Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-08 / 40. szám
kJ szú 3 1982. X. 8. A HÁZIIPARI MŰHELYEKTŐL A BAJKONURI ŰRKIKÖTŐIG Milyen fejlődésen ment keresztül a köztársaság a Szovjetunió fennállásának hat évtizede alatt, mit ad ma népgazdasága a Szovjetunió népeinek, hogyan változtak meg az itt élő lakosság életkörülményei? Ezekre a kérdésekre ad válszt Taufik Muhamed-Ftahimov, a Kazah SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke. Népünk alig fél évszázad alatt tette meg az utat a középkorból a civilizációba; a nomád településektől jutott el a bajko- nuri űrkikötőig és a Mangislak-félszigeten épült Sevcsenko város atomerőművéig. A század elején Kazahsztán a cári Oroszország egyik legelmaradottabb határvidéke volt, ahol a lakosság még feudális viszonyok között élt és főként állat- tenyésztéssel foglalkozott. Ipari termelés úgyszólván nem volt, néhány háziipari műhely dolgozta fel a mezőgazdaság termékeit. Ma Kazahsztán az ipari termelés tekintetében a negyedik helyen áll a Szovjetunió 15 köztársasága között. A legutóbbi ötéves tervben - 1976-tól 1980-ig- több mint 250 új iparvállalatot, műhelyt és termelő-részleget helyeztek üzembe itt. Természetesen a kazah nép egymaga nem lett volna képes a rendelkezésre álló rövid idő alatt ilyen gyors előretörésre. Ehhez a fejlődéshez a Szovjetunió többi népe is komoly mértékben hozzájárult. Ennek alátámasztására álljon itt néhány példa. Köztársaságunk számára létfontosságú a közlekedés, hiszen a településeket helyenkét több száz kilométeres távolság választja el egymástól. Nem a véletlen műve tehát, hogy a Turkszib, a Turkesz- tán-Szibériai Vasút az elsők között épült meg az új szovjet létesítmények sorában. Építésén a Szovjetunió majd minden nemzetének és nemzetiségének képviselői dolgoztak. A Szovjetunió egyik legnagyobb vaskohászati üzemének, a Ka- ragandai Kohászati Kombinátnak létrehozásában 11 szövetségi köztársaság mintegy 50 szakosított vállalata vett részt. Amikor megkezdődött a kazahsztáni szénlelőhelyek kiaknázása, nagy segítséget nyújtottak a Donyec-medence tapasztalt bányászai. Az embai olajbányászokat Azerbajdzsán küldöttei képezték ki. Az Orosz Föderáció és Ukrajna mérnökei szerelték fel az új technikai berendezéseket a kazahsztáni építkezéseken, és sok hasznos tapsztalatot adtak át a kazah építőknek. Számos szüzföldi A múltban nomád, félnomád életmódot folytató kazahok gyakorlatilag teljes mértékben nélkülözni kényszerültek az orvosi ellátást. Ma a köztársaság gyéren lakott déli részének otthonaiba is gyakran ellátogat az orvos a központi településekből. Kazahsztánban 10 ezer lakosra 120 orvos jut. elmúlt ötéves tervidőszak alatt (1976-1980) a kazah tudósok munkája több mint 200 millió rubelt jövedelmezett. A köztársaság tudósainak több mint 70 találmányát szabadalmazták az USA-ban, az NSZK-ban, Olaszországban és egy sor más országban. A köztársasági tudományos akadémia a második világháború után jött létre. Jelenleg 29 intézménye van, s ezekben több mint négyezer munkatársa. Kutatómunkájuk elsősorban a köztársaság természeti kincsei A jövedelmező tudomány ésszerű felhasználására, védelmére összpontosul. A geológusok Kazahsztánban 90 hasznos ásványt, vagyis a világ szinte valamennyi hasznos ásványát megtalálták. Sikeres kutatások folynak a magfizika, matematika, asztrofizika, kémia terén is. A tudományos akadémia egyik intézménye kohászati problémákkal foglalkozik. Sikerült kidolgoznia a színesfémkohászat olyan egyedülálló módozatait, amelyeket a világ 18 országában, köztük Angliában, Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban is szabadalmaztak. Széles körű munka folyik a mezőgazdaság érdekében is. Megjelent már a Kazah SZSZK talajtérképe, amely elősegíti a szántóföldek és legelők racionálisabb kihasználását. Intenzíven fejlődik a köztársaság mezőgazdasága. Az elmúlt 25 év alatt közel hétszeresére nőtt a szemesgabona-ter- melés és - kedvező feltételek mellett - elérte az évi 30 millió tonnát: az ország átlagos évi gabonatermésének közel 15 százalékát. Ennek jelentőségét még inkább fokozza az a tény, hogy Kazahsztán gabonatermésének négyötödét a kitűnő minőségű búzafajtákteszik ki. Annak idején a szüzföldek felszántása a Szovjetunió testvéri népei megbonthatatlan barátságának szimbóluma lett. Az ország új, hatalmas éléskamrájának létrehozása az orosz, kazah, ukrán, belorusz, örmény és más nemzetek kiemelkedő közös hőstette lett. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a párt XXVI. kongresszusán mondotta, hogy „a milliárd púd (1 púd =■ 16,38 kg - A szerk.) kazahsztáni gabona... az Oroszországi Föderáció és Ukrajna kenyérgabonájával együtt az ország élelmiszerbázisának alapját alkotja“. Az elmúlt évben a köztársaságban 36,2 millió hektár került bevetés alá. Az alapvető élelmiszerkultúra a búza volt. A Kazahsztán Szálló Alma-Atában. szovhoz és település neve őrzi a közös munka emlékét. Kazahsztán ipara a színesfém- és vaskohászatra, a gépgyártásra, a vegyi- és petrolkémiai termékek gyártására szakosodott. Ez a köztársaság adja a szovjet ipar részére szükséges réz egyharmadát, a horgany felét, az ólom kétharmadát, a kőszén egyhatodát, a foszfor 90 százalékát, de innen származik a felhasználásra kerülő króm, vanádium, wolfram és molibdén jelentős része is. Készletei tekintetében a Szokolovka-Szarbaj-i mág- nesvasérc-lelőhely nem marad el a Lotharingiai-medence - Franciaország, az NSZK, Belgium és Luxemburg kohászatának fő nyersanyagbázisa mögött. Kazahsztánban a szén 60 százalékát külszíni fejtéssel bányásszák. Az északkaukázusi Ekibasztuz lelőhelyen működik a világ legnagyobb külszíni szénbányája, a Bogatir. Ekibasztuz környékén most öt - összesen 20 millió kilowatt teljesítményű - erőműből álló energetikai komplexumot létesítenek. Ezek a későbbiekben évi 150 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek, háromszor any- nyit, mint 1940-ben az egész Szovjetunióban. Az erőművek első egységei már üzemelnek. A távlati tervek szerint az ekibasztuzi energetikai komplexumból villamos távvezetékeken szállítják majd az elektromos energiát az Urálba, Nyugat- Szibériába, Közép-Ázsiába és a Központi körzetbe. Most épül az Ekibasztuz- ■ Központ 1500 kilovoltos egyenáramú és az Ekibasztuz-Urál 1150 kilovoltos váltóáramú távvezeték. Termesztenek itt azonban rizst, zöldségféléket, burgonyát is. Az élelmiszerprogram feladatainak teljesítését szolgálja az állattenyésztés is. A birkatenyésztésben a köztársaság az első helyen áll az országban. (Az állomány meghaldja a 35 milliót.) Kazahsztán - bonyolult klimatikus viszonyai miatt - a változó nedvességű zónához tartozik. A melioráció itt különösen jelentős. Már működik a méreteiben egyedülálló - közel 500 kilométer hosszú Irtis-Karaganda-csatorna, s megkezdődött második szakaszának építése is. Az öntözött területek 1,9 millió hektárt tesznek ki. A melioráció, az öntözés nagyon költséges, munkaigényes, de a jó termésért még az ország éléskamrájában is meg kell küzdeni. Az állandóan növekvő hozamok azt bizonyítják - megéri. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 2,717 millió négyzetkilométer Lakosainak száma: 15,3 millió Fővárosa: Alma-Ata - kb. 900 ezer lakos • Kazahsztán 4-5 százalékkal részesül a Szovjetunió ipari termeléséből, 7,5 százalékkal mezőgazdasági termeléséből. • Rendkívül jelelntös a köztársaság ásványkincse; főleg színesfémeket, vasércet, szenet, olajat bányásznak itt. • A köztársaság a Szovjetunió területének 12,1 százalékát, de lakosainak csak 5,5 százalékát teszi ki. Átlagosan számítva az ország egyik leggyérebben lakott területe - 1 négyzetkilométerre 5 lakos jut. • Nagyon tarka képet mutat a lakosság nemzetiségi összetétele. Legtöbben vannak az oroszok (42,4 %). Főleg a köztársaság északi területein és a városokban élnek. A kazahok (32,6 %) a köztársaság déli és központi részein vannak többségben. Az ukránok (7,2 %) azokon a részeken élnek, mint az oroszok. Jelentős kisebbséget alkotnak még a tatárok és az üzbégek. Összesen közel száz nemzetiség él Kazahsztánban. • Az aktív munkaképes lakosság (5,255 millió) megoszlása az egyes gazdasági ágazatokban: mezőgazdaság - 24,5 %, ipar- 20,8 %, közlekedés - 11,2 %, építőipar - 10,8 %, a többi ágazatban - 32,7 %. • A mezőgazdasági termelés jelentősen meghaladja a lakosság szükségleteit, ezért országos mértékben is-nagyon jelentős. Kazahsztán a többi köztársaságba számottevő mennyiségű búzát, gyümölcsöt, zöldséget, az ipari kultúrák közül főleg gyapotot szállít. • Az első főiskola - pedagógiai- 1928-ban nyílt meg. Ma már 55 főiskolája és egyeteme van a köztársaságnak. 10 ezer lakosra 173 diák jut, több, mint számos fejlett kapitalista országban. • Csak a Kazah Tudományos Akadémia intézeteiben 46 akadémikus, 82 akadémiai levelező tag, a tudományok 204 doktora és 1500 kandidátusa tevékenykedik. • A Medeo sportkomplexum- mindenekelőtt jégpályája - világhírű. 30 év alatt 100 hivatalos világcsúcs született itt. AZ ORSZÁG ÉLÉSKAMRÁJA
