvalósításában. Cselekvőén együttműködik az ENSZ szervezeteivel (UNESCO, Egészségügyi Világszervezet stb.) A CSSZTA és az SZTA kiadásában évente több mint 200 tudományos munka- monográfia, kézikönyv, felsőoktatási tankönyv, szótár, enciklopédiák és egyéb forrásmű - lát napvilágot. Ezeknek egy része idegen nyelveken is megjelenik. A VÍVMÁNYOK ALKALMAZÁSA Fennállása óta a CSSZTA nagy súlyt helyezett arra, hogy szoros kapcsolatban legyen a társadalmi gyakorlattal, hogy tevékenységével meggyorsítsa a tudomány vívmányainak hatékony alkalmazását. Ebben nagy a jelentősége a CSSZTA és egyes nagyvállalatok (pl. a plzeni Skoda Művek) közti együttműködésnek. Az elmúlt évtizedben bővült az Akadémia együttműködése a mezőgazdasági kutatással és a mezőgazdasági termelővállalatokkal. Több szakterületen szerzett a CSSZTA nemzetközi elismerést, s nem egy esetben csehszlovák tudósok világviszonylatban is az élenjárók közt vannak. Társadalmunk megbecsüli tudósaink munkáját. Hat akadémikusnak ítélték oda a Szocialista Munka Hőse címet, az Akadémia tagjai és munkatársai közül 64 kapta meg a Köztársaság Érdemrendet, 168 a Munka Érdemrendet, 197-en a Klement Gottwald Állami Díjat. Jaroslav Heyrovskyt pedig Nobel-díjjal tüntették ki. Cikkünk keretei nem teszik lehetővé a CSSZTA és az SZTA eredményeinek még vázlatos áttekintését sem. Ezért csupán egy-egy tudományág eredményeit néhány kiragadott példával érzékeltetjük. A matematikai tudományok művelői több gyakorlati feladat megoldásában vettek részt. Az ö munkájuk például a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű reaktortartályával kapcsolatos számítások elvégzése, a hetvenes években a negyedik generációjú számítógép-család néhány elméleti kérdésének megoldása és számos elméleti kutatási eredmény. Világra szóló eredményeket hoztak fizikusaink kutatásai pl. az ultramagas nyomás alatti szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata során, avagy a műgyémánt ipari gyártása terén szerzett tapasztalatok. Az ondrejovi csillagvizsgáló segítségével kezdődhetett meg a Nap fizikai tulajdonságainak és bolygóközi anyagok közelebbi tanulmányozása. Az SZTA földtani kutatóintézete jelentős eredményeket mutathat fel a Kárpátok hegyvonulata tektonikai viszonyainak vizsgálatában. Geológusaink nagy figyelmet szentelnek a bányabiztonsággal Összefüggő kutatásoknak. A geofizikusok a földkéreg szerkezetét, az ásványi eredetű nyersanyagok előfordulási törvény- ' szerűségeit kutatták sikerrel. Az elektrokémia eredményei közül kiemelkedik a Jaroslav Heyrovsky nevéhez fűződő prágai polarográfiai iskola számos sikere. A makromolekuláris kémiában tudósaink a polimérek és kopolimérek előállításának új módjait fedezték fel. Számos eredmény fűződik a szerves és szervetlen kémiai kutatásokhoz. A cseh és a szlovák biológusok kutatásai az élő anyag szerkezetének és funkcióinak, valamint egyes organizmusok közti viszonyok tanulmányozására összpontosultak. Tudósaink számottevően járultak hozzá a rákkutatáshoz.» Az intenzív kutatómunka újabb antibiotikumok és más biológiailag aktív anyagok előállítását eredményezte. A parazitológia terén is születtek sikerek. A műszaki tudományok teljes mértékben a társadalom és az ipar igényeivel összhangban fejlődtek. A társadalomtudományi kutatások homlokterében a fejlett szocialista társadalom elsődleges fejlődési kérdései állnak. Történészeink létrehozták népeink történetének első átfogó marxista szintézisét. 1981-ben megjelent a 8 kötetre tervezett Csehszlovák Történelem 1. kötete. A több kötetes Dejiny Slovenská a szlovák nemzeti történelem átfogó feldolgozása. A közgazdaságtudomány művelői, együtt más szocialista országok tudósaival pl. a nemzetközi munkamegosztás fejlődési tendenciáit vizsgálták, jogtudósaink a szocialista demokrácia, a szocialista tulajdon kérdéseinek, a nemzeti bizottságok szerepének szenteltek nagy figyelmet. A cseh és a szlovák nyelvészek nagy sikere pl. a 9-kötetes Cseh és a 6-kötetes Szlovák Értelmező Szótár. A 80-AS ÉVEK FELADATAI Milyen fö feladatok állnak a CSSZTA előtt a 80-as években? Válaszként idézzük Bohumil Kvasil akadémikust, a CSSZTA elnökét, aki a jubileum alkalmából tartott sajtóértekezleten hangoztatta: ' - A 80-as évekre - a CSKP XVI. kongresszusa határozataival összhangban - a CSSZTA kidolgozta tudomány- fejlesztési és alkalmazási irányelveit, s az Akadémia elnöksége ennek alapján készítette el munkatervét a hetedik ötéves tervidőszakra. Ez a terv 51 fö kutatási irányt jelöl meg a természet- és műszaki tudományok, s további 10-et a társadalomtudományok terén. Minden kutatási területen meghatározza az alapkutatás priorijásait. A célprogramokban jelentős helyett kaptak a népgazdaság fejlesztése szempontjából stratégiai fontosságú elektronikai kutatások. Az egészségügyben sor kerül a diagnosztikai és gyógykezelési eszközök tökéletesítését célzó kutatások eredményeinek alkalmazására, továbbá ' a súlyos civilizációs betegségek elleni védekezési módok érvényesítésére. A biológiai kutatások eredményei az egészségügy mellett a mezőgazdaságban is érvényesülnek. A társadalomtudományok terén a figyelem a szocializmus jelenlegi szakaszával összefüggő elméleti kérdésekre, az átfogó politikai és állami döntések tudományos megalapozására összpontosul. Fontos feladat a kommunista és munkáspártoknak a szocialista építés során szerzett tapasztalatainak elemzése, a társadalmi válsághelyzetek okainak mélyebb vizsgálata. A csehszlovák tudománynak fontos szerepe van a szocialista országok tudományos integrációjában. Célunk, hogy a tudományos kutatás még jobban kötődjön a CSKP által megjelölt irányvonalhoz, a gazdasági, szociális és kulturális fejlesztés legfontosabb feladataihoz, a népgazdaságirányítás gyakorlatához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A CSSZTA ebben az évtizedben is alapvető fontosságú feladatának tekinti a Szovjetunió és a többi szocialista ország tudományos szervezeteivel való együttmúkpdés elmélyítését. SOMOGYI MÁTYÁS • A Heyrovsky Fizikai-vegyészeti Kutatóintézet elektronspektroszkópiai laboratóriuma (Felvételek: Jirí Plechaty) R lUOMRNY BII HIUIUMl NUHIYI