Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-25 / 25. szám

Vasárnap 1982. június 27. A NAP kel - Kelet-Sztová- kia: 4.34, nyugszik 20.42 Közép-Szlovákia: 4.42, nyugszik 20.50 Nyugat- Szlovákia: 4.50, nyugszik 20.58 órákor AHOLD kel-11.42, nyug­szik 0.55 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LÁSZLÓ nevű kedves olvasóinkat • 1872-ben született Paul Laurence DUNBAR amerikai néger író <t 1906) • 1912- ben született Karel HLADiK cseh szobrász, érdemes mű­vész (f 1967). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A HALADÁS, A BÉKE, A SZOCIALIZMUS SZIMBÓLUMA KAREL HORÁK - JAROSLAV TÖMŐIK ÍRÁSA FIATALOK, ELVTÁRSAK GÁL LÁSZLÓ CIKKE EREDMÉNYEINK ALAPJA: A PONTOS MUNKA JOZEF SLUKA RIPORTJA ISKOLA A LÁTHATÁRON KESZELI BÉLA RIPORTJA KÓRHÁZ A VÁROS SZÉLÉN PÉTERFI SZONYA RIPORTJA A KIS-FÁTRA NAGY GONDJAI GÁLY IVÁN RIPORTJA KEDVESEM, LAVINÁM VLADO BEDNÁR ELBESZÉLÉSE A komáromi (Ko- márno) Bőrdísz­műáru Ipari Szö­vetkezet legna­gyobb megren­delője a Szovjet­unió. A szövet­kezet tavaly 145 ezer darab női táskát exportált a Szovjetunióba, ez évben pedig 242 ezer dara­bot. Több mint harminc táska új modell, s export­ra kizárólag első osztályú termé­keket küldenek. A képen a táska- készitö műhely látháfó (ŐSTK-felv.) * Szabad-e őszintének lenni? Csakis őszintének sza­bad lenni, hallom a felhá­borodott ellenvetéseket. Mindenkor az igazat, csakis az igazat kell mondani, véli a kedves olvasó, és igaza van. De háf nem biztos, hogy az igazmondó nyíltsá­gának, egyenességének, mindig minden körülmé­nyek között mindenki örül. Vannak bizonyos helyze­tek, amikor az őszinteség egyenlő az udvariatlan­sággal. Gyerekkori kellemetlen emlékként tartom számon egyik őszinte megnyilatko­zásomat. Apámtól, anyám­tól mindig azt hallottam, hogy hazudni nem szabad, mindig igazat kell mondani. Történt egyszer, hogy ven­dég jött a házhoz, s anyám - lévén más dolga - rám bízta a kínálást. Büszkén vállaltam a házikisasszony szerepét, s a vendég még le sem nyelte a süteményt, már tessék még venni- _Ztem A vendég engedel­mesen majszolt, én mind­untalan eléje toltam a süte­ményestálat, s amikor anyám megkérdezte, kínál­tam-e, helyettem a vendég felelt, hogy, ó, igen, már vagy hatot megettem. Mire én helyesbítettem, hogy nem hatot, hanem hetet. Őszinteségemért nem di­csértek meg, s akkor kezd­tem felfogni, hogy nem sza­bad mindig mindent kimon­dani, amire az ember gon­dol. Vagyishogy az ami a szivemen, az a számon olykor udvariatlanság. Ettől függetlenül máig sem tud­tam leszokni az igazmon­dásról (és kopogjam le, nem törték be a fejemet). Az ember éveinek sza­porodásával egyenes arányban nőnek az olyan esetek, amikor az őszinte­ség udvariatlanságot jelent, sőt, érzékenyen érinti a másikat, fájdalmat okozhat. Gratulálok a feleséged­hez (férjedhez), mondjuk, s közben arra gondolunk, hogy hogyan vehetett el (mehetett hozzá) ilyen jó­képű férfi (csinos nő) ilyen vén banyát (kopasz öreg­emberhez). A ráncos, vö­rös, újszülött fölött is ek­képp lelkendezünk: ilyen gyönyörű kisbabát még nem láttunk. Magunkban meg azt gondoljuk, hogy hogyan lehet ilyen szép asszonynak ilyen csúnya gyereke. Ezek azok az esetek, amikor mellőzhető az őszinteség. Az orvos sem mondja menthetetlen bete­gének, hogy magán már nincs segítség, kár a drága gyógyszerért. Ez -esetben kifejezetten kegyetlenség volna az őszinteség. S lás­suk be, a pincértől sem vár­hatjuk el, hogy lebeszéljen a bélhátszínszeletről, ami drága is, ráadásul már sza­ga is van. Az sem biztos, hogy a feleség tapsikolna férje nyíltságának, amikor az kertelés nélkül beválta­ná, hogy előző éjjel nem szolgálati úton volt, hanem a szép fiatal kolléganőnél, mert te, anyukám, kövér is vagy meg öreg is. Az el­adótól sem vehetjük rossz néven, ha hiánycikket ke­resve azt a választ kapjuk, nincs. Elvégre nem mond­hatja meg az igazat, hogy Jtt van a pulUalatt, de van is eszembe éppen neked ad­ni, elég nagy a rokonság. A vízvezeték-, tévé- és egyéb szerelő sem vallja be, hogy: keressen mást, aki jobban ért hozzá, mert én csak a sok pénzt kérem el, a munkám meg mit sem ér. De hogy időszerű példát hozzak fel: az imádott focis­ták sem merték megmon­dani az igazat, hogy ne küldjenek bennünket a vi­lágbajnokságra, nem ér­tünk mi a labdához... Szabad-e őszintének lenni? Hát... Aranyos kolléganőm sem örült az egyik elárusító őszinteségének. Tizenöt deka parízert akart vásárol­ni, s az elárusítónő téve­désből csak tíz dekát mért. Kolléganőm figyelmeztette, mire a karcsú, fiatal terem­tés végigmérte: ,,Elég ma­gának a tíz deka, úgyis elég kövér“ - mondta. Kol­léganőmnek szerencsére van humorérzéke és nem ragaszkodott a tizenöt deka parízerhez, mondván, való­ban'elég lesz a tíz deka. Szabad-e őszintének lenni? Vannak helyzetek, ami­kór az őszinteség - tapin­tatlanság. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Abból a célból, hogy emeljük a lakáskörül­mények színvonalát és jobban gazdálkod­junk á lakásokkal, meg kell vátoztatnunk a lakásgazdálkodás egész szervezését. Az irányítás ésszerűsítéséhez meg kell teremte­ni a feltételeket a tervezésben, a gazdasági eszközökben, a vállalati és a személyi anyagi érdekeltségben, meg kell változtatni és le kell egyszerűsíteni a műszaki és jogi nor­mákat. Ugyancsak szükséges, hogy a nemzeti bizottságok a lakás- és ipari szövetkezetek szövetségeivel és a központi állami szervek­kel együtt a 7. ötéves tervidőszak folyamán alapvetően megváltoztassák a helyi építőipa­ri vállalatok és szövetkezetek tevékenységé­nek tartalmát, amelyet a házak és lakások karbantartására, rekonstrukciójára és kor­szerűsítésére kell irányítani. Ezeket a köve­telményeket figyelembe véve kell érvényesí­teni a tervszerű irányítást és a gazdasági eszközöket. Egyúttal ügyelni kell arra, hogy a helyi építőipari vállalatok műszaki ellátott­sága megfelelő legyen. Azzal párhuzamosan, hogy a nemzeti bi­zottságoknak foglalkozniuk kell a házak, ut­cák, városközpontok fokozatos rekonstruk­ciójával és korszerűsítésével, támogatnunk kell a lakosok érdeklődését, elsősorban a vá­rosokban, a lakások rekonstrukciója és kor­szerűsítése iránt. A régebbi lakóházak jobb kihasználása szempontjából ez egyúttal társadalmi érdek is. Ezért rövid időn belül meg kell teremteni a szervezési, pénzügyi és jogi feltételeket ahhoz, hogy ezeket a lakásokat kiutalják, esetleg eladják a lakosoknak, vagy szerveze­teknek. Ezen a téren a nemzeti bizottságok­nak is sokkal kezdeményezőbbeknek kellene lenniük. Amikor a lakásépítésről és a lakások kar­bantartásáról beszélünk, értékelnünk kell, hogy az emberek nagy része szövetkezeti lakásokban és családi házakban él. Ezért elvárjuk a lakásszövetkezetek szerveitől hogy kezdeményező javaslatokat tegyenek a lakásgazdálkodás tökéletesítésére, a laká­sok karbantartásának, javításának, valamint az egész szövetkezeti lakásépítésnek a töké­letesítésére. A nemzeti bizottságok és az általuk irányí­tott szervezetek tevékenységében is előtér­be kerül a tüzelőanyagok és az energia racio­nális felhasználásának követelménye. Főleg a lakásgazdálkodásban arra kell tö­rekedni, hogy javítsák az épületek hőszigete­lését, műszaki tulajdonságait, bevezessék a mérő és szabályozó műszerek alkalmazá­sát, tegyék gazdaságosabbá a használt kazá­nok működését, és csökkentsék az arányta­lan hőveszteséget. Az ezzel kapcsolatosan jóváhagyott program megvalósításának még csak az elején járunk. Sok műszaki vagy újítási javaslat papíron marad, az ipari és az építőipari üzemek, valamint a nemzeti bizott­ságok eddig nem teremtették meg a feltétele­ket e fontos követelmény gyorsabb kielégíté­séhez. Semmilyen esetben sem elégedhe­tünk meg ezzel. (A CSKP KB 6.ülésén elhangzott beszá­molóból) ItLSSyMW Amikor Pastier Katalinnal, a lévai (Levice) V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem fonó­nőjével befejeztem a beszél­getést, az idősebbektől sok­szor hallott, frázisként ható szavak jutottak az eszembe: Ezek a mai fiatalok! Csak ép­pen nem a szó gúnyos, leintő értelmében, hanem fordítva. Huszonnyolc éves. Fiatalon került az üzembe, hét évvel ezelőtt. Néhány hét alatt beta- tnították, azóta ,,szerelmei“ a fonógépek. Kevés embert hallottam úgy beszélni munká­járól, mint ahogy ő mondta el hétköznapjait.- Nagyon szeretek dolgoz­ni. Az üzem nélkül el-sem tu­dom képzelni az életemet. Legszívesebben mindig itt len­nék a gépek között. A járási székhelyhez közeli Podluzanyból jár be naponta Lévára. Gyakran szombaton is, ha a szükség megkívánja éjszaka és nyújtott műszakok­ra is.- Két gyermekem van. A férjem és az anyósomék so­kat segítenek a háztartásban, ezért tudok gz átlagosnál töb­bet dolgozni. A pénzre nagy szükség van. Építkezünk. Két­ezerháromszáz-kétezerhat­száz koronát keresek havonta, de van, amikor többet is. Az üzemben a ruzomberoki textilgyár példája alapján 1978-tól kapcsolódnak be A hetedik ötéves tervidőszak úttörői mozgalomba. Jelenleg 608 dojgozó versenyez, s eredményességüket az is bi­zonyítja, hogy közülük tavaly 218-an a tervezettnél egy hó­nappal korábban teljesítették az évi tervet. Pastier Katalin is azok közé tartozik, akik túltel­jesítették tervüket. A múlt év­ben október 28-án ért véget számára az esztendő az üzemben, s előreláthatólag jú­lius közepén az ötéves tervidő­szak első két évének tervét is teljesíti. Ottjártamkor már 33,5 többletnapja volt ledolgozva. A mozgalomba bekapcsolódó dolgozóknak szigorú követel­ményeknek kell eleget tenniük, naponta teljesíteni, illetve túl­lépni az előírt normát, s a mi­nőségi mutatókat is meg kell tartaniuk. A nagyobb teljesít­ményt a Scsokin-módszer al­kalmazásával érik el: az előírt­nál több gépsoron dolgoznak. Ezeknek a feltételeknek csak azok tudnak eleget tenni, akik nagy odaadással, lelkiismere­tesen végzik munkájukat. Úgy, mint Katalin asszony.- A következő hetekben kü­lönösen sok dolgom lesz. A földművesszövetkezetben elvállaltuk fél hektár cukorrépa kapálását. Jól fog jönni az érte járó gabona, ugyanis házi álla­tokat is tartunk - mondotta. Az üzemben való munkát viszont jobban szereti. Jó a kollektíva, munkatársai segí­tőkészek. A 34 tagú munkabri­gád tagjai, amelybe ő is tarto­zik, jnár megkapták az ezüst­jelvényeket, 12-en kapcsolód­tak be az említett mozga­lomba- Örömmel dolgozom, ér­zem, megbecsülnek munkahe­lyemen. Sok-sok elismerő szót hal­lottam róla feletteseitől. S nem­csak szavakkal méltatták ered­ményeit. Pastier Katalin meg­kapta Az üzem példás dolgo­zója és Az üzem legjobb dol­gozója címeket. DEÁK TERÉZ ÚJ SZÚ 2 1982. VI. 25. Egy mai fiatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom