Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-30 / 17. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA CSEHSZLOVÁKIAI MUNKAUTOGATASON A SZOVJET AN-30-AS LÉGI LABORATÓRIUM Konstantin Mihajlovics Uskov mérnök az NDK-ban gyártott MKF-6- os multispektrális fényképező berendezést kezeli A tudományos-műszaki haladás az utóbbi évek folyamán számos új lehetőséget tárt fel az emberiség növekvő gazdasági, termelési, környezetvédelmi és egyéb gondjainak megoldásához. Bizonyára a legjelentősebb vívmányok közé tartozik a Föld felületének tanulmányozása az űrállomásokról és a speciálisan berendezett repülőgépekről történő távfényképezéssel. Ez az új eljárás az űrtechnikával páthuzamosan fejlődik, ezért még csak a kezdeti szakaszában, beláthatatlan méretű és jelentőségű fejlődésének a küszöbén áll. Azonban már az eddig elért eredményeknek is óriási a gyakorlati jelentőségük, különösen a meteorológiában, az időjárás alakulásának, főleg a pusztító orkánok keletkezésének és vonulásának előrejelzésében, az árvizek és más természeti katasztrófák, például a vulkanikus kitörések folyamatának megfigyelésében, s főleg a természeti kincsek, erőforrások feltárásában. Az adott műszaki lehetőségeknek és a felhasználás gyakorlati céljainak megfelelően a távfényképezésnek több szakterülete fejlődött ki. Más célokra használhatók fel például az űrállomásokról készített felvételek, s más rendeltetésük lehet a 3000-6000 méteres magasságból, repülőgépekről készített felvételeknek. A műszaki lehetőségek szempontjából ez a két eljárás jól kiegészíti egymást, vagyis az űrfényképezés nem csökkenti a repülőgépes fényképezés jelentőségét. A természeti kincsek feltárásának, a földfelszín gazdasági hasznosításának a szempontjából nézve az előbbi eljárás főleg a kevésbé ismert, gyéren lakott, nagyobb területi komplexumoknak a tanulmányozásához nyújt alapokat, amikor a terület domborzati viszonyaiból, s különböző globális jelekből következtetnek az egyes nyersanyagok, természeti kincsek feltételezhető jelenlétére, valamint az adott terület optimális gazdasági hasznosításának a lehetőségeire. Ugyanakkor a repülőgépről történő távfényképezéssel részletesebb adatok nyerhetők például a növényállomány állapotáról, a terület vízviszonyairól, a talaj nedvességtartalmáról, hőmérsékletéről, valamint a környezet szennyezésével előidézett káros ökológiai elváltozásokról. A repülőgépes távfényképezésnek tehát főleg a vizsgált terület intenzívebb kihasználása, a mezőgazdaságban például a nagy meliorációs rendezések előkészítése és tervezése szempontjából van jelentősége. Az előbbiekből tehát az is kitűnik, hogy Csehszlovákia feltételei között, melynek geológiai viszonyai eléggé ismertek, inkább a repülőgépes távfényképezésnek van nagyobb jelentősége. Ez a körülmény késztette a Cseh Geodéziai és Térképészeti Hivatalt is arra, hogy az érdekelt szervekkel és szervezetekkel, közöttük a Hid- rometeorológiai Intézettel, az SZSZK Beruházási és Műszaki Minisztériumával, a Szlovák Geológiai Hivatallal, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával, az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumával, valamint egyes tudományos kutatóintézetekkel együttműködve, közös kutatási feladatok' végrehajtása céljából meghívja Csehszlovákiába a Szovjetunió Hidrometeorológiai és Környezet- védelmi Állami Bizottságától az AN-30 repülőgép-laboratóriumot, s annak tapasztalt személyzetét. A közös kutatások az AN-30-as légi laboratóriummal ez év márciusában valósultak meg, s a feladatok szervezésében és végrehajtásában résztvett szakemberek sajtótájékoztatón számoltak be az elvégzett munkáról. German Szer- gejevics Gorin, a szovjet tudományos kutatócsoport vezetője elégedetten állapította meg, hogy ideális időjárási feltételek között sikerült teljesíteni az előirányzott fényképezési feladatokat, különösen a Kelet-szlovákiai Alföld térségében. A közös kutatás további résztvevői, Borisz Vlagyimirovics Silin, a Szovjetunió Geológiai Minisztériumának vezető dolgozója, valamint Felix Romanovics Visnyi- evszki, az AN-30-as repülőgép. vezető pilótája a légi laboratórium berendezéseit is bemutatták. A laboratórium legfontosabb egysége a VEB Carl Zeiss Jena Müvekben gyártott MFK-6-os multispektrális fényképezőgép, amely egyetlen pillanatban azonos időben 6 felvételt készít a földfelületnek ugyanarról a helyéről, éspedig az infravörös színkép pontosan meghatározott, különböző tartományaiban. Ugyanilyen fényképezőgéppel dolgoztak egyébként az űrhajósok nemzetközi csoportjai is a Szal- jut-6 űrállomás fedélzetén. Az AN-30-as légi laboratórium további fontos műszere a Vulkan szovjet termovíziós rendszer, amely mozgó filmszalagra rögzíti a föld- és a vízfelület hőmérsékleti értekeit. A repülőgép térképészeti rendeltetésű, különböző szögekben fényképező berendezéssel is el van látva, amellyel nagy méretű, térhatású, kiváló geometriai minőségű képek készíthetők. A repülőgép berendezéséhez természetesen korszerű navigációs berendezések is tartoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a munka közben 400-500 kilométeres óránkénti sebességgel 6-7 ezer méter magasságban repülő gép vízszintes és függőleges eltérése a kijelölt pályától ne haladja meg az 50 métert. A húsz napig tartó közös kutatási munkában egyébként 5 szovjet és 7 csehszlovák szakember vett részt. Amint azt Bofivoj Delong mérnök, kandidátus, a Cseh Geodéziai és Térképészeti Hivatal igazgatója kiemelte, a sikeresen zárult akciót a KGST-országok között folyó tudományos-műszaki együttműködés egyik igen jelentős szemléltető példájának lehet tekinteni, amelyben az alapkutatás és az alkalmazott kutatás egyes irányzatai egymást kiegészítve érvényesültek. Az AN-30-as légi laboratórium gyakorlati jelentősége főleg abban rejlik, hogy néhány óra leforgása alatt Képes elvégezni olyan feladatokat, amelyek teljesítéséhez hagyományos eszközökkel hónapokra, sőt évekre lenne szükség. Jelenleg az ország különböző területein készített felvételeket folyamatosan feldolgozzák, s az érdekelt szervezetek június folyamán kapják meg azokat gyakorlati hasznosítás céljából. A felvételek a mezőgazdasági, az erdő- és vízgazdálkodási, valamint a geológiai reszortokon kívül a különböző rendeltetésű térképek pontosításához is felhasználhatók a geodéziai és a kartográfiai munkahelyeken. MAKRAI MIKLÓS Vlagyimir Ivanovics Batov, a repülőgép navigátora (A ÓSTK felvételei) ELEKTRONIKUS ARCHÍVUM A Philips cég eindhoveni kutatólaboratóriuma olyan elektronikus archívumot fejlesztett ki, amelyben gép- és kézírásos okmányok lézer segítségével egy másodpercen belül automatikuséin egy újfajta tömegtárolóra, az úgynevezett DÓR (Digital Optical Recording)-lemezre vihetők át. A felhasználó utasítására azután az információ a tulajdonképpeni archívumba továbbítható - ez egy teljesen automatizált, „wurlitzer“féle alkalmatosság, 64 DOR-lemezzel, és ugyanakkora helyet foglal el, mint egy normális íróasztal. Tároló kapacitása körülbelül másfél millió A4-es oldalra tehető. Hagyományos archívumban ehhez egy 60 méter hosszú, 2,8 méter magas szekrényfalra volna szükség. Minden tárolt okmány 5 másodpercen belül megtalálható és egy külön e célra kifejlesztett készülékre vetíthető, ennek képernyőjén az okmány minden részlete látható - fekete-fehéren. Ezzel a kísérleti elektronikus archívummal, amely a „megadoc“ nevet kapta, további lépés történt a jövő irodája felé. A jövő irodájában, ahol ilyen ,,megadoc“-rendszer működik, az e szempontból tekintetbe jövő archiválási munkálatok a következőképpen bonyolíthatók le. A titkárnő felbontja a postát, valamennyi okmányt az okmányolvasó segítségével egy DOR- lemezre viszi át, és ezeket ugyanakkor a terminálon keresztül berakja mindazoknak az elektronikus levélszekrényébe, akiknek számára dolgozik. A címzettek azután íróasztalukon, a képernyőről olvashatják le az összes, nekik szóló iratot. A párbeszédkészülék emellett a címzett terminálján felteszi a kérdést, hogy mindegyik okmánnyal mi történjék. Ha valamelyiket meg akarják őrizni, cikkor a terminálon keresztül néhány megfelelő jelszóval látják «I, s ezek az automatikus könyvelés útján bekerülnek a „megadoc" adatállományába. Ha valamelyik okmányt ki akarják keresni, akkor néhány, rá vonatkozó jelszót táplálnak be, és az adatállományban ekkor megindul a keresés folyamata. Majd a terminálon sorra megjelenik valamennyi okmány, amelyre a megfelelő jelszavak ráillenek. Ekkor azután kikereshető közülük a kívánt irat, s ez végül feltűnik a képernyőn. Ennek az elektronikus archívumnak a teljesítőképessége - óriási tárolókapacitása, tömörsége és a hozzáférés rövid ideje révén - kétségtelenül új mércéket szab. A Data Systems ipari csoport folytatja az ez irányú kutatási munkálatokat, és beilleszti őket az irodaautomatizálás területére vonatkozó programjába. F.: G. GY. Szupermorzsa Egy közönséges írótoll mellett is eltörpül a Japánban készült szupermorzsa, VLSI - rendkívüli mértékben tömörített integrált áramkör. 20 ezer logikai kapu van benne - százszor több, mint az eddig használt hasonló mikroáramkö- rökben, mindössze 1,2 néavzetméternyi felületen. A mikromorzsa oxidált fémmel bevont félvezetőből készül (CMOS), és az eddiginél jóval kevesebb energia szükséges a működéséhez. Az elektromos kapcsolórendszerekben a számítógépekben való felhasználásra szánják. (d) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK ÉGETŐ FÖLD 4 Napjainkban mind több szénhidrogént szállítanak a tengereken cseppfolyósított állapotban, különleges tartályhajókban. Eddig nagyon keveset tudtak róla, hogy milyen veszélyt jelent az emberre, ha az ilyen cseppfolyósított szén- hidrogént szállító tartályhajót szerencsétlenség éri. Angol szakértők a közelmúltban érdekes kísérletekkel tanulmányozták az ilyen gázfelhők terjedését és gyúlékonyságát. Sussex grófság partjai előtt, mintegy 350 méternyire a partvonaltól, egy betongát végénél több gázfelhőt bocsátottak a szabadba, és több esetben meg is gyújtották a gázt. Meglepő módon több esetben kifejezetten nehézséget okozott a gázfelhő meggyújtása. Némelyik kísérletben a begyulla- dás következtében lököhullám kialakulását észlelték a gázfelhőben, de egyetlen esetben sem jött létre robbanásszerű égés. Az adatok értékelésé; még nem fejezték be. Remélik, hogy olyan matematikai modellhez jutnak, amellyel pontosabban előre jelezhetik a cseppfolyós gázt szállító tartályhajók katasztrófájának következményeit . PULZÁR A LABORATÓRIUMBAN A Grúz Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében létrehozták egy pulzár - szupersü- rú égitest - modelljét. A modellel kísérletezve máris érdekes megállapításokra jutottak, igazolták például a neutroncsillagok szuperfolyékonyságának elméletét. A pulzár-modell mágnestérben lebegő, folyékony héliummal töltött, forgó üveggömb. Az első pulzárt 14 évvel ezelőtt fedezték fel, azóta több száz ilyen kozmikus objektumot figyeltek meg. A periodikus rádiósugárzást kibocsátó pulzárok a feltevések szerint felrobbant szupernóvák maradványai. <d) Xz AN-30-as légi laboratórium a bratislavai repülőtéren
