Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-22 / 3. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1982. január 22. XV. évfolyam 3. szám Ára 1 korona Nyáron teljesen nyitva van szobám ablaka a dohányfüst miatt, ilyenkor télen csak félig. Zokon is veszi ezt tőlem a hideg, hogyhogy neki keskenyebb utat engedek, mint a melegnek, és azzal büntet, hogy szólítja a szelet, lendítse őt nagyobb hullámokba be, hozzám. És mert a szél szófogadónak bizonyul, ömlik a hideg szobám­ba, fogvacogtató kacagással. Kénytelen vagyok védekezni, becsukni az ablakot. De sajnos ezzel kizárom a gyerekek zsivaját, mely órák óta az utcáról hullámzott be a hideggel, melengető érzéssel töltve el, emlékeztetve az én gyermek­koromra, olyan igazi telekre, mint ez a mostani. Élvezik a gyerekek. Tegnap délután a járdán, a frissen hullott hó alatt jeget találtak, ma délutánra vagy tizméteresre nyújtották, olykor­olykor nagyokat huppanva, vagy összeütközve, ha mindkét irányból futottak neki. Ezeket a kis srácokat, lányokat nem zavarja, hogy jóval nulla fok alatt van a hőmérő higanyszála, szél csípi arcukat, hogy cipőjük, zoknijuk és ülepükön nadrágjuk átnedvesedett. Ha tél, hát legyen tél, gondolják. És gondolom én is, mert vallom, hogy legyen minden az, aminek lennie kell, adja minden tisztán, mi sajátja, lényege. A korábbi telek gyakran voltak ilyenek is, meg olyanok is, de inkább lágyak, könnyen olvadók, egy merészebb jelzővel: férfiatlanok. El is ké­nyeztettek bennünket egy kicsit, ezt ismerjük be, elszoktattak az alaposabb fölkészüléstől, ami most számos területen meg is mutatkozik a kel­leténél több problémával, melyekről az újságok ban is naponta olvashatunk. így bármennyire is vallom, és bizonyára nem egyedül, hogy ha tél van, legyen tél, nem felejthetem, nem felejthet­jük, hogy sok lakásban, iskolában, munkahelyen nincs meg a kívánt hőmérséklet, hogy öregek szenvedik meg a hideget, sürgető esetekben is nehezen mozdulnak ki; hogy emberek ezrei dolgoznak a szabad ég alatt, fagyban, havazás­ban. Röviden, hogy egyénnek és országnak okoz sok gondot, bosszúságot ez a mostani tél. Amiért persze nem hibáztathatjuk öt, hiszen semmi rendkívüli nincs benne, legalábbis eddig nem volt. Csak tél. Rosszaival, szépségeivel - mint az élet, melyet ablakom alatt most úgy élveznek a gyerekek. BODNÁR GYULA (Borai László, Prandl Sándor és ÖSTK felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom