Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-22 / 3. szám

Vasárnap 1982. január 24. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 7.15, nyugszik 16.20 Közép-Szlovákía: 7.23, nyugszik 16.28 Nyugat- Szlovákia: 7.31, nyugszik 16.36 órakor A HOLD kel — 6.57, nyug­szik 15.43 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Timót nevű kedves olvasóinkat • 1732-ben született Pierre- Augustin Caron BEAUMAR­CHAIS francia drámaíró (+ 1793) • 1872-ben született Gleb Makszimlllanovlcs KRZSIZSANOVSZKIJ szovjet­orosz mérnök, az oroszor­szági forradalmi mozgalom egyik úttörője (t 1959) • 1852-ben halt meg Ján KOLLÁR szlovák regényíró (szül. 1793). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL LEONYID ILJICS BREZSNYEV: VISSZAEMLÉKEZÉSEK (BEFEJEZŐ RÉSZ) SZÁRNYJÁTÉK P. VONYIK ERZSÉBET CIKKE ATOMERŐMŰ ÉS BIZTONSÁG POLÁK LÁSZLÓ ÍRÁSA A cadcai Slovena Energetika központjának dolgozói a hűtőházi katlanok javításával, valamint több ésszerűsítési és újítási javaslat bevezetésével és megvalósításával több mint 700 tonna fűtőolajat takarítottak meg kb. 1 millió korona értékben. Felvételünkön Peter Cisecky és Juraj Rerich mérnök (balról) az üzem fűtőházában (Vladimír Gabco felvétele - ŐSTK) Riasztó statisztikák ke­rülnek nyilvánosságra alko­holfogyasztásunk mennyi­ségéről. Nálunk ez egy főre eső évi fejadag tiszta szeszből - 100 %-os szeszből 10,7 liter, borból 13 liter és sörből 115,5 liter, vagyis több mint egy hektó. Ennyi volt, ennyi szeszt fo­gyasztott 1980-ban hazánk minden állampolgára. Elv­ben. Mert a csecsemők, a gyerekek, az idősek meg a betegek egyáltalán nem isznak, s minthogy lakos­ságunk felét ók teszik ki, úgy a szeszfogyasztókra kétszer annyi pálinka, bor, sör jut. S ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a szigorúan tiltott pálinkafő­zés is virágzik, s hogy egy­re többen vannak, akik a bort nem boltban vásárol­ják, hanem megtermelik, il­letve maguk készítik (néha szőlőből), akkor a legszor­galmasabb fogyasztók évi szeszadagja a hivatalosan megállapított mennyiség háromszorosa, ami már igen tekintélyes meny- nyiség. Statisztikák nélkül is észrevenné az ember, hogy valami nincs rendjén. Hetente vonatozom, hét végén és hét elején, s bi­zony a pityókos utas olyan megszokott jelenség, hogy senkinek fel sem tűnik. Bi­zonyára a hazatérés örö­mére hörpintgetnek, vasár­nap esfe, illetve hétfő reg­gel pedig a munkakezdést kell valami módon meg­könnyíteni - egy üveg pá­linkával vagy egy demizson borral. Munkakezdés... Csodálni való-e, ha a hétfői munka nem sokat ér? Sajnos, bizonyított tény, mint ahogyan az is igaz, hogy a hétfői napokon a legmagasabb a hiányzás, viszont a legalacsonyabb a teljesítmény. Olyan gyakorlat alakult ki egyeseknél, hogy a mun­kaszüneti napokon a mun­ka fáradalmait űzik el - al­kohollal, a munkanapokon meg a munkaszüneti napok alkoholmámorát gyógyít- gatják... A gyógyítás azon­ban nem munkaterápiából áll, csupán piából. . Azon­ban nem is csodálkozik az ember, hogy hét végén fel­szökik a szeszláz. De azon már igen, hogy hétköznapo­kon, reggel 7-8 tájban im­bolygó árnyak bizonytalan- kodnak ki az italmérések­ből, s találják nemcsak a járdát, hanem az ország­utat is iszonyú keskeny­nek. Rejtély, mitől rúgnak be olyan gyalázatosán, amikor hivatalosan csak 10 óra után árusítanak alko­holt. Mint ahogy az is rejtély előttem, hogy az autók, vil­lamosok közt tántorgókat aránylag ritkán éri baleset, s hogy miféle, csodával ha­táros módon nem történik a vonatra felbotorkáló hul­larészeg utasoknak soha semmi bajuk. Kapatos, becsípett, spicces, pityókos, mátyós, itókás, italos, ittas, piás, szeszes, beszeszelt, bor­gőzös, berúgott, részeg, hullarészeg, tökrészeg... Lám, milyen változatos jel­zőkkel díszíthetjük a szesz­pártoló közönséget. Nem alkoholellenes pro­pagandát akarok folytatni fhiszen a jó bornál nincsen jobb), csak rámutatni egy veszélyes jelenségre. Alko­hol nélkül ma már elképzel­hetetlen mindennemű ese­mény. Ha valaki megnősül, illetve férjhez megy, arra inni kell, ha nem sokkal később elválik, arra szin­tén. Koccintunk gyerek születésekor, akkor, ha prémiumot kapunk, de ak­kor is, ha nem (bánatunk­ban), ha öröm ér, ha csaló­dunk, még inkább. Iszunk születés- és névnapkor (s mivel rokonságunk, baráti körünk széles, szinte na­ponta), de tulajdonképpen ürügy sem kell hozzá... ... Esténként, tévénézés közben felbontunk egy üveg bort és elszopogatjuk. Azt hiszem, ez az egyetlen alkalom, amikor semmiféle dörgedelem nem érheti a fogyasztókat. Merthogy némelyik műsort józan fej­jel lehetetlen volna végig­nézni. .. Vigyázat: alkoholveszély! IDŐSZERŰ GONDOLATOK Gazdaságunk mai helyzetében, amikor jó gazdákként minden koronával számolnunk kell, ez az intézkedés azt tükrözi, hogy kom­munista pártunk nagy gondot fordít a mező- gazdaság fejlesztésére és a dolgozók élel­mezésére. Meggyőződésünk, hogy az összes dolgo­zó, elsősorban pedig a mezőgazdasági dol­gozók így értelmezik majd az intézkedéseket és az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket tesznek arra, hogy jobb eredményeket érje­nek el a termelésben és a gazdálkodásban is. A végrehajtott módosítások egyik fő célja, hogy csökkentse az indokolatlan különbsé­geket az egyes termékek termelésének jöve­delmezőségében, s ártámogatásban része­sítse azokat az ágazatokat, amelyek kiemelt fejlesztése társadalmi érdekű. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése ré­szesül gazdasági támogatásban. Ebben az ágazatban éppen az eddigi alacsony jövedel­mezőség s egyúttal a nagy anyagi-műszaki és munkaigényesség is szerepet játszott ab­ban, hogy a XV. kongresszuson előirányzott fejlesztési célokat nem sikerült elérni. Ezért több mint 5 milliárd koronával növeljük a hús és a tej felvásárlási árait. Ez a megnöveke­dett költségek leszámítása után 3,2 milliárd koronával javítja a jövedelmezőség mérlegét. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a vágómarha fokozottabb mértékű termelése egyre na­gyobb arányt képviseljen a vágóállatok ter­melésének növekedésében s hogy a tejter­melés is tovább növekedjen. E kulcsfontosságú ágazat fejlesztésének gazdasági feltételeit úgy kell javítani, hogy az együtt járjon a tárgyi problémák intenzívebb megoldásával -, beleértve a takarmányala­pot -, valamint a termelőképességben rejlő belső tartalékok következetes mozgósításá­val. Azzal számolunk, hogy a szarvasmarha­tenyésztés ártámogatása a mezőgazdasági vállalatokat egyúttal a rétek és a legelők maximális kihasználására is ösztönözni fog­ja. Ami a növénytermesztést illeti, növekedni fognak egyes anyag- és munkaigényes ter­mények felvásárlási árai is, például a cukor­répa, a burgonya stb. esetében. • A felvásárlási árpolitikában előtérbe kerül a termékek minőség szerinti megkülönbözte­tése is, mind a belkereskedelem, mind a kivi­tel számára. A mezőgazdasági árutermelés ösztönzé­sére szolgáló új szabályozóként bevezetik a bevételi növekmény prémiumát. Ezt a jövő évtől kezdődően minden mezőgazdasági vál­lalat megkapja a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevételnek a meg­előző három év átlagához viszonyított nö­vekedése alapján. E szabályozó hatékonysá­ga azzal is fokozódik, hogy az így nyert eszközök egy részét a dolgozók személyi érdekeltségének növelésére használják fel. Arra számítunk, hogy ezek a prémiumok jelentős ösztönző erőként hatnak majd min­den mezőgazdasági vállalatnál, elsősorban az alacsonyabb termelési színvonalú szövet­kezetekben és állami gazdaságokban, ahol a legnagyobb potenciális tartalékok vannak a termelés és az állami alapokba irányuló áruszállítás növelése terén. (A CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszá­molóból) llllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll MUNKÁSÉLET SZASZÁK GYÖRGY RIPORTJA FÖLDMŰVESEK ÜDÜLŐJE FLÓRIÁN MÁRTA RIPORTJA GAZDAG KINCSEK CSÁKY KÁROLY ÍRÁSA PARADOXON VALENTYIN KATA JE V NOVELLÁJA llHdAlM Sorban álló szövetkezeti ta­gokkal telik meg az irodaépület földszinti folyosója. Néhányan fizetésre várva tréfálkoznak, mások inkább munkahelyükre mennének. Magyar Sándorné is gyakran pillant karórájára. Készülnie kellene már a fejés- hez. Ha késik, talán kevesebb tejet fejhet, mert a tehenek megszokták, hogy mindig azo­nos időben kapják a takar­mányt. A fejőnőt Szabados István, a Naszvadi (Nesvady) Efez ká­der- és személyzeti osztályá­nak vezetője nyugtatja. Köz­ben elmondja, hogy a szövet­kezet legjobb fejője, szereti a pontosságot és munkáját mindig nagy felelősséggel vég­zi. Naponta figyeli, melyik te­hén, mennyi tejet ad. A nagy­hozamú elé több tápanyagot tartalmazó takarmányt tesz. Gondos és szaktudással vég­zett munkájáért kapta meg A mezőgazdaság kiváló dolgo­zója tárcakitüntetést. A szocia­Magyar Sándorné tejszűrés közben úgy becsülgeti, hogy a tehenek napi átlagos tejho­zama több mint tíz liter lesz (Hajdú András felvétele) lista munkaversenyben három évben került az első helyre, és ezért megkapta A szocialista HARMADSZOR IS AZ ÉLEN munkaverseny győztese jel­vényt. Az átöltözés után találkoz­tunk a fejönövel újra az istálló­ban. Szorgalmasan dolgozik. Amíg az egyik tehéntől a gép feji a tejet, ö a másikat tisztítja, előkészíti. Ladislav Glic mér­nök, a főzootechnikus elége­detten figyeli a fejönő munká­ját. Elmondja, az ilyen lelkes dolgozóknak köszönhető, hogy a múlt évben 123 literrel emel­kedett a tejhozam darabon­ként, és az egy tehénre jutó átlagos évi tejhozam 4132 liter. Nagyra értékeli azt a törekvé­sét is, hogy állandóan képezi magát. A múlt télen elvégezte az állattenyésztők részére szervezett három hónapos szaktanfolyamot. Amikor a fejőnőnek egy perc ideje jut a beszélgetésre, el­mondja, hogy nem volt könnyű a tanulás. A munkahelyen is helyt kellett állnia és a családot sem hanyagolhatta el. Mégsem sajnálja a fái adságot, mert a ti­zenhat év alatt szerzett ta­pasztalatokat elméleti tudással egészítette ki. Azóta még job­ban ismeri az állatokat, tudja, hogy milyen összetételű takar­mányadag esetén adják a leg­több tejet. A szocialista mun­kabrigádban is sokat beszéltek a takarmány gazdaságos fel- használásáról. Igyekezetüket siker koronázta, mert 25 de­kagramm abraktakarmány fel- használásával állítanak elő egy liter tejet. Igaz, naponta minden tehén 3 kilogramm sör­gyári malátát is kap. Lassan végez a fejéssel, mi­közben munkatársaival is vált néhány szót. Farkas Ferenc- nétől kérdezi, mennyi a napi tejhozam, milyen étvággyal fo­gyasztják a tehenek a takar­mányt. Mindketten elégedet­tek, mert a napi átlagos tejho­zam ebben a hideg téli idő­szakban is több mint 10 liter tehenenként. BÁLLÁ JÓZSEF ÚJ SZÚ 2 1982. I. 22.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom