Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-05 / 18. szám
mérőjének, mert még nem jelentek meg a küzdőtéren a szovjet fiatalok, akik a sportban rövid idő alatt az első helyet vívták ki maguknak. A nemzetközi sportéletbe fokozatosan bekapcsolódó Szovjetunió egyelőre csak megfigyelőket küldött az angol fővárosban megrendezett nyári játékokra. De négy esztendővel később már taroltak. .. 1952-ben Helsinkiben jelentek meg a szovjet sportolók először az olimpián. Néhány disszonáns sajtóhang, kisebb incidens ellenére ez az olimpia a béke és a barátság nagy ünnepévé változott. Hatvankilenc ország fitaljai barátkoztak, versenyeztek egymással. A nyugati újságokban szalagcímek jelentek meg az olimpia előtt, hogy ,,no most majd megmutatjuk a vörösöknek ......Tudniillik a Szovjetuniónak és a többi népi demokratikus országnak. Az első szocialista állam sportolói kiváló eredményekkel válaszoltak a provokatőröknek: ugyanany- nyi pontszámot gyűjtöttek első olimpiájukon, mint az Egyesült Államok (492), de több helyezést értek el, így megnyerték a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyt. Galina Zibina például világcsúccsal győzött a női súlylökésben, hármas szovjet sikert hozott a női diszkoszvetés (Romaskova, Bagrjanceva, Dumbadze), három bajnoki aranyérmet nyert a kimagasló tudású tornász, Viktor Csukarin, aki törött, sínbe tett ujjal versenyzett! A szovjet sportolók végeredményben 22 arany-, 30 ezüst- és 19 bronzérmet vittek haza első olimpiájukról. Ezt még a legszelídebb nyugati antikommunisták sem várták. Mit tehettek, kénytelenek voltak elismerni: azért tudnak valamit az általuk lenézett, új társadalmi rendszer megvalósításán fáradozó „vasfüggöny mögötti“ országok sportolói. Hogy csak Emil Zátopeket említsük: három számban diadalmaskodott (5000 méter, 10 000 méter, maratoni futás)! Csehszlovákia egy elsőséggel többet szerzett mint Londonban és a pontversenyben a tizedik helyen végzett. Felejthetetlen napokat éltek át a távoli ország fővárosában a magyar sportolók: tizenhatszor játszották tiszteletükre a magyar himnuszt és a két sportnagyhatalom mögött (a Szovjetunió és az Egyesült Államok) a harmadik helyen végeztek a nemzetek közötti pontversenyben (266 pont). Érmeik így oszlottak meg: 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérem. Csehszlovákiának Zátopek, Zátopková (női gerelyhajítás), Holeőek (kenu, 1000 méter), Zachara (ökölvívás) és evezésben a kormányos négyes szerzett elsőséget. Harminchét esztendővel ezelőtt, 1945. májusában elcsitultak a fegyverek Európa harcmezein, a Vörös Hadsereg végleg felszámolta a második világégést előidéző hitleri Németország utolsó fasiszta maradványait is. A felszabadult országok lelkesedő örömmel fogadták a Szovjetunió végső győzelmét Hitler és csatlósai ellen. Romokban hevertek ugyan az országok, ám a nép kezében volt a legnagyobb kincs: a szabadság. Előttük volt a nagy lehetőség, hogy az urak országát a dolgozó nép hazájává emeljék. És a munkások, parasztok éltek is a nagy lehetőséggel. 1. A népi demokratikus államok kommunista pártjai fontosságot tulajdonítottak a testnevelésnek és a sportnak a nemzet életében. Mivel a fasiszta háború egyes felszabadult országok gazdasági és kulturális értékével együtt elpusztította asportlétesitményeket is, mindent elölről kellett kezdeni. A sport és a testnevelés irányítását ki kellett venni a régi üzletemberek kezéből és olyan vezetőkre bízni, akik a sportban nem saját érdekeiket hajszolják, olyan vezetőkre, akik sportbeli tevékenységüket összhangba hozzák az általános célkitűzésekkel, akik tisztában vannak azzal, hogy milyen szerepet tölt be a sport az új társadalom kialakulásában. Vlagyimir lljics Lenin meghatározása szerint az új társadalmat „csak erős fizikumú és akaratú emberek, energikus és kitartó milliók képesek felépíteni.“. A kommunista pártok és kormányok tehát arra törekedtek, hogy a háború pusztításait a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsák. Rendszerint már az első esztendők tervei alapján sikerült is majdnem minden népi demokratikus országban az újjáépítés legégetőbb kérdéseit a sport és a testnevelés terén is megoldani. A régi sportklubokat, amelyeket különböző érdekcsoportok irányítottak, új, nagy és egységes egyesületek váltották fel. Ezek szakonként tömörítették a sportolókat, akik így a számukra legalkalmasabb keretek között sportolhattak, versenyezhettek, erősödhettek. Az egyesületeken belül alakultak meg a sportkörök, amelyek városon, falun, az üzemekben, hivatalokban és iskolákban egyaránt biztosították a testnevelés, a sportolás, a versenyzés lehetőségeit. A sport társadalmi ügy lett. Ez elsősorban azt jelentette, hogy fejlődése nem a véletlenektől, egyes személyek ötletszerű és ösztönös elhatározásától függött, hanem mint gazdasági és kulturális életünk szerves része, a sportélet is előre meghatározott terv szerint folyt le. A sportfejlesztési tervet a hivatott szakemberek az összes rendelkezésre álló lehetőségek figyelembe vételével dolgozták ki. X' 2. Tehát újszerű alapokon, tömegalapokon indult el a népi demokratikus országok testnevelése és sportélete. S, a második világháború utáni első világversenyek azt bizonyítják: helyes irányú a fejlődés. Ezt mindennél ékesebben Igazolták a világversenyek világversenyén, az olimpiai játékokon elért eredmények. Már a második világháború utáni első olimpia is erről tanúskodik. A nyári játékokat 1948-ban anglia fővárosában, Londonban rendezték. Itt találkozott a világ ifjúsága tizenkét esztendő után újra egymással békés küzdelemben. A szocializmus útjára lépett népi demokratikus államok már a háború utáni első olimpián igazolták: a Szovjetunió által felszabadított országokkal komolyan kell számolni a világ sportéletében. Legsikeresebben Magyarország versenyzői szerepeltek: tíz arany-, öt ezüst- és tizenegy bronzéremmel a nemzetek közötti pontverseny harmadik helyén végeztek. Nem vallottak szégyent a csehszlovák sportolók sem. Kitűnő helytállásukról a hat arany-, a két ezüst- és a két bronzérem tanúskodik, s végeredményben a nyolcadik helyet szerezték meg a nemzetek nem hivatalos pontversenyében. Jegyezzük meg, hogy a második világégés első „vértelen világháborújában“ (így szokták nevezni az olimpiákat) ötvenkilenc ország vett részt. Olyan sportolók nyertek aranyérmet a fentebb említett két országnak, mint, Josef Holeőek (kenu), Emil Zátopek (10 000 m), Torma Gyula (ökölvívás), Frantiéek Őapek (kenu), illetve Németh Imre (kalapácsvetés), Gyarmati Olga (távolugrás), Pataki Ferenc (torna), Gerevich Aladár (kardvívás), Elek Ilona (tőrvívás), Papp László (ökölvívás) stb. 3. A londoni olimpia azonban nem tekinthető az akkori világ ifjúsága sportbeli tudása és a felkészültsége érték4. Sorolhatnánk tovább a szocializmust építő országok sportsikereit, amióta megjelentek a világversenyeken. Nemcsak a nyári olimpiai játékokon, hanem a télin is fokozatosan a legjobbak közé küzdötték fel magukat. Például a szovjet sportolók 1956-ban vettek részt először téli olimpián és 32 állam között fölényesen nyerték a nemzetek nem hivatalos pontversenyét. De nemcsak a két legnagyobb világversenyen (nyári és téli olimpia) szerepeltek és szerepelnek kiválóan a Szovjetunió és a többi szocialista ország sportolói. Gondoljunk csak a különböző sportágakban rendezett világbajnokságokra, gondoljunk csak a szovjet és csehszlovák jégkorongozókra, műkorcsolyázókra, vagy a magyar vívókra és birkózókra, az NDK-beli atlétákra és úszókra... Mindez bizonyítja: a szocialista sport és testnevelés merőben különbözik a tókésországok sportéletétől. Nálunk és a többi szocialista országban nem üzlet a sport, nem egyes vállalkozó kedvű emberek meggazdagodását szolgálja. Az egyre nagyobb teret hódító tömegsport szórakozást nyújt az embereknek, felüdülést jelent számukra a mindennapi munka után. Az élsport, amelynek óriási tömegbázisa van, pedig hivatva van bizonyítani és bizonyítja a szocializmus vitathatatlan előnyét a sport és a testnevelés területén is a más társadalmi rendszerekkel szemben. Az eredmények önmagukért beszélnek. És arról tanúskodnak, hogy a helyesen értelmezett és irányított szocialista sport és testnevelés olyan bajnokokat nevel, akikre méltán lehet büszke az egész szocialista társadalom, az egész szocialista világrendszer. TOMI VINCE # ÚJ SZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadia Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István ás Csetö János, szerkesztőség: 81S 81 Bratislava, Gorkého 10. telefon: 309, 331-252. 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat 505-29. gazdasági ügyek: 506-39 Távifő: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanovióova 21 Hirdetési iroda mag*tszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon 577-10. 532-64 Hirdetési iroda a közületeknek: 815 80 Bratislava. Vajanskébo náöreíie if, II smelet. telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt-Kő: 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13.- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS. Ústredná expeoicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwafdovo námestie 6. A nagy elődök utóda: a súlyemelő Oto Zaremba a moszkvai olimpián nyert aranyérmet. (Vojtíáek felv.) SPORT SIKEREI Balczó András, minden idők legjobb öttusázója .... A férfi magasugrás felejthetetlen világcsúcstartója: Valerlj Bmmel.
