Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-12 / 45. szám

• Magyaróra az I. A-ban. Strba Sándor tanár fehér köpenyben Gépek térhódítása tette szük­ségessé gépekhez értő és gépe­ket szerető szakemberek képzé­sét a mezőgazdaságban is, s az egyre több, egyre bonyolultabb gép megjelenése pedig az ilyen irányú oktatás színvonalának az emelését. Amikor pedig a mező­gazdasági üzemek hozzáláttak mulaszthatatlan kötelességük tel­jesítéséhez, a gazdasági épületek felújításához, szintén nyilvánvaló­vá vált, hogy a korszerű, jól gépe­sített tehénfarmok, hizlaldák za­vartalan üzemeltetése csak szak­képzett emberekkel biztosítható. KÉTFÉLE KÉPZÉS Ezeknek a munkaszakaszok­nak a szakember-ellátásából ha­tékonyan kiveszi a részét az Ud- vardi (Dvory nad Zitavou) Mező- gazdasági Szaktanintézet. Felke­restük a mezőgazdasági gépek kezeléséhez szükséges tudniva­lók tárházát, amely a nagy község főutcájának egyik korszerű épüle­tében kapott annak idején helyet. A bejárati ajtó küszöbét átlépve az intemátus épületébe jutunk. A halion keresztül áthaladva han­gulatos udvaron találjuk magun­kat, ahonnét az iskola épületébe vezető utat szögletesre nyírt élő­sövény szegélyezi. Az élősövé­nyen túli füves területen tujafák, szomorúfüzek, díszbokrok, te­nyésznek; teszik kellemessé, han­gulatossá ősszel is a környezetet. A folyosókon néma csend, még az osztályokban folyó tanítás - felel- tetés, magyarázat - hangjai sem szűrődnek ki. Az igazgató távollé­tében Kóta Róbert igazgatóhelyet­tes fogad. Dolgozószobájában az iskola megalakulásának körülmé­nyeiről beszélgetünk, helyéről, szerepéről az oktatási rend­szerben.- Ezerkilencszázhatvankilenc- ben költöztették Udvardra, egy fe­dél alá a járás három mezőgazda- sági szaktanintézetét. Itt, az új épületben a tanítás egyéb anyagi­műszaki feltételeinek a megterem­tése és a szakképzett dolgozók megnyerése révén eredményes munka alapjait rakták le. Felada­tunk 1976-ig az volt, hogy mező- gazdasági gépek, traktorok, önjá­ró gépek kezeléséhez és karban­tartásához értő szakembereket neveljünk. Hat év óta az állatte­nyésztés szakaszán használatos gépek és berendezések kezelésé­nek elsajátítására is folyik nálunk képzés. Azok, akik a növénytermesztési, gépkezelői és gépkarbantartói szakra iratkoznak be, három év alatt, akik az állattenyésztési gép­kezelői szakra járnak, négy év alatt kapnak elegendő útravalót az ilyen ismereteket kívánó mun­kához. Az oktatás három, illetve négy éve alatt az ismeretek nagy terüle­tét bebarangolják, az utolsó év végén a hároméves szaktaninté­zetbe járók záróvizsgát, a négy­éves középfokú szaktanintézet ta­nulói érettségi vizsgát tesznek.- A növénytermesztési gépke­zelői szakosok is leérettségizhet­nek, itteni tanulmányaik befejezé­se után az ipolysági, vagy a bela- dicei Dolgozók Mezőgazdasági Szakközépiskolájában - magya­rázta Kóta mérnök. • SOKOLDALÚSÁGRA NEVELNI Ha abból indultunk ki, hogy egy traktor, vagy akármilyen más gép kezelését röpke néhány hót alatt is el lehet sajátítatni, a gépkarban­tartáshoz szükséges ismeretekre pedig egy tanfolyam keretében szert lehet tenni, akkor felvetődik a kérdés, miért kell mindezt évekig oktatni.- Annak a nagyarányú válto­zásnak a során, amely az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság­ban végbement, maga a mezö­• Az esztergapadnál Liptói Ti­bor II. A osztályos tanuló gazdasági munka is átalakult, szakmává változott - magyarázza- az igazgatóhelyettes. - S ha már szakképesítést adunk, úgy jó, ha mellé a fiatal általános műveltsé­get is kap. Ugyanakkor a gabona- kombájn, a cukorrépa-betakarító­gép kezelőjének nemcsak műsza­ki, de a növénytermesztéshez szükséges biológiai, vegytani is­meretekkel is tisztában kell lennie. Az állattenyésztési gépkezelőnek is megközelítőleg annyit kell tud­nia az állatokról, mint a gépekről, amelyeket a tenyésztés, a tartás során használ. Hogy az iskolából elméleti és gyakorlati ismeretekkel egyaránt felvértezett fiatalok kerüljenek ki, elméleti és gyakorlati képzés egy­aránt folyik. A hároméves szakon a tanulók heti két napon, a négy­évesbe járók heti egy napon ölte­nek magukra munkaruhát. Ottjár- tunkkor az I. A osztályban Strba Sándor tanár magyar órát tartott, az II. A-sok pedig az iskola épüle­te mögötti műhelyekben Mészáros László gyakorlatvezető felügyele­te alatt tanultak esztergálni.- A növénytermesztési gépke­zelői és gépjavítói munkákat az iskolához tartozó műhelyekben gyakorolják a tanulók - magyaráz­ta Kóta Róbert. - Vannak ehhez szükséges mezőgazdasági gé­pek, felszerelések. A gyakorlati oktatás még eredményesebbé té­tele végett jövőre további műhe­lyek épülnek az udvarban. Az állattenyésztési gépkezelő szakosok szerződéses alapon a helybeli szövetkezetbe járnak gyakorolni. Jó helyre, mert az ud- vardi Auróra Egységes Földmü- vesszövetkezet az élenjáró közös gazdaságok közé tartozik, Jól fel­szerelt gépparkja van és az elmúlt években egy nagy befogadóké­pességű tehénfarmot és egy zárt­rendszerű sertéshizlaldát épí­tettek. TANÍTÁS UTÁN A délutáni órák a felszabadult öröm, a kikapcsolódás, a szórako­zás órái. Ezek közé ékelődik a kö­telező tanulási idő. A szabad idő sem az édes semmittevés ideje, hanem személyiséget gyarapító, jellemet formáló, jó tulajdonságo­kat szilárdító hasznos tevékeny­séggel tölthető el. A SZISZ, a Honvédelmi Szövetség, a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség iskolai szervezete mellett ateista kör, továbbá rádiós-, foto-, model­lező-, sportszakkör működik. Az efféle tevékenységet szolgáló he­lyiségek délutánonként benépe­sülnek. A modern- és népitánc­együttes, valamint a zenekar tagjai is rendszeresen összejönnek. AZ ORSZÁGÉRT, A FALUÉRT Udvardon eddig több mint 1200 fiatal szerzett szakképesítést. Raj­tuk keresztül országszerte minősí­tik az iskola falai közt folyó oktató­nevelő munkát. Dicsérik őket, hogy jó szakembereket nevelnek, jóllehet az érettségizettek, akikből tavaly bocsátottak először útra osztályokat, nem mindig kapnak képesítésüknek megfelelő munka­helyet. Bár - ahogy fentebb szó volt róla - sokoldalú képzésben részesültek, a legtöbb útravalót mezőgazdasági gépkezelésből kaptak, tehát e téren tudnának több hasznot hajtani. Amikor az igazgatóhelyettes erről beszélt, arról győzött meg, hogy a kikerül­tek sorsa, érvényesülése sem kö­zömbös számukra. Az országnak, az ország mező­gazdaságának, és magának Ud­varé községnek is jó szolgálatot tesz az iskola. Az alkalmazottak bizonyos hányada a falu lakosai­ból kerül ki, vagy azzá lesz, miután úgy érezte, megtalálta számításait munkahelyén és letelepszik itt. Béták József, igazgatóhelyettes a helybeli pártszervezetben tölt be tisztséget. Kóta Róbert a Nemzeti Front helyi szervezetének az elnö­ke. Zsabka Nándor tanár a hnb alelnöké, Benkovics József igaz­gató az érsekújvári (Nővé Zámky) járási pártbizottság aktivistája és még folytathatnánk a felsorolást. Ezért hálásak a falu vezetői, erre felfigyelnek az iskola tanulói, akik számára ez példamutatás is. Ez az a többlet, amit a tanultak mellett magukkal visznek az életbe. KOVÁCS ELVIRA • Kóta Róbert igazgatóhelyet­tes (Egri Ferenc felvételei) • Kálazi Ferenc, Nagy Marian, Leszkó Róbert tanulók Mészáros László felügyelete alatt a traktorkarbantartást gyakorolják KÖZELEBB A GYAKORLATHOZ Közgazdászjelöltek nemzetközi találkozójának margójára Napjaink megoldásra váró feladatai közé tartozik a nép­gazdaság erőforrásainak lehető legjobb kihasználása. Közgazdászok, mérnökök, tudományos dolgozók a nép­gazdaság legkülönbözőbb ágazataiban keresik a megol­dásokat a nyersanyagok, a gépek, a munkaerő és a mun­kaidő ésszerű, lehető leggazdaságosabb kihasználására. Ahhoz azonban, hogy eredményeket érjünk el, egyre több szakképzett dolgozót kell nevelnünk és a tudományos munkát is tökéletesítenünk kell. Ez a feladat nagy részben a főiskolákra és egyetemekre hárul. Teljesítik ezt a feladatot a főiskolák és egyetemek? A legtöbb esetben igen. Ennek jó bizonyítéka az a Nem­zetközi Tudományos Diákkonferencia, amelyet 1970 óta minden évben megrendeznek a bratislavai Közgazdasági Főiskolán. Szocialista országok fiatal közgazdászainak találkozója ez, ahol az országos szinten legjobb eredmé­nyeket elért hallgatók mérik össze tudásukat. Szereplésük e nemzetközi fórumon a fáradságos munkával szerzett rengeteg ismeretanyag egységes egésszé formálásának eredménye. Szakdolgozatuk a népgazdaság négy szakte­rületének - a politikai gazdaságtan és a népgazdaság irányítása, a matematikai módszerek és a számítástech­nika alkalmazása az irányításban, a bel- és külkereskede­lem, valamint a termelő ágazatok gazdasága és irányítása - valamelyikére összpontosul. Túlnyomórészt egyéni mun­kával érkeznek a versenyre, de évről évre nő a nemzetközi alkotóközösségek száma is. Ha figyelemmel kísérjük 1970 óta az elmúlt tizenhárom év eredményeit, örömmel állapíthatjuk meg, hogy míg 1970-ben 11, az idén már 31 főiskola küldte el hallgatóit a találkozóra. A szakdolgozatok száma iá növekvő tenden­ciát mutat: 1970-ben 47, az idén 121 munkával neveztek be a versenybe. Mi volt a jellemző a XIII. Nemzetközi Tudományos Diákkonferenciára? Elsőként kell megemlíteni, hogy az idén a találkozót a főiskola Kereskedelmi Kara az SZSZK; Belkereskedelmi Minisztériuma védnöksége alatt ren­dezte meg. A cél: az elmélet és a gyakorlat lehető legeredményesebb összekapcsolása. A XIII. verseny a nemzetközi alkotóközösségek számá­ra is változást hozott. A témaválasztás nem egyéni elhatá­rozás alapján történt, hanem tervszerűen, a KGST-tagálla- mok együttműködésére összpontosítva a figyelmet. Ennek eredményeképpen a nemzetközi alkotóközösségek szak- dolgozatai teljes egészében csak a XIV. nemzetközi diák- konferenciára készülnek el. Ebben az évben tehát már tizenharmadszor találkoztak és cseréltek tapasztalatot a Szovjetunió, az NDK, Magyar- ország, Kuba, Lengyelország, Bulgária és hazánk fiatal közgazdászjelöltjei. E rövid értékelés után adjunk szót nekik, a találkozó résztvevőinek, valljanak munkájukról, tapasztalataikról. L. M. Kolpakova a Szovjetunióból jött.- A szocialista gazdasági integráció időszerű kérdései­vel foglalkozom munkámban. A szocialista gazdasági integráció tervszerűen irányított folyamat a nemzetközi munkamegosztás keretén belül, amely a hatékony gazda­sági szerkezet kialakítására, az egyes országok gazdasági fejlődése szintjének kiegyenlítésére, az együttműködés megszilárdítására irányul. Ez tömören munkám alapgon­dolata. A szocialista gazdasági integrációval foglalkozó munkát írni nem könnyű. Sok könyvet - szovjet és más országok szakirodaimából - kellett áttanulmányoznom, hogy megírhassam a szakdolgozatot. A versenyen jó eredményt értem el, fődíjat kaptam.- Járt már Csehszlovákiában?- Még nem - mondja Kolpakova -, most vagyok itt először. Nagyon tetszik Bratislava. Jól érzem itt magam. Sok barátra találtam a főiskolán, sok tapasztalatot szerez­tem. A verseny is nagyon színvonalasan volt megren­dezve.- Már másodszor vagyok itt Bratislavában a diákkonfe­rencián és csak megerősíthetem szovjet kolléganőm véle­ményét - mondja Zupcsán Erika, aki Budapestről, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemről jött. - A talál­kozó ideje alatt egy pillanatig sem unatkoztunk, csehszlo­vák barátaink gazdag programot biztosítottak számunkra.- Mivel foglalkozol munkádban?- 1980-ban Magyarországon új árrendszert vezettek be. Az egyetemen minisztériumi dolgozókkal, tanárokkal, vál­lalatok vezető dolgozóival csoportos árvitákat rendeztünk. Ez adta az ötletet, hogy szakdolgozatot írjak, hogy mélyeb­ben elemezzem az új árrendszer hatásait a népgazdaság irányításában.- Az eredmény? t- Nagyon jó, fődíjat kaptam. Tárta Adamisová, a bratislavai Közgazdasági Főiskola Kereskedelmi Karának hallgatója:- A vállalati közlekedés szervezési kérdéseivel foglal­koztam munkámban - mondja. - A kereskedelmi vállalatok közlekedéssel kapcsolatos problémáit, az ésszerű árufor­galom kérdéseit öleli fel a szakdolgozat, amelynek már konkrét gazdasági eredményei is vannak. A Zdroj vállalat­nak több mint 100 000 korona megtakarítást hozott. Jó lenne azonban, ha egyre több szakdolgozat kapcsolódna szorosan a gyakorlathoz, ha az üzemek nagyobb érdeklő­dést tanúsítanának munkáink iránt, ha ők bíznának meg bennünket konkrét kérdések megoldásával. Sajnos, érdeklődésük hiányában munkáink gyakran könyvtárak­ban porosodnak, és legjobb esetben diplomamunkánkhoz forrásmunkaként használjuk fel azokat. KOVÁCS EDIT ÚJS 1982. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom