Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-28 / 21. szám
A zöldségtermesztés távlatai a trnavai járásban Szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésünkben a zöldség- és a gyümölcstermesztésnek a behozatal szempontjából is nagy a jelentősége. E termékek behozataláért ugyanis körülbelül hárommilliárd koronát fizetünk évente. Ezért a CSKP XVI. kongresszusa feladatul adta, hogy az ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban 30-50 százalékkal kell növelni a zöldség- és gyümölcsfélék termelését és felvásárlását. E tények ellenére az utóbbi két évben inkább csökkenés volt tapsztalható a zöldségfélék termesztésében, különösen a hajtatott zöldségféléknél. Ez főleg annak a következménye, hogy az alacsony jövedelmezőségi szint nem serkenti a termelőket a fűtött üvegházak, illetve fóliasátrak területének bővítésére. A Semex vállalat 1981-es adatai szerint az üvegházi hajtatott zöldségfélék termesztésénél hektáronként mintegy 284 ezer koronára tehető az évi veszteség. Ebben a fűtésnek van döntő része, ami az OLCSÓ egyes tüzelőanyagok esetében a teljes termelési önköltségnek a 64 százalékát is elérheti. A hajtatott zöldségfélék termesztése, valamint a palántanevelés a mezőgazdasági termelésnek a legtöbb energiát igénylő ágazata. A zöldségtermesztésben előirányzott feladatok teljesítéséhez ezért a nem hagyományos energia- forrásokat is fel kell használni. A lehetséges energiaforrások közé tartozik például az atomerőmüvekben keletkező hulladékhö. A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű hulladék- hője úgyszintén előnyösen hasznosítható a zöldségfélék ipari szirítü termesztéséhez, feldolgozásához és tartósításához. Ezt a lehetőséget készül kihasználni a trnavai Agropro- dukt közös mezőgazdasági vállalat, amely a gyümölcs- és zöldségfélék termesztésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik. A közös vállalatot 1981. október 20-án 33 egységes földművesszövetkezet, egy állami gazdaság, valamint a trencíni Slovlik nemzeti vállalat alapította. Az új vállalat fejlesztési koncepciója szerint az atomerőműben keletkező hulladékhó teljes mértékben fedezheti egy 36 hektáros üvegház-komplexum fűtését. Ez nagyon hatékony és előnyös megoldásnak ígérkezik, az illetékes szakemberek véleménye szerint ugyanis egy ilyen komplexum fűtési költsége könnyű fűtőolajjal 126 millió koronába, földgázzal 114 millió koronába kerülne évente, az atomerőmúvi hulladékhő felhasználásával kapcsolatos költségek viszont alig haladják meg az évi 72 millió koronát. Zöldségtermesztés - ipari szinten A tervezett zöldségtermesztő üzem nemcsak a közélelmezés javítása szempontjából lesz jelentős, hanem azért is, mert ez lesz az első ilyen létesítmény nálunk az atomerőmúvi hulladékhő hasznosításának kipróbálására. A trnavai Agroprodukt illetékes dolgozóinak tájékoztatás : szerint a zöldségtermesztő telepet Jaslovské Bohunice és Malzenice községek határában helyezik el. összesen 100 hektárnyi területet jelölnek ki erre a célra, ahol körülbelül 32 hektáron létesítenek üveggel fedett hajtatóházakat mintegy 4 hektáron létesítenek palántanevelő növényházakat, a többi területen pedig intenzív szabadföldi zöldség- termesztésre rendezkednek be. Ennek a területnek a felén talajfűtésre is fel akarják használni az atomerőműből nyert hőenergiát. A telepen szárítóüzemet, egy 5000 tonna kapacitású zöldségtárolót, továbbá gépesítő és szállítóközpontot is építenek. Az egész terv megvalósítása körülbelül 564 millió koronás beruházást igényel. Az építkezést 1985-től kezdve több szakaszban tervezik megvalósítani, s a teljes befejezésre a 9 ötéves tervidőszakban kerül sor. Az üvegházakban évente 9000 tonna hajtatott zöldséget, valamint körülbelül 16 millió korona értékű zödségpalántát fognak termelni. Intenzíven és szakosítva De milyen a helyzet jelenleg a trnavai járás zöldségtermesztésében? Milyen feladatokat teljesít az új közös vállalat ebben az évben? Ezekre a kérdésekre Daniela Pecková mérnöktől, a szakosított vállalat dolgozójától kaptunk választ. Mint mondotta, a társtulajdonosok közül jelenleg 19 egységes földművesszövetkezetben és egy állami gazdaságban foglalkoznak zöldségtermesztéssel, részben közvetlen fogyasztásra, részben pedig a tartósító ipar számára, összesen mintegy 500 hektárnyi területen. Az idei tervek szerint 10 096 tonna zöldség termelésével számolnak. Erre a mennyiségre a szerződéseket is megkötötték a kereskedelmi szervezetekkel és a feldolgozó vállalatokkal. A járásban a legnagyobb zöldségtermesztő üzemek közé tartozik a Cíferi Efsz, ahol 52 hektárról 1246 tonna zöldség betakarítását tervezik. A termelést főleg karfiol, salátauborka, korai sárgarépa, paprika, paradicsom és kelkáposzta termesztésére szakosítják. A zöldségtermesztés feladatairól ebben a szövetkezetben Stefan Mariot mérnök, a növénytermesztési részleg vezetője nyújtott részletesebb tájékoztatást. Stefan Mariot mérnök Peter Petrov főkertésszel a szépen kifejlődött palántákat szemléli- Nálunk a zöldségtermesztésnek nagy hagyományai - vannak - mondotta. - Nemrég az egészet a hrnciarovcei gazdasági részlegre összpontosítottuk. Az üvegházak, fóliasátrak és a melegágyak összterülete körülbelül 1 hektár, ahol jelenleg főleg palántákat nevelünk, de hajtatott retket és salátát is termesztünk. Palántáink jó állapotban vannak. A palánta helyére salátauborkát ültetünk, a hónapos retek és a saláta után pedig paprikát fogunk termeszteni a növényházakban. Emellett körülbelül 5 hektáron foglalkozunk szamócatermesztéssel. A zöldségtermesztési részlegnek 30 állandó dolgozója van, közülük tizennyolcán a szocialista munkabrigád bronzérmes tagjai A brigádot Pavla Kyselicová vezeti, aki meggyőzően hangsúlyozza, hogy ez évi rendkívül igényes feledataikat pontosan és maradék nélkül akarják teljesíteni. Nagyon várnak már azonban a trnavai Agroprodukt zöldségtermesztő telepének megépítésére, ahonnan főleg palántákat szeretnének beszerezni elfogadható árakon. A hagyományos tüzelőanyagokkal fűtött üvegházakban és fóliasátrakban ugyanis a palántanevelés nem kifizetődő, s az egész zöldségtermelést megdrágítja. JOZEF SLUKA A zöldségtermesztő részleg szocialista munkabrigádjának a tagjai paradicsompalántákat készítenek elő szabadföldi ültetéshez (A szerző felvételei) ENERGIAFORRÁSSAL ÍRDÖIRTÁS-GONDOKM- Nézzék, milyen beteg az a fenyves! - hívta fel a Hornád völgyében kanyargó autóbusz újságíró-utasainak figyelmét grdész kísérőnk Rudnany közvetlen közelében egy szürke hegyoldalra. Mintha csak Lubeníkon, vagy Jelsaván járnánk - jegyezte meg közülünk valaki, bizonyítva, hogy az erdőnek füst, gáz és por okozta károsodása, a természet eléggé erős szennyezése bizony Kelet- Szlovákiában is több helyen mégfigyelhető. Néztük a pusztulásra ítélt mintegy 1400 hektárnyi erdőt (?), s közben a sokat eláruló számadatokat próbáltuk „megemészteni“. Persze, nehezen ment, mert azért nem mindenkinek közömbös az, hogy a rudnanyihoz hasonló erdőszennyezés következtében hazánkban évente egymillió köbméter fával kevesebb van-e vagy sem. Sajnos, amint arról néhány kilométerrel távolabb is meggyőződhettünk, vannak még, akiket nem bánt ez a helyzet. A dimbes-dombos szepességi vidéken megbújt Trsfany kisközség előtt útikalauzunk, Ivan Finka erdészmérnök, a Spis- ská Nová Ves-i Erdészeti Üzem igazgatóhelyettese tudtunkra adta, hogy közel vagyunk célunkhoz, és ugyanakkor felhívta figyelmünket az út mentén kezdődő erdő derékba tört fáira. Ahogy autóbuszunk lassított, úgy szaporodott a megcsonkított fenyők száma Ott álltunk meg, ahol véget ért a rengeteg, illetve, ahol a megtépázott erdőt hirtelen pusztaság, a friss fúrészeléstöl még világos tetejű fatönkök néhány hektárnyi mezője váltotta fel. A lankuló domb horizontján füsterek kúsztak a magasba - asszonyok égették a gazcsomókat. Valamivel közelebb csörlő segítségével egy tehergépkocsit pakoltak sudár szálfákkal, közvetlen előttünk pedig egy „csodagép“, a svéd gyártmányú ÖSA 705 típusjelzésel ellátott processzor-gép osztályozta a vontatókkal odacipelt fákat. A szakemberek a fának nyolc mesterséges döntési eljárását ismerik. Ahol mi álltunk, ott egyiket sem alkalmazták közülük, és mégis földön feküdt az erdő. Helyettük ugyanis az elmúlt év novemberében egy erős szélvihar végezte el az irtást. A Spisská Nová Ves-i Erdőgazdaság területén egy nap alatt 70 ezer köbméter fát csavart ki, illetve tört ketté, s ebből a trs any erdőben 11,5 ezer köbmétert.- A kidöntött fenyők többsége még 40-60 évig is élhetett volna, ha a friss hóval borított fák jobban tudnak megkapaszkodni a talajban. Sajnosi itt kitűnő a föld minősége, könnyű a talaj, így a gyorsan felnövő fa nem tud benne gyökerével erősen megkapaszkodni. Ha mégis, akkor a gyors fejlődés következtében kevésbé ellenálló, kevésbé szívós törzsük adja be derekát a szél hatalmas erejének - magyarázta a helyzetet kísérőnk. Azt is elújságolta, hogy a letarolt területet újból befásítják, ám ezúttal a lucfenyő-csemeték közé „őrnek" bükk- és tölgyfa is kerül. Az is kiderült, hogy a fásítás itt csakis kézi erővel történhet majd, mert a földben rekedt tüskök lehetetlenné teszik a gépek boldogulását ezen a terepen.- Még szerencse, hogy az erdei munkások létszámának állandó csökkenése ellenére - néhány önkéntes idősebb embernek köszönhetően - elvégezhetjük ezt a feladatot, és az ép erdők ápolását, tisztítását is - szólt az újabb erdészsóhajt követő ténymegállapítás. Megnéztük azt a Ladislav Lipták. Vincent Heldák és Jozef Hrebár által kezelt és két műszakban dolgozó gépet is, amelyből Szlovákiában csak négy van, s amelyik egyszerre végzi a gallyazást, a rönkök mérését, darabolását, és osztályozását. Méghozzá olyan ügyesen, hogy évi teljesítménye meghaladja a 30 ezer köbméter fa kitermelését. Teljes szívből azonban mégsem tudunk örülni a huszonhárom embert helyettesítő és köbméterenként 0,8 liter üzemanyagot fogyasztó „csodagépnek“. Nem, mert a látottakból és hallottakból úgy tűnt, mintha az erdő védelme és ápolása nem haladna olyan léptekkel, mint a fakitermelés ... S ez talán nemcsak a Szepességre vonatkozik. GAZDAG JÓZSEF Munkában a „csodagép“. Évente több, mint 30 ezer köbméter fát képes legallyazni (A szerző felvételei) ÚJ SZÚ 6 1982. V. 28.
