Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-13 / 32. szám
iDümmfe nmuK Hagyomány, hogy évről évre a nyári szünidőben az ország különböző részeiből és az iskolák közt megszervezett csereakciók keretében külföldről is segítőkész fiatalok érkeznek a szlovák fővárosba. Júliusban Bratislavában 2500 közép- és főiskolás dolgozott. Központjuk, szálláshelyük a malomvölgyi diákotthon volt. Itt székelt az idénymunkát irányító szervező stáb is. A 302-es szobában egész nap nagy a sürgés-forgás. Telefonhívások, megbeszélések, plakátok készítése, tájékoztatás és még sorolhatnám, mi minden folyik a stábon. Építik, szépítik a fővárost Jozef Sáblik elnök gazdag szervezési tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen közel egy évtizede ezt a tisztséget tölti be nyaranta. Egyébként a Szlovák Műszaki Főiskola gépészeti karának tanára. Segítőtársának, Peter Simon alelnöknek (ö a vegyészeti kar tanára) szintén nem új az idénymunka szervezése. Főiskolás korában a kari bizottság elnökeként csinálta majdnem ugyanezt. A stáb többi tagja is lelkes agitátor, ügyes szervező.- A szlovákiai fiatalokon kívül a Szovjetunióból, Magyarországról, Lengyel- országból, az NDK-ból, Bulgáriából, Jugoszláviából és Finnországból összesen hatszázan dolgoznak jelenleg Bratislava különböző vállalataiban, üzemeiben - tájékoztatott az elnök. - Legtöbben a Kertészeti és Üdültetési Szolgáltatóvállalatnál. A parkokat, zöldövezeteket tisztítják, újakat létesítenek az épülő lakótelepeken. Néhányan a trnávkai üvegházakban dolgoznak. Az erősebb izomzatú fiúkat építésekre osztották be: a malomvölgyi diákotthonokat, a Képzőművészeti Főiskolát, a Központi Pionír- és Ifjúsági Házat építik. Egyes csoportok a Z-akció létesítményein, továbbiak a szolgáltatásokban segítenek. Több mint százan a Stupavai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságban, illetve a Slovlik vállalatban szorgoskodnak. Lehetetlen felsorolni valamennyi munkáltatót, akik júliusban, augusztusban idénymunkásokat igényeltek.- A SZISZ járási, illetve kari bizottságai már év közben megszervezték a munkát. A mi legfontosabb feladatunk, hogy sokoldalúan gondoskodjunk ,,munkásainkról". szálás biztosítására, az étkeztetés megszervezésére és nem utolsó sorban a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésére különösen ügyelünk. Egy dolgos hétköznap Természetesen az előző nap munkájában elfáradt fiataloknak ébresztőre van szükségük ahhoz, hogy idejében munkahelyükre érjenek. Az ideiglenes munkásszállón ezt is megszervezték.- öt órakor a legújabb tánczenei számokkal ébresztjük rádióközpontunkból a fiatalokat - mondotta Lubica Radváko- vá szerkesztő, az újságírói kar hallgatója. - Közben tájékoztatjuk hallgatóinkat az aznapi programról, hogy mire a munkából hazaérnek, eldönthessék, hová menjenek, mit csináljanak. Délután két óra, friss műsort sugároz a rádió: a munkahelyeken délelőtt készített riportokat, beszélgetéseket. Az esti adás éjfélig tart: sok zene, kulturális blokkok, kívánságműsor. Mindezt nyolc diákszerkesztő és négy technikus csinálja. A nem mindig elég kiadós reggeli után rohanás a 39-es autóbuszra, hogy késés nélkül érkezzenek a gyárakba, üzemekbe. Közben a diákotthon konyhájában és az ebédlőben a krompachyi gimnázium tanulói segítenek a szakácsoknak Bra- nislav Niznansky vezetésével. Rajtuk is Megérdemelt tízórai szünet NE CSAK KÖZTÜNK, VELÜNK IS ÉLJENEK Az 1900-as évtől kezdődően megfigyelhető, hogy emelkedik az idősebb korosztályhoz tartozók, ma a hatvan éven felüliek száma. Az előrejelzések szerint 2000-re, 1900-zal összehasonlítva, az összlakosságot véve alapul, az időskorúak részaránya megkétszereződik. 1900- ban ez az arány 7,9 százalék, 1970-ben 14 százalék volt, s 2000-re eléri a 15 százalékot. A demográfiai fejlődés előrejelzése szerint az idősek száma szüntelenül emelkedik. Abszolút számokban kifejezve a hatvan éven felüliek népessége a keleteurópai szocialista országokban megközelítően 50 millió. Az öregedés indexe 13 százalékra tehető. Természetesen az egyes országokban különbségek vannak a demográfiai öregedés mutatóiban. Igen magas (22 százalék) például az NDK- ban, alacsony (13-14 százalék) a Szovjetunióban és Lengyelországban. Csehszlovákia és Magyarország azon országokhoz közeledik, amelyekben az öregedés mutatói magasak. A szocialista országokban az életkor meghosszabbodásának üteme, összehasonlítva más országokkal, csaknem megduplázódott. A népesség öregedésének 2000-ig szóló előrejelzései azt mutatják, hogy a hatvan éven felüli korosztály tagjainak száma a kelet-európai szocialista országokban eléri a 77 milliót. Szlovákiában az időskorú lakosság részaránya 1970-ben 19 százalék volt, 2000-re feltehetően 26,3 százalékra növekszik. Szlovákiában e téren más jellegzetességek is megfigyelhetőek: például az idős lakosság területenkénti eltérő megoszlása. A legtöbb idős ember a nagykürtösi (Vel’ky Krtís), a rozsnyói (Roznava), a losonci (Lucenec), a lévai (Levice), az érsekújvári (Nővé Zámky), a senicai és a Ziar nad Hronom-i járásokban él. A legkevesebb időskorút pedig a popradi, a cadcai, a Dolny Kubín-i, a Povazská Bystrica-í és a prievidzai járásokban találjuk. A területi eltérések feltehetően a jövőben is megmaradnak. E számok gondokat is sejtetnek. Megnövekszik annak a szükségszerűsége, hogy az idős emberek ismétlődő vagy állandó támogatásban részesüljenek mindennapi létszükségleteik kielégítésében. Az alkalmazásban levő hozzátartozóikkal élő, vagy egyedülálló idős emberek a korukból eredő nehézségek leküzdésében mások támogatására szorulnak. Az ilyen idős emberekről a társadalomnak kell gondoskodnia. E gondoskodásba az egészségügyi és szociális téren dolgozókon kívül számos más szervet is be kell kapcsolni. A jövőben a feltevések szerint emelkedik a magasabb műveltségi szintű időskorúak száma. Az idősek következő nemzedéke tehát több ismerettel lesz felvértezve az öregedés és az öregkor problémái ellen. Továbbá érdeklődési körük is sokoldalúbb lesz, ami kedvezően befolyásolja az öregedés ütemét, s az idős korral kapcsolatos igényeket. Abban, hogy az időskorúak területi megoszlása különböző, jelentős szerepet játszik a lakosság lakóhely-változtatása is. Az 1975-ös statisztikai adatok szerint Szlovákiában 6200 hatvan éven felüli idős ember változtatta meg (hivatalosan is bejelentve) eredeti lakhelyét, s költözött új körülmények közé, melyeket saját gyermekeik teremtettek számukra. Az idős korban lakhelyet változtatók között sokkal több a nő, mint a férfi. Ennek nemcsak az az oka, hogy a férjek korábbi elhalálozása után a nők egyedül maradnak, hanem az is, hogy a felnőtt gyerekek családja igényli a nagymama segítségét. Erre utal az is, hogy a lakhelyet változtató idősek a városokba költöznek. Az említett demográfiai jellemzők számos gazdasági probléma forrásai. A lakosság öregedése alapvetően megváltoztatja a társadalom munkaképes és munkaképtelen, illetve termelő és nem termelő erői közötti viszonyt. A nem termelő erők gazdasági tehertételt jelentenek a munkaképes lakosság számára. A társadalom számára nem lehet közömbös, milyen a két népességi csoport közötti viszony. A munkaképtelenek részarányának kövekedése a szociális kiadások emelkedését is jelenti (gondoskodást a nyugdíjakról, szociális intézmények, kórházak építéséről stb.) A munkaképes lakosság tehertétele növekedésének megállapításakor azt is szem előtt kell tartani, hogy ez a mutató az ország gazdasági és szociális fejlettségének mércéje is. Az idősek ellátása, az irántuk megnyilvánuló hozzáállás az illető ország színvonalának egyik fokmérője. Melegen süt még a napocska ij C § ? •Í5 c I t a 8 '§ 8 o Q) 'O _> 0) 0 >0 C § lí *0 '>. ■* u <Ü 0 *? 0 !E </> * c I c I te i
