Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-01 / 39. szám
M UBKUTMMI ID»^ ► r ÚJ SZÚ 17 \ 1982. X. 1. Idöjárásjelentés a világűrből (6) Az ember a tudomány és technika minden vívmányát felhasználja, hogy megélhetését biztosítsa, jólétét gyarapítsa, de mindmáig ez nagymértékben az időjárástól függ. Ismereteink bővülése a bennünket körülvevő világról még szembetűnőbbé tette az ember függőségét az időjárástól és az éghajlattól. A kedvezőtlen meteorológiai feltételek és az éghajlat változásai negatívan hatnak minden államra, a fejlődő országok kezdetleges mezőgazdasága azonban még fokozottabb mértékben függ az időjárástól és annak változásaitól. Éppen ezért az időjárás-előrejelzés megbízhatóságának növelése nagyon nagy jelentőségű úgy népgazdasági szempontokból, mint azért is, hogy figyelmeztethessék az embereket a pusztító hurrikánokra, árvizekre, szárazságokra. A meteorológia, a hidrológia és az oceanográfia nagyon közeli tudományágazatok, közös megfigyelési módszerekkel. A meteorológiai megfigyelések nagy jelentőségűek a légkör viselkedésének tanulmányozásánál, és fordítva: a légkör viselkedésének törvényszerűségei segítséget nyújtanak a meteorológiai előrejelzések összeállításánál és a meteorológia egyéb specializált területein. A meteorológiai jelentések összeállításánál kulcsszerepet játszanak a megbízható, pontos megfigyelések, mérések. Noha a meteorológiai megfigyelések fontossága általánosan elismert, a Föld felszínén a meteorológiai állomások sűrűsége nem elegendő, eloszlása pedig nem megfelelő. Az északi félteke sűrűn lakott területein a meteorológiai állomások sűrűsége elégségesnek tekinthető, a Föld többi részén viszont nagyon hiányos. Ha figyelembe vesszük, hogy a Föld felszínének háromnegyed részét óceánok borítják és ehhez hozzászámítjuk még az Antarktiszt és az Arktiszt, megállapíthatjuk, hogy a Föld nagyobbik részén, főleg a déli féltekén a meteorológiai megfigyelések helyzete egyáltalán nem megfelelő. A Szovjetunióban 1957-ben felbocsátották a Föld első mesterséges holdját. A meteorológusok hamar megértették, milyen óriási lehetőségeket kínál számukra az űrtechnika. Tudták, hogy a mesterséges hold olyan eszköz, amelynek segítségével globális időjárásmegfigyeléseket végezhetnek. Csak három év telt el, és 1960. április 1 -én az Egyesült Államokban Tiros-1 néven felbocsátották az első meteorológiai mesterséges holdat. Ennek a műholdnak a felbocsátása új korszák kezdetét jelentette a meteorológiában. A meteorológia gyors fejlődésnek indult, és több területen kitűnő eredményeket értek el. Jelenleg a meteorológusok a világ bármelyik részén felhasználhatják munkájukhoz azt a hatalmas mennyiségű megfigyelési adatot, amelyet gyakorlatilag folyamatosan nyernek az erre a célra felbocsátott és felszerelt meteorológiai mesterséges holdakról. Hasonló lehetőségekkel rendelkeznek a hidroló- gusok és az oceanográfusok is. Tekintettel arra, hogy a hidrológu- soknak és az oceanográfusoknak néhány, a meteorológiától eltérő adatra is szükségük van, mérésükre külön műszereket szereltek a mesterséges holdakra. A meteorológiai mesterséges holdak három fő tulajdonsággal rendelkeznek, amit laikusán így jellemezhetnénk: tudnak „látni“, „hallani“ és „beszélni“. Szakszerűen ez azt jelenti, hogy a mesterséges holdak különböző műszerekkel vannak felszerelve az atmoszféra és a Föld felszínének megfigyelésére: földi parancsra újabb adatokat tudnak gyűjteni és minden információt (képet és adatot) továbbítanak a Földre. A nyilvánosság előtt a legismertebbek és legelterjedtebbek a Földről, illetve a Földet borító felhőtakaróról mesterséges holdak segítségével készített fény- képfelvételek (képünk). Sok országban ezeket a kozmikus felvételeket az időjárás-előrejelzés keretén belül rendszeresen bemutatják a televízióban is, és időről időre közük különböző folyóiratokban, de megjelennek könyv formában is. Az elmúlt húsz év folyamán a felvételek készítésére (szaknyelven „ábrázolásnak“ nevezik) különböző kameratípusokat használtak. A legjobban az ún „Vidion“ rendszer vált be, de használtak új típusú televíziós kamerákat is. Á legmodernebb meteorológiai mesterséges holdakat a hősugárzásra érzékeny kamerákkal is felszerelték. A világűrből történő „ábrázolást" - amelyet a meteorológusok, hidrológusok és oceanográfusok a legjobban fel tudnak használni, s így a legnagyobb is iránta az érdeklődés - két fő részre oszthatjuk: a „látható“ és az „infravörös“ ábrázolásra. A „látható" ábrázolásnál a kamerák csak az emberi szem számára érzékelhető hullámhossz-tartományban készítik a felvételeket, tehát hasonló képet kapunk, mint ahogy az ember látná az űrből a Föld felszínét és a légkört, csak nem színesben, hanem fekete-fehérben. A mesterséges hold Földre irányított kameráival észlelt fény valójában napfény, amely különböző tárgyakról verődött vissza. A legfényesebbnek látszó tárgyak azok, amelyek a műhold irányába a legerősebben verik vissza a napfényt. Ezeken a képeken szabályosan kivehető a felhőzet, a Föld hófödte részei, a jéghegyek és a sivatagok is. Az infravörös ábrázolásnál a Föld felszíni rétegeinek hőkisugárzását észlelik a mesterséges hold műszerei. Meg kell jegyezni, hogy hősugárzást minden (az abszolút nulla foknál nagyobb hőmérsékletű) tárgy bocsát ki, még azok is, amelyeket az ember hidegnek érez, vagy hidegnek tart. Persze, minél hidegebb egy tárgy, annál gyengébb a hősugárzása, és fordítja: a melegebb tárgyaknak erősebb a hősugárzása. Éppen ezért az infravörös tartományban végzett ábrázolás főleg a hőmérsékleti viszonyokat tükrözi. Ezeken a képeken a felhők hideg csúcsai fehér színben látszanak, a magasabb hőmérsékletű felhők pedig sötétebbeknek, vagy feketéknek. A légkör hőmérsékletének mérései különböző magasságokban a mesterséges holdak bonyolult műszereinek segítségével a nyilvánosság előtt kevésbé ismertek, mint a műholdakról származó fényképek, pedig nem kevésbé fontosak a meteorológiában. A légkör függőleges hőmérséklet- eloszlásának és az annak megfelelő nedvességeloszlásnak a megállapításánál a légkör saját höki- sugárzását veszik alapul. Ezek a nehezen megszerezhető információk nagyon fontosak az időjárás előrejelzése szempontjából. Azt, hogy a mesterséges holdak „hallanak", úgy értettem, hogy reagálnak a földi parancsokra, és a megjelölt területről közük velünk a számunkra fontos adatokat. A meteorológiai mesterséges holdak harmadik alapvető tulajdonsága - a „beszélni" tudás - elsősorban azt jelenti, hogy a megfigyelések és a mérések adatait képesek továbbítani a Földre, ahol részletesen feldolgozzák azokat. Itt fontos megjegyezni, hogy nem néhány számadatról van csupán szó, hanem másodpercenként milliónyi nagyságrendű számokba kódolt információáradatról, amit a Földön csak nagy teljesítményű elektronikus számítógépek segítségével lehet feldolgozni. A meteorológiai mesterséges holdakat pályájuk szerint általában két csoportba soroljuk be. Az ún. poláris műholdak az Északi és a Déli-sark közelében haladnak el mintegy 800-1000 km magasságban, tehát pályájuk megközelítőleg merőleges az egyenlítőre. Egy.fordulatot a Föld körül egy és háromnegyed óra alatt tesz meg, és a Föld forgása következtében mindegyik pálya az előzőhöz viszonyítva 25 fokkal nyugatabbra metszi az egyenlítőt. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges hold a Földnek ugyanazon pontja fölött megközelítőleg kétszer repül el naponta A meteorológiai mesterséges holdak műszereinek energiaellátását a holdakra szerelt napelemek biztosítják, amelyek a napsugárzás energiáját elektromos árammá alakítják át. A napelemekből nyert elektromos energia egy részét akkumulátorokban tárolják, hogy folyamatosan biztosíthassák a műszerek áramellátását akkor is, amikor a mesterséges hold a Föld mögött árnyékba röpül A Föld körüli pályának kb. egyhar- mad részén vannak árnyékban a műholdak és a napelemek. A geosztacionáris mesterséges holdak (szinkron-holdaknak is nevezik) a Földhöz viszonyítva mozdulatlanok, vagyis sztacionárisak. Ezt úgy érik el, hogy a mesterséges holdat az egyenlítő felett olyan magas Föld körüli pályára juttatják, amelyen egy fordulatot a Föld körül pontosan 24 óra alatt tesz meg, tehát a keringési idő megegyezik a Föld forgásidejével. A geosztacionáris pálya kb. 36 ezer km magasságban van a Föld felszínétől. A nagy magasságnak köszönhetően a geosztacionáris mesterséges hold megszakítás nélkül figyelheti gyakorlatilag a Föld felszínének egynegyedét, s mivel mindig a Föld-felszín ugyanazon frontja felett van, állandóan ugyanazt a részt látja. A geosztacionáris mesterséges holdakat keringési idejük 99 %-a alatt megvilágítja a Nap. A Föld északi félgömbjét borító felhőtakaró (Archív felvételek) A Csehszlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai Intézetét 30 évvel ezelőtt alapították, s feladatkörébe elsősorban az erősáramú berendezések fejlesztése tartozik. Jelenlegi feladataik egyike a villamosmotorok új nemzedékének kifejlesztése, szoros együttműködésben a Prágai ČKD szakágazati vállalattal, illetve a CSTA Információelméleti és Automatizációs Intézetével. A régi egyenáramú motorokhoz viszonyítva az aszinkron motorok esetében nincs szükség áramirányváltóra, s ezzel lényegesen csökken a karbantartás-igényesség és növekszik a motorok megbízhatósága. Az új motorokkal felszerelt villamosok üzemelése jobb, a legfontosabb viszont, hogy a régihez viszonyítva több mint 50 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak. A felvételen Jin Vaníóek mérnök a szabályozóberendezést állítja be. (Felvétel: ČTK - Jan Vrabec) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK ZEOLIT VÍZTISZTÍTÓ - BETONIT PÚDER Azerbajdzsán elsősorban kőolajlelőhelyeiről nevezetes, több mint 100 éve bányásszák itt a „fekete aranyat". A geológusok azonban bebizonyították, hogy a szovjetköztársaság területén számos más hasznos ásvány is található. 1920-tól napjainkig mintegy 200 ásványlelőhelyet nyitottak meg, amelyek alapján fejlődésnek indulhatott Azerbajdzsánban a vas- és színesfémkohászat, a vegy- és építőipar. A köztársaságban jelenleg is intenzív geológiai kutatásokat folytatnak. Nemrégiben értékes zeolit- és betonit-agyag lelőhelyre bukkantak. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a természetes zeolitlelö- helyek igen ritkák. A zeolit görög eredetű szó, jelentése: tajtékzó kő. A természetben mintegy 40 változatban előforduló ásványcsoport fő tulajdonsága, hogy hevítésre forrni, tajtékzani kezd és vízgőzt választ ki. A víztelenített zeolit pedig újra elnyeli a vizet, de emellett más anyagokat is képes megkötni. A zeolitoknak ez utóbbi tulajdonságát a tervek szerint a Kura folyó vizének megtisztítására hasznosítják majd. A Kura, a Kaukázus legnagyobb folyója, újabban rendkívül szeny- nyezett, s ezért vize emberi fogyasztásra alkalmatlan. A folyóban a keverékanyag - iszap, homok - mennyisége eléri a literenkénti 50 ezer milligrammot. (Ivóvíznél a megengedett norma 1,5 milligramm). Most, hogy rátaláltak a zeolitlelóhelyre, az azerbajdzsáni vegyészek olcsó és eredeti módszert dolgoztak ki a Kura megtisztítására A vizet zeolitokkal derítik, amelyek megkötik a káros szennyezőanyagokat, az iszapot, a homokot, és a mezőkről a folyóba került mérgező gyomirtószereket. A mesterséges zeolitokat az iparban már régóta felhasználják gázok és folyadékok tisztítására, sőt katalizátorként is beváltak. Az azerbajdzsáni zeolitlelőhely kincseit a jövőben a mezőgazdaságban is hasznosítják: a talaj felesleges nedvességtartalmát kötik meg vele. Hasonlóképpen kiaknázzák az új betonit-agyag lelőhelyeit. A beto- nit növeli az olvasztásnál a fémhozamot, az öntésnél pedig csaknem tükörsima felületet ad a formáknak. Jól alkalmazható az olaj- és petrolkémiai iparban és az orvostudományban egyaránt. Legújabban az illatszeripar is „felfedezte“; jó minőségű arcpúdert állítanak elő betonit-agyagból MEGÁLLJ A TŰZNEK - MŰANYAG HABBAL A tűz elleni megelőző védekezés legfontosabb feladata a tűzfészek gyors és hatásos elszigetelése. A nagy épületek sebezhető pontjai a falak fúgái, az ajtóbetétek, a faláttörések és a kábelaknák, amelyeken át a tűz és a veszedelmes égésgázok szélsebesen terjedhetnek. E sebezhető pontok védelmére most olyan új fajta műanyagot hoztak forgalomba a Német Szövetségi Köztársaságban, amely 250-300 fokos hőmérsékleten szigetelő habot alkot. Tűz hatására az anyag térfogata megkétszereződik és a hab a finom nyílásokat, repedéseket is elzárja. Nemrégiben forgalomba hozták az újfajta anyag továbbfejlesztett, gumiszerüen rugalmas változatát is, amelyből tömítéseket, különböző profilelemeket, lapokat lehet készíteni. Ebben a formájában méretre szabottan beágyazhatják a vezetékeket, más elemeket. Hajlékony rétegként rádolgozhatják üvegszálszövetre vagy alumíniumfóliára is. SUGÁRZÓ VESZEDELEM A radioaktív sugárzásnak az emberi szervezetre kifejtett hatása sokkal károsabb, mint eddig feltételezték - állapította meg két amerikai kutatócsoport, egymástól függetlenül. A kutatók a hirosimai atombomba-robbanás áldozatainak sugárterhelését elemezték számítógéppel. Az emberi szervezet sugárkárosodásának kiszámításában a hirosimai adatokból indultak ki - ezeket az adatokat azonban máig is csak töredékesen hozták nyilvánosságra. A kibocsátott sugármennyiség és a rákbetegség gyakorisága között megfigyelt akkori összefüggésekre alapozták az eddigi sugárvédelmi előírásokat. Az új statisztikai megfigyelések arra vallanak, hogy a hirosimai megfigyelésekben alapul vett neutronsugárzásmennyiség tizedrésze is elegendő emberi rákbetegség létrehozásához. Meg kell állapítani azt is, hogy a gammasugárzás, amelyet eddig kevésbé ártalmasnak tartottak, nagy veszélyt jelent az emberekre. Az amerikai kutatócsoportok még nem fejezték be vizsgálataikat, de már az eddigi eredményekből is megállapítható, hogy a nagy energiájú gammasugárzást veszedelmesebbnek kell tartani, mint eddig feltételezték. (Források: APN, Delta) * *
