Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-14 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA AdAKNAI 1982. május 14. XV. évfolyam Ára 1 korona A repülőgépgyártás a csehszlovák gépipari termelés műszaki szempontból legfejlettebb és legigényesebb ágazatai közé tartozik. A repülőgépmotorok üzemanyagrendszerének tartozékait a Velesíni Dél-csehországi Gépgyárban készítik, ahol három műszakban használják ki a számjegyvezérlésü megmunkáló központokat. A gyár dolgozói az elmúlt évben kötelezettséget vállaltak, hogy a minőség további javításával az üzemanyag- szabályozó berendezéseinek az élettartamát 3000 repülőóráról 4500 repülőórára növelik. A felvételen Jiri Srá- mek szakmunkás az egyik megmunkáló központot kezeli (A CSTK felvétele) T ermelési, gazdasági, valamint szociálpolitikai céljaink mérlegelése és indoklása során gyakran hivatkozunk a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen alakulására. Tény, hogy a hetvenes évek folyamán meglepő változásokra került sor a világgazdaság bonyolult szerkezetében, ami bizonyos kényszerhelyzeteket teremtett, különösen a nyersanyag- és energiabehozatalra szoruló, iparilag fejlett államokban. Ez a „kényszerhelyzet" a jelek szerint a nyolcvanas években is folytatódik, sőt inkább elmélyül, ami azt jelenti, hogy egyes országok számára óriási erőfeszítésekbe és nagy kockázatvállalásokba kerül a külső piacokon való érvényesülés, a világméretű nemzetközi munkamegosztásban való aktív részvétel. A világgazdaság új feltételeihez minden ország a saját feltételei és lehetőségei arányában alkalmazkodik. Az iparilag fejlett tőkés országokban például még az infláció és a munkanélküliség rohamos növelése is az ilyen „lehetőségek" körébe tartozik. Számunkra különösen nagy problémát jelent ez az alkalmazkodás, főleg azért, mert az ötvenes és hatvanas években biztatóan fejlődő, s a szocalista és a nem szocialista piacokon egyaránt jól érvényesülő gépiparunk a hetvenes évek folyamán - különböző külső és belső okok miatt - egyre kevésbé teljesítette a devizaforrások szerzésében feltételezett stratégiai szerepét. Ez a körülmény Csehszlovákia külgazdasági kapcsolataiban bizonyos kényszermegoldásokat tett szükségessé, elsősorban egyes itthon is szükséges nyers- és alapanyagok, fogyasztási cikkek fokozottabb mértékű kivitelét, továbbá a gazdasági növekedés ütemének a csökkentését. Ezekkel az átmeneti megoldásokkal azonban hosszabb távon nem lehet számolni, hiszen a különböző nyers- és alapanyagok, például a kohászati termékek, a hengerelt áruk, a gömbfa és a fűrészáru kivitele egyrészt nem gazdaságos, másrészt pedig fékezi az intenzív gazdaság- fejlesztés politikájának a megvalósítását. Ezért elengedhetetlen követelmény, hogy gépiparunk - az új feltételek között új formákban - visszanyerje korábban betöltött szerepét. Ez nemcsak a csehszlovák gazdaság további dinamikus fejlődésének a követelménye és feltétele, hanem internacionalista kötelességünk is, különösen a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjában betöltött eddigi szerepünk és a jövőben reánk háruló feladatok szempontjából. E nehéz feladat teljesítéséhez elsősorban alaposabb, körültekintőbb és meszebbre tekintő helyzetelemzésre, a külföldi - szocialista és nem szocialista - országok eredményeinek és tapasztalatainak mélyebb tanulmányozására, a távlati követelmények szempontjából optimális fejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, s adott lehetőségeink következetes és céltudatos kihasználására van szükség. Abból kell kiindulni, hogy a hetvenes évek második felében a műszaki színvonal és a gazdasági feltételek szempontjából teljesen új helyzet alakult ki a nemzetközi kereskedelemben. Az előbbit főleg a mikroelektronika sokoldalú térhódítása, az utóbbit pedig elsősorban a fizetőképes fejlődő országok - különösen az olajtermelő országok - nagyméretű beruházási programjai határozzák meg. Ezt a két jelenséget a csehszlovák gépipari kivitel távlati fejlődése szempontjából okvetlenül ki kell emelni, már csak azért is, mert a maga módján mindkettő fontos szerepet játszott gépipari kivitelünk eddigi hanyatlásában. Ezek az új jelenségek - a gépipari termékek használati értékének és műszaki színvonalának állandó javulásával, a pótalkatrész-ellátás és a szervizszolgáltatás szigorú követelményeivel együtt - olyan feltételekhez kötik a külső piacokon való érvényesülést, amelyekhez a csehszlovák népgazdaság csak a szocialista nemzetközi integráció elmélyítésében, a tudományos-műszaki együttműködésben és a termelési kooperációban rejlő lehetőségek teljes kihasználásával képes alkalmazkodni. Világosan tükrözik ezt a Szovjetunióval és az NDK-val megvalósuló együttműködési programok, amelyek a mikroelektronikai alkatrészek és alapanyagok, valamint a nélkülözhetetlen technológiai berendezések kifejlesztésére és szakosított gyártására irányulnak. Ez irányú együttműködésünk közeljövőben várható eredményei lehetővé teszik, hogy az NDK példáját követve az eddiginél sokkal bátrabb célokat tűzzünk ki a mikroelektronikával kapcsolatos iparágak, például a szerszámgépipar fejlesztésében, a robotok, az automatikus vezérlési rendszerek, a mai igényeknek megfelelő mikroelektronizált géprendszerek gyártásában és alkalmazásában. Mindez természetesen jelentős időt vesz még igénybe, s ipari termelésünk egész szerkezetében alkalmazkodni kell ezekhez az új irányzatokhoz, mégpedig mind a szükséges szerkezeti változások és rekonsrtukciók megvalósítása, mind pedig a dolgozók megfelelő szakképesítése, átképzése szempontjából. Ezzel párhuzamosan azonban lényegesen gyorsabb eredményeket érhetünk el a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésében, főleg a szocialista gazdasági integráció keretein belül, de a nem szocialista országokkal folytatott együttműködés területén is. Elsősorban arról van szó, hogy a nemzetközi piac jelenlegi és a jövőben is várható követelményeinek megfelelően valamilyen integrált formában törekedjünk gépipari termékeink előnyös feltételekkel járó értékesítésére. Ehhez főleg a komplett létesítmények szállítása nyújt lehetőséget a gyors ütemben iparosodó fejlődő országok számára. A csehszlovák gépipar hatékonyan bekapcsolódhat ezekbe az új együttműködési formákba, amihez azonban tovább kell tökéletesíteni az irányítási munkát, a külkereskedelem szervezési és jogi feltételeit, ahogy azokat a CSKP XVI. kongresszusának határozatai is előirányozták. MAKRAI MIKLÓS ÚJ FELTÉTELEKHEZ
