Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-29 / 4. szám

AZ ÚJ FILOZÓFUS-KÁDEREK NEVELÉSE Társadalmunk fejlődésének jelenlegi feltételeire külö- íösképpen jellemző a szubjektív tényező szerepének negnövekedése. A társadalmi élet üteme gyorsul és 1 gyakorlatban minőségileg új kérdések merülnek fel, snnek következtében egyre nagyobb jelentősége van a megismerés és a tudományos módszerek elsajátításá­nak. Ez megköveteli a marxista-leninista filozófia ismere­tét, gyakorlati alkalmazását az életben. A marxista-leninista filozófia nem kimondottan iskolai tananyag. Olyan filozófia ez, amely kifejezésre juttatja a szocialista társadalomban élő emberek létérdekeit és szükségleteit. Tudományos, forradalmi és humánus filozó­fia ez, amely az egész népé. A marxista-leninista filozófia csak akkor tudja küldeté­sét teljesíteni, ha szakképzett emberek fejlesztik tovább és terjesztik, ha eszméit megfelelőképpen magyarázzák és érvényesítik. Szocialista társadalmunknak ezért jól képzett filozófus-káderekre, alaposan felkészült tudományos dol­gozókra, pedagógusokra van szüksége, akik alkotóan tudják alkalmazni a filozófiát az élet és a munka legkülön­bözőbb konkrét feltételei között, s képesek arra, hogy diákjaikkal is elsajátíttassák ezt a módszert. A marxista-leninista filozófia oktatásával nálunk több munkahely is foglalkozik, de mindegyik más-más feladatot teljesít. A bölcsészettudományi kar marxista-leninista tan­székének például nem feladata, hogy filozófiai szempont­ból művelt vezető politikai dolgozókat neveljen (ez a fela­dat a CSKP KB Politikai Főiskolájára hárul), hanem első­sorban a fiatal filozófus-káderek képzése, akik később pedagógiai és tudományos területen fognak dolgozni. Munkájuk fő értékmérője a pedagógiai eredményesség, olyan abszolvensek nevelése, akik elsajátították a mar­xista filozófiát. A tanszék tudományos munkája szükséges feltétele a jó pedagógiai munkának és a tanszék legfonto­sabb feladatával szervesen összefügg. A fiatal filozófus-káderek szakképzettségének előfelté­tele, hogy már az egyetemen elsajátítsák a dialektikus és történelmi materializmust, mint a marxizmus-leninizmus egyik alkotóelemét, a filozófia történetét, a jelenlegi bur- zsoá és revizionista filozófia tudományos, marxista elem­zését és kritikáját, hogy közelebbről megismerkedjenek a filozófia speciális ágaival: a logikával, az etikával, a tudományos ateizmussal, az esztétikával stb. A filozófus-káderek szakképzettségében alapvető jelen­tősége van jellembeli, erkölcsi és politikai arculatuknak. Akinek hivatása és foglalkozása a marxista-leninista párt tudományos világnézetének feldolgozása, a világnézeti nevelés, a társadalom tudományos megismerése lesz, természetesen megköveteljük, hogy hű legyen a szocializ­mushoz, a munkásosztályhoz és a kommunista párthoz, hogy meggyózódéses szocialista hazafi és proletár inter­nacionalista legyen. A filozófus-káderek kiválasztásánál ezért elsősorban olyan fiatalokra esik a választárs, akik becsületesen keresik a világ megismerésének és a szocia­lista társadalom további fejlődéséért vívott küzdelemben való aktív, személyes részvétel útját. Milyen szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie a filo­zófiát végzett fiatalnak? Első helyen a dialektikus és történelmi materializmus alapos elsajátítását említjük. Ezt a marxista filozófia lénye­gének mély megértése, a marxista dialektika alapfogalmai, kategóriarendszerének ismerete követi. A marxista-leninista filozófia lényegét nem érthetjük meg, ha a marxista-leninista elméletet nem mint egészet értelmezzük. A marxista-leninista filozófia az emberiség történelme kérdései elméleti megoldásának szerves részeként jött létre, fejlődik és hat. A marxizmus-leniniz­mus elméleti rendszere tartalommal töltődött meg és az új társadalomért, az új világért vívott harc történelmi folyama­tának eszközévé vált. Annak a harcnak az eszközévé, amelyet termelési, gazdasági, ideológiai és politikai, vala­mint tudományos téren folytatunk. A marxizmus-leniniz­mus gondolati tartalma e történelmi folyamatot tükrözi vissza és a folyamat tartalmának eszköze. Filozófiai téren dolgozó szakképzett embert csak akkor nevelhetünk, ha biztosítjuk, hogy magas színvonalon ismeri a marxizmus -leninizmust, mint egységes egészet. E felkészítés alapját elsősorban a klasszikusok müveinek felelősségteljes tanulmányozása képezi. A marxista-leninista filozófus felkészítésének nem ke­vésbé fontos feltétele a filozófiatörténet alapos ismerete. Ha tekintetbe vesszük, hogy a jelenlegi marxista-leninista filozófia a filozófiatörténet csúcsát jelenti, akkor a filozófia- történetet genezisként, a marxista-leninista filozófiai rend­szer születésének és formálásának történelmi folyamata­ként kell kezelni. A filozófiatörténetet tehát nem a filozófiai történelmi személyiség nézeteinek objektivista leírásának tekintjük, hanem a filozófiai gondolkodásmód fejlődése logikájának megvilágításaként, a marxizmus-leninizmus és a munkásosztály történelmi érdekei szempontjából. A filozófiatörténet gerince az alapvető filozófiai kérdések megoldásáért folytatott harc, a materialista és idealista filozófia kialakulásának és fejlődésének, kölcsönös har­cuknak története, amely az osztályok harcának eszközét és részét képezi a társadalom eddigi történelmében. A cseh filozófiatörténet világnézeti és filozófiai gondol­kodásunk egyedi nemzeti vonásait képviseli. Éppúgy, mint ahogyan a kommunisták a nép leghaladóbb hagyományai­nak örökösei és folytatói, világnézetük is az eddigi fejlődés csúcsát és folytatását, a cseh és a szlovák filozófia legjobb hagyományainak továbbvitelét, de elsősorban a cseh és a szlovák nemzet életbölcsességének továbbfejlesztését jelenti. A filozófiatörténet tanulmányozásának része mind a marxista filozófiatörténet, mind a burzsoá filozófia kriti­kája. A marxista filozófia történetében rendkívül időszerű a filozófia lenini szakaszainak és a szovjet filozófiatörténet­nek az oktatása. A hallgatók itt nemcsak a marxista filozófia fejlődésének objektív törvényszerűségeivel ismer­kednek meg és azzal, hogy ez a filozófia a burzsoá és a revizionista koncepciók ellen vívott mindennapi, állandó harcban fejlődik, hanem elsajátítják az ellenséges ideoló­gia elleni harc módszerét, a filozófiai gondolkodás eszmei tisztaságáért és alkotó fejlesztéséért vívott küzdelem mód­ját is. A burzsoá és a nem tudományos filozófiai irányzatok és a nem tudományos világnézet maradványai ellen vívott Viarc a marxista filozófus tevékenységének elengedhetet­len része. A filozófia tartalma szempontjából nagy jelentőségű a filozófiai tudományágak elsajátítása, mint pl. a logika, a marxista-leninista esztétika, az etika, a tudományos ateizmus, a tudományos világnézeti nevelés, a tudomá­nyos világnézet, a tudomány módszertanának elsajátítása. A főiskola lehetőségein belül nem lehet olyan ismere­tekkel felvértezni a hallgatót, amelyek az egész életre elegendőek. Ezért a főiskola feladata az, hogy ne csak szűk szakképzettséget nyújtson a hallgatónak, hanem olyan ismereteket, melyek birtokában képes elsajátítani az alapvető filozófiai ismereteket és módszereket, amelyeket tanulmányai befejezése után tovább bővít, és a gyakorlat szükségleteivel összhangban elmélyít. Nem utolsósorban a főiskola sikeres befejezésének feltételei közé kell sorolni a hallgatók politikai és tudomá­nyos elkötelezettségét, és a megszerzett filozófiai ismere­tek érvényesítésének képességét. Arról van szó, hogy a fiatal filozófus tudja és akarja az embereknek megma­gyarázni az igazságot, tanításunk jelentőségét, hogy meg tudja nyerni az embereket a szocialista, a kommunista erkölcs elveinek és a párt politikájának, a tudományos világnézet elfogadásának, elsajátításának és érvényesíté­sének. Nem az „élő lexikon“ az eszményi filozófus. A filozófia hallgatója nem azért ismerkedik meg szakterüle­tének ismeretanyagával, hogy azt hibátlanul reprodukálja, hanem főleg azért, hogy rajta keresztül megtanuljon önál­lóan és alkotóan gondolkodni, dolgozni, önállóan, objektív módon és az igazságnak megfelelően feltenni és megol­dani szocialista társadalmunk emberének filozófiai problé­máit. JOSEF MU2fK A™ irányításnak három alapvető /AZ. eleme van: a tervezés, a szabá­lyozás és a szervezeti, intézményi rend­szer. Egyik sem függetleníthető az em­bertől, mert mindhárom esetben alapvető tényező a dolgozó, a vezető, ember. Az 1400 dolgozót foglalkoztató Dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) Járási Építőipari Vállalat tavaly úgy működött, hogy elma­radt a tervezett 17 millió koronás nyere­ség. Nem a tervezésben volt hiba, hanem a szabályozásban. Ezért kapta Petes László mérnök, az igazgató helyettese pártfeladatként a megbízást: következe­tesen érvényesíteni a komplex intézke­déseket.- Igényes feladat ez - magyarázza -, mert pillanatnyilag nem érzik a szüksé­gességét, predig arról van szó, hogy a munka jobb megszervezésével kell és lehet a hatékonyságot növelni. Vagyis a hasznot, a nyereséget. Viszont a szer­vezésnél nemcsak a munkafolyamatokat kell jól egymásba kapcsolni, hanem a szemléletet is meg kell változtatni. Ami nem minden esetben talál megértésre, hiszen a megszokott, a régi módszer alkalmazása mindig kényelmesebb. Ami a munkaszervezést illeti: ismeretei kiválóak, hiszen 24 évvel ezelőtt segéd­munkásként kezdte, majd raktárkönyve- löként leérettségizett, sokféle beosztás­ban dolgozva, munka mellett tanulva lett belőle mérnök, közgazdász, évekig ö volt a melléküzemek termelési felelőse. Je­lenlegi beosztásában Kubik Árpád elvtárs volt az elődje, akitől nagyon sokat tanult, főként azt tanulta meg, hogy a szervezés a gazdasági feladatok végrehajtásának minden mozzanatában erő legyen.- Egyébként túl vagyunk azon az idő­szakon, amikor nagyon vigyáztunk arra, hogy senkit meg ne sértsünk, ezért nem bíráltunk, hanem csak kértünk - folytatja. - Párttagságunk ma már egyetért azzal, hogy vállalnunk kell a népszerűtlennek tűnő feladatokat is, mert bizony nem népszerű a munkafegyelmet, a munkaer­kölcsöt sértők szemébe mondani azt, ami elítélendő, ami alapvetően kifogásolható. Az sem népszerű, ha a lemaradóknak megmondjuk, hogy ez kevés, ennél töb­bet kell tenniük. A kommunisták azonban vállalják ezt. Igaz, hogy példát is kell KÜZDELEM A SZEMLÉLETVÁLTOZÁSÉRT HOGYAN TELJESÍTI PÁRTFELADATÁT AZ IGAZGATÓHELYETTES? Petes László mérnök, a Dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) Járási Építői­pari Vállalat igazgatójának helyettese (A szerző felvétele) mutatni, mert bírálatukat, kezdeménye­zésüket csak akkor fogadják el, csak akkor követik őket. Arról szerényen hallgat, hogy ö maga 1979-ben minisztériumi kitüntetést ka­pott, ,,A legjobb dolgozó“ cím viselője, tavaly piedig megkapta ,,A járás fejleszté­séért“ emlékérmet. Inkább a komplex intézkedések érvényesítéséhez szüksé­ges feltételek megteremtésének problé­máiról beszél:- Megállapítottuk, hogy nem ritka eset, amikor jelentéktelen alkatrészek hiánya miatt drága munkagépek állnak. Felül­vizsgáltuk a készletnormákat, ahol szük­séges volt, emeltük azok értékhatárát, mozgósítottuk az anyagbeszerzőket. Elő­relépés, hogy alkatrészhiány miatt egyre ritkábban esik ki gép a termelésből. Vi­szont még elég jelentős mértékben hiá­nyoznak a befejező munkálatokhoz szük­séges kis gépek. Most ezek mielőbbi beszerzését szorgalmazzuk, mert alkal­mazásuk hozzájárul majd a termelékeny­ség növeléséhez. Azt persze hangsúlyozza, hogy hozzá­járul.- Döntő tényező az ember, a dolgozó, aki kezeli a gépet - magyarázza. - Ezért tartom pártfeladatom szerves részének a fiatal szakmunkások képzésével való törődést. Kéretlen, hívatlan is elmegyek szaktanintézetünkbe, és amiben csak tu­dok, segítek. A vállalatnak saját, középfokú szaktan­intézete van, ahol nemcsak vállalatuk, hanem még 27 nyugatszlovákiai vállalat számára képezik a fiatal szakmunkáso­kat, technikusokat.- Szellemi bázisunk ez a szaktaninté­zet - folytatja -, mert a vállalaton belüli termelőmunka magas szintre emelése, az elért eredmények, kidolgozott techno­lógiák továbbadása, a tudományos ta­pasztalatok nagyüzemi alkalmazása igényli ezt a szellemi bázist. És ugyebár évről évre magasabb szinten kell meg­szervezni a szakmai képzést. A szakmai továbbképzést a szocialista munkabrigádok mozgalmára, a vállalat tizenegy élenjáró munkakollektívájára alapozva szervezték meg. Jelenleg 62 dolgozó tanul munkája mellett, igyekszik magasabb szakmai képzettségre szert tenni.- Sohasem felejtem el - emlékszik vissza hogy milyen nehéz volt munka után, éjjelenként, hajnalonként tanulni, mit jelentett a vizsgák utáni napokon kimenni az építkezésre, és ott elmondani a munkatársaknak, miként sikerült a vizs­ga. Igyekszem is minden törvényes tá­mogatást megadni azoknak, akik vállal­ják a szakmai továbbképzéssel járó fá­radságot. Végső soron ez is fontos té­nyezője a nagyon szükséges szemlélet- változásnak, mert enélkül a komplex in­tézkedések érvényesítése el sem képi­zei hetö. A továbbképzés kérdésében meggyő­ződéssel vallja: csak akkor igazán haté­kony, ha a szakmai képzés politikai kép>- zéssel párosul. Azért vállalta a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetemén a má­sodévesek, a politikai közgazdaságtant tanulmányozók szemináriumának veze­tését.- Ott megvalósítható a szintézis, az elmélet és a gyakorat magasabb fokú összekapcsolása, egyeztetése - mondja -, meg vállalatunk dolgozói közül is so­kan, jelenleg tizenöten tanulnak az esti egyetemen. Különben piedig nem úgyne­vezett szakbarbárok kellenek a komplex intézkedések érvényesítéséhez, hanem olyan emberek, akik tudják, hogy mit, miért kell cselekedni. Nem lepődik meg, amikor megmon­dom, hogy tudok róla: tavaly nyáron szervezte meg a vállalat dolgozóinak táborozását a bulgáriai Napos parton.- Erre készülünk az idén is - moso­lyog. - Ez is hozzátartozik a pártfeladat­hoz, hiszen a komplex intézkedések ér­vényesítésének lényeges szerepe van a jutalmak érdem szerinti elosztásában, és a szakszervezeti üdültetésnek ez a formája is azt jelzi, hogy valójában saját, jól felfogott érdekünk az intézkedé­sek érvényesítése. Ha hatékonyabb a munka, nagyobb a nyereség, ha na­gyobb a nyereség, nagyobbak a lehető­ségek, és így tovább... Tűnődve, csendben néz maga elé né­hány pillanatig, csak azután mondja ki:- Nem lesz könnyű az év végén a párt- bizottság elé állni és azt mondani, hogy teljesítettem a feladatot. HAJDÚ ANDRÁS ÚJ SZÚ 1982. I. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom