Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-26 / 12. szám
A losoncapáti (Lucenec-Opatová) Pol'ana Finomposztógyár kártoló- mühelyében meglehetősen nehéz körülmények között és a jellege miatt szeny- nyezett környezetben kell végezni a termelőmunkát. Mivel éppen ezért a nagyobb fizetések ellenére sem tolakodnak oda a dolgozók, gyakori gondokat okoz a létszámhiány.- A folyamatos termelés érdekében néhányszor már vállalati méretű akciót is kellett szerveznünk a kártolóműhely megsegítésére - ismerteti a helyzetet Rudolf Pfeffer, a gyár igazgatója. - Közösen a pártalapszervezetekkel és a szak- szervezeti bizalmiakkal több részlegen sorra felkértük a számításba vehető leg- öntudatosabb dolgozókat arra, hogy legalább átmeneti időszakra vállalják el az ottani munkát Csaknem négy évvel ezelőtt, 1978 áprilisában jobb beosztásából ilyen előzmények után kgrült a kócos, csomós textilipari nyersanyagot szálakra bontó, majd azokból elöfonalat készítő egyik háromrészes gép mellé kezelőnek Hámori Rozália törzsgárdatag is. Pontosan egy évre szólt a megbízatása.- Hámori elvtársnő becsülettel kitöltötA kivarrodában kényelmes, tiszta környezetben folyik a munka > L ÚJ SZÚ 1982. III. 26. 1 o te ezt az időt - folytatja az igazgató. - Később, amikor megint szükség lett a helytállásra, másodszor sem mondott nemet. Különösen örültünk ennek, mert akkor már mint kellő gyakorlattal rendelkező kezelő ment vissza a géphez, nem kellett bajlódnia a betanulással. Azóta ugyan letelt a megegyezésünkbe foglalt újabb határidő, de továbbra is maradt. Lelkiismeretesen, példamutató módon teljesíti a feladatait. A kártolóműhelyben szintén nem fukarkodnak a dicséretekkel. Amint szóba kerül ,,A Szocialista Munka Úttörője" címmel a közelmúltban kitüntetett dolgozó neve, Kelemen Anna, az egyik közvetlen munkatárs, aki 21 éve tagja a gyár kollektívájának, tömören fogalmazza sokat sejtető véleményét.- A Rózsikáról, mert mi már valameny- nyien így hívjuk, csak jót mondhatok. Nagyszerűen megértjük egymást, mert a személyére vagy a munkájára még sohasem volt panasz.- Valóban így van ez - helyesli rögtön Jackuliak József részlegbesoroló, a szakszervezeti műhelybizottság elnöke. - Nálunk háromnegyed hattól tizennégy óráig tart a délelőtti műszak Hámori Rozália viszont reggel fél hatkor már mindig ott van a gépnél, gondosan előkészíti a szükséges kellékeket, megolajozza a csapágyakat, hogy aztán egyetlen percet se veszítsen el erre a munkaidőből. Ugyanis a norma teljesítéséhez legalább 157-es percenkénti fordulatszámmal kell működnie a gépének. A műszak után ismét mindent példásan rendbe tesz, és rendszerint csak az utolsók között megy el a műhelyből.- Napi 5416 kilogramm elöfonal legyártása a tervünk - fűzi ehhez Juraj Alác, a műszakvezetö mester. - HáromJackuliak József, a szakszervezeti mű hely bizottság elnöke Rudolf Pfeffer, a losoncapáti Pol’ana Finomposztógyár igazgatója műszakos beosztásban összesen 71 -en dolgozunk itt. Hámori elvtársnő többed- magával folyamatosan túlteljesíti a normát Ennek ellenére akkor sem keres kifogásokat, ha történetesen túlórázást, rendkívüli műszakot szervezünk valamilyen lemaradás pótlása, vagy a többlet- termelés érdekében. Azt hiszem, a gyár ügyében nem is tudnánk olyat kérni, amit nem tenne meg. Az egybehangzó elismerő vélemények összegezése után a szakszervezeti mű- helybizottság elnöke és a műszakvezetö mester Kalauzol a régi gyárépületben Az öreg falak között ugyan már több helyen felszerelték a korszerű technikát, de még javában használják a negyven-ötven évvel ezelőtt készült gépeket is. Hámori Rozália egy ilyen „békebeli masina-" körül serénykedik Jól begyakorolt, pontosra mért mozdulatokkal cserélgeti egyre újabbakra az előfonallal megtelő hengereket, bámulatos kézügyességgel pillanatok alatt helyükre igazítja a bolyhos szálakat. Közben gondosan szemmel tartja a gép szinte valamennyi forgó, mozgó darabját és folyamatosan, mérésekkel ellenőrzi a késztermék minőségét.- Az elöfonal minden vizsgált darabjának pontosan 10 grammot kell nyomnia a mérlegen - magyarázza később, amint egy kis időt tud szakítani a beszélgetésre.- Miót, dolgozik a gyárban?- Nem régen kezdtem meg a huszon- hetedik évet. Ebből kereken egy negyedévszázadot a kivarrodában töltöttem el. Kényelmes, tiszta munkahelyem volt ott, és ami minden családanyának nagy előnye, állandóan délelőttös lehettem. Ráadásul még kiváló kollektívában is dolgoztam.- Ennek ellenére az első szóra elvállalta az itteni jóval nehezebb munkát. Mi késztette erre?- Jól ismertem a kártolóműhely akkori nehéz helyzetét. Húsz éve párttag vagyok Többedmagammal együtt elsősorban kötelességtudatból jelentkeztem. Ki más mutasson példát, ha nem a kommunisták?- Nem bánta meg ezt a döntést?- Először csak kisegíteni jöttem és egy év múltán visszakerültem a kivarrodába. Aztán, amikor megint szóltak, hogy szükség lenne a munkámra a kártolóműhelyben, természetes dolognak tartottam az újabb helytállást is. Január végéig kellett volna maradnom, de akkor a vállalati igazgató megkérdezte, hogy ráhúznák-e még néhány hónapot. Kértem ugyan némi gondolkodási időt, de nem változtattam meg a korábbi elhatározásomat. Most már végleg itt maradok, megtehetem, mert időközben felnőttek a gyermekeim, a négy unokámmal pedig így is sokat lehetek együtt a szabad időmben.- Nagyobb itt a fizetése?- Most havi 300 koronával többet keresek, mint azelőtt a kivarrodában. Nem mondom, jól jön a többlet, de ezt másutt is megkaphattam volna. Sokkal többet jelent, hogy az „új" helyen is megbecsüik a munkámat. A kivarrodában még nem tudják, hogy kiváló dolgozójuk véglegesen átpártolt a régi műhelybe. Ezért Katarina Kladiví- ková fömester ajaposan meglepődik, amikor bekopogtatok az irodájába a döntés hírével.- Erre bizony nem számítottunk - mondja meggyőzően. - Valamennyien visszavártuk, hiszen a legjobb dolgozók egyike. Mindmáig nálunk tagja a szocialista munkabrigádnak is. Persze, számunkra szintén elsődleges a gyár érdeke, de ha meggondolná az elhatározását, bármikor felvesszük a régi helyére. Igaz, a Rózsikét nem olyan asszonynak ismerjük, aki nem tartja meg minden körülmények között az adott szavát. A kártolómühelyben ismét kisebbek a létszámhiányból eredő gondok LALO KÁROLY Hámori Rozália törzsgárdatag a nehezebb feltételek között is példás helytállást tanúsít. (A szerző felvételei) KIBÚVÓK HELYETT A MEGOLDÁST KERESIK Az Agrokomplex nagymegyeri (Calo- vo) üzemének nemrég ítélték oda a Szo- calista Munka Üzeme kitüntetést. Nagy nap volt ez minden vezető és beosztott számára, elismerés a hatodik ötéves tervidőszakban végzett jó munkáért, a dolgozókról való színvonalas gondoskodásért. Az átadáskor elhangzott rövid felszólalások és későbbi beszélgetések során sok olyan kijelentést, megállapítást hallottam, amelyek jellemzőek az emberek gondoskodására, cselekvésére. Egy kis ízelítőt adtak arról, hogy milyen módon lehet magas szinten gazdálkodni. Fekete József, az üzem igazgatója, a Szocialista Munka Hőse köszönő beszédében minden dolgozó nevében vállalta, hogy a féladatokat teljesítik, a kibúvók helyett a megoldás módját keresik. Jó erkölcsi, anyagi feltételek közepette még szorosabb emberi kapcsolatokat teremtenek. Lengyel Ernő, az üzemi párt- szervezet elnöke az emberek töretlen akarásának tulajdonította, hogy a 6. ötéves tervidőszak feladatait túlteljesítették. Az adathalmazok helyett szinte mindenki azokról az emberekről beszélt, akik, ha kellett, munkaszüneti napokon is dolgoztak. Tudták, mit mikor kell tenniük Az igyekezet eredménye, hogy a 6. ötéves tervidőszakban a gabona hektárhozama 6,14, a cukorrépáé 45,68, az évelő takarmányoké 7,46, a szemes kukoricáé 6,28 tonna volt. A tehenek évi átlagos tejhozama 4104 literre növekedett. A termelés ilyen magas szintjének ellenére az üzem dolgozói még magasabbra emelték a mércét, és arról tanácskoztak, hogy az idén még többet termelnek, olyan takarmányalapot hoznak létre, hogy még jobbak legyenek a feltételek az állattenyésztési termékek előállítására. Erről beszélt többek között Nagy Sándor, az SZLKP KB tagja, az újmajori részleg vezetője is:- Mi sohasem vártunk másra, mindig lehetőségeinkre számítottunk. Bő termésre kényszerítettük a földet. Tavaly a gabona hektárhozama részlegünkön 6,4, a lucernáé 10,1, a silókukoricáé 46, a cukorrépáé 50 tonna volt Pedig, amint azt sokan hangoztatták, nem voltak a legkedvezőbbek a feltételek a növénytermesztésre. Részletesen kifejtette, hogy a hideg tél nem hatott kedvezőtlenül a tejtermelésre, mert a takarmányfélék elegendő és megfelelő minőségű tápanyagot tartalmaztak. A silótakarmány 90 százaléka I. osztályú. A jó termelékenységű állomány, a megfelelő takarmányalap és a gondozás eredménye, hogy a tehenek napi tejhozama még a téli időszakban is 14 liter. Tavaly tehenenként 5444 liter tejet fejtek. Ezzel az eredménnyel az üzemben az első helyre kerültek. Mátis Imre, a részleg csoportvezetője, valamint Szűcs Béla és Buzgó László fejó is a jó termelési lehetőségekről szólt.- A vezetőség intézkedései alapján jó takarmányt etethetünk az állatokkal Munkánkat nem kapkodjuk el, alaposan és jól felkészülünk a fejésre, minden percet kihasználunk a munka végzésére Buzgó László a Gólya nevű tehenet dicsérte, amelytől egy év alatt 7600-7800 liter tejet fejnek. Számos tehenük napi tejhozama több mint30 liter Az ilyen állatot öröm gondozni és etetni, mert sok tejet ad. így beszélt a többi újmajori fejő is Ezekre és a többi élenjárókra alapozott Michal Miklós mérnök, fözootechnikus, amikor távlati tervbe vették, hogy az idén a tehenek átlagos tejhozama legalább 5000 iiter lesz. Emberekre és lehetőségekre alapozva mondhatta ezt olyan üzemben, amelyben a legalacsonyabb évi átlagos tejhozam is 4223 liter az egyik részlegen. Fő törekvésük: egy szintre emelni a tejtermelést és még kifizetődőbbé tenni. A Szocialista Munka Üzemében számos ilyen emberrel találkoztam, és meggyőződtem róla, hogy igazi mesterei a mezőgazdasági termelésnek. A hagyományokra, szaktudásukra alapozva tűzik ki azokat a termelési terveket, amelyeket minden évben megvalósítanak Megérdemelten kapták meg a nagy elismerést, amely a jövőben már ott szerepel az üzem emblémájában is. BÁLLÁ JÓZSEF II 1 II I I III / p p [( cin cm\ ■ ■ ■■ ■nLhiWM III Ilii I flSBBB—M lMBB»a»JLUwaá»iAHMt
