Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-08 / 40. szám

# M ár kilenc óra tájban az emberek százai tolonganak a brnói vásár főbejáratánál. A pénztárak előtt kígyózó sorokban diákok, szakemberek, puszta kíváncsiságból ide látogatók. Délután ha­tig több tízezren fordulnak meg a pavilo­nokban és a szabad ég alatt kiállított gépújdonságok között. Nézelődnek és kérdezősködnek, válogatnak a látnivaló­ban, szakvéleményeket hallgatnak végig, mint az újságíró, aki egy-egy standnál hosszabb időre is megáll. Az elektronikus litográf és „társai“ Brnóban és környékén összpontosul a mérő- és laboratóriumi műszereket elő­állító üzemeink java része, így tehát telje­sen helyénvaló, hogy két évvel ezelőtt éppen a dél-morvaországi vásárváros­ban hozták létre a Tesla egyik konszern­jét, amely az ilyen berendezéseket gyártó vállalatokat irányítja. Termékeiket külföl­dön tíz százalék híján a Kovo külkereske­delmi-vállalat forgalmazza. Nincs tolongás a Kovo-stand közelé­ben. Aki ide betér, nem csupán nézelődni jött. Szándéka ennél konkrétabb: üzlet­kötés, ismeretbővítés, újdonságkeresés. Tíz perce már biztosan tart a magyará­zattal egybekötött gépkezelési bemutató, de még mindig nem értünk a végére. Társaságunkban többen is kíváncsian fi­gyelik, hogy - az ember utasításaitól vezérelve - mire képes a Dasor 600 Ugyanabban a standban helyezték el az egész konszern legérdekesebb expp- nátumát, a BS 600jelzésű első csehszto- vák elektronikus litográfot. Lényegében egy laboratóriumba lépett a lá­togató, amikor megközelítette a laikusok­nak nem sokat mondó berendezéseket. Ha megállt a mellettük elhelyezett televí­ziónál, szóban és képben is megismer­kedhetett az elektronikus litográf küldeté­sével. Gyártása sokáig az USA, Japán és Nagy-Britannia kezében összpontosult, s miután a szocialista országokba való szállítását embargó alá vetették, egyfajta kényszerhelyzetből fejlesztése hazánk­ban is időszerűvé vált. Első változatával, melyet időközben tovább tökéletesítenek, most találkozhat először a nyilvánosság. Kifejlesztője a Csehszlovák Tudományos Akadémia Brnói Műszertechnikai Intéze­te, előállítója pedig a Brnói Tesla Kon- szernvállalat. A litográf a „sűrű“ integrált áramkörök gyártására szolgáló gépsor kulcsfontosságú technológiai berendezé­se; a termelési folyamatba való bekap­csolása a népgazdaság komplex elektro­nizálásának egyik elengedhetetlen kez­deti lépése. Páratlan exportmennyiség A K pavilonban és környékén á repü­léstechnika vívmányaiból kaptunk ízelí­tőt. Valószínűleg többen felfigyeltek már távolabbról az először, működés közben Kíváncsi szakemberek a mérőműszer-rendszerek között a Kovo külkereskedelmi vállalat standjában Három megálló a brnói vásár pavilonjaiban programozható automatikus rendszer, amely a technológiai folyamatok irányítá­sára alkalmas. Megépítői miniszámítógé­peket is szereltek belé, s kihasználásá­hoz elegendő a hagyományos regulációs és számjegyvezérlésű berendezés isme­rete. Egyéb „ütőkártyái“ között tartják nyilván, hogy üzemeltetője leállíthatja a kiszámított és magukban „parancsot“ hordozó mennyiségek „folyását“ az irá­nyítási folyamatba kerülés előtt; a beren­dezés meghatározott időszakokban kü­lönböző értékekről ad információt lyuk­szalagon és sornyomtatón egyaránt... A blanskói Metra gyártmánya iránt néhá- nyan komoly vásárlási szándékkal érdeklődnek. A C pavilon körüli sátrakban még van Kovo-részleg. Az itt kiállított exponátu- mok közül legalább kettőről érdemes részletesebben is szólni. Az orvosi diagnosztikára háruló növek­vő igények rákényszerítik az illetékeseket az intenzív kezelésre alkalmas monitor- rendszerek és az ultrahangmérés alapel­vén működő más diagnosztikai műszerek innoválására. Új elektromos akupunktú­raberendezések látnak napvilágot. Közü­lük a legújabb sláger a libereci Tesla terméke, a Stimul 3, amely a tavaszi brnói vásáron aranyérmet kapott. A mű­szert laikusok is használhatják, ha az orvos megállapítja a diagnózist és meg­tanítja őket a hordozható berendezés kezelésére. Állítólag üzleteinkben is megjelent már. bemutatott RPL-4-es rádiólokátor-rend­szerre. E radarok feladata a repülés ellenőrzése és irányítása a repülőtér kö­zelében, legfőképp kedvezőtlen időjárás­ban. Különböző variánsokban szerelhe­tők össze, és állandó üzemelésre alkal­masak. Kiváltképp előnyös, hogy a hazai alkatrészbázisra épülnek. A rádiólokátorok gyártásának a pardu- bicei Teslában több éves hagyománya van. A mai, modern típusai szinte nélkü­lözhetetlenek a repülőgépek légi mozgá­sának hatékony szervezéséhez. • Elég csupán azt figyelembe venni, hogy egy teherszállító repülőgép egyperces repü­lése négyszáztól ezer koronába kerül, s így az esetleges megismételt leszállási kísérlet további tíz-tizenöt ezer koronás üzemanyagfogyasztási többletet jelent. A pardubicei Tesla számára a rádiólo­kátorok jelentős exporttételnek számíta­nak. A Szovjetunióba és a többi szocia­lista országba szállítanak belőlük, Indiá­ban licenceik alapján állítják elő. Legtöbb az RP sor pontos leszállást elősegítő radarjaiból jutott külföldre. Ebben az év­ben már a háromszázadikat küldték a Szovjetunióba. Világméretekben is je­lentős mennyiségről van szó; mondhat­nánk páratlan a maga nemében, mert a világ élenjáró cégjeinél rendelt 30-40 darab is már jelentős tételnek számít. Lényeges momentum, hogy a radarok gyártója jól megszervezett szervizhálóza­tot épített ki. Vállalja a kezelőszemélyzet betanítását, mert a zavartalan üzemelés fele-fele arányban a technológiai folya­matok megtartása mellett a kezelősze­mélyzet felkészültségétől is függ. Anek­dotaként kering a Tesla dolgozói körében az az eset, miszerint az egyik országba megvásárolt radarokat már vissza akar­ták küldeni szállítójának, mondva: nem működnek rendesen, gyakran elromla­nák. A kivonult szakértők megállapították, hogy a kezelőszemélyzet felkészültségé­vel van baj, alapvető elektrotechnikai is­mereteik szorultak kibővítésre. Egy év múlva ugyanez a megrendelő egy nem­zetközi fórumon elsőként ajánlotta más országoknak is a Tesla radarokat. Aranyérem Hradec Královéba A köralakú Z pavilon egy földszinti „szelete“ adott otthont a vásár idejére a bratislavai Technopol külkereskedelmi vállalat standjának. Jelenleg öt kontinens ezernél is több cégjével tartanak fenn kapcsolatot. Exporttevékenységük kiter­jed többek között az élelmiszeripari gép­egységek és a víztisztítóállomások kül­VflVM | W W I A növénytermesztésre és az állatte­nyésztésre a kölcsönös egymásrautalt­ság volt jellemző. A mezőgazdaságban végbement változások következtében azonban a növénytermesztés egyre in­kább függetlenítette magát az állatte­nyésztéstől. A munkagépeket traktorok húzzák, a terményhordásban sincs szinte már szükség igásállatokra, és az istálló­trágya rangját is megtépázta a műtrágya. Nem így azonban az állattenyésztés, amelynek sorsa nagyban függ a számára takarmányt biztosító növénytermesztés­től. De vajon biztosít-e eleget? Egyelőre hellyel-közzel, mert eddig jobbára abrak­fogyasztó állatokat; sertéseket, baromfit tenyésztettünk. Szemesekből nem va­gyunk önellátóak, a tömegtakarmányok termesztésében rejlő tartalékokat pedig még nem aknáztuk ki teljesen. Ha azon­ban mind az állattenyésztésben, mind a takarmánytermesztésben végbemegy a kívánatos szerkezetváltozás, bizonyára megszűnik a növénytermesztés és az állattenyésztés között még fennálló fe­szültség. Persze, mindig lesznek sajátos helyzetben levő mezőgazdasági üzemek, mint amilyen a komáromi (Komárno) já­rásbeli dunamocsi (Moca) Dunafiotta Egységes Földművesszövetkezet is. Itt a tömegtakarmányok termesztésének felfuttatása helyett egész gazdálkodásuk szerkezetét kellene módosítani, mert földi értékesítésére. Az előbbiek között a Hradec Králové-i Győzelmes Február Művekben előállított fenrientor váltott ki érdeklődést. És nem véletlenül, mert egyik részegysége, a keverő, aranyérmet szerzett. A fermentor, azaz az erjesztőtank olyan berendezés, amelyben a mikroor­ganizmusok szaporítanak, segítségükkel állati tápanyagokat állítanak elő. Mikor számításba jött a paskovi cellulózkombi­nát építése, felmerült a fafeldolgozás so­rán keletkező hulladékvíz, a különféle lúgok kihasználásának kérdése. Nem nó­gatásra, inkább bizonyítási szándékkal nevezték be a meghirdetett pályázatra a Hradec Králové-iak a Vegyipari Beren­dezések Kutatóintézetével közösen kifej­lesztett fermentort. És megnyerték! Több paramétere túllépi a világ öt más cége által felkínáltakét. Üzembe helyezése Paskovban mindenképpen hasznosnak ígérkezik, s mivel nagykapacitású erjesz­tőtankról van szó, az eredeti húsz helyett három is elég lesz belőle. Állatállomá­nyunk pedig további takarmányfehérjék­hez jut. A fermentor az elismerést tehát megkapta, mostmár az alkalmazása van soron. Remélhetőleg erre sem kell sokáig várni. Ahány megálló, annyi élménycsokor. Gyűjteménye azoknak a majdani soro­zatgyártású termékeknek, melyek „elő­hírnökeit“ a brnói vásár egy héten át kínálta az érdeklődőknek, leendő hasz­J. MÉSZÁROS KÁROLY csak akl^r oldódnának meg jelenlegi gondjaink. KEVÉS A SIKERÉLMÉNY Sajátos helyzetük abból adódik,hogy túlsúlyban homokos talajon gazdálkod­nak, s mint Terbák Zoltán mérnök, a járá­si mezőgazdasági igazgatóság fóagronó- musa mondotta, emiatt a járásban a leg­nehezebb körülmények között termelnek. Vízigényes takarmánynövények ter­mesztésére legkevésbé adottak a lehető­ségeik, ugyanakkor nagy létszámú állat- állományt - 2200 darab szarvasmarhát, 3800 darab sertést - kell most is eltarta- niok. Eddig azt is felsőbb szervek hatá­rozták meg, hogy egy hektárra mennyi és milyen állatot kell tartani. Ezért hosszú éveken át arra kényszerültek, hogy takar­mányt vásároljanak állataik részére.- A tömegtakarmány-vásárlásnak azonban ma már akadályai vannak - ecseteli a helyzetet Szalay József, a szövetkezet alelnöke. - Egy-egy mező- gazdasági üzem termőterületének jelen­leg a 20-25 százalékán termeszthet tö­megtakarmányokat, ennek a termése pe­dig csak saját maguknak elég, eladásra nem telik belőle. A másik ok, amiért mi is rákényszerültünk a tömegtakarmány ter­mesztésére, az az, hogy megdrágult az üzemanyag. A hegyi és hegyaljai körzet­ben vett széna az utóbbi években ol­csóbb volt, mnt a fuvar. J ) ÚJSZ 6 1982. X. f MÉRŐMŰSZEREK, RÁDIÓLOKÁTOROK, ÉLELMISZERIPARI GÉPEGYSÉGEK.■■ A K pavilon előtt működött az RPL 4-es repülőtéri rádiólokátor-rendszer (Rudolf Őtursa és archív felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom