Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-29 / 43. szám
ÚJ szú 3 1940 augusztusában kezdődött... Litvániában az idősebb nemzedék tagjai sosem feledik el az 1940. év ama augusztusi napját, amelyen minden litván Moszkvára figyelt. A hatalmas ország szívében, a Kremlben akkor ülésezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának VII., rendkívüli ülésszaka, amely Litvániát - Lettországgal és Észtországgal egyetetemben - felvette saját kérésére a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. A három köztársaság ekkorra már lerázta magáról kizsákmá- nyolói igáját. Azóta 42 év telt el, ami a történelemben nem nagy idő, de ezek alatt az évek alatt Litvánia magasan fejtett ipari-mezőgazdasági köztársasággá vált. Azóta már fejlett tudományos-műszaki és kulturális potenciállal rendelkezik. Az ipari termlés 61,3- szorosára, a villamosenergia-termelés több mint 130-szorosára nőtt. Gyökeres változásokon ment keresztül a mezőgazdaság is, amely jól gépesített, szakosított ágazattá vált. i A kölcsönös testvéri segítségnyújtás és a közös erőfeszítések eredményei szembe- tünőek a köztársaság életének minden területén. A szovjethatalom idejéig a litvánok túlnyomórészt csak mezőgazdasággal foglalkozták. Sokan görnyedtek a földbirtokosok és kulákok földjein, maguk meg éheztek. A tönkrement kisgazdák ezreinek földje került kalapács alá. A városi munkanélkülieket követve a földönfutóvá vált parasztok is elhagyták az országot - elindultak szerencsét próbálni az óceánon túlra, de a szerencséjüket csak nem találták. Ma alig lehet ráismerni azokra a helyekre, amelyeket egykor elhagytak a nyomorgó emberek. Fokozatosan eltűnik a múlt súlyos öröksége, a tanyasi rendszer is. Csak az elmúlt 15 év alatt 91,5 ezer tanya tűnt el. Helyükön szép, jól ellátott, kényelmes települések épültek. Az elmúlt 42 év során a kultúra és a tudomány terén is óriási változásokra került sor. 1981 -ben a köztársaság népgazdaságában több mint 400 ezer felső- vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakember dolgozott. 1940-ben Litvániában csak kb. négyszáz tudományos dolgozó volt, ma több mint 14 ezer. A köztársaság tudományos akadémiájának számos intézménye vezető helyet foglal el a nemzetközi tudományos életben. Vilniusz lett a baltisztika nemzetközi központja. Ez csak egy példa, s talán nem is a leglátványosabb. Nemzetközi elismerésnek örvend a litván irodalom, képzőművészet, zene, film, építészet. Különösen örvendetes, hogy a művészek alkotó módon felhasználják és fejlesztik a nemzeti hagyományokat a művészetek legkülönbözőbb terülétein. > Fejlődik az amatőr művészeti mozgalom is. Az amatőr kollektíváknak több mint 456 ezer tagja van. Rendszeresen - minden öt Nem álom - valóság A természet szűkmarkú volt Litvániával szemben; nincsenek gazdag nyersanyagforrásai, de ez a tény nem fékezi gazdasági fejlődését. Mindazt, amiben szűkölködik, amit nélkülözni kénytelen, a szövetségi integráció tervei alapján megkapja az ország más gazdasági körzeteitől. Az együttműködés nemcsak a nyersanyagszállításokra korlátozódik. Az egész ország segédkezik a litván atomközpont, az ignalinszki atomerőmű felépítésében, amelynek már szerelik első másfél millió kilowattos reaktorát. A ma- zseji kőolaj-feldolgozó üzem is úgy épül, hogy a helyi szakemberek mellett az Azerbajdzsánból, Belorussziából, Baskíriából, Moszkvából és Leningrádból jött szerelők is kiveszik részüket a munkából. A litván népgazdaság eredményeinek állandó kiállításán olyan termékeket találhatunk, melyek előállításáról a múltban még álmodni sem mertek. Ilyenek például az elektronikai technika, amely nem marad el a világszínvonaltól, vagy a rendkívül pontos gépek és műszerek, amelyeket a világ 85 országába, köztük az NSZK-ba, Franciaországba, Japánba exportálnak. Ez nemcsak Litvánia, hanem az egész szovjet népgazdaság sikere, melynek szerves részét alkotja a köztársaság gazdasága. Csak két példa. A precíz gépek létrehozásánál a litván szakembereknek Ukrajna és az évben - megrendezik az országos dal- és táncünnepet, amelyen a városi és járási versenyek győztesei vesznek részt. Szovjvet Litvánia dolgozói méltán büszkék társadalmi-gazdasági és kulturális eredményeikre, amelyeket a testvéri szovjet népek segítségével és támogatásával értek el. Orosz Föderáció szakemberei segítettek. A villamos motorok tökéletesítésén - melyeket oly szívesen vásárolnak Olaszországban, Norvégiában vagy az NSZK- ban - több össz-szövetségi tudományos kutatóintézet dolgozott. Jelentős sikerekről számolhat be a litván mezőgazdaság is, mindenekelőtt az állattenyésztés. Száz hektár mezőgazda- sági földterületre 162,7 métermázsa hús és 693,9 métermázsa tej kitermelése az elért eredmény. Az SZKP XXVI. kongresszusa határozatai értelmében folyik a kollektiv gazdaságok intenzív fejlesztése. Emellett nagy figyelmet szentelnek a háztáji gazdaságok termelése hatékonyságának növelésére is. A 11. ötéves terv feladatai A most folyó ötéves időszak tervei példátlan fejlődést helyeznek kilátásba a Litván SZSZK-ban mind gazdasági, mind társadalmi téren. A tervek szerint az ipari termelés 21 %-kal, a villamos energia gyártása száz százalékkal fog növekedni- az olajfeldolgozás a négyszeresére, a hús- és tejkonzer- vek gyártása a 2,5-szeresére nő. Gyorsabb fejlődésre lehet számítani az elektronikai és rádiótechnikai iparban, tervezik a számítógépek, a textíliák, a bútorok gyártásának bővítését, a halkészítmények minőségének és választékának javítását. Az SZKP KB májusi plénumán jóváhagyott élelmiszerprogram nagy hangsúlyt helyez a termőföldek javítására. Litvániában a mocsarak okozzák a legnagyobb gondot. A második világháború óta 2 millió hektárt szárítottak ki. A jelenlegi ötéves tervidőszakban további 440 - 460 ezer hektárnyi területet akarnak visszahódítani a mocsaraktól. Ez is elősegíti majd, hogy sikerüljön elérni az évi bruttó mezőgazdasági termelés 8 - 10 százalékos emelését. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan 3,2 - 3,4 millió tonna gabonát, 2,3 - 2,5 millió tonna burgonyát, 2,9 millió tonna húst kell termelni. Az össz-szövetségi tervek figyelembe veszik a köztársaság szociális és kulturális problémáit is. Nagy figyelmet szentelnek a fogyasztási cikkek termelésének, még olyanokénak is, amelyek a helyi lakosság nemzeti jellegű szükségleteit elégítik ki. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 65,2 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma: 3,7 millió. Fővárosa: Vilniusz - lakosainak száma kb. 500 ezer • A köztársaság 1940. július 21-én jött létre, 1940. augusztus 3.-a óta része a Szovjetuniónak. • A Litvánia a legnépesebb balti köztársaság. Lakosságának nemzetiségi összetétele a következő: litvánok - 80,1 %, oroszok - 8,6 %, lengyelek - 7,7 %, beloruszok - 1,5 %. • A köztársaság ásványgazdagsága nem nagy, csak a tőzeg- és építőanyag lelőhelyek jelentősek. A mindössze 90 kilométer hosszú tengerpart mentén borostyánkőlelőhelyek vannak. Litvánia nyugati részén a közelmúltban olajat és földgázt találtak. • Litvánia 1940-ig elmaradott agrárállam volt, lakosságának háromnegyede vidéken élt. Napjainkra fejlett ipari-mezőgazdasági köztársasággá vált, lakosainak 54 %-a a városokban él. • 1948-ra Litvánia ipari termelése elérte a háború előtti színvonalat. Új iparágak alakultak ki, például a megmunkáló gépek, elektromotorok, mezőgazdasági gépek, rádióberendezések stb. gyártása. Nagy fejlődé- / sen ment át a könnyű- és halászati ipar is. Napjaink legfontosabb ágazatai az élelmiszeripar, a könnyúgép- ipar és a fémfeldolgozó ipar. • A litvánok az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjához tartoznak, a legközelebbi rokon nyelvük a lett nyelv. A litván nyelv érdekessége, hogy nyelvtani rendszerében sok régiséget őriz. A Szovjetunión kívül jelentős litván csoportok élnek még az USA-ban, Kanadában, Dél-Ame- rikában. • A köztársaságban több száz rezervátum és nemzeti park van. Megmaradt itt például a balti tundra egy több mint ötezer hektáros darabja, amely államilag védett. Ritka, védett növény- és állatfajok élnek itt. Itt fészkel a fekete gólya és a fekete daru, amelyek az egész Szovjetunió területén védettek. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA 1982. X. 29. (APN-felvételek) • A kaunaszi Siljalisz televíziógyár egyik részlege
