Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-19 / 7. szám

MA JOBBAN, MINT TEGNAP, HOLNAP JOBBAN, Beszélgetés Fridrich Fehérrel, az SZLKP Kassa (Kosice)- vidéki Járási Bizottságának titkárával a járás időszerű gazdaságpolitikai kérdéseiről - a mezőgazdaság jelené­ről és terveiről • Titkár elvtárs, a Kassa-vidéki járás­ról köztudott, hogy komoly és nagyon jelentős szerepet tölt be Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában. Számokban kife­jezve, ez hogy néz ki, illetve milyen a legfrissebb mérleg?- A járásra - annak ellenére, hogy az utóbbi időben számos új ipari üzemmel gazdagodott - érvényes a „mezőgazda- sági“ jelző, hiszen amig az ipari termelés évi értéke mostanában két és fél milliárd korona körüli, a bruttó mezőgazdasági termelés értéke egy és egy negyed milli­árd korona. Járásunk kerületi viszonylat­ban a legproduktívabb járások közé tar­tozik. Az elmúlt esztendő mérlege sze­rint a kerület közel 7,2 milliárdos mező- gazdasági termeléséhez mi 1,2 milliárd- dal járultunk hozzá, ugyanakkor a tőkete- rebesi járás 0,99 milliárddal, a michalov- cei 0,96 milliárddal, míg a további kilenc járás egyenként ettől jóval kisebb érték­kel. Tudom, nem lehet mindent csak a számok alapján összehasonlítani, hi­szen az eredmények elemzésénél a ter­melési feltételeket is figyelembe kell ven­ni — azok ugyanis nem mindenütt és nem mindig egyformák -, mégis megemlíte­nék néhány olyan tényezőt, adatot, ame­lyekből szintén az derül ki, hogy a kerü­letben valóban a legjelentősebb termelők közé tartozunk. 1978-ban például a ga­bonafélék termelésében a tőketerebesi és a michalovcei járás mögött a harmadik helyen voitunk, azóta viszont az évi 125 ezer, 112 ezer, illetve 123 ezer tonnával minden évben mi végeztünk az élen, azaz nekünk kedvezett jobban az utóbbi három esztendő. Persze, nemcsak eb­ben. Többek között évek óta miénk az elsőség a tejtermelésben is, holott nem nekünk van a legtöbb fejőstehenünk Hogy évente mégis 50 millió liter tejet adunk el, s hogy az egy tehénre eső fejési átlag járásunkban már néhány éve háromezer literen felüli, míg a többieké háromezer literen alul van, az számunkra megnyugtató tény. A sikereket tovább sorolhatnám, hi­szen a mezőgazdasági termelés mutatói­nak zömében az élen, illetve a legjobbak mezőnyében vagyunk. Ugyanakkor az sem titok, hogy van néhány gyengébb eredményünk is. így például a sertéshiz­lalásban a 47 dkg körüli napi átlagos súlygyarapodással bizony nem lehetünk elégedettek, s a malacelhullás is (9,7; 8,4; 7,5 százalék) nagy volt az elmúlt három évben. • A CSKP KB 4. ülését, valamint az SZLKP KB ülését követően a járási párt- bizottság hogyan értékelte a járás mező- gazdasági helyzetét?- Hasonlóképpen, mint országos vi­szonylatban, az utóbbi évek során járá­sunkban is továbbfejlődött a mezőgazda­ság, nőtt a bruttó mezőgazdasági terme­lés. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban a mezőgazdasági földte­rületünk közel hétszáz hektárral csök­kent, ebből a szántó 167 hektárral, akkor az elért eredmények arról tanúskodnak, hogy a termelés intenzív irányú növelé­sével nem állunk, nem topogunk egy helyben. A mezőgazdasági üzemek többségé­ben, így például az újbódvai, perényi, kenyheci, csécsi és a Sady nad Torysou-i efsz-ekben állandósult a gabonafélék és a szemes kukorica terméshozama, javul­tak eredményeink a cukorrépa, a burgo­nya és más növények termesztésében is. Tavaly a hüvelyesekből először teljesítet­tük eladási tervünket. Haladás észlelhe­tő a takarmányfélék előállításában is, hiszen 1981-ben például 3700 tonnával több takarmányunk volt, mint 1978-ban, és járásszerte javult a rétek és legelők kihasználása. Persze, ez nem azt jelenti, hogy minden mezőgazdasági üzemben elégedettek vagyunk. Szép eredmény­nek számít az is, hogy az utóbbi években az egy tehénre eső fejési átlag több volt 3 ezer liternél. Ebben főleg a hernádcsá- . nyi efsz-t illeti elismerés, ám ugyanakkor szép munkát végeznek ezen a téren a bodollói, myál'ai, perényi, buzitai, csécsi földmüvesszövetkezetek is és még né­hány további üzem. Az általános fejlődés, a jobb eredmé­nyek nem kis mértékben a mezőgazda­ság anyagi-műszaki bázisa kibővítésé­nek is köszönhetők. Az említett időszak­ban ugyanis 518 millió koronát fordítot­tunk az új létesítmények építésére, a ré­giek tatarozására, valamint a gépek vá­sárlására. Egyre jobban beválik és egyre hasznosabb a járás üzemei között, továb­bá a járás és a kerület üzemei között, valamint a járásunk és a Szovjetunió kárpátukrajnai, illetve Észak-Morvaor- szág üzemei közötti gépcsere. Újabb je­lentős lépést tettünk az állattenyésztés és növénytermesztés szakosításában; ál­landósult a növények vetésszerkezete; biztató eredmények születtek a kooperá­ciós borjú- és üszőnevelésben is, s fejlő­dött a mezőgazdaság politikai és szakirá­nyítása is. Ugyanakkor a járási pártbizottság érté­kelése szerint - sok hiányosság is előfor­dult a termelésben. így például egyes mezőgazdasági üzemekben még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a termőta­laj védelmére és kihasználására, nem végzik el kifogástalanul minden feladatu­kat. Nem csoda tehát, hogy a takarmány­félékből még mindig nem termeljük a szükséges mennyiséget, a minőség is lehetne jobb. Hogy a járásban lassúbb a szarvasmarha-tenyésztés üteme, mint a kerületben, illetve az országban, ez a takarmánygondokkal is magyarázható. Nem vagyunk elégedettek a felhasznált abraktakarmány és a hízóállatok súly- gyarapodása közötti aránnyal sem, sem pedig a gépek és műszaki berendezések kihasználásával. Egyes üzemekben az üzemanyaggal és villamos energiával is takarékosabban bánhatnának, s jobban hasznosíthatnák a növényápoló vegy­szereket. Gazdaságpolitikai terveink valósak, elérhetők, a társadalom ettől a járástól is csak annyit követel, amennyire képes MINT MA lehet. Ahol a szakértelem kellő felelősség- érzettel és önfegyelemmel párosul, ott szinte törvényszerűen jó az emberek kö­zötti kapcsolat és jó a gazdasági ered­mény is. Ezt a hernádcsányi, újbódvai, perényi és csécsi földművesszövetkeze­tek, valamint a Szepsi Állami Gazdaság eredményei igazolják leginkább Bántó, hogy a kecerovcei, bidovcei, zdanai, no- váőanyi, ruskovi és myál'ai efsz-ek nem tudnak az előbb említettek színvonalára emelkedni. • Hogyan tovább, mi várható a járás mezőgazdaságában a közeljövőben?- Sok kisebb-nagyobb változással le­het számolni, ám a legnagyobbnak két­ségkívül az irányításban kell bekövetkez­nie, ott van a legtöbb tartalékunk. Termé­szetesen a politikai és szakirányításra gondolok, illetve az emberek politikai és szakmai felkészítésére Ha ugyanis azt akarjuk - márpedig azt akarjuk -, hogy ma többet és jobbat termeljünk, mint tegnap, holnap pedig többet és jobbat, mint ma, akkor az eddiginél ésszerűb­ben, okosabban kell tervezni és dolgozni - minden szinten. Ez példás munkafe­gyelmet, jó szervezést és következetes ellenőrzést igényel, ugyanakkor a gya­korlatban bátrabban és eredményeseb­ben kell alkalmazni a tudományos-mű­szaki vívmányokat: ügyesebben kell szervezni a munkaversenyeket; csak az olyan irányítás lehet hasznos, amely a közérdeket szolgálja, s amelyben a gazdasági feladatok és a dolgozók szociális helyzetének, illetve kulturális életének időszerű kérdései állandóan na­pirenden vannak és egymástól elválaszt­hatatlanul szerepelnek. Természetesen, senki sem várhat tétlenül arra, hogy majd a közösség helyette is mindent elintéz, helyette is mindent megcsinál. Mindenki­nek igyekeznie kell értékes munkát vé­gezni, mert csakis úgy oldhatók meg a közös feladatok. Ilyen tehát a mi irányvonalunk, s töb­bek között ezt vitatják meg, ezt igyeksze­nek minél szilárdabban megalapozni, az alapokat minél jobban megerősíteni a já­rás pártalapszervezeteinek év eleji tag­sági gyűlései is. G. J. Pártos légkörben A CSKP XVI. kongresszusa határo­zatai teljes mértékben érvényesülnek a karvai (Kravany nad Dunajom) Közép­fokú Mezőgazdasági Szaktanintézet mel­lett működő pártalapszervezet tevékeny­ségében is. Feladataink nagyságát és komolyságát jelzi, hogy iskolánk az utób­bi öt esztendő folyamán 234' kiválóan felkészített szakmunkást adott a mező­gazdaságnak, közülük 125-en vezető be­osztásban is derekasan megállják helyü­ket. A szaktanintézetben folyó oktató- nevelő munka színvonalát számos kol­lektív és egyéni kitüntetés fémjelzi. A leg­nagyobb elismerést azonban mégis az jelenti, hogy a végzősök továbbra is tart­ják velünk a kapcsolatot, szívesen gon­dolnak vissza az iskolában eltöltött évek­re, pedagógusaink jó munkájára. Kovácsokat, asztalosokat, szőlészeti és kertészeti szakmunkásokat képzünk elsősorban. Jelenleg 355 tanulót neve­lünk választott szakmájuk szeretetére és a szakma ismereteinek elsajátítására. Az ilyen nagy létszámú intézetben, illetve alapszervezetben, ahol 36 kommunista tevékenységével számolhatunk, a nevelő munka elképzelhetetlen magas fokú poli­tikai szervezettség nélkül. Az élet kény­szerít arra, hogy a pártmunkát is jól szervezzük. Úgy érezzük, alapszervezetünk meg­felelően kamatoztatja a viszonylag nagy létszámból eredő politikai lehetőségeket: a pártszervezet és a kommunisták tevé­kenysége a nevelési folyamat valameny- nyi színterén érzékelhető, hatásuk, befo­lyásuk meghatározó az intézet életében. Alapszervezetünk szervezeti élete tar­talmi vonatkozásban nagymértékben függ a pártbizottság munkájától, mely élvezi az egész intézet kommunistáinak bizalmát, dolgozóinak támogatását. Az eszmei-politikai nevelés pártmun­kánknak jelentős területe. Sajátos hely­zetünkből adódóan nagy fontosságot tu­lajdonítunk a SZISZ-ben folyó eszmei­politikai nevelésnek. Ennek egyik része az, hogy a fiatalokat bevonjuk a középfo­kú pártoktatásba, a másik pedig az, hogy a szövetségen belül politikai-ateista kö­röket szerveztünk, az arra érdemes tanu­lókat felkészítjük a párttagságra. A körök vezetői céltudatosan végzik munkájukat. Szeretnénk elérni, hogy egyre több olyan tanulónk legyen, aki a jó tanulás mellett a SZISZ-munkában is jeleskedik. Pártalapszervezetünk és a szaktanin­tézet vezetőségének további fontos tö­rekvése, hogy tanulóink minden körülmé­nyek között jól megállják helyüket az életben. A szülök általában boldogabb, teljesebb életet szánnak gyermekeiknek, s ezért csak szellemi pályán vélik megta­lálni a boldogulás lehetőségét. Nem tud­ják, hogy ma már a korszerű gépek és oktatási lehetőségek mellett a tehetség kibontakozásának és az érvényesülés­nek jobbak a feltételei a termelési ágaza­tokban, mint a szellemi tevékenységre alapozott munkakörökben. Iskolánk 83 hektáros kertgazdasága felszereltségénél, ellátottságánál fogva rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek a mezőgazdasá­gi szakmunkások érvényesülését előse­gítik, rangos tudását megalapozzák. Természetesen a végzős hallgatóink továbbfejlődése előtt sincs lezárva a so­rompó. Akik a magasabb képesítésre vágynak, a dolgozók középiskolájában megszerezhetik az érettségi bizonyít­ványt. Ezen az úton haladnak korábbi tanulóink, az iskolánknál kertészkedő Emődi Ferenc, Durcovic Edit és Baán Szabó Ilona csoportvezetők. Az idén érettségizik tanulóink közül Farkas Flóri­án és Domonkos Erzsébet, őket alap­szervezetünk javasolta a párttagjelölt­ségre is. Szaktanintézetünk pedagógusai, taní­tói, a szakmai oktatás mesterei munkás- osztályunk új nemzedékének egyúttal a világnézetét, eszmei szilárdságát, poli­tikai öntudatosságát is formálják Párt­munkánkhoz kedvező feltételeket biztosít végül, hogy intézetünk vezetése nem egyszerűen oktatási, tanügyi kérdésként kezeli a leendő szakmunkások felkészí­tését, hanem azt elsőrendű politikai fon­tosságú kérdésnek tekinti. S ha ebből a szemszögből tesszük mérlegre ered­ményeinket, iskolánk kommunistáinak nem kell szégyenkezniük eddig végzett munkájukért. SUBA EMERENCIA a pártalapszervezet elnöke A plzeni Skoda Müvek dolgozói értékes köte­lezettségvállalásokkal köszöntötték a szak- szervezetek X. kong­resszusát. A fogaske­rékgyártó üzem már több mint két évtizede pontosan teljesíti a tervfeladatokat. Most vállalták, hogy 2,6 millió korona érté­kű anyagot takaríta­nak meg. A képen La- dislav Simánek és Zdenék Jánsky, a szo­cialista munkabrigád tagjai szerelés közben (ŐSTK) ÚJ SZÚ 1982. II. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom