Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-30 / 17. szám

A VÁNDORZÁSZLÓ IS OH LESZ A MENETBEN Tudják, hogy a többiek is igyekeznek A közép-szlovákiai kerület legrango­sabb vándorzászlaja jelenleg a nagykür­tösi (Vel'ky Krtís) járásban van. Igaz, nem először, hanem már harmadszor nyerte, el ez a járás. Első ízben 1978 második felében, utána 1979 első, majd 1981 második félévi eredményeiért kapta meg. A zászló odaítélésekor ugyanis mindig egy-egy év első, vagy második hat hó­napjának eredményét veszik figyelem­be. A második félévben elért eredmények mérlegelésekor azonban az sem közöm­bös a kerület illetékeseinek, hogy a ván­dorzászlót elnyerő járás az esztendő első hat hónapjában hogyan állt helyt. Ezt Gazsó Jánostól, a járási pártbi­zottság titkárától tudom meg. Azt is el­mondja, hogy a járási pártbizottság szá­mára a vándorzászló elnyerése a máso­dik félév eredményeiért külön örömet jelent, mivel így május elsején, a munka ünnepén a dolgozók büszkén menetel­hetnek alatta. A zászló állandó helye egyébként a járási pártbizottságon van. A közép-szlovákiai kerület a Szovjet­unió tulai területével tart fenn baráti kap­csolatot. A tulai terület ajándékozta a zászlót a kerület dolgozóinak. Eleinte a járás üzemei, vállalatai versengtek érte. Abban az időben is volt már egyszer Nagykürtösön, a Dolina Bánya nyerte el. Ezt egy szalag felirata tanúsítja. A nyer­tes üzemek, majd járások nevét és az elnyerés idejét a zászlóra kötött szalagok jelzik. Néhány éve a kerület egy-egy járá­sa kapja meg a rangos zászlót. Az üzemek, vállalatok külön is versenghet­nek, mégpedig azért a vándorzászlóért, melyet a nagykürtösi járás a tulai körzet­ben levő venyevi járástól (ezzel tart fenn baráti kapcsolatot) kapott. Külön vándor­zászlóért versengenek a járás mezőgaz­dasági üzemei. Az utóbbi odaítélésénél természetesen az egész évi sikereket ve­szik figyelembe, mivel a mezőgazdaság­ban hat hónap után még nem véglegesek az eredmények. Természetesen ünnepélyes keretek közt vették át a nagykürtösiek a vándor­zászlót. Mégpedig ez év márciusának második felében Ján Cipor elvtárstól, a kerületi pártbizottság titkárától. Az át­adásra a járási pártbizottság elnökségé­nek bővített ülésén került sor. De vajon mivel érdemelte ki a járás ezt a nagy erkölcsi elismerést? (Pénzjutalom nem jár a zászló elnyeréséért.) A szakszerve­zetek kerületi tanácsa, amely az értéke­lést végezte, mindenekelőtt azt vette fi­gyelembe, hogy az egyes járások milyen eredményeket érnek el az iparban, a me­zőgazdaságban, a nemzeti bizottságok munkájában. Tavaly - az előző évekhez viszonyítva - egy új versenyfeltételt is állítottak: a hulladékgyűjtést. Az iparban különösen fontos kritériumnak számít a termékek minősége, az exportfeladatok teljesítése, valamint a saját termelési ér­ték. A mezőgazdaságban a hús, a tej és a tojás tervfeladatainak a teljesítése. A nemzeti bizottságok munkájában min­denekelőtt a községfejlesztés, a lakás­építés, de a bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek építése is. Abban, hogy a nagykürtösi járásé lett a vándorzászló, óriási szerepe volt a dol­gozók kezdeményezésének és a szocia­lista verseny különböző formáinak. A ver­senyben a járás 1324 pontot ért el. A má­sodik helyen végzett Dolny Kubín-i járás 1255, a harmadik helyezett rimaszombati (Rimavská Sobota) járás, amelyé az elő­ző félévben volt a vándorzászló, 1236, míg a negyedik helyen végzett Liptovsky Mikulás-i járás 787 pontot szerzett. Tavaly a nagykürtösi járás dolgozóinak eredeti szocialista kötelezettségvállalása 43 714 000 korona volt, de a választások tiszteletére 50 971 000 koronára emel­ték. És vállalásukat nemcsak teljesítet­ték, hanem jócskán túlteljesítették: 66 419 000 koronára, ami 130,3 száza­léknak felel meg. Ehhez például az ipar 18 743 000 koronával (126 százalék), a mezőgazdaság 8 300 000 koronával (101,6 százalék), a nemzeti bizottságok 39 386 000 koronával (141 százalék) já­rultak hozzá. Saját termelési értékük 156 millió koronát tett ki, s így ezen a téren a tervet 101,4 százalékra teljesítették. Javult a járás üzemeiben a munkaidő kihasználása, növekedett a munka ter­melékenysege, s csökkent a termelés költsége. Néhány üzem, vállalat nevét is érde­mes megemlíteni. Különösen nagy része van a járás sikereinek elérésében a Piéta üzemnek, amely számos nehézség elle­nére kitűnő minőségű árut termelt. Ter­mékeire nem érkezett reklamáció. A Tes­la üzem is példásan teljesítette exportfel­adatait. Akárcsak az ipolynyéki (Vinica) Bucina üzem. A Liaz üzem tavaly kezdte meg az RT-706-os motorok gyártását, s bár minden kezdet nehéz, 1360 darabot már az első esztendőben elkészítettek belőle, egy részüket kivitelre. Az említett típusú motornak a nagykürtösi Liaz most már monopolgyártója hazánkban... A já­rás legeredményesebb üzemei közé tar­tozott az elmúlt évben a Nagycsalomjai (Vel'ká Calomja) Nagyhizlalda is. Külön figyelmet érdemel, hogy a járás alig néhány éve még sokat bírált közleke­désének is jelentős részé van a vándor­zászló elnyerésében. Természetesen autóbuszközlekedésre kell gondolni, hi­szen vasútja nincs a nagykürtösi járás­nak. A lakosság örömére hatalmasat len­dült előre a lakásépítés is, melynek tervét 106,3 százalékra sikerült teljesíteni, ami azt jelenti, hogy a tervezett 348 helyett 370 lakást adtak át. Természetesen a la­kásépítés valamennyi formáját együttvé­ve. Különösen sokat nyomott a latban a családi házak építése. A községfejlesz­tésben elért eredményekért egész sor falu dicséretet érdemelne, mindenekelőtt azonban Ipqlynyék, Busa (Busince) és Lukanyénye (Nenince) nevét kell meg­említeni. Az utóbbit főleg azért, mert olyan művelődési házzal gyarapodott, amilyennel kevés helyen büszkélkedhet­nek. Most már csak az a fontos, hogy a lehető legjobban ki is használják. A hul­ladékgyűjtésben elért eredmények nem befolyásolták döntően a kerületi verseny megnyerését. Azért persze nem hanya­golható el, hogy a járás dolgozói az említett időszakban például 62 000 kilog­ramm vasat, 12 000 kilogramm textilhul­ladékot gyűjtöttek össze. Leadtak 1700 kilogramm gyógynövényt is. Természetesen csak mutatóba sorol­tunk fel néhány adatot, hogy a járás lakosságának igyekezetéről legalább né­mi képet adjunk.- A vándorzászló elnyerése méltó kife­jezése annak a sosem tapasztalt fejlő­désnek, mely járásunkat az utóbbi időben jellemzi - móndta beszélgetésünk végén Gazso elvtárs. - Az eredményre büszkék vagyunk, de tudjuk, hogy vannak még tartalékaink. Hogy még jobb eredménye­ket is elérhetünk. - Aztán mosolyogva hozzátette: - Arra is számítunk, hogy a kerület többi járása is igyekszik elnyerni a vándorzászlót, melynek sorsát tulai barátaink is figyelemmel kísérik. FÜLÖPIMRE A Frydek-Mistek-i Slezan vállalat 08-as üzemének munkásai és technikusai sikeresen alkalmazzák a Ivovi munkamód­szert, s ezzel elősegítik a minőség javulását. A legjobb eredményeket elsősorban a fonodában és a kikészítőben érik el. Havonta egy alkalommal úgynevezett minőség-értékelő napot tartanak, amelyen részt vesz az üzem igazgatója, jelen vannak a termelésvezetők, a technikusok és a mesterek, valamint a műszaki ellenőrzés illetékes dolgozói. Főleg a fonal minőségét vizsgálják meg, s azonnal kiszabják az anyagi jutalmat és a bírságot is, és operatív módon megvitat­ják a munka minőségének javításával kapcsolatos kérdéseket. A Ivovi munkamódszer alkalmazásával olyan javulásra tettek szert, a minőségben, hogy a reklamációk gyakorlatilag megszűntek. A komplex minőségszabályozási program meg­valósításának keretében az idén a vállalat többi üzemében is bevezetik a Ivovi módszert. A felvételen Frantisek Kobliska, a fonoda főmestere Viera Chlebusovának, a részleg egyik legjobb dolgozójának munkáját ellenőrzi. (Felvétel: CTK - Petr Berger) Ö t évvel ezelőtt, egy váratlan kéréssel kez­dődött. Pontosan már nem is emlékszik, hogy ki helyett kellett beugrania egy előadás . erejéig, tanítók politikai oktatására. A feladat újszerű volt, mivel korábban a pártoktatás kere­tében még sosem tartott előadást, ugyanakkor megszokott is, hiszen a közel két évtizedes pedagógiai gyakorlat alatt már számtalanszor előfordult, hogy egyik vagy másik kollégát he­lyettesíteni kellett.- Az egyszeri megbízatásból aztán gyakorlat ■*< lett. A pártoktatás és a Szocialista munka iskolá­ja keretében évente öt-hat előadást tartok, ha van rá szükség, az iskolánkkal baráti kapcsola­tokat fenntartó helyi tejüzemben, és a garamkö- vesdi földművesszövetkezetben is besegítek a pártoktatásba. Hát így kezdődött és folytató­dott pártoktatói tevékenységem - summázza a lényeget Kremmer László, a Párkányi (Stúro- vo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola komunis- ta pedagógusa. Évek múltán is pontosan emlékezik, hogy milyen elhatározásokkal készült első előadásá­ra. Annál inkább, mivel az akkor megfogalma­zott alapelveket önmagával szemben ma is kötelezőnek tartja. Hangsúlyozza, nem újak ezek, sokéves munkája során szerzett tapaszta­latokból fakadnak. Szerinte a pártoktatóval és a katedrán álló pedagógussal szemben szinte azonosak a követelmények. AZ ESZMECSERE JELENTŐS FÓRUMA PARTOKTATÓ FELELŐSSÉGÉRŐL- Az egyik helyen nincs szükség nagyhangú szónokokra, akik „ékes" hangjukban és abban gyönyörködnek, hogy hallgatóik milyen fegyel­mezetten és némán nézik őket. Ennél többet érnek az egyszerű közvetlen szavak, amelyek a hallgatókat is véleményük elmondására ösz­tönzik, hiszen a pártoktatás az eszmecsere fóruma. A hallgatók (tanulók) így gondolataikkal is jelen vannak. Ahhoz persze, hogy figyeljenek, mondani is kell valamit. Nem felolvasni, hanem lehetőleg önállóan, érthetően és logikusan be­szélni, mindenkor a jelen kérdéseihez kapcsolva a témát. így előadni persze csak az tud, aki bevallja önmagának, hogy az idők során tudása megkopott, azért szüntelenül fel kell frissíteni. Ismételten rövid szünetet tart, mint mindany- nyiszor, ha külön hangsúlyozni akar valamit. Ahogyan megengedhetetlennek minősíti a rutin­ra támaszkodó pedagógusi munkát, ugyanúgy lehetetlennek, hogy a pártoktató külön felkészü­lés nélkül álljon hallgatói elé. Ugyanakkor a leg­gondosabb felkészülés után sem szabad azt képzelni, hogy 6 most már mindent tud.- Különösen a szemináriumokra készülök megkülönböztetett gonddal. Nagyon sok alapos és részletes ismeret kell ahhoz, hogy az ember a beszélgetés irányítását a kezében tudja tarta­ni. Amikor például a tejüzemben vagy a földmű- vessző vetkezetben van előadásom, előzőleg a termelésről, az üzem helyzetéről és az idősze­rű feladatokról is tájékozódom. Ezt akkor is megteszem, ha politikai vagy történelmi jellegű témát adok elő. Ugyanakkor, ha hallgatóim olyan kérdést tesznek fel, amire nem tudok azonnal elfogadható választ adni, ezt őszintén megmondom. Jobb valaminek utánanézni, mint magyarázat helyett semmitmondó magyarázko­dásba kezdeni. Az előbbi növeli, az utóbbi viszont rontja a tekintélyt. A kérdés, hogy vajon jó pártoktatónak tartja-e magát, váratlanul éri. Elhallgat, s miután eláru­lom, hogy a városi pártszervek elismerik munká­ját és a városi pártbizottság elnökével folytatott beszélgetés után kerestem fel, még mindig kitérő választ ad.- Az önértékelésem, de inkább mondjuk úgy, hogy az önvizsgálódásom csak egy-egy előa­dás erejéig terjed. Ez viszont annál következete­sebb és önkritikusabb. Mindig elgondolkodom munkám eredményességén. Sikerült-e meg­felelő kapcsolatot teremtenem hallgatóimmal. Némán bólogattak-e szavaimra, vagy aktívak voltak, sőt nemcsak a feltett kérdésekre vála­szoltak, hanem saját maguk is felvetettek prob­lémákat, felhoztak kérdéseket, s ezekre felelve egymás között is eszmecserét folytattak. Ha nem volt így, akkor nagyon szigorúan, és önma­gámra nézve messzemenően elmarasztalóan keresem a választ, hogy miért? Mit kellett volna tennem, és főleg mit kell csinálnom a jövőben hogy elkerüljem az észlelt hiányosságokat. Hogy a hallgatók az előadáson való jelenlétet sose érezzék elveszett időnek. Mindenkor olyan gondolatokkal távozzanak, hogy amit hallottak, azzal gazdagodott tudásuk, bővült látókörük, s annak mindennapi munkájukban is hasznát veszik. EGRI FERENC ÚJ SZQv 1982. IV. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom