Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-08 / 40. szám
t r t ISZÚ 5 382. X. 8. N apjainkban az ideológiai harc nemzetközi viszonylatban jelentősen kiéleződött. Ez törvényszerű folyamat, amely egyrészt a reálií szocializmus országai sikereinek, másrészt a pozícióik megmentésére, a fegyverkezés fokozására törekvő és a háborúval fenyegető imperialista erők tevékenységének következménye. Ez a bonyolult folyamat széles tömegeket mozgatott meg a háborús feszültség enyhüléséért folytatott küzdelemben. Az emberek meg akárják ismerni a gazdasági válságok, a munkanélküliség okait, s ezért érdeklődnek a politika iránt. A különböző gyűléseken, összejöveteleken, sőt a parlamentekben is lázas viták folynak ezekről a kérdésekről. Sok esetben az emberek gondolkodásmódjától, az egyes területeken kifejtett tetteiktől függ a mai világ mindennapi problémáinak megoldása. Ezért az újonnan keletkezett helyzetben rendkívül megnőtt annak a jelen£ sége, hogy el tudjunk igazodni az ideológiai harcban, helyesen tudjunk reagálni az imperializmus fondorlataira, ideológiai diverziójára, a burzsoá propaganda stratégiai céljaira, taktikájára. A burzsoá propaganda politikai-ideológiai tevékenységében az utóbbi időszakban a korszerű formákon kívül egyre többször alkalmazza az antikommunizmus olyan hagyományos formáit, mint a klerikalizmus, amely az imperializmus politikai fegyverét és ideológiai támaszát jelenti. Ezt a tényt emelte ki Ludovít Pezlár elvtárs, az SZLKP KB 1980. áprilisi ülésén, amikor megjegyezte, hogy ,,az imperialista erők terveiben továbbra is jelentős szerepe van a politikai klerikalizmusnak, mint népünk erkölcsi és politikai egysége megbontása fontos eszközének. A politikai klerikalizmus hívei gondosan elkendőzik céljaikat. Vallási szabadságról beszélnek, de közben visz- szaélve a hívők érzelmeivel, valamilyen szocialistaellenes politikai ellenzéket alakítanak ki ellenforradalmi célokkal. . . A reakciós emigráns szervezetek, amelyek a klero- fasiszta rendszer volt vezetőit egyesítik, nem leplezik szocialistaellenes céljaikat. Teljes mértékben támogatják a nemzetközi reakciót a haladás és a béke elleni harcban“. Ez az újabb keresztes hadjárat a kommunizmus és a haladás ellen szükségessé teszi, hogy emeljük ideológiai munkánk színvonlát, beleértve az olyan bonyolult és fontos területét is, mint az ateista nevelés. A CSKP KB Elnökségének beszámolója, amelyet Vasil Bil’ak elvtárs terjesztett elő a CSKP KB 1980. márciusi ülésén is leszögezi, hogy ,,az ember szocialista tudatáért folyó küzdelem a tudományos világnézet formálásának folyamata elképzelhetetlen anélkül, hogy leküzdjük az emberek gondolkodásában a legkülönbözőbb előítéleteket és csőké vény eket. A szocialista öntudat elmélyülésével az ember felszabadul az elmaradottság és a szellemi sötétség alól. Az ateista nevelés az ideológiai munka elsőrendű feladatai közé tartozik, a párt állandó figyelmet szentel neki. Hosszú távú folyamatról van szó, amelyben minden elhamarkodottság károkat okoz.“ Az ateista nevelés a párt és a pártszervezetek ideológiai munkája keretében relatíve önálló, sajátságos feladatokat teljesít, szervesen bekapcsolódik az ideológiai tevékenység rendszerébe, segít társadalmunk szellemi erejének megsokszorozásában, az emberek közötti új, humánus kapcsolatok megszilárdításában, az emberek alkotó kezdeményezésének fejlesztésében, mivel amint azt a szovjet szakemberek megállapítják ,,a vallásos világnézet leküzdésében a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a hivő elszigeteli önmagát a társadalom ideológiai hatásától“. Ez az elszigeteltség kisebb vagy nagyobb fokú lehet, de éppen ez akadályozza, hogy a hivő magáévá tegye azt a nagymennyiségű információt, amely ellentétben áll vallásos elképzeléseivel. Annak éredekében, hogy eredményesen befolyásolhassuk a hivök tudatát, fokozatosan elsajátíttassuk velük az ateista nézeteket, elsősorban ezt az elszigeteltséget kell leküzdeni. A munkásosztály tudományos-materialista tanítása - a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztette az elmúlt évszázadok ateista világszemléletének legjobb hagyományait, leküzdötte történelmi korlátozottságát, a társadalmi élet idealista megközelítését, amely nem tette lehetővé, hogy feltárják a vallás szociális gyökereit. A szocialista viszonyok kialakulásával az ateista nevelés és propaganda rendkívüli társadalmi jelentőséget kapott. Országunkban a marxista-leninista ateizmus terjesztése Lenin elméleti örökségén alapszik. V. I. Lenin, aki nagy figyelmet szentelt a vallás és az ateizmus kérdéseinek, alkotóan gazdagította a marxista ateizmust, kidolgozta az új típusú párt és a szovjet állam alapelveit a vallás és az ateizmus iránti viszony szempontjából. Az ezzel kapcsolatos nézeteit így fejezte ki: egész programunk a tudományos, pontosabban a materialista világnézeten alapszik. Ezért programunk magyarázásakor szükségszerűen meg kell magyaráznunk a vallás történelmi és gazdasági gyökereit. Propagandánk így törvényszerűen magába foglalja az ateizmus propagandáját. Lenin szerint milyen szerepe van pártunk tevékenysége ezen részének a munkásosztály és a dolgozók közös harcában a világ forradalmi átváltoztatásáért? Először - az ateista nevelést és propagandát alá kell vetni a fő feladatnak - a kizsákmányoló osztály hatalma megdöntésének, az új, kommunista társadalom felépítésének. V. I. Lenin mindig óva intett, bogy a vallás kérdését ne tekintsék elsődlegesnek. Azt fánította, hogy tegyünk különbséget a vallás, mint a túdományos tanítás, a marxizmus számára idegen ideológia, valamint a hivők között, akik még a vallás befolyása alatt állnak. Elsősorban azt követelte, hogy elvtársiasan viszonyuljunk a hivő munkásokhoz és parasztokhoz. Kitartóan, taktikusan és türelme sen a politikai és gazdasági harc minden mozzanatát fel kell használni arra, hogy öntudatra ébresszük őket, közelebb hozzuk az öntudatos proletárokhoz a közös harc alapján. Ezért nem állítjuk, és sohasem állítottuk, hogy azok, akik vallásosak, antikommunisták. A kommunista pártok nem tekintették és nem tekintik az egész papságot és a hívőket antikommunistáknak. így például a tőkés országokban a vallás hívőinek milliói aktívan bekapcsolódnak a békéért és a szociális haladásért folytatott harcba. Másodszor - Lenin azt követelte, hogy az ateista propaganda alapuljon a dolgozóknak a társadalmi viszonyok megváltoztatásáért folytatott harcban való aktív részvételén. A tömegek bevonása az osztályharc forradalmi gyakorlatába fontos szerepet játszik ateista nevelésükben, de nemcsak a tőkés társadalom viszonyai között. Az új kommunista társadalom építésében való aktív részvétel a szocialista forradalom győzelme után is az ateizmus alapiskolája. Lenin szerint a vallás elleni küzdelem nem korlátozható absztrakt ideológiai propagandára, ezt a harcot szoros összefüggésbe kell hozni a vallás szociális gyökereinek felszámolására irányuló osztálymozgalom gyakorlatával. A marxistának materialistának kell lennie, vagyis a vallás elleni harcot nem értelmezheti absztraktul, tisztán elméleti szemszögből, örökké azonos propagandát terjesztve. Ennek a küzdelemnek az osztályharcon kell alapulnia, amely a leghatékonyabban és legjobban neveli a tömegeket. Harmadszor - figyelembe kell venni a munkásosztály szövetségeseinek kérdését. A vallással folytatott ideológiai harcban szem előtt kell tartani a hivő és a nem hivő dolgozók egységének megszilárdítását közös céljaik elérésében. A szocialista országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a hivő és a nem hivő dolgozók együtt építik az új életet. Az SZLKP KB 1980 áprilisi ülése is megerősítette: a pozitív változások közé tartozik az is, hogy nálunk a hivök túlnyomó többsége magáévá tette a szocializmust, összekötötte vele életét, tudatosítva, hogy ez a leghaladóbb és leghumánusabb társadalmi rendszer. Ezért a hivök aktívan résztvesznek népünk építőmunkájában. Pártunk, szocialista államunk respektálja a hivök vallásos érzelmeit, megbecsüli munkájukat. Nem titkoljuk azonban, hogy nevelő munkánkkal, türelmes meggyőző munkával meg akarjuk nyerni állampolgárainkat a tudományos világnézet elsajátítására. A vallással kapcsolatos elvi álláspontunk a marxizmus-leninizmus elméletén alapszik, változatlan marad, alapelvei továbbra is érvényesek. A dolgozókat - az ateistákat és a hívőket - a boldog életért folyó küzdelem érdekei egyesítik. S ez összehasonlíthatatlanul erősebb és fontosabb, mint az, ami szétválasztja őket. Napjainkban Csehszlovákia hivő és nem hivő állampolgárait a fejlett szocialista társadalom építésének közös feladatai egyesítik. A társadalom mesterséges felosztása a felekezeti hovatartozás szerint csakis ellenfeleink számára hasznos, akik a vallásosság alapján bizalmatlanságot és gyűlöletet akarnak terjeszteni, meg akarják nyerni a hívőket, politikai ellenzékbe állítva őket a szocialista állammal és általában a szocializmussal szemben. Erre akarják felhasználni a vallás és a marxizmus konfron- tálását, hogy így eltereljék az emberek figyelmét fejlődésünk építő feladatairól. Negyedszer - V. I. Lenin szüntelenül figyelmeztetett arra, nem szabad megengedni, hogy lemondjunk a vallás elleni ideológiai küzdelemről, de azt sem szabad megengedni, hogy adminisztratív eszközökkel betiltsuk. Lenin szerint a marxista ateista nem terjesztheti az anarchisták absztrakt, csak szavakkal hirdetett, a valóságban üres „forradalmiságát“, nem kerülhet a kispolgárok vagy liberális értelmiségiek opportunizmusának hatása alá, mivel ezek félnek a vallás elleni harctól, megfeledkeznek feladatukról és belenyugszanak az istenbe vetett hitbe. A proletariátus osztálypolitikájának és a reformista liberális irányvonalnak összeegyeztethetetlenségére vonatkozó lenini elmélet ma is teljes mértékben időszerű, s napjainkban is nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van. Ezt egyrészt a mai reformizmus ideológiájának sajátosságai, másrészt a nemzetközi munkásmozgalom baloldali elhajlásai okozzák. Erre is felhívta a figyelmet a CSKP XVI. kongresszusa, amikor kiemelte, hogy egész ideológiai munkánk alapvető feladata osztályéberségre, a burzsoá ideológia elleni engesztelhetetlenségre nevelni az embereket. Állandó feladat a jobboldali opportunizmus és a revi- zionizmus minden válfaja, valamint a kispolgáriasság megnyilvánulásai elleni elvhú harc. A világnézeti nevelés jelentős része a tudományos ateista nevelés. Az ateista nevelés megköveteli, hogy differenciáltan viszonyuljunk az emberekhez, át kell hatnia egész ideológiai munkánk rendszerét. A fejlett szocialista társadalom építése az ateista nevelés területén is megköveteli, hogy jobb és időszerűbb elméleti és gyakorlati megoldásokat találjunk, mélyebben feltárjuk a tudományos marxista-leninista világnézet bonyolult feladatait. V. I. Lenin kiemelte: az ateista nevelés csak akkor lehet eredményes, ha a marxista filozófiára, a harci materializmus eszméivel áthatott természettudományokra támaszkodhat, s a tartalma, módszerei, formái és szervezése tudományosan megalapozott lesz. Ezen alapszik Lenin azon követelése, hogy a vallás elleni harcot helyezzük tudományos alapokra. Az ateista nevelés célja, hogy rendszeresen szűkítsük a teret a vallásosság újrateremtéséhez a szocialista társadalom új nemzedékeiben. Országunkban jelentős sikereket értünk el ezen a téren, de ez nem jelenti, hogy azt állíthatjuk, minden problémát megoldottunk már, a vallásos ideológiának és erkölcsnek a lakosság egy részére gyakorolt hatása ösztönösen, önmagától megszűnik. Az ateista nevelés területén az elméleti és gyakorlati front előtt ma is számos fontos kérdés áll. Elsősorban az a kérdés, mi okozza országunkban a vallásos csökevények fennmaradását, hogyan jut el a vallásosság a fiatal nemzedékekhez, milyen társadalmi funkciókat tölt be a vallás, mi a mai korszerűsített hit lényege, milyen a kapcsolat a vallás és a nemzetiségi kérdés között, mennyiben hatékony az ateista propaganda és ellenprópaganda stb. Ezért a vallásos csökevények leküzdése széles köm probléma, melynek megoldása nagy mértékben a szociális-gazdasági, nemzeti, etikai, kulturális és más problémák megoldásától függ. Ezt megerősítette az SZLKP kcngresz- szusa 1981 márciusában: „Ma megállapíthatjuk, hogy a haladó materialista világnézet Szlovákiában tömegjelenséggé válik és egyre jobban terjed. A vallásos összeférhetetlenség és diszkrimináció mar a múlté. A szocialista államunk szavatolja állampolgáraink egyenlőségét, a vallás iránti viszonyuktól függetlenül. Nagyra becsüljük a hivők részvételét hazánk építésében, ebben látjuk annak bizonyítékát, hogy népünk érdekei azonosak. Azok a tapasztalatok, amelyeket dolgozóink a szocialista társadalom építésében szereztek, döntő szerepet játszottak és játszanak abban, hogy a dolgozókat felszabadítsuk a kizsákmányoló társadalmak szellemi öröksége alól“. A kongresszus dokumentuma továbbá leszögezi, tanúi lehetünk a külföldi klerikális kommunistaellenes központok azon törekvésének, hogy a hivők vallásos érzelmeit a szocialista hazánk elleni ellenséges tevékenységre használják fel. Népünk tapasztalataira, érdekeire, hazafias érzelmeire, egységére és haladó béketörekvésére támaszkodva határozottan fellépünk az ilyen diverzió bármilyen formája ellen. MILAN SCIRANKO CSc. docens AZ ATEISTA NEVELÉS - A PÁRT IDEOLÓGIAI MUNKÁJÁNAK RÉSZE Új híd épül Bratislavában a Dunán (CSTK-f elvétel)
