Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-22 / 42. szám

- * Tavasztól őszig legeltetnek • Rekordtermés kalászosokból • Kitűnő eredmények a tejtermelés­ben • Miért veszteséges a kertészet? Október kezdetén még nem sok gazdaság mondhatta el Gömör- ben, hogy már teljes egészében bekészítette télirevaló takarmány­készletét, s hogy a tejeladás terén elért eredményeivel messzeme­nően elégedett lehet. A jánosi (Ri- mavské Janovce) Efsz e kevesek közé tartozik.- Arról még fogalmunk sem volt, milyen is lesz majd az idei esztendő, amikor az év elején nö­vénytermesztőink és állattenyész­tőink részvételével vezetőségi ér­tekezletet tartottunk - mondotta Ján Slocik mérnök, a szövetkezet elnöke -, rögzítettük tennivalóin­kat a feladatok megvalósítása ér­dekében. Az alapvető feladatok közé tartozott az évi takarmány- szükséglet biztosítása, a tenyész- munka hatékonyabbá tétele, emellett azonban olyan részletkér­désekről sem feledkeztünk meg, mint a dolgozókról való gondosko­dás, az ösztönzőbb bérrendszer bevezetése, vagy a gazdaságo­sabb takarmányozásra való átté­rés. Azt már korábban eldöntöttük, hogy tavasztól őszig legeltetni fog­juk teljes állományunkat, ehhez 765 hektár rét és legelő állt rendel­kezésünkre -, gondosan ügyelve arra, hogy a kora tavaszi fűfaka- dáskor kárt ne tegyünk legelőink­ben. Másik fő célunk, minél többet kaszálni. Azt hiszem, nyugodt lel­kiismerettel elmondhatjuk, hogy nem maradtunk csupán a szavak­nál. Rétjeinket, legelőinket kora tavasztól kellő módon kezeltük, öntöztünk is a tavaszi és a nyári szárazság idején. Az eredmény nem is maradt el. Az idén olyan területekről is kaszáltunk, ame­lyekről korábban még soha.- Csupán az említett szervezési vagy szemléletbeli változásokkal sikerült megoldani a takarmányo­zás gondját?- Nem egészen. Szólni kell még valamiről, ami kétségtelenül közrejátszik idei eredményeinkben Brádno község szocializálására gondolok. A Hnústától nem mesz- sze, de a mi szövetkezetünktől csaknem 40 kilométerre lévő kis­község lakói mostanáig egyéni gazdálkodást folytattak. Mivel a földművelés a hagyományos módszerekkel már nem volt kifize­tődő számukra, elfogadták szövet- kezetesítési ajánlatunkat. Mi ily módon mintegy 100 hektár jó mi­nőségű hegyi legelőhöz jutottunk, s lényegében megoldódott növen­dékállataink takarmányozási gondja a legeltetési idényben. A 830 fejőstehenet pedig hazai legelőinken tartottuk mostanáig. A szántóföldi tömegtakarmányok ugyan csak közepes termést hoz­tak, ám ezeket egy szálig haszno­sítottuk. A silókukorica betakarítá­sával például azon igyekeztünk, hogy a nagy szárazság miatt meg­óvjuk a takarmánynakvaló bioló­giai értékét, s ezért mozgósítottuk erőinket talán még az aratásnál is jobban erre a munkára. Hála a 12-14 órára nyújtott műszakok­nak, a silókukorica betakarítását járási viszonylatban elsőként fe­jeztük be. A rendkívüli teljesítmé­nyért dolgozóink megfelelő juttatá­sokban részesültek; s nem csupán anyagiakra gondolok. Bizony a meleg ebéden kívül a munka­helyre szállítottuk a frissítőt meg az uzsonnát is.- S közvetlenül a zootechnikai munkában milyen konkrét intézke­déseket foganatosítottak?- Természetesen sok minden megváltozott -nálunk az utóbbi egy-két esztendőben, melyről ta­lán hivatottabban szólhatna az ágazatvezetö, de mivel éppen Brádno községben irányítja az ál­lomány elhajtását, helyette most csak néhány dolgot említek meg. Mindenekelőtt áttértünk a differen­ciált etetésre. A legnagyobb ter- melöképességű teheneket külön istállóba csoportosítottuk, s itt te­vékenykednek legjobb fejőink, gondozóink is. A fejőstehenek op­timális takarmányszükségletének biztosítása mellett itt áttértünk a napi háromszori fejésre. Dolgo­zóinkat nem csupán a teljesít­ményre, hanem a minőségre is ösztönözzük, s a szociális szolgál­tatások terén is előbbre léptünk. S még valamit: jelentősen megnö­veltük a technikusok jogkörét, azt is mondhatnám, kulcsszerephez jutottak valamennyi termelési ága­zatban.- S az említett reformok után az idén milyen eredményekre számí­tanak?- Jelenleg több mint 200 ezer liter előnyünk van a tervezetthez viszonyítva a tejeladásban, s ezt az ütemet az év végéig tartani szeretnénk. Mennyiségileg a 3400-3500 literes szintet szeret­nénk stabilizálni a jövőben is. A minőséget illetően eddig az I. osztályú árkategóriában értékesí­tett tej mennyisége meghaladta a 90 százalékot, s rosszabb ered­ményre a jövőben sem számítha­tunk. Ugyancsak teljesíteni akar­Ján Slocik, az efsz elnöke (A szerző felvétele) juk feladatainkat a hústermelés­ben is.- És mit hozott az esztendő a növénytermesztésben?- Az állattenyésztési eredmé­nyeinket befolyásoló takarmány­termesztésről már említést tettem. A gabonatermesztés eredményei­vel szintén elégedettek lehetünk. Kalászosokat 560 hektáron ter­mesztettünk, s a tervezett 4,1 ton­nás hektáronkénti átlag helyett 4,5 tonnát értünk el. Különösen szem­betűnő eredményességünk, ha az elmúlt esztendő 3,1 tonnás átlag­hozamát vesszük figyelembe. A tavalyi aratást követően ezen a szakaszon is alapos elemzést tartottunk. Különösen a vetőmag­gazdálkodásunkat tartottuk rossz­nak, s az idei esztendő igazolta feltevéseinket. Korábban például a Mironovszkaja domináns sze­rephez jutott, s ez a fajta a mi kevésbé intenzív talajviszonyaink között nem hozhatott jó eredmé­nyeket. Éppen ezért vettük a fá­radságot, és kipróbáltunk 12 vető­magfajtát. Most már sokkal tisz­tább előttünk a kép... Tavaly ösz- szel már nagyon odafigyeltünk a magágykészítésre, többször is boronáltuk, simítottuk a talajt, s vi­gyáztunk az optimális vetésmély­ség megtartására is. Vezetőtársa­imtól tudom, hogy az említettek­nek itt korábban nem tulajdonítot­tak túlságosan nagy jelentőséget. Közel száz hektáros kertésze­tünk is konszolidálódott az idén, s ezt nem utolsósorban egy ta­pasztalt kertész, Perjési József szerződtetésének köszönhetjük. A káposzta kivételével szinte min­den növényfajtából több termett a tervezettnél, arról viszont már nem az ott dolgozók tehetnek, hogy tervezett bevételeinket az ár­viszonyok és különböző felvásár­lási nehézségek miatt nem tudjuk teljesíteni. De erről hadd szóljon maga a szakember.- Elég nagy erőfeszítések árán sikerült a kertészetet úgy ahogy talpra állítani, így talán még kicsit fájóbb látni, hogy munkánk ered­ménye kárba vész. Ha jó a termés, túlságosan alacsonyak az árak, akadozik az értékesítés. A felvá­sárló szervek képtelenek megte­remteni a termelői biztonságot, így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy a gazdaságok egyre inkább vonakodnak a rendkívül munka­erőigényes zöldségtermesztéstől. Idei paprikatermésünk például igen szép volt. Csakhát kevés a munkaerő. Poproc és Rovné községekből voltak itt idősebb asszonyok, akik nagyon lelkiisme­retesen dolgoztak. Rajtuk kívül ál­landó vendégeink a diákok is. Nem akarom azt mondani, hogy ők nem segítenek, de mindig épp annyit, amennyit megkövetelnek tőlük pedagógusaik. Mert rajtuk nagyon sok múlik. Ha például a Rimaszombati Közgazdasági Középiskolából Dr. Danis Tamás vagy Brezina Béla tanárok a fel­ügyelők, nincs gond ateljesítmény- nyel. Sajnos, nagyon sok ellenpél­da is akad, amikor a pedagógosok közömbösek, és igy a gyerekek sem dolgoznak a legjobban.- összefoglalná még tennivaló­ikat?- A gyökérzöldség és a káposz­ta szedése van hátra. Ez utóbbival sajnos nem sok gondunk lesz, mert növényvédőszer hiáhya miatt nem tudtunk idejében permetezni, így elférgesedett, s elképzelhető, hogy csak állatainkkal tudjuk fel­etetni a szép termést. Ügy tudom, más kertészetekben is hasonló a helyzet, s a jelekből ítélve „ko­moly cikk“ lesz a mi termesztői körzetünkben a téli káposzta. A tíz hektáron termesztett káposzta ki­esése is közrejátszik majd, hogy nem tudjuk teljesíteni három és fél millió koronás bevételi tervünket. Az említetteken kívül a fő gondot az értékesítés, illetve az árbevéte­lek terén abban látom, hogy a nyu­gat-szlovákiai termesztők mögött csak mintegy két-háromhetes ké­séssel ' tudunk primőröket ter­meszteni, s mi közép- és kelet­szlovákiai termesztők bizony le­kössük a jó árakat. Szerintem ezt a körülményt figyelembe kellene venni a tervek készítésénél is. A gazdaság fiatal elnöke he- lyeslőleg bólogat, mert bizony el­képzelhető, hogy a végső mérleg- készítésnél hiányozni fognak majd a kertészetre tervezett árbevé­telek.- Az idei esztendő számos ta­nulságot hozott fiatal vezetőgár­dánk számára - mondotta mintegy zárszóként a gazdaság vezetője. - A legfontosabb és a legörvende- tesebb mindenesetre az volt, hogy minden körülmények között tá­maszkodhatunk a tagságra. És ez megsokszorozza erőnket. Bár még nincs vége az évnek, a jánosiak minden bizonnyal sike­res zárszámadó elébe nézhetnek. Nem mintha adottságaik valamivel is jobbak lennének szomszédaiké­nál, vagy a szárazság nem érintet­te volna őket éppoly kellemetlenül, mint a többi gömöri gazdaságot. Csakhát mégis, valamivel körülte­kintőbbek, valamivel előrelátób­bak, valamivel cselekvőkészeb- bek voltak az átlagosnál. HACSI ATTILA igy vizsgálják a hűtőszekrény villamos szilárdságát (A szerző felvétele) 03 ö ö E ö ö I Rendszeres időközönként kerül le egy-egy új hűtőszek­rény a szerelőszalagról. Azonnal a műszaki ellenőrök kezébe jut, akik mindenekelőtt a villamos szilárdságát próbálják ki, a laikus számára drasztikusnak tűnő mód­szerrel. Lényege, hogy a szokásos 220 volt feszültség helyett 1380 voltot eresztenek belé. Amelyik hűtőszekrény nem állja ki ezt a próbát, azt kiselejtezik. Kemény próba ez. de alkalmazásával tökéletesen megvizsgálják a hűtőszek­rény összes villamos műszerét, alkatrészét. Az emberben azért mégis felmerül a gondolat, hogy szükség van-e ilyen szigorú ellenőrzésre. Jaroslav Janco, aZIaté Moravce-i vállalati minőségvizs­gáló részlegnek vezetője egyértelműen válaszol:- A csehszlovák szabványok valamivel mérsékeltebb feltételeket írnak elő, a mi próbáink azonban megfelelnek a szigorúbb nemzetközi előírásoknak. Ezeket a Német Szövetségi Köztársaság állami minőségvizsgáló intézete határozza meg, s megtartásuk alapvető feltétele, hogy a terméket nemzetközi viszonylatban is elismerjék. Mérő­műszereinket, és természetesen termékeinket is, e feltéte­lekhez igazítottuk, így gyártmányaink elnyerték a nemzet­közi elismerést, ami kedvezően hat az irántuk való nem­zetközi kereslet alakulására is.- Csupán az exportra szánt termékeiket vetik alá ilyen vizsgálatnak?- Dehogyis! - mondja szinte rosszallóan Janőo mérnök.- Valamennyit, hiszen a hazai vásárlóknak sem kínálha­tunk rosszabb árut, mint a külföldieknek. A szigorúbb műszaki ellenőrzés teszi lehetővé, hogy tőlük nem kerül ki olyan termék, amelynek nem szavatolják a hosszú élettartamát. A minőséggel szemben mindez nagyobb követelményeket támaszt, de eleget tenni ezek­nek mindenképpen kifizetődő. Miloslav Kóna, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese konkrét példákkal igazolja, hogy a jobb minőség hogyan tükröződik az export alakulá­sában.- Tavaly 10 országba exportáltunk hűtőszekrényt, s az idén hárommal bővült a számuk. A kivitel volumene pedig az utóbbi három esztendő alatt 31 millió koronáról 40 millió koronára növekedett. A jobb minőség tehát meghozta a nyilvánvalóan jobb eredményeket az exportban is, és persze nem csupán ott. A vállalat egész gazdasági életében tükröződik a nagyobb hatékonyságra való törekvés, amit az is bizonyít, hogy a Calex már tavaly azon vállalatok sorába tartozott, amelyek a kezdeményezőtervekben nagyobb feladatokat vállaltak magukra, és ezeket teljesítik is. így történt meg. hogy a vállalat dolgozói az év első felére eredetileg meghatározott béreszköz-alapot 3 millió koronával gyara- píthatták. Miloslav Kóna azonnal mondja, miként osztják el ezt az összeget az egyes önálló elszámolású részlegek között:- A nagyobb feladatok teljesítéséből származó többlet- bevételből az egyes részlegek arányosan részesülnek. Aszerint, hogyan járultak hozzá az egységnyi anyagszük­séglet, illetve a rezsiköltségek csökkentéséhez. így például a közepes hútésü hűtőszekrény-gyártó részleg a kezde­ményezőterv elfogadásának időszakában a nagyobb fel­adatoknak köszönhetően 203 ezer koronával több béresz- közhöt jutott, és az év első öt hónapjában elért eredmé­nyei alapján az anyagmegtakarításért terven felül további 37 ezer koronát, a rezsiköltségek megtakarításáért pedig 4 ezer koronát kapott a bérezésre, ugyancsak terven felül. Pavol Rybariő, e részleg vezetője konkrét adatokkal bizonyítja, hogy számukra érdemes és kifizetődő jobban, az igényesebb elvárásoknak megfelelően dolgozni:- A munkaidő jobb kihasználásával az idén lényegesen * csökkentettük a túlórák számát, a havi 1900-ról 700 órára. Ugyanakkor növekedtek az átlagos órabérek, dolgozóink esetében 13,25 koronáról 15,10 koronára. Ez a havi keresetnek áltagosan 300 koronával való növekedését jelenti. A kezdeményező tervezésnek és az önálló elszámolás­nak a gyakorlati érvényesítése tehát így járul hozzá az eredmények javulásához. Az embereknek nem kell sza­bad idejüket tölteniük a munkahelyükön, és ugyanakkor többet keresnek. A hatékonyságnövekedés nyilván­való. MARIAN FUSEK ÚJ SZÚ 6 1982. X. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom