Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-13 / 32. szám

múlik, hogy időben kész legyen az ebéd, mert az éhesen érkezők nem szívesen várakoznak. Még jó, hogy nem egyszerre kezdődik, illetve fejeződik be a munkaidő, mert így folyamatosan étkezhetnek. Délután levetik a munkaruhát, aztán fáradtság ide, fáradtság oda, ki kell hasz­nálni a fővárosban töltött három hetet. Kevesen járnak a tyúkokkal aludni, annak ellenére, hogy reggel könyörtelen az éb­resztő. Gazdag program- Minden nap van valamilyen program itt az Unic-klubban. Beszélgetéseket szervezünk, filmeket vetítünk és gyakran van diszkó - mondotta Samuel Chluchý, a klub vezetője. — Akit ez nem érdekel, az a bejáratnál kifüggesztett műsorokból vá­logathat. Mozik, hangversenytermek s nem utolsó sorban a főiskolás klubok kínálják választékukat. Itt csak az unatko­zik, aki akar. Szlovákiában minden évben megren­dezik a fiatal idénymunkások nemzetközi fesztiválját. Idén Žilinán került sor a két és fél napos ünnepségre. A Bratislavában dolgozókat mintegy száz diák képviselte. S még két említésre méltó akció, ame­lyet hagyományosan minden csoport megszervez. A külföldi diákok képviselői­vel közösen megkoszorúzzák a Slavínon a szovjet hősök emlékművét, a másik pedig: az egyik szabad szombaton vala­mennyi diák munkába áll, s napi bérét a szolidaritási alapra küldi el. Ez általá­ban 80-90 ezer koronát tesz ki. Gondok is akadnak- Eddig nem volt lényegesebb problé­mánk itt a szálláson, s a munkáltatóktól sem érkezett panasz a fiatalokra. - je­gyezte meg Jozef Sáblik, - A brigádveze­tőkkel hetente kétszer megbeszélést tar­tunk, és minden felmerülő nehézséget rövid időn belül orvosolunk. Legtöbbször az étkeztetés került szóba. Kifogásolják a minőséget, de főképp a mennyiséget. Próbáltunk ezen változtatni, de a norma az norma...- Hogy vannak a betegeink? - fordult az elnök a stábra érkező szőke lányhoz.- Jobban, már nincs lázuk- válaszolta Iveta Kompánová orvostanhallgató, egészségügyi ügyeletes. - A legsúlyo­sabb eset egy lábtörés volt, a konyhában pedig ketten leforrázták a lábukat. Töb­ben kaptak enyhébb napszúrást. Eddig összesen 130 páciensünk volt. A stáb tagjainak tehát bőven akad tennivalójuk. Ha azt akarják, hogy a fiata­lok jól érezzék magukat, körültekintően kell szervezniük, gondoskodva lényeges és apróságnak tűnő kívánságaik megva­lósításáról. DEÁK TEREZ A múlt század derekáig Prágá­ban a Moldva két partját csak a Károly híd kötötte össze, amely immár több mint fél évezrede íveli át a folyót. A XIX. század első felében az ipar fejlődése, főleg a smíchovi negyedben, megkíván­ta egy további híd építését, hogy közelebb kerüljön egymáshoz az Ó-, valamint az Újváros a Kisol- dallal. Külföldön készült hidak épí­tési módjához igazodva, Bedrich Schnirch lánchidat tervezett, ame­lyet I. Ferencről neveztek el és 1841-ben adtak át rendelteté­sének. Jóllehet annak idején ez a híd európai viszonylatban a legkor­szerűbbek közé tartozott, nemso­kára már nem felelt meg a közle­kedés növekvő igényeinek. Még PRÁGAI HIDAK az ezredforduló előtt a hídon leállí­tották az átkelő forgalmat és a kö­zelében egy új kőhídat emeltek. Ma a Május 1. elnevezést viseli, annak emlékére, hogy a prágai munkásság 1890-ben a Moldva egyik közeli szigetén ünnepelte meg első ízben május elsejét. Azóta a folyót további hidak ívelik át, hiszen a főváros szünte­lenül fejlődött. így készült el a Fe­renc József híd, majd egy vasúti híd, amelynek helyét később a Mánes híd foglalta el. A sort kiegészíti az 1876-1878-ban épí­tett Palacký híd, a karlíni viadukt és egy további vasúti híd, szintén a múlt századból, illetve a Letná alatti fahíd, amelyet századunk elején lebontottak és ugyanitt felé­pült a Svätopluk Čechrôl elneve­zett híd. (j. š.) „Erre még van időtök“ (Z. Mináőová és Gyökeres Gy. illusztráló felvételei) kJ szú 9 982. Vili. 13. A szocialista állam az idős emberek számára nemcsak életstílusuk megfelelő színvonalát, a jó egészségügyi és szociá­lis ellátást biztosítja, hanem igyekszik olyan munka- és pihenési feltételeket is teremteni, amelyek hozzájárulnak az öre­gek jó fizikai és mentális, szociális-pszi­chológiai állapotának megőrzéséhez. A korosodó és idős emberekről való gondoskodás terén hazánkban fontos lé­pést jelentett a CSKP legutóbbi három kongresszusa. A kongresszusi határoza­tok alapján jelentős dokumentumok egész sora lépett életbe, amelyek meghatároz­zák az idősek ellátásának alapelveit. Em­lítsük csupán az 1977-ben megjelent kor­mányhatározatot, mely megszabja az idős állampolgárokról való gondoskodás komplex rendszerét, nemcsak szociális és egészségügyi téren, hanem a társa­dalom életének minden szakaszán, bele­értve a társadalmi szervezeteket is. En­nek a jelentős dokumentumnak az alap­ján Szlovákiában 1980-ban társadalmi, a kormány által is figyelemmel kísért gerontológiai programot dolgoztak ki. Ma elmondhatjuk, hogy a korosodó, de főleg az idős emberekről való gondosko­dás kérdései társadalmunk, társadalmi szervezeteink és más szervek figyelmé­nek középpontjába kerültek. Figyelemre méltó, hogy az idősebbek nagyobb ér­deklődést tanúsítanak a társadalmi tevé­kenység iránt, ápolják a kapcsolatot egy­kori munkahelyükkel, a társadalmi szer­vezetekkel. Mindez jelentős összekötő kapcsolatot jelent, mely kettős haszonnal jár - hasznos a társadalomnak és az egyénnnek egyaránt. DR. VILIAM BALÁŽ A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE Jobb alkarján gipszkötés. Oda­haza egy óvatlan pillanatban tör­tént a baj, a kéztörés. így azután nem közvetlen munkahelyén, a ko­vácsműhelyben, a géppörölyök za­jában találkozunk, hanem a válla­lati pártbizottság csendes üléster­mében. A színhely közelebbről az észak- morvaországi Koprivnice, messze a határokon túl is hosszú évtizedek óta becsült Tatra gépkocsikat gyár­tó anyavállalatának vezérigazgató­sági épülete. Riportalanyom - Gusztáv Lanžhotský - az ország egyik, ha nem a legfiatalabb 37 éves újdonsült Szocialista Munka Hőse.-Apám kitanult bognár az államvas­utaknál munkás, majd kazánfűtő, édesanyám, aki már nyugdíjas, egy­séges földművesszövetkezeti dolgo­zó volt. Annak idején kis híján én is a szövetkezetbe kerültem, de a szí­vem inkább az iparba húzott. Gépla­katos akartam lenni, a sors azonban úgy hozta, hogy gépkovácsnak tanul­tam ki Tfinecen, meg itt, Koprivnicén. Csaknem két évtizede egyhuzamban szakmunkása vagyok a kovácsü­zemnek... Vezetői szerint a rábízott feladato­kat rendkívül lelkiismeretesen, kezde- ményezően, jó minőségben teljesítet­te és teljesíti. Nagy a szakismerete, ügyes munkásember, dicsérik szer­vezőkészségét, amelyet főleg a hala­dó munkamódszerek gyakorlati alkal­mazásában érvényesít és szó esett arról is, hogy eredményesen vezet egy ifjúsági szocialista munkabrigá­dot. Az utóbbi múltjáról és jelenéről faggatom.- Ma már aranyjelvényesek va­gyunk és tulajdonképpen jubileumot ünnepiünk, hiszen tíz éve alakult a brigád. Én vagyok benne a legidő­sebb. Jól összehangolódtunk az évek során, bár az összetétel temnészete- sen változott. Én a megtisztelő kitün­tetésemet is a kisebb és a nagyobb vállalati közösség érdemének tekin­tem. A mi nem könnyű munkánkban az egyén mit sem érhet el a kollektíva nélkül. Munkabrigádja a szocialista mun­kaversenyben az elmúlt négy eszten­dőben négyszer az üzemben, két esetben vállalati viszonylatban is rang- elsőnek bizonyult. Élmunkás műsza­kok sorát dolgozzák le, a tervet maga­san túlteljesítik, csúcseredményeket ének el, nemcsak maguk hasznosít­ják a legjobb hazai és külföldi, főként szovjet munkamódszereket, hanem az üzem, a vállalat, a tröszt és az egész ország hasonló jellegű üzemei dolgozóit is felhívásokkal ösztönzik a több és jobb vállalására. S amiről közben egy pillanatra sem feledkez­nek meg, az a termelés hatékonysá­ga, a gyártmányok minősége és ter­mészetesen az alap- és a tüzelőa­nyag, a gáz, a villamos áram és a gőz megtakarítása.- Sikereik nem köszönhetőek rész­ben valamiféle kiváltságos helyzetük­nek? - provokálom kérdésemmel. Nagyon határozottan válaszolja:- Elejétől kezdve nem volt semmi­féle privilégiumunk. Azonos feltételek mellett dolgozunk, mint a többi brigád. Tulajdonképpen minden a jó szerve­ző, irányító munkától, no meg a kez­deményezésünktől, a közösségi szel­lemtől függ. Természetesen az anya­gi érdekeltségnek is nagy a szerepe. Hiszen pénzre mindenkinek szüksége van és aki itt jól dolgozik, az meg is találja a számítását. Persze, a munka nem könnyű. A vaskosabb borítékért, a kimagasló eredményekért és az elismerésért ke­ményen meg kell dolgozni: - Kovács­üzemünk gépparkja már nem a leg­korszerűbb. Ez is több-kevesebb fizi­kai erőkifejtést követel. Az ötven ki­logramm súlyon aluli kovácsdarabo­kat megmunkáló gép kezelőjének egy műszakiban 13 tonna anyagot kell megmozgatnia. Vigyázni is alaposan kell, hiszen leselkedik ránk a baleset- veszély. No meg aztán számításba kell venni a mintegy száz decibelles zaj-, valamint a magas rezgésszintet, a nyáron 40-50 fokos, a kemencéknél időközönként a hetven fokot is elérő hőséget.-Kollektívájának és tulajdonkép­pen üzemének, valamint az egész vállalatnak mi a jelenlegi legfontosabb feladata?- A tervidőszak második évében ez kétségtelenül egy új tehergépkocsi típusunk, a Tatra 815-ös nullsorozata gyártásának beindítása. Amíg eddig eljutottunk, sok problémával kellett megküszködni számos munkahelyen. Most már nyilvánvaló, hogy a felada­tot teljesítjük - az olyan ember maga­biztonságával mondja ezt, aki tisztán, józanul lát és a nehézségektől nem riad vissza. S mindjárt hozzá is teszi: - Tudja, nemcsak ránk vonatkozik, hogy elég sokan bírálják ezt-azt, de kevesebben akadnak olyanok, akik a megoldást is keresik és vállalják a munka nehezét. Úgy gondolom, ha mindenki csak öt százalékkal többet teljesítene, akkor általában igen sok problémánk megszűnne.- Ha történetesen ön lenne ennek a hatalmas vállalatnak az igazgatója, mi lenne az első lépése? Meglepetésemre egy pillanatig sem habozik a válasszal: ' - Még következetesebben ellenő­rizném az adminisztratív, a technikai és az órabérben dolgozók munkáját. A vállalat ugyanis a jelenleginél több­re, nagyobb teljesítményre képes és elérésének ez az egyik módja. Lanžhotský elvtárs kilenc éve pár­tunk tagja, tavaly megválasztották a járási pártbizottság plénumába és a népi milíciában is tevékenységet fejt ki. Szavainak aranyfedezete a jól, elkötelezetten végzett munka. De ter­mészetesen nemcsak a munkának él, hanem a családjának is. A járási székhelyen, Nový Jičínben nemrég építették fel, önerőből („Szeretekbar­kácsolni s majd minden szükséges munkát magam tudok elvégezni“.) családi házukat. Ebben kitűnő segítő­társa volt a felesége, az AUTOPAL üzem lakatosa, örül annak, hogy au­gusztusban a kitüntetésért jutalomü­dülésre viheti magával a Fekete-ten­ger gyönyörű fürdővárosába, Szocsi- ba. S mindketten büszkék, hogy há­rom fiúgyermekük közül a legidősebb jövőre szakmunkástanuló lesz, elsajá­títja a szerszámgépek kezelésének minden csínját-bínját.- Van valami kedvtelése?- Hogyne. Nagyon szeretek filmez­ni. Admira 8-as kamerámmal rend­szeresen szalagra veszem családom élő krónikáját. Már távozóban gondolok arra, hogy ez a rokonszenves munkásember még egy krónikát „ír“. Dolgos kezé­vel, szaktudásával, az új elkötelezett pártolásával, fiatal munkatársai köré­ben brigád1" ak, üzemének, vállala­tának króniKaiát is. GALY IVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom