Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-08 / 40. szám

Gazdasági vezetőkkel beszélgetve gyakran hallja az ember, hogy egyre élesebbé válik a világpiaci konkurrencia- harc, hogy egyre nehezebb lesz a termé­kek értékesítése, illetve a hazánkban és a KGST-tagországokban nem gyártott, de a gépek, berendezések előállításánál nélkülözhetetlen anyagok, félkésztermé­kek, részegységek beszerzése. Sokan arra panaszkodnak, hogy úgyszólván már lehetetlen a további anyagmegtaka­rítás. Valószínű, hogy sok igazság rejlik ezekben a megállapításokban. Ezúttal azonban ne arról essék szó, hegy milyen nehézségekbe ütközik a világpiaci érvé­nyesülés, hanem azt vegyük szemügyre, hogy egy konkrét vállalat - a Hradec Králové-i CKD - miként válaszol ezekre a kihívásokra. A vállalat az ország legnagyobb dízel­motor-gyártói közé tartozik. A nagyüzem­ben előállított gépek teljesítménye 2000 kilowattig terjed, így a csehországi üzem a középnagyságú tengeri hajók és a fo­lyami hajók építőinek igényeit elégíti ki, de gyártanak Hradec Královéban stabil motorokat is, például segédgenerátoro­kat, villanyáram előállításához. A dízelmotorok e kategóriájának gyár­tói nincsenek könnyű helyzetben. A világ minden részén érezhetőek a takarékos­sági intézkedések, ami a motorpiacon a kereslet csökkenésében jut kifejezésre. Takarékoskodnak a kőolajjal, a villany­árammal, és ez az irányzat érvényesül a kémkedésben is, így kevesebb új hajót épWenek, mint korábban. Ugyanakkor iT.egnövekedtek a hajtóművek műszaki paraméterei iránti igények. Olyan gépe­det vásárolnak a legszívesebben, ame­lyek a lehető leggazdaságosabban üze­meltethetők, és ugyanakkor nagy teljesít­ményűek. Fontos szempont, hogy a dí­zelmotorok a kevésbé értékes üzem­anyagokat is fel tudjak használni. Aki meg ^akarja tartani pozícióját a piacon, annak ilyen gépeket kell felajánlania. Az érem másik oldalát az innovációs lehetőségek jelentik. Ha a Hradec Králové-i CKD konstruk­tőrei és gyártmányfejlesztői „alibit“ akar­nának szerezni ahhoz, hogy miért ne innováljanak, legalább tucatnyi okot tud­nának felsorolni. A nemzetközi hajótár­saságok rendelkezésein kívül azt is fel­hozhatnák mentségükre, hogy segítséget kell nyújtaniuk a ŐKD Prágai Dízelmotor­gyárának, amelyben nemrég tűzvész pusztított. A Hradec Králové-i gépgyártók nem ezt a könnyebb utat választották, hanem hozzáláttak egy egészen új koncepciójú motor mintapéldányának gyártásához. Ha a mintapéldányt és a régebbi típusú motorokat szemügyre vesszük, még a la­ikusnak is feltűnik, hogy az innovált ter­mék sokkal kisebb tömegű. Pontosab­ban szólva csak feleannyit nyom, mint az előző, hasonló teljesítményű motor. Ez is rendkívül fontos szempont, de talán nem a legfontosabb. A vásárlók figyelmét majd az kelti fel elsősorban, hogy a hajtó­mű a kőolaj legkevésbé értékes frakciójá­nak, a pakurának a hasznosítására is alkalmas. A próbaüzemeltetésnél dolgo­zó műszakiak egy kis túlzással azt állít­ják, hogy ez a gép talán még akkor is működne, ha felolvasztott aszfaltot önte­nének üzemanyag-tartályába. A mintapéldány beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és paramétereit te­kintve felveszi a versenyt a legfejlettebb hajómotor-gyártók termékeivel. Ez azt jelenti, hogy nem kis esélye van az érvé­nyesüléshez. Ar fejlesztési dolgozók tökéletes hely­zetismeretről tettek tanúbizonyságot. Két lehetőség között választhattak. Az egyik az volt, hogy hozzáfognak egy teljesen új gép kifejlesztéséhez, és vállalják a zsák­utcába jutás kockázatát, a másik pedig azt jelentette, hogy a bevált típusok szer­kezetéből kiindulva keresik és feltárják a rejtett tartalékokat. Az összes szem­pont mérlegelése után a másik utat vá­lasztották, ami azt jelentette, hogy olyan műszaki eszközöket kellett keresni, me­lyek felhasználásával rákényszerítik a lé­nyegesen rosszabb minőségű üzem­anyagot fogyasztó motort nagyobb teljesít­mény nyújtására. Ennek egyik lehetősé­ge a túltöités, amelyet általánosan alkal­maznak, de a CKD-ban gyártott típusok­nál számos műszaki kérdést kellett meg­oldani. Módosítani és tökéletesíteni kel­lett a turbófúvót, amely kihasználja a ki­pufogó gázok mozgási energiáját, és a motor hengereit sűrített levegővel tölti meg. Az ilyen berendezéseket a Vel’ká Bítes-i Gépgyár állítja elő. Ennek az üzemnek a gépszerkesztőit és fejlesztési dolgozóit is sikerült bekapcsolni az inten­zív együttműködésbe. A befecskendező szivattyút is tökéletesíteni kellett, mert ezzel érhető el, hogy az üzemanyag adagolása optimális legyen. E szempont­ból a Jihlavai Motorpal vállalat nyújtott jelentős segítséget. A gyártmányfejlesz­tésben a ŐKD kutatóintézete is rendkívül nagy segítséget nyújtott, mert itt dolgoz­ták ki az elméleti alapadatokat, számító­gépek segítségével több variánst is meg­vizsgáltak, majd a legjobbat javasolták megvalósításra. A kutatás és a termelés szoros együttműködésének eredménye­ként a prototípus mindjárt az első „neki­futásra“ sikeresnek bizonyult. Egy ilyen bonyolult szerkezet több ezer alkatrészből, részegységből áll. Ezek között olyan is van néhány, amelyet sem hazánkban, sem más szocialista országban nem állítanak elő. Egyebek között különleges acélötvözetekröl volt szó, amelyek a magas hőmérsékletnek és a pakura vegyi hatásának egyaránt ellenállnak. Ahhoz, hogy az ilyen alkat­rész a mintapéldány gyártása közben rendelkezésükre álljon, alaposan fel kel­lett mérniük a beszerzési lehetőségeket. Találtak is egy megbízható partnert, a svédországi Nordstjernan-Lindholmen céget, amely megfelelő mennyiségű spe­ciális anyagot és alkatrészt szállít.. Ez a partnervállalat nagy érdeklődést muta­tott a termelési együttműködés iránt. Úgy egyeztek meg az illetékesek, hogy mi motor építő-elemeket szállítunk Svédor­szágba, és ellenértékként - devizán kívül - megkapjuk a szükséges anyagot és alkatrészeket. A fejlesztési osztályon dolgozó konst­ruktőrök a múlt esztendőben 4500 túlórát dolgoztak le. Tisztában voltak vele, hogy az ilyen nagy feladat végrehajtásában az idő fontos tényező. Senki sem kényszerí­tette őket túlórázásra, éjszakai munkára, csak az a tudat, hogy a nem mindennapi gépet'minél hamarabb el kell készíteni. Az már más lapra tartozik, hogy a vállalat vezetése anyagilag is nagyra értékelte kezdeményezésüket, és számos esetben rendkívüli jutalmat kaptak az arra érde­mesek. És az eredmény: ma már a pró- bapadon áll és működik az új dízelmotor, amelynek ugyan világszerte sok a vetély- társa, de közülük egyik sem jobb nála a legfontosabb paramétereket illetően. Csak egyetlen prototípust gyártottak, amelynek értéke 5 millió korona. Eddig 1500 órán át működött megállás nélkül és kifogástalanul. A gazdasági szakem­berek már kiszámították, hogy az új típu­sú motor kilogramm-ára 60 korona. Ha figyelembe vesszük, hogy a régebben gyártott típusoknál csak 25 korona volt a kilogramm-ár, látjuk, hogy érdemes volt komoly eszközöket a fejlesztésre fordíta­ni. A fajlagos súly csökkentésével a jövő évben 100 tonna acélt és öntvényt takarít meg a vállalat. Az is előnyös lesz számunkra, hogy a továbbiakban együttműködünk a svéd céggel, amelynek jó neve van a világke­reskedelemben. Valószínű, hogy a jövő­ben rendkívül igényes vásárlók is felkere­sik a Hradec Králové-i ŐKD vállalatot, amelynek vezetése nem elégedett meg az elért sikerrel, máris hozzáláttak a tí­pussor további tagjainak fejlesztéséhez. így válaszolt a Hradec králové-i ŐKD a 80-as évek kihívására. MILAN ADÁMEK- Hogyan boldogulnak a homokos ta­lajon a lucerna- és silókukorica-termesz­téssel? - kérdezem Nágel Józsefei, a ta- karmánytemnesztő részleg vezetőjét.- Elég keservesen - mondja, miköz­ben a határba tartunk. Silókukorica-táb­lák mellett megyünk el.- A sűrű növényzet óriási párologtató terület - magyarázza a részlegvezető. - De a silókukorica már olyan magas, hogy öntözőberendezéseket nem tudunk közé rakni. A nap pedig aznap is perzselt. Az év eleje óta ismétlődő aszály nagyon megvi­selte a silókukoricát. A legtöbb helyen olyan, mint a száraz kóró. Csupán aZsit- va folyó menti berekben elterülő tizen­nyolc hektáros tábla termése zöld. Ezt is vágják, hordják a határnak arra a pontjá­ra, ahol silóznak. Keverik a többihez, hogy az a túl magas szárazanyag-tartal­ma miatt meg ne penészedjen a halom­ban. Még így is aggódnak: milyen lesz a minőség? Tavaly ugyanis egyetlen ki­logramm első osztályú szilázst sem tud­tak készíteni. Az alapanyag viszont az idén sem jobb.- Talán a lucerna jobban bevált?- Nálunk az is aránylag alacsonyra nő meg. S ha mégis megadja a kívánt hoza­mot, akkor is kevés a fehérje- és a kemé- nyítötartalma. Az idén az első kaszálás­ból szénát készítettünk. Tavaly nem volt szénánk, és nagyon hiányzott. A többi kaszálásból származó termés zömét lu­cernalisztté őröltük. Csakhogy azt meg szinte az utolsó szemig le kell adnunk az állami alapokba. Amíg nem volt szárító- berendezésünk, addig a lucernával ma­gunk gazdálkodtunk. Cukorrépa nálunk nem terem meg. Ennek az állattenyész­tés azért látja kárát, mert hiányzik a ta­karmányalapból a leveles répafej és a ré­paszelet. Répaszelethez akkor jutunk hozzá, ha valaki megszán bennünket. Ez is általában csak decemberben fordul elő, amikor már mi sem tudunk mit kez­deni a fagyos adománnyal. HIÁNYPÓTLÁS MÁSODVETÉSBŐL A hiányt úgy pótolják, hogy aránylag nagy területen - 350 hektáron - termesz­tenek másodnövényeket. Ezek ugyan nagy tömeget adnak, de tápértékük aránylag alacsony. Ez azt jelenti, hogy van mit etetni az állatokkal, de termelé­kenységüket az ilyen eleség alig növeli. Hogy takarmánytermesztési feladataik­nak eleget tegyenek, öntözik azokat, amint határjárás közben is tapasztaltuk. Csakhogy az öntözés növeli a költsége­ket, és főleg ott kifizetődő, ahol a növé­nyek meghálálják a vizet. Itt pedig a saját szemünkkel láttuk, hogy a silókukorica nem adott jó termést. Bár az is tény, hogy öntözés nélkül talán semmit nem termett volna. Csoda-e, ha ilyen körülmények között az állattenyésztési ágazat szintén nehe­zen teljesíti a tervet. A tejtermelés arány­lag alacsony. Tavaly 3200 liter tejet fejtek egy tehéntől. Igaz, ebben a hiányos ta­karmányozás mellett az is közrejátszott, hogy főleg kettős hasznosítású, hús-tej típusú szlovák-tarka teheneket tenyész­tenek. A tejtermelés fokozására megkez­dődött a tejelő vörös-tarka fajtával való keresztezés. Közismert azonban, hogy SZÚ 12. X. 8. a tejelő típusú tehenek utódai kisebb testűek. Ha majd végrehajtják a kereszte- zési programot, könnyen lehet, hogy ak­kor meg a húseladási tervüket nem tud­ják teljesíteni. . . A SZELLEMI ENERGIA KAMATOZTATÁSÁVAL A fenti kép eléggé lehangoló lenne, ha nem lépett volna életbe a mezőgazda­ságban a tökéletesített gazdaságirányítá­si rendszer, amelynek értelmében a gaz­daságok a jövőben nagyobb önállóságot kapnak a természeti adottságoknak meg­felelő termelési profil kialakításához. Szőlő, gyümölcs, egyes kertészeti nö­vények, dohány termesztésére maximáli­san adottak itt a feltételek. Ha az időjárás kedvez, és öntözik a növényeket, akkor búzából, kukoricából közepes termés ta­karítható be. Az idén a nyári kalászosok gyéren fizettek, a kukoricát pedig megvi­selte az aszály. Szőlő- és paprikatermesztéssel máris nagyban foglalkoznak. Ezek művelése el­lenben kézi munkaigényes. S addig, amíg nem teremtődnek meg ezek gépe­sítésének feltételei, addig termőterületük további növelése aligha jöhet számítás­ba. A kör tehát bezárult. De csak egyelőre. A Dunaflotta Egységes Földmüvesszö- vetkezetben az évek folyamán sok-sok szellemi energia halmozódott fel. Az a véleményünk, hogy az itt dolgozó mér­nökök, technikusok, a közös gazdaság dögös tagjaira támaszkodva ki tudnak majd törni ebből a bűvös körből. KOVÁCS ELVIRA Egy a tizenkilenc közül Ha milliomosokról beszélünk, általában a féktelen harácsolókra gondolunk és ritkábban azokra, akik milliókat érő értékeket hoznak létre. Ilyen szerény milliomos He­gedűs Ilona, a Zsigárdi (Ziharec) Efsz fejőnője is, aki 1951 -töl 1 mil­lió 200 ezer liter tejet fejt. Ezzel a nem mindennapi eredménnyel a galántai (Galanta) járásban azon tizenkilenc fejők közé került, akik szintén több mint 1 millió liter tejet termeltek. Amikor elbeszélgettünk vele az elmúlt években végzett munkájá­ról, elém tárult a sok nehézséggel, küzdelemmel teli út, amely bizony egyes időszakokban eléggé gö­röngyös volt. Kezdetben szövet­kezetükben sem volt elegendő és jó minőségű takarmány, így a te­hénállomány hozama is alacsony volt. A változás a vezetőség mun­kájának összehangolása után kö­vetkezett be. A hatékony intézke­déseknek köszönhetően javultak az élet- és munkakörülmények, kedvezőbbé váltak a feltételek a tejtermelésben. Amikor erről be­szélt, Balog Jánost, a közös gaz­daság főzootechnikusát biztatta, értékelje az együttműködés jelen­tőségét.- Sokoldalú, körültekintő tevé­kenység a tejtermelés növelésé­nek a feltétele - vette át a szót Balog János. - Erről a vezetőségi gyűléseken sokat beszélgettünk, vitáztunk. A sok javaslat, bírálat eredményeként ma már Pápai Jó­zseffel, a szövetkezet főagronó- musával olyan jól együttműkö­dünk, hogy még azt is megbeszél­jük, mikor melyik táblán kaszálják a takarmányt, és milyen módon tartósítsák. A fejőnö helyeslése közben mondja el, hogy a takarmányellá­tási tervben pontosan feltüntetik, melyik takarmányféléből, mennyit vetnek, tartósítanak. .Arról is gon­doskodnak, hogy a munkacsopor­tok kedvező körülmények között dolgozzanak. Ha kell, az állatte­nyésztési dolgozók is segítenek a betakarításban. A közös igyeke­zet eredményeként a múlt évben a silótakarmány és a széna első osztályú volt.- Ezért termeljük mi olcsón a te­jet - veszi át a szót újra a fejőnő.- A tápanyagdús tömegtakarmány etetésekor egy liter tej előállításá­hoz csak 25 dekagramm abrakta­karmányt használtunk fel. Ez há­rom dekagrammal kevesebb a normánál. A nyár végi tejtermelésről szól­va megjegyzi, hogy most is jól alakult az abraktakarmány-fo- gyasztás. Silókukoricát, zöldlucer­nát, vörösherét etetnek az állatok­kal. Az átlagos napi tehenenkénti tejhozam 11 liter. A fözootechnikus a tejtermelést értékelve többször kiegészíti a szűkszavú fejőnő fejtegetéseit. Elmondja, hegy szövetkezetük­ben minden fejő becsületbeli köte­lességének tartja, hogy minél több tejet fejjen a rábízott tehenektől. Igyekezetüket anyagi ösztönzők­kel is serkentik. Úgy osztják el a jutalmakat, hogy azokat azok kapják meg, akik a normának megfelelő kifogástalan tejet fejnek és tárolnak. Hegedűs Ilona min­den szempontból jó munkát vé­gez, ezért negyedévenként 250- 300 korona prémiumot kap. Mindketten a baráti, de egyben nem elnéző munkahelyi légkör ki­alakításának jelentőségéről be­szélnek. Tapasztalataik szerint egymást segítve, ellenőrizve sike­resen dolgozhatnak. Ennek a kö­zös munkának eredménye, hogy hét éve első osztályú tejet adnak el. A zsírtartalom 3,6 - 3,8 száza­lék. Számításuk szerint a tehenek átlagos évi tejhozama 3600 liter lesz. Az őszi időszakban még több tejet fejnek, és vállalásuk szerint legalább 20 ezer litert adnak el terven felül. Ebben nagy része van a milliomos fejőnőnek is. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom