Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-29 / 43. szám

A hosszú őszi és téli esté­ken talán még az átlagos­nál is többször kapcsoljuk be a té­vékészüléket, viszonylag sok időt töltünk el a képernyő előtt. Ezért minden bizonnyal sok olvasót - egyben tévénézőt - érdekel, hogy a Csehszlovák Televízió mi­lyen műsorokat sugároz az utolsó negyedévben. A Csehszlovák Televízió szín­vonalas és változatos müsorakkal járul hozzá a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 65., valamint a Szovjetunió megalakulása 60., évfordulójának méltó megünnep­léséhez. E jubileumi adások kere­tében már vetítik a Szibéria című hatrészes tévésorozatot. Rövide­sen láthatjuk a Leonyid lljics Brezsnyev Könyve alapján készülő Szűzföld című dokumentumfilm­sorozatot. A filmek kedvelőinek jó hír, hogy a televízióban láthatják a Moszkva nem hisz a könnyek­nek című alkotást, amely világsi­kert aratott. A barátsági hónap során számos műsoros estet és Változatos kínálat A Csehszlovák Televízió műsorterveiről irodalmi összeállítást is sugároz­nak. Ekkor tűzik műsorra Milan Ferko háromrészes tévéjátékát, Virrad a Kaukázus alatt címmel. Színesnek ígérkezik a karácso­nyi és a szilveszteri tévéprogram is, melynek során több érdekes gyermekműsort sugároznak, és több klasszikus szlovák és cseh alkotás tévéváltozatát mutatják be. Szilveszter immár hagyomá­nyosan a vidámságé. Ennek je­gyében készülnek az idei műsor­blokkok is, remélhetően szellemes humorral, sok szatírával fűsze­rezve. Ezekben a hetekben számos új tévéjátékot mutatnak be. Zora Kristúfová alkotása szellemileg fo­gyatékos gyermekekről, és szüleik felelősségéről szól. Eugen Gindl alkotása A víz ize címmel valósá­gos történeten alapszik, és a kör­nyezetvédelem időszerű kérdései­ről szól. A tervek szerint rövidesen bemutatják Klimits Lajos Szolgála­ti út című tévéjátékát Peter Miku­lik rendezésében. A történet - mi­ként a címe is jelzi - egy szolgálati úton megtörtént események körül bonyolódik. A főbb szerepekben Milan Knazkót, Jozef Adamovicot, Judita Vargovát és Ingrid Ébirko- vát láthatjuk majd. Érdekesnek ígérkezik a Král’o- vá mérnök találmánya című tévé­játék is, amelynek forgatókönyvét Zuzana Ziaková, a bratislavai Színházművészeti Főiskola hall­gatója írta, a rendező pedig Feró Fenic, a prágai FAMU növen­déke. Karácsonykor kerül a képer­nyőre Bozena Slanőíková-Timra- va Nagy szerencse című novellája alapján készült tévéjáték. A forga­tókönyvet Ján Stevcek írta, a ren­dező Milos Pietor érdemes mű­vész. Ugyancsak akkor vetítik azt a filmet, amely egy tátraaljai falu, Strba karácsonyi népszokásait eleveníti fel. Érdekesnek ígérkezik az a be­szélgetés, amelyet Jozef Króner nemzeti művésszel készítettek, s rövidesen levetítenek a tévében. Rövidesen láthatjuk az Elena Kitt- nárováról készült portréfilmet is. Sok lesz a sportközvetítés. No­vember 13-án a Csehszlovák Te­levízió helyszíni közvetítésben számol be az Olaszország -Csehszlovákia Európa-bajnoki selejtezőről. Több első ligás lab­darúgó- és jégkorongmérkőzést is láthatunk a képernyőn. Decem­berben immár hagyományosan közvetítik Moszkvából az Izvesz­tyija Díj nemzetközi jégkorongtor­na mérkőzéseit. Ebben a hónap­ban rendezik meg Magyarorszá­gon a női kézilabda világbajnoksá­got, amelyről több helyszíni köz­vetítést láthatunk. Az előzetes ter­vek szerint válogatottunk vala­mennyi mérkőzését közvetíti a Csehszlovák Televízió, s ezen kívül több más, érdekesnek ígér­kező összecsapást. Jugoszláviá­ból a torna és a modern gimnaszti­ka világkupáinak eseményeiről adnak közvetítést. A sísport ked­velői megtekinthetik az alpesi le- siklóversenyeket. A barátsági hó­napban portréfilmet mutatnak be Valerij Brumelról. Az említetteken kívül még számos érdekes sport- eseményt is közvetíti a Csehszlo­vák Televízió. SZ. J. • Nemrégiben láthattuk a képernyőn - egy, Elton John­nal közösen készített kitűnő zenés műsorban - Sydne Rome amerikai színésznőt, aki egyébiránt egyik legutóbbi szerepét Szergej Bondarcsuk Vörös harangok című film­jének - a NOSZF 65. évfordulójának tiszteletére bemuta­tásra kerülő - második részében játszotta. Képünkön a monzai Villa Reáléban látható, a rózsák ünnepén. A Thiboult-család - négy órában A Csehszlovák Televízió képernyőjén nemrégiben láthatták a nézők a Thiboult-család történetének négyrészes szlovák televíziós változatát Mielőtt bemutatásra került volna az alkotás, bizonyára sokakban fölmerült a kérdés, hogy lehet Roger Martin du Gard (1881-1985), hatalmas, tízkötetes regényfolyamát négyszer egy órába sűríteni, hiszen rengeteg szereplőt, cselekménysort, motívumot, gondolatot, széles társadalmi hátte­ret fog be a könyv, amely ráadásul olvasmánynak sem éppen könnyű. Természetesen, sok mindent voltak kénytelenek kihagyni az alkotók, a lényeget azonban, úgy érezzük, sikerült kihangsúlyozniuk. Mégpedig azt, hogy miképpen jut el Jacques Thiboult (Vladimír Obsilnak), a színművészeti főiskola végzős hallgatójának kitűnő alakításában) az apja (Július Pántik) és az apja által képviselt burzsoá társadalom elleni individuális, anarchisztikus lázadástól a cselekvő tiltakozásig, a háborúellenességig, a humanizmus a jobb tartalmasabb emberi élet nevében. Lázadása sok tekintetben idealisztikus, nem érti a háború okait; halála értelmetlen. Jacques, és hát megalkotója - Romain Rolland-nal és Henri Barbusse-szel ellentétben - sem jut el a szocialista forradalom szükségszerűségének a felismeréséig. Jacques bátyja, Antoine, olyan orvos-tudós típus, aki közömbös a problé­mák iránt, ám a háború az ő életét sem hagyja érintetlenül, annak lesz az áldozata. A két testvér különbözött egymástól, mást-mást jelentett szá­mukra a család, az élet, a szerelem, a munka, a kataklizmában mégis egyek voltak egy bizonyos vonatkozásban, mégpedig abban, hogy a ,,thiboulti energiát“ mindketten egy új világ érdekében használták föl. - Ennek a fiúnak olyan emlékei vannak a családról, hogy inkább a börtönt választotta - mondta Antoine öccséröl. Jacques úgy ábrázolta apját, Oskar Thiboult-t, mint fennkölt karikatúráját a becsületességnek, amely kikényszerítette az általános tekintélyt és félelmet. Oskar Thiboult ugyanis egy széthulló társadalmi rendet képviselt, amely ellen Jacques már a családban tiltako­zott. Szemtől szemben a háborús vérengzésekkel, Antoine sem marad passzív, szertefoszlanák illúziói. Apjához hasonlóan ő sem szeretett soha senkit, ezért, hiába szerették, vették körül a nők, magányosan halt meg. A televíziós változat - melynek forgatókönyvírója Hana Polachová, rendezője Peter Mikulík volt - azt emelte ki, amit csodálatos egységben valósított meg Martin du Gard: a két fivér történetét összekapcsolta a Thiboult- és a Fontanin-család sorsával s rajtuk keresztül a nagy horderejű történelmi eseményekkel. (mb) J ogi esetek. Mindenki hi­vatkozik valamire, minden érvelés szép és logikus. A kü­lönbség köztük csak az, hogy némelyek a jogrenden vagy leg­alábbis az egészséges igaz­ságérzeten alapulnak, mások - önző érdekeken. Aztán egy­szer csak a postagalambok ke­rülnek szóba. A panaszos kifo­gásolja, hogy közvetlen szom­szédja 35 postagalambot te­nyészt, amelyek mindent be­piszkítanak. A galambtenyész­tő maghallgatása után szót kap a panaszos felesége is. Iskola­példa a múlt rossz emlékű pa­ragrafus csürés-csavarásra. Véleménye szerint a ga­lambtartás jogellenes és idézi GALAUBÚGY a környezetvédelmi törvény egyik rendelkezését. Mintha bele akarna magyarázni a kör­nyezetvédelmi törvénybe, hogy az környezetünkből ki akarja tiltani a madarakat. Ily módon akár azt is belemagya­rázhatjuk a Büntetőtörvény­könyvbe, • hogy annak célja a bűnüldözés megakadályo­zása. Nem tudom kinek mit mon­dott ez a műsor. Én annak a véleménynek az igazolását láttam benne, hogy,, aki keres, az talál“, pontosabban, aki okot keres a viszálykodásra, pereskedésre, az mindig talál. Éppen ezért nem hiszem, hogy ezzel lezárult volna a szom­széd-viszály. A galambkérdés egyelőre,,megoldódott“, de az ifjú hölgy nemsokára bizonyára valamilyen újabb okot talál, amelynek alapján panaszt emelhet szomszédja ellen. Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy csak a galambte- nyésztőt sajnálom. Sajnálom a másik férfit is, akit felesége folyton a szomszéd ellen uszít. De sajnálom az ifjú asszonykát is. Brecht írja a Gonoszság maszkja című ■■ versében ,, Részvéttel nézem homloka kidagadt ereit, melyek jelzik, milyen megerőltető gonosznak lenni“. Magam is láttam em­bert, asszonyt, aki beleroppant a gyűlölködésbe, holott semmi oka sem volt rá. De higgyék el, okot keresni viszályra legalább is olyan nehéz, mint házat meg­alapozni (különösen ha komo­lyan és becsületesen veszi az ember, merthogy a hamar mun­ka sosem jó). Es még kimerí­tőbb egyfolytában gyűlölködni. Hamarabb is öregszik az ember. FEKETE MARIAN Mindenki kedvére avagy mit láthatunk a budapesti televízióban? Vastag füzetek, akár könyvnek is beillenének. Ezek tartalmazzák a Magyar Televízió rövidesen képernyőre kerülő műsorainak listáját. Sok ezer perc program - min­denki kedvére. Ebből egy kis ízelítő, csak úgy találomra válogatva. Filmrajongók számára igazi csemege: Michelangelo Antonioni-sorozat, a neves olasz rendező leghíresebb filmjeivel. És a filmműsorról ne is beszéljünk többet, csak még arra hívjuk fel a figyelmet, hogy év végéig befejeződik a már megkezdett Jean Marais-sorozat is, melyben a neves francia színész legművészibb filmjei kerülnek a képernyőre. Könnyűzene-kedvelők figyelem! A szovjet Álla Puga- csova Budapesten rögzített dalestje, a híres párizsi Olym­pia Cocatrix-ban bemutatott, majd egy hónapig játszott műsor tulajdonképpeni főpróbája, ismeri és új Pugacsova- dalokkal. A Neoton Família tagjai, a magyar könnyűzene ismert képviselői még ebben az évben A Família című hatvanperces műsorukkal állnak a közönség elé. Amanda Lear, az európai diszkó-királynő a magyar és a francia televízió egyik közös műsorában szerepelt Budapesten, az új sportcsarnokban. Az itt készült felvételt most a televízió nézői is láthatják. Fényes Szabolcs, a magyar könnyű­zene egyik legnagyobb komponistája az idén tölti be életének hetvenedik évét. Ebből az alkalomból rögzítették a Fényes-est című műsort, melyben Fényes Szabolcs mellett olyanok lépnek fel, mint Kellér Dezső, Hofi Géza, Miller Lajos, Voith Ági, Zalatnay Sarolta, Katona Klári, Rátonyi Róbert, Németh Sándor és sokan mások. Kitűnőnek ígérkezik a tévéjáték-termés is. Jean Coc­teau Rettenetes szülők című darabja remek szereposztás­ban kerül képernyőre. A szovjet Satrov Égszínkék lovak vörös füvön című darabjából készült tévéjáték is sok érdekességet ígér, csakúgy, mint Kóródi Ildikó Társkere­sés - N. 1469 cimű sajátos hangvételű életképe; Kulin Ferenc A békíthetetlen című munkája pedig a történelmi múltba repít - Janus Pannonius érdekes életét eleveníti meg. A vidám, szórakoztató műsorokat szeretők Gádor Béla, a már elhunyt kitűnő szatirikus író legjobb, legkedveltebb műveivel találkozhatnak A humorista a mennyországban című Gádor-esten. A műsort olyan művészek közreműkö­dése avatja élménnyé, mint Garas Dezső, Törőcsik Mari, Agárdi Gábor, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Inke László, Kállai Ferenc, Körmendi János, Mensáros László, Tolnay Klári és mások. Meglepetést jelent majd A Kazal című hatvanperces portréfilm is, amely Kazal László életét, sikeres dalait idézi fel. A humor és a jó hangulat jegyében zajlik majd Benedek Miklós, a tehetséges és sokoldalú művész Akar vplem játszani? című önálló estje. II A komolyzene kedvelői a most tízéves Zenés Tv- színház előadásaiban gyönyörködhetnek. Az eddig het­venkilenc művet játszó színház idén hat újabb bemutatót tart és egyben megismétli eddigi legsikeresebb előadásait, így kerül képernyőié A kékszakállú herceg vára, az Othello, A köpeny, a Gianni Schicchi és néhány olyan operett, mint a Corneville-i harangok, a Tavasz, a színpa­don már nagy sikerű Osztrigás Mici zenés változata, melyben Galambos Erzsi csillogtatja meg sokoldalú tehet­ségét. A balettrajongók is különleges „csemegéhez“ jut­hatnak. A világhírű Markó Iván vezette Győri Balett Sza­muráj című, immár nagy nemzetközi sikerű balettjének tv- változatában gyönyörködhetnek, önálló műsorban ismer­kedhetünk meg Pongor Ildikóval. A verskedvelők is megtalálják a maguk gyöngyszemét: képernyőre kerül az Arany János balladamondó verseny is, melyben az ország legjobb amatőr színészei és vers­mondói szólaltatják meg a halhatatlan magyar költő leg­szebb alkotásait. Száz éve született Kodály Zoltán. Ebből az alkalomból a televízió közvetíti a Kodály-évet megnyitó díszhangver­senyt és számos más Kodály-müvet is műsorára tűz. A szilveszteri műsor egyik fénypontja lesz a Hofi Géza- show. A sportkedvelőkre több sportközvetítés izgalma vár, a fiatalokra sok-sok nekik szóló műsor és..., ne is folytas­suk. A Magyar Televízió 1980-ban 272 034 percnyi műsort sugárzott és azóta csak növelte adásidejét. Ilyen mennyi­ségű programról - ilyen rövid cikkben - úgysem lehet mindent elmondani. De néhány érdekességre talán sike­rült felhívnunk az olvasó figyelmét. FENYVES GYÖRGY ÚJ szú 14 1982. X. 29. v t

Next

/
Oldalképek
Tartalom