Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-28 / 21. szám
JOBBAN BÍZZUNK SAJÁT ERŐNKBEN Beszélgetés Milan Kubáttal, szövetségi elektrotechnikai miniszterrel ÚJ szú Az elektronika napjainkban a gazdasági fejlődés mozgató ereje. Kulcsfontosságú szerepe van a munkatermelékenység növelésében, a termékek minőségének a javításában s a termelési költségek csökkentésében. Csehszlovákiában 1990-ig a népgazdaság komplex elektronizálásával több mint 300 ezer dolgozót takaríthatnánk meg, 15 százalékkal csökkenthetnénk az áramfogyasztást, s többek között a gépipar exportteljesítménye is megnövekedne. Ezért helyes, hogy ma a csehszlovák elektrotechnikai ipar fejlesztését előnyben részesítjük más ágazatokkal szemben, míg a múltban csak „háttériparnak“ tekintettük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma ebben az ágazatban simán mennek a dolgok. Itt is előfordulnak különböző problémák és fogyatékosságok, itt is keresni kell az új utakat ezek megoldásához. Ezzel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amelyekről Milan Kubát mérnökkel, professzorral, a műszaki tudományok doktorával, a CSSZSZK elektrotechnikai miniszterével beszélgettünk. • A csehszlovák elektronika lemaradásának egyik oka abban rejlik, hogy a beruházások és a káderellátás szempontjából éveken át elhanyagoltuk. Most ezt gyorsan be kell pótolni. Az elektrotechnika további fejlődése azonban jelentős mértékben függ a beruházásoktól. Ugyanakkor az elmúlt évhez viszonyítva csökken az idei behozatali keret a nem szocialista országokból. Hogyan gondoskodnak a minisztériumban az adott beruházási keret lehető leghatékonyabb kihasználásáról?- A gépek és a speciális technológiai berendezések vásárlására szolgáló devizakeret csökkenése komoly problémákat okozott. Egyúttal annak is tudatában vagyunk, hogy ez elkerülhetetlen lépés volt a tőkés országokkal szembeni fizetési mérlegünk kiegyenlítése szempontjából. Ezért több alapvető intézkedést fogadtunk el annak érdekében, hogy ez a körülmény ne hátráltassa az elektrotechnikai ipar tervezett fejlődését. Elhatároztuk, hogy a további években növelni fogjuk a különleges gépek és berendezések hazai gyártását. A múltban az alacsony termelékenység is akadályozta ennek a szakágazatnak a fejlődését, mert a termelők a mennyiségi mutatók teljesítésében voltak érdekelve. A tökéletesített irányítási rendszer azonban, amely a saját termelési értéket és a nyereséget helyezi előtérbe, elhárította ezt az akadályt. Azoknak a vállalatoknak, amelyek terven felül növelik a különleges gépek és berendezések gyártását, megfelelő beruházási keretet és pénzügyi fedezetet is biztosítunk a reszort eszközeiből. Egyúttal az új üzemek építését is meggyorsítjuk, például a vráblei és a Stará Lubovna-i célgépgyár, a trineci érzékelő- és szabályozógyár, valamint a bmói elektronlitográfiai berendezéseket gyártó üzem építését. A Nővé Mesto nad Váhom-i VUMA Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézetben szintén építünk egy kivitelező üzemet. Az eddiginél szorosabban kell együttműködnünk a KGST-országokkal is, elsősorban a Szovjetunióval. Természetesen itt is előfordulnak problémák. A csehszlovák elektrotechnika fejlesztéséhez szükséges behozatalt nem tudjuk mindig megfelelő kínálattal fedezni. Ez is alátámasztja a nagyobb termelési kapacitások építésének a szükségességét. Ami viszont a devizaeszközök célszerű felhasználását illeti, ezen a szakaszon pontosabban meg kell határozni a behozatali időpontokat a-nem szocialista országokból, s a behozott gépeket és berendezéseket gyorsabban és maximálisan kell érvényesíteni a termelésben. Hiszen lehetetlen, hogy továbbra is az eddigi ütemben haladjunk ezen a téren. A prágai Erősáramú Elektrotechnikai Művekben például több mint 50 millió korona, a roznovi Tesla Elektronikai Alkatrész- gyárban pedig csaknem 150 millió korona értékben nem helyezték üzembe a nem szocialista országokból behozott berendezéseket. • Az elektronika legsürgősebb feladatai közé tartozik az alkatrészgyártás fejlesztése. Az integrált áramkörök gyártását például az idén 9 százalékkal kell növelni. Az áramköröket gyártó Tesla Pieát’any vállalatban azonban azt állítják, hogy a felhasználók nincsenek felkészülve az alkalmazásukra. A felhasználók viszont túl drágának tartják az áramköröket, ami ilyen kis sorozatokban érthető is. Ezért inkább a hagyományos szerkezeti elemeket részesítik előnyben. Mi itt a megoldás?- Az alkatrészgyártás az elektronikai ipar fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele az egész népgazdaságban Ez azonban eléggé bonyolult kérdés. Például az újabb nemzedékekhez tartozó alkatrészek gyártásának megkezdése előtt a felhasználók eltúlozzák az igényléseiket, a termelés beindítása után pedig a minimálisra csökkentik. Ez feszültségeket okoz a termelésben, s néha helytelen következtetésekhez is vezet. Nemrég például sok vita volt a Piest'anyban gyártott áramkörök értékesítése körül. Megállapítottam, hogy itt tavaly 133 ezer nagy integráltságú áramkört gyártottak az új licences gépsoron, s decemberben még 8 ezer ilyen alkatrészük volt raktáron. A mikroelektronikai alkatrészek tömeg- gyártásában ez természetes. A külföldi gyártók meg sem említenék. Nem állítom azonban, hogy az értékesítés területén minden rendben lenne. Olyan esetek is előfordultak, hogy a megrendelő önkényesen felmondta a szállítási szerződést, illetve a következő évre halasztotta az alkatrészek átvételét. Csupán azért, hogy ezek az év végén ne „ugorjának ki“ raktárkészletekként. Egyes megrendelők részéről bizony nem szép dolog hogy nagy raktárkészleteikkel járó gondjaikat az alkatrészgyártók rovására akarják megoldani. Ezt a problémát úgy fogjuk megoldani, hogy a Tesla Eltos kereskedelmi és szervizvállalatunk közreműködésével pontosabban felmérjük a tényleges szükségleteket az egyes sorozatokból, ezeket raktárra fogjuk gyártani, ahonnan rugalmasan fogjuk kielégíteni a megrendelők felmerülő igényeit. Külföldön ez megszokott eljárás. Ami az alkatrészek árát illeti, itt gyökeres beavatkozásra van szükség. Az utóbbi két év folyamán már kétszer csökkentettük az alkatrészek árát. Továbbra is ezen az úton akarunk haladni, amihez azonban meg kell oldani a költségelosztás néhány problémáját. • Az elektronika további fejlesztése tulajdonképpen társadalmi ügy. Ezért előtérbe kerül a többi ágazattal való együttműködés kérdése például a különböző speciális alapanyagok, vegyszerek stb. gyártása területén.- Már 1980-ban javaslatot terjesztettünk elő a szövetségi kormány elnökségéhez a kulcsfontosságú elektronikai alapanyagokat gyártó munkahelyek létesítésére. Ezek a szupertiszta vegyi anyagok gyártására is vonatkoztak. A gyártást a Lachema Brno nemzeti vállalatra bízták, amely az Unichem termelési-gazdasági egységhez, vagyis a CSSZK Iparügyi Minisztériumának a hatáskörébe tartozik. A szövetségi kormány elnöksége az utóbbi hónapok során már kétszer foglalkozott ezzel a kérdéssel, s megállapította, hogy az igények jobb kielégítése céljából további intézkedésekre van szükség. Mivel e probléma megoldása nagyon sürgős, számos alapanyag gyártásával saját reszortunkban is foglalkozunk. Elsősorban a szilícium-egykristályok, wolfrám izzószálak, valamint egyes szigetelő anyagok stb. gyártásáról van szó. • Reszortjuk az elmúlt évben a terv számos mutatóját sikeresen teljesítette. A nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét azonban nem sikerült teljesíteni. Mi ennek az oka, és milyen intézkedéseket hoztak a helyzet javítása érdekében?- A kiviteli feladatok teljesítése elsősorban a Tesla konszernekre hárul. Itt bizonyos nehézségek vannak a kivitelre gyártott termékek előkészítésében. Problémákat okoznak a magas termelési költségek, egyes termékeknél az elavult műszaki kivitelezés, valamint a nagy világpiaci verseny. A reszort intézkedései elsősorban a műszaki fejlesztés területére irányulnak, s bizonyos szerkezeti változásokat is előkészítünk a termékek választékában. Emellett a külkereskedelmi minisztériummal együttműködve jobb kapcsolatokat teremtettünk a termelés és a külkereskedelmi szervezetek között. • Nemrég a minisztérium vezetősége a számítástechnika fejlesztési koncepciójáról is tárgyalt. Ezzel kapcsolatban mi várható a következő években?- A koncepció a csehszlovák gazdaság reális feltételeiből indul ki. Figyelembe veszi a felhasználók korlátozott beruházási lehetőségeit, valamint az egyes számítástechnikai rendszerek, vagy azok tartozékainak szükebb behozatali keretét. A következő időszakban az Elektronikai Számítógépek Egységes Rendszerére (ESZER), valamint a Kis Elektronikai Számítógépek Rendszerére (KESZR) fogjuk összpontosítani a figyelmünket. Ami az ESZER számítógépeket illeti, a 7. ötéves tervidőszakban megkezdődik a sokkal nagyobb paraméterekkel rendelkező építőelemes rendszerek szállítása, ezek működési sebessége meghaladja a másodpercenkénti 800 ezer műveletet, a belső memória kapacitása eléri a négy Mbyte értéket, a külső lemezegységeik összteljesítménye pedig 6400 Mbyte-ig terjed. A KESZR számítógépek területén már az idén bevezetjük a mikroszámítógépek egyes típusainak a gyártását. Ezek érvényesítése az ipari robotokban és manipulátorokban, a szerszámgépekben és az alakító gépekben növelni fogja e berendezések használati értékét. • Úgy tűnik, mintha az erősáramú elektrotechnika a mikroelektronika árnyékában lenne. Pedig ennek is jelentős szerepe van az anyag- és energia- igényesség csökkentésében.- Ez a látszat nem felel meg a valóságnak. Az erősáramú elektrotechnikának pótolhatatlan szerepe van a gazdaság fejlesztésében, főleg ami a tüzelőanyag-energetikai alap, a gépipar és a lakásgazdálkodás szükségleteinek fedezését illeti, s a kiviteli feladatok teljesítését is befolyásolja. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott beruházási keretünk 47 százaléka ezért az erősáramú elektrotechnika fejlesztésére irányul, emellett Szlovákiában ez az arány eléri az 59 százalékot. • Említhetne néhány példát az egyes konkrét beruházások közül?- A legfontosabbak közé tartozik a villanymotorok termelési alapjának felújítása és kibővítése, amely az aszinkron motorok Szovjetunióval megvalósuló közös gyártásával függ össze, éspedig a MEZ Mohelnice vállalat michalovcei üzemében, továbbá a Mezomatic típusú szervmotorok gyártásának a fejlésztése a szerszámgépekhez, manipulátorokhoz és ipari robotokhoz. A beruházások további része a gyártmányfejlesztésre irányul, melynek célja a megbízhatóság és a használati érték növelésén kívül elsősorban a színesfémek takarékosabb fel- használása. • A minisztérium létrehozása óta 32 sokoldalú és 56 kétoldalú egyezményt, illetve szerződést kötöttek. Mit jelentenek ezek a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval megvalósuló gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítésében?- A KGST-országok közötti nemzetközi együttműködés keretében szerződéseket kötöttünk a gyengeáramú elektrotechnika (főleg az alkatrészgyártás), a mérő- és a laboratóriumi műszerek, az egészségügyi berendezések, a tüzelőanyag-energetikai berendezések, valamint az erősáramú elektrotechnika területére. A szakosítási szerződések meghatározzák a kölcsönös szállítások terjedelmét, a tudományos-műszaki együttI működés kötelező feladatait, továbbá a gyártmányfejlesztés és a termelés kibóI vítésének a céljait. A termelési kooperáció részben a késztermékek, részben a főegységek és a gépalkatrészek gyártására vonatkozik. • Melyek a legjelentősebb nemzetközi egyezmények és szerződések?- Ide tartozik például a számítástechnikai eszközök gyártására és fejlesztésére vonatkozó sokoldalú egyezmény. Ennek keretében a csehszlovák kivitel a KGST-országokba 6,43 milliárd korona, a behozatal pedig 4,82 milliárd korona értéket képvisel. Megemlíthetjüktováb- bá a távközlési berendezések egységes rendszerét, amely szintén tartalmazza a közös fejlesztés és termelés, valamint a gyártásszakosítás feladatait ezen a területen. A 8. ötéves tervidőszakban például a 4,2 milliárd koronás termelési értékből mintegy 3 milliárd korona értékű kivitelt feltételezünk. Úgyszintén jelentős az a sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs egyezmény is, amely az egységesített elektronikai alkatrészek fejlesztésére és gyártására vonatkozik, beleértve a különlegesen tiszta alapanyagok, valamint a speciális technológiai berendezések gyártását. A kétoldalú együttműködésben ezen a területen legjelentősebb partnereink a Szovjetunió és az NDK. • Az együttműködésre vonatkozó egyezmények és szerződések felsorolását bizonyára tovább lehetne folytatni. Sajnos azonban az ebből származó előnyöket, például a szériaszám és a hatékonyság növelése irányában elégtelenül használjuk ki. Mi ennek az oka, és hogyan szüntethető meg ez a kedvezőtlen helyzet?- Ez nem olyan probléma, amelyet egy-két év alatt meg lehetne oldani, hiszen szorosan összefügg egyes gyártási irányzatok beszűkítésével, a technológiai felújítással s a termelés koncentrálásával. Ezen a területen sokat várunk a KGST-országok gazdasági integrációja keretében létesítendő közös nemzetközi vállalatoktól, nemzetközi termelési társulásoktól és nemzetközi tervezőirodáktól. • A csehszlovák elektronikai ipar számos olyan terméket gyárt, amelyek a nemzetközi élvonalba tartoznak, megemlíthetjük például a BS 350-es elektronmikroszkópot, az analóg integrált áramköröket, a PAL-SECAM rendszerű elektronikus színképelemző áramköröket, a Hi-Fi gramofonokat stb. Ez azt jelenti, hogy az ágazat ügyes szakemberekre támaszkodhat.- Valóban nincs hiány megfelelően képzett szakemberékből. Azonban nagyobb önbizalomra lenne szükség, arra, hogy jobban bízzunk saját erőinkben. Egyes konstruktőrök és műszaki dolgozók ugyanis indokolatlanul pesszimisták, lebecsülik a hazai alkatrészeket és alapanyagokat, sőt saját képességeiket is. Arra hivatkoznak, hogy nálunk nem lehet létrehozni progresszív dolgokat, mert „felülről“ nem adtak hozzá beruházási keretet, anyagi és devizaeszközöket... A mindennapi gyakorlat azonban meggyőzően bizonyítja, hogy dolgozóink szakmai hozzáértésében erős hátterünk van. Ezért támogatni kell az olyan kutatókat, konstruktőröket, műszaki tervezőket és munkásokat, akik szívügyüknek tekintik elektrotechnikai iparunk jó hazai és külföldi hírnevét. Nemrég például az Újságírók Nemzetközi Szervezetéből tudomásomra hozták, hogy elektronikus berendezést gyártanak és exportálnak a tőkés országokba. Ez felkeltette az érdeklődésemet, hiszen ezeken a piacokon nehezen tudunk érvényesülni. Kiderült, hogy egy kis műhelyben mintegy húsz ügyes elektronikus tolmácsoló berendezéseket gyárt a „tökéletlen“ csehszlovák alkatrészekből, s ezeket még Amerikába is- szállítják. Felkínálták, hogy vegyük át ennek a terméknek a gyártását, mert nem képesek kielégíteni a külföldi igényléseket. Vagy például a Honvédelmi Szövetség egyik prágai Hi-Fi-klubjának a tagjai az. A. S. Popov Híradástechnikai Kutatóintézet dolgozóival együttműködve egy olyan új szerkezetű lemezjátszót fejlesztettek ki, amelyet a külföldi áruházak azonnal megvásárolnának. De további példákat is találhatnánk. • Bizonyára az elektrotechnikai iparban is a legfontosabb feladatok - közé tartozik az irányítás, a tervezés és a munkaszervezés fokozatos tökéletesítése, s a követelményekhez igazodó, újszerű gondolkozásért folytaI tott harc a reszort dolgozóinak 200 ezres kollektívájában.- Ezekben az irányokban nagyon sok még a tennivaló. Még nem sikerült kielégítő mértékben érvényesíteni a‘tökéletesített irányítási rendszer fő célkitűzéseit. Nagy súlyt helyezünk a megkülönböztetett munkabérezés elmélyítésére, s a dolgozók anyagi érdekeltségét szoros kapcsolatba hozzuk a műszaki fejlesztés folyamatának lényeges meggyorsításával. Igyekszünk minden lehetséges eszközt és formát kihasználni arra, hogy elektrotechnikai iparunk minél gyorsabban magasabb színvonalra kerüljön, s ezzel eleget tegyen a CSKP XVI. kongresszusán is elhangzott követelménynek. PETER SITÁNYI, JOZEF éUPŐÁK 1982. V. 28.
