Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-30 / 17. szám

9 A FÁRADTOLAJ HASZNOSÍTHATÓ A motoros járművek számának növekedése következtében egyre nagyobb gondot okoz a fáradtolaj. Egy liter belőle közel egymillió liter vizet szennyezhet meg, ha az felelőtlenül a talajba kerül. Pedig az elhasznált olaj nagyobb népgazdasági értéket képvisel, mint ahogy bánunk vele. Regenerálásával 1,8 tonna fáradtolajból 1 tonna teljes értékű olajat nyerhetünk, ezzel 8 tonna kőolajat takaríthatunk meg. A mai energiaválságban ez nem lebecsülendő tény. A fáradtolaj felvásárlása, - amelyért a BENZINÜL nemzeti vállalat a felelős - évek óta nem történik olyan ütemben, mint ahogy az kívánatos volna. Az első időszakban az alacsony felvásárlási ár volt a kerékkötő. Jelenleg literenként 1,5 koronát fizetnek, vagyis a régi ár háromszorosát. A BENZINÜL 170 töltőállomáson vezette be a fáradtolaj felvásárlását, amelyet főleg a magángépkocsi tulajdonosok vesznek igénybe, sajnos még mindig kis mértékben. Az átvevöhelyek számát rövidesen 200-ra növelik. Mindezek az intézkedések önmagukban nem sokat érnek, ha a gépjárművezetők nem tudatosítják kellően, hogy minden liter fáradtolaj értékesítése, illetve regenerálása népgazdasági szempontból nagy jelentőségű, hiszen az alapnyersanyagot nem kell újra megvásárolni, és hasznosításával elősegítjük a természet védelmét is. Szlovákiában tavaly több mint 24 000 tonna fáradtolajat értékesítet­tek, ami ugyan szép eredmény, de nem haladja meg az eladott kenőolaj mennyiségének az egynegyedét - s ez kevés. A múlt évben kiadott 116- os számú kormányrendelet ezt az arányt 35 százalékban határozta meg. Ez azt jelenti, hogy ez évben 27,500 tonna fáradtolajat keli a OENZIn'ÖL- nak felvásárolnia, vagyis 3,5 ezer tonnával többet, mint tavaly. Ez az irányszám magas, de elérhető főként akkor, ha a nagyfogyasztón betartják az említett kormányrendeletet. Sok helyen ugyanis azzal érvelnek, hogy a fáradtolajat fűtésre használják fel, ami az érvényes rendelet szerint megengedhetetlen. A kisfogyasztók segítsége és meg­értése is nagyban elősegítheti a kitűzött célok elérését. A BENZINOL- nak nem elég csak a felvásárló töltőállomások számát növelnie, hanem a gépjárművezetőket az eddiginél jobban tájékoztatni kell arról, hogy melyik töltőállomások foglalkoznak a fáradtolaj felvásárlásával. El kel­lene gondolkozni azon, hogy a külföldi tapasztalatok alapján nem lehetne-e a töltőállomások egy részét olyan berendezéssel ellátni, amely kiszippantaná a fáradtolajat a motorból, vagyis a töltőállomásokon lehetne megvalósítani az olajcserét. A fáradtolaj tárolásánál ügyelni kell arra, hogy az ne okozzon talajszennyeződést. A BENZINÜL már korábban kidolgozta a tárolás feltételeit. A tartályokban összegyűjtött fáradtolajat tartálykocsikkal lehet elszállítani. Mindent meg kell tenni azért, hogy egy liter fáradtolaj sem vesszen kárba. Tartsuk szem előtt, hogy a használt olaj több mint a felét visszanyerhetjük további felhasználásra. A fáradtolaj értékesítése és a regenerálása terén a gazdasági vezetőknek is többet kell tenniük.-né­A japán Honda-gyár évről évre kiállítást rendez dolgozóinak ta­lálmányaiból, újításaiból. A leg­utóbbi kiállítás legfurcsább öt­leteként mutatták be ezt a robot­hajtású (helyesebben robotvon­tatta) ősi riksát, amely óránkénti öt kilométeres sebességgel szállítja utasát. A robotkuli el­készítése a hírek szerint potom 4300 dollárba került. HÍREK HARMINCSZÁZALÉKOS ... üzemanyag-megtakarítást ér­tek el annak a kísérleti autóbusz­nak a próbafutása során, amelyet a Leyland típusú, városi közleke­désben használt járművek át­alakításával készítettek a konst­ruktőrök a Dán Műszaki Főiskolán. A kísérlet lényege, hogy a busz­ban levő dízelmotor mellé beépí­tettek egy szekunder berendezést, amely egy tartállyal összekapcsolt hidraulikus szivattyúból és motor­ból áll. A busz fékezésekor a moz­gási energia a nagynyomású tar­tályban halmozódik fel, míg a busz indulásakor a nyomási energia egy hidraulikus motort hoz műkö­désbe és végzi a gyorsítást. ■ A japán jármükivitel volume­ne csak 1,3 százalékkal növeke­dett 1981-ben (6,05 millióra az 1980-as 5,97 millióról), szemben az előző évi 30,0 százalékos lát­ványos növekedéssel. A japán au­tógyártók szervezetének (JAMA) megítélése szerint a kivitel lassu­lása a japánok önkéntes export- korlátozásának, a fejlett tőkés partnerek gazdasági gondjainak és a jen felértékelésének a követ­kezménye. A prágai utcák péntekenként eléggé vigasztalan képet nyújtanak: zsúfolásig tömve vannak közlekedési eszkö­zökkel. Minden járművezető tudja, mennyire kellemetlen hosszan várakozni a keresz­teződések előtt, ahol villany- rendőr irányítja a forgalmat. Ezért nagyra értékelik a köz­lekedési rendőrök munkáját a csúcsforgalmi órákban. Az egyik legjobb prágai forga­lomirányító rendőr Stanislav Tóth, aki már 22 éve végzi ezt a munkát. (Libor Hajsky felvétele- ÖSTK) A műszaki fejlődés mérföldes léptekkel halad előre. A műszaki termékek célszerűség, forma és teljesítőképesség szempontjából egyaránt vííl^ngyorsasággal fejlődnek. Ami tegnap még modern volt. ma már elavult. így van ez a gépkocsikkal is. Ezt csak akkor érzékeljük igazán, amikor módunk van összehasonlítást tenni a régi és az új gyártmányok között. Kis autómúzeumunk ezt a célt szolgálja. Sorozatban egymás után bemutatunk az érdekesség kedvéért néhány összehasonlítást. - Elsőként nézzenek meg két kormányszerkezetet: Kormánykerék és kulisszás váltók a század elején... ... és egy mai műszerfal kormánykerékkel, mintha csak pilótafülke lenne- P. ­SZÁNTÓ GYÖRGY ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM A KÖTÖZÉS Már tanfolyamunk eddigi szakaszaiból is kitűnik, hogy a kötö­zés a sebek ellátásának legtöbbször nélkülözhetetlen része, néha pedig egyenest életmentő jelentősége van. Az elsősegély-nyújtó pl. nagyfokú vérzés esetén, megfelelően elvégzett kötözéssel, az elvérzést gátolja meg. A sebkötözés célját és módját a sérülés jellege határozza meg. A nyomókötés célja a vérzéscsillapítás. A fedőkötés a másodlagos fertőzéstől óvja a sebet. Pneumotoraxszal járó mellkasi sérülésnél légmentes zárókötésről van szó. A rögzítő- kötés a sérült ill. törött végtag nyugalmi helyzetét biztosítja a szakellátásig. Bizonyos esetekben a kötözéssel több célt is követünk egyidejűleg. Elsősegélyt nem mindig tökéletesen felkészült, gyakorlott önkéntes mentő vagy ápoló nyújt. A sérülés körülményei, a segélynyújtó eszközök elérhetősége, a helyszín adottságai stb. is befolyásolják a sérülés ellátását. Ezért a baleset nyomán közvetlenül végzett sebkötözés sokban eltér az orvos vagy hivatásos nővér kötözésmódjától. A közúti közlekedésben csak azért feltételezhetjük a sérültek színvonalasabb ellátását, mert a járművezető ill. gépkocsija kötelező felszereléséhez hozzátartoznak az elsősegély megfelelő eszközei. A sebkötözésben azonban a járművezetők zöme eléggé járatlan. A jogosítvány elnyeréséhez az elsősegély alapelveinek elsajátítása is kötelező, de képzésük folyamán a kötözést nemigen gyakorolják s lapunk elsősegély-tanfolyama nem pótolhatja vagy helyettesítheti azt a gyakorlatot, amelyre ki­ki csak a Csehszlovák Vöröskereszt instruktiv foglalkozásain tehet szert. Ezért mutatunk rá itt csak néhány fontosabb követel­ményre, amelyeket segélynyújtásnál feltétlenül szem előtt kell tartani: Kötözéshez vagy rögzítéshez lehetőleg a sérülés lellegének es a kötés rendeltetésének megfelelő kötszert és kötésmódot válasszunk. Ennek hiányában rögtönözhetünk és a rendelkezé­sünkre álló tiszta zsebkenő, vászonkendö, törülköző vagy más textília is megfelel. A kötést gyorsan kell elhelyezni és rögzíteni, hogy a mérle­geléssel járó időveszteség ne okozzon pl. nagyobb vérvesz­teséget is vagy a sokk kifejlődése ne hasson kedvezőtlenül a sérült állapotára. Ezért fontos a gyakorlottság. A kötözéshez használt anyagról tudnunk kell, mire alkalmaz­ható. A használatkész kötszercsomag fedő- és nyomókötés elkészítésére szolgál. Ez a kötéstípus steril gézdarabból és kötszerpólyából áll, előbbi közvetlenül a sebet óvja, utóbbi a sebfedést rögzíti s előnye, hogy nem kell két csomag felbontá­sával bajlódnunk. A háromszögletű kendő pólya helyett sebkö­tözésre, továbbá sérült vagy törött végtag nyugalmi helyzetben való rögzítésére, a bekötött vagy rögzített alkar függesztésére használható. Ragtapaszt nem ragasztunk közvetlenül a sebre. Néhány éve került csak forga­lomba a járművezetők közt alig ismert Pruban elnevezésű ru­galmas kötszer, amelynek sok­oldalú alkalmazási módjainak egyikét képünk szemlélteti. A sérültet ülő vagy fekvő helyzetben látjuk el, csak ki­vételesen: egész könnyű sé­rülésnél vagy kedvezőtlen természeti körülmények kö­zepette álljon a sebkötözés folyamán. Ezen kívül csupán a csípőtáji sérülés kötözését végezzük álló sérültön, ha ezt állapota megengedi. Mi a sérült testrésszel szem­ben, esetleg oldalánál helyez­kedünk el, ülő- vagy térdre- ereszkedett helyzetben. Kötözés előtt a sérültet ne mozgassuk, ne helyezgessük ide-oda, kizárólag a létfontosságú szervek működésének biztosításával kapcsolatos műveleteket végezzük el. Súlyos sérült állapotát a kötözés során is állandóan figyelem­mel kísérjük és szóbeli kapcsolatot tartunk vele. A seb fedéséhez és kötözéséhez általában szükségtelen levetkőztetni a sérültet. Csak megoldjuk öltözékét, esetleg feltép­jük vagy felvágjuk a sérülés helyén, amelyet a vérfoltról ismerünk fel, hogy a seb terepét szabaddá tegyük. A sebet közvetlenül ellátva, az öltözéken át vezetve a pólyameneteket, rögzítjük a kötést (így a törést is). Steril kötszer hiányában más kéznél levő anyagot is felhasz­nálhatunk. A rögtönzések közül leginkább tiszta kendő, zseb­kendő vagy lepedő felel meg a célnak. A frissen vasalt fehérne­műt kórokozó csíráktól mentesnek tarthatjuk. A sebre helyezett kötszerlap (gézdarab) vagy a pólya végének e célból több rétegben visszahajtogatott része ne érintkezzék előzőleg a környezetben levő tárgyakkal, ujjaink­kal se érintsük, hogy a sebfedéssel ne okozzunk másodlagos fertőzést. A mentötáskában vagy kötszerdobozban ezért kell pinzettát tartanunk. A sebfedő gézt rögzítő pólyameneteket mindig egyenlő erősen vezetjük. A túl feszes kötés a vérkeringést gátolja. Az egyenlőtlen, laza pólyamenetek elmozdulnak egymás felett, a kötés elcsúszik. A közvetlenül a sérülésre helyezett steril gézdarab fedje azt és érjen túl a szélein. A kötözés kezdetén ügyeljünk, hogy a helyén maradjon. Ha a kötszer felhelyezése közben vér szivárog a köt­szeren át, a vérzés helye fölött, a pólyamenetek közé további steril kötszert iktatunk s úgy folytatjuk a kötözést. A pólya végét félbetépve csomózással, esetleg csomó nélkül ragtapasszal, kötszerkapoccsal vagy óvatosan biztositótűvel fejezzük be a kötést. Ha erős volt a vérzés, a kötözést öt-tíz perc elteltével ellenőrizzük. A kötést az elsősegély során csak oly esetben végezzük újra, ha nem értünk vele célt, ha elcsúszott, vagy ha folytatódik a vérzés. Akkor is újra kell pólyálnunk a sérülést, ha a túlfeszesen bekötözött testrészben gátolt a vérke­ringés. a ÚJ SZÚ V 16 (Következik: AZ ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK ELLÁTÁSA) 1982. IV. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom