Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-15 / 2. szám

SZÁNTÓ GYÖRGY AUTÓSOK MOTOROSOK A típusnál véghez vitt módo­sítások eddig is a haszná­lati érték növelését, a minőség javítását, az aktív és passzív biz­tonság fokozását célozták. Ez el­mondható a jelenleg végrehajtott változtatásokról is, amelyek a ka­rosszériát, a futóművet és az elektromos berendezéseket érintik elsősorban. Az első ülések megerősített üléslappal és támlakerettel ké­szülnek. A háttámlában található a fejtámasztó helye. Az üléslap betétrésze a korábbinál valamivel magasabb, a háttámláé pedig „kagylósán“ van kialakítva. Szub­jektív megítélés alapján az újon­nan kialakított ülés ergonómiai szempontból a korábbinál kedve­zőbb. A külső kilincsek üvegszállal erősített poliamidból készülnek, fekete színben. Azúj ajtókilincs mindenütt legömbölyített - ez az ENSZ EGB előírásoknak már megfelel -, és így csökkenti a ba­leseti sérülés veszélyét. Az új mű­anyag kilincsek alkalmazásával a kocsi egyik jellegzetes, rozsdá- sodásra hajlamos részét meg­szüntették. Az első lökhárító alatt található műanyag légterelölemez egy ideje már tartozéka minden Wartburg­nak. Előnye a korrózióállóság, és az, hogy a benne kiképzett nyílá­sokba a ködlámpák utólag beépít­hetők. Jelentős változások figyelhetők meg a kocsi elektromos berende­zéseinél. A váltakozóáramú generátorba elektronikus feszültségszabályo­zót építettek be. Ennek előnye a korábbi mechanizmussal szem­ben az, hogy az elektromos terhe­lés ingadozása esetén is ponto­sabb szabályozási karakterisztiká­val működik. Ugyancsak elektroni­kus szerkezet vezérli az irányjelző reléjét. Előnye: tartósan nagyobb teljesítményű irányjelzö áramkö­rök alakíthatók ki, ami például az utánfutó vagy a lakókocsi vontatá­sánál nagyon fontos. A kürt és elhelyezése is módo­sult. A limuzinnál továbbra is egyet, míg a de luxe kivételnél kettőt találunk. Új helye a hűtőrács möaött, a fényszóróház mellett van. A'kürtök hangereje megfelel a vonatkozó ENSZ EGB előírások feltételeinek. A fényszórók annyiban módo- sulak, hogy azok üvegét és a tük­röt vízszintes ragasztással illesz­tették, a felerősítő keret műanyag­ból készült. A fényszóró magassá­gának beállítása, a kocsi terhelé­sének megfelelően, a motorházfe- dél felnyitása után a fényszóró­házból kiálló kis kar elmozdításá­val történhet. Az ablaktörlő motor teljesítmé­nyét mintegy 30 %-kal növelték. Ez lehetővé tette, hogy az ablak­törlőkarokat erősebb rugó szorítsa a szélvédőhöt. A törlés biztonsága a nagyobb sebességnél jelentke­ző fokozott menetszél esetén is megmarad. Uj akkumulátor került a kocsiba. Ennek a háza áttetsző poliprolilén anyagú. Karbantartásával keve­sebbet kell törődni. Az akkumulá­tor kapacitása a korábbi 42 Ah helyett csak 38 Ah, amely a gyári- közelmény szerint a kocsihoz ele­gendő. Az új akkumulátor élettar­tamának felső határa négy és fél év. A futóműnél is jelentős módosí­tásokat találunk. Ezek közül emlí­tést érdemel az első futómű ke­resztlengőkarjainál alkalmazott erősített szilentblokk. A keréktár­csákról elhagyták a díszsapkát, aminek következtében a kerék 0-2 kg-mal könnyebb lett. Rendkívül örvendetesek a gáztöltésű lengés- csillapítók. A viszonylag magas építésű, amellett lágy rugózású kocsinál ugyanis a lengéscsillapí­tók hatásosságának csökkenése hamar érezhetővé vált. Az első tapasztalatok szerint az új, gáztöl­tésű lengéscsillapítók keményeb­bek a korábbinál, és kielégítik az elvárásokat. A gyár az élettartam határértékét 100 000 km-ben jelöli meg. (a korábbi lengéscsillapító­nál ez az érték 40 000 km volt). A gyár az itt felsoroltakon kívül egyéb újdonságokat is szerel a kocsikba, de csak külön rende­lésre. Ilyenek például az első ülé­sek háttámlájára elhelyezhető fej­támaszok, automata övék az első ülésekhez, s a habosított eljárás­sal burkolt kormánykerék. (am) Apró módosítás: a vízzáró gyű­rűvel szerelt gyertyapipa és a keskenyebb ékszíj Külön rendelésre szerelik a ha­bosított eljárással burkolt kor­mánykereket s a hátsó szélvédő fűtését A „FRONTHELYZET“ ÉS A JÁRMŰVEZETÉS Talán kevesen tudják, hogy a Szovjetunióban és Magyar- országon nagyon komolyan foglalkoznak a bioritmus-válto­zások és az időjárási frontátvo­nulások jelentőségével. Dr. Csűri Júlia, az Országos Mete­orológiai Szolgálat keretében végzett kutaómunkája alapján állítja, hogy az emberek túl­nyomó többsége megérzi az időjárás változásait és reagál rá. Megfigyelték, hogy a légtö­megek mozgása, a levegő nedvessége, hőmérsékete, a szél iránya, egyszóval a me­teorológiai szituációk miként hatnak az emberekre. Kiderült, hogy a biológiailag lényeges változások kétféleképpen érté­kelhetők: a hideg vagy a meleg légtömegek betörésének hatá­sára következtek be. Termé­szetesen vannak, akik nagyon jól elviselik, különösen a 18-35 év közötti fiatalok. A frontbetö­réseket különösen a járműve­zetőknek ajánlatos fokozott mértékben figyelembe venni- I ök. - A magyarországi Volán Tröszt, amelynek vállalatainál kb. 36 000 gépjárművezető dolgozik, viszonylag korán föl­ismerte a „fronthelyzet“ jelen­tőségét. Ma már mintegy 220- 240 szolgálati helyen találják meg a munkába indulók az úgynevezett „frontérzékeny­ségi táblázatot“, amely a bizo­nyos időjárási frontra érzékeny gépjárművezetőket figyelmez­teti. Mindehhez közük még a látási viszonyokat, a széllö­kések sebességét, az útfelület milyenségét stb. - Hogy ilyen táblákat kitehessenek, termé­szetesen szükség volt a gép- járművezetők előzetes vizsgá­latára. Ezt a Volán Tröszt Mun­kalélektani és Ergonómiai Köz­pontjának igazgatója, Dr. Kiss Ernő végzi munkatársaival. (Körülbelül 36-38 ezer esetben mérték a frontérzékenységet. Elsősorban a kitöltött tesztla­pokra támaszkodtak. A kérdé­seket a legkiválóbb szakembe­rek állították össze. A válaszok értékelésével megközelítő pontossággal megállapítható volt, ki melyik frontbetörésre és milyen mértékben érzékeny. Erről minden gépkocsivezető kapott egy kis „igazolványt“, tehát tudta magáról, milyen változásokra reagál idegrend­szere. A Munkaélettani Köz­pont mindennapi délután kétórakor kapja meg az előre­jelzést a meteorológiai szakem­berektől egy napra előre. Ezt kódolják, és valamennyien vál­lalatuknak megküldik. A „front­jelentés“ nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a gépvezető tudja magáról, hogy ezen a na­pon érzékenyebb, hanem azt is, hogy vigyázzon a többi köz­lekedőre is, mert az időjárási helyzet erre inti. - Nemcsak a Volán Tröszt, hanem a Főtaxi Vállalat és egy sor ipari üzem is igényli az orvosmeteoroló­gia előrejelzését biztonsági szempontból. - Az időjárási fronthatások előrejelzése tehát egyre szélesebb körben lesz a baleset-megelőző tevékeny­ség fontos része. - Az a kér­dés is felvetődött, hogyan le­hetne megoldani, hogy a ma­gán gépjárművezetők is me­gismerjék saját frontérzékeny­ségüket, tudjanak a különböző hőmérsékletű légáramlások változásairól, s ennek tudatá­ban üljenek volánhoz. Sajnos, ez a kérdés tömegesen egye­lőre megoldhatatlannak látszik, de reméljük, hogy a jövő majd erre is ad lehetőséget.- P­ESZMÉLETLEN SÉRÜLT ELLÁTÁSA Mély eszméletlenség álla­potában a sérült akkor kerül a legnagyobb veszélybe, ha a légzés útját pl. hányadék vagy műfogsor, esetleg az elernyedt tartóizmú, hátraesett nyelv zárja el. Legelső teen­dőnk tehát a légutak szabaddá tétele! Ha a szájüregbe tekint­ve látjuk, hogy eltömödött a gégenyílás, ujjúnkra csavart kötszerrel vagy zsebkendővel tisztítjuk ki, és távoltíjuk el a légzést gátló tárgyat vagy anyagot. Az eszméletlen sérültet hanyatt fektetjük és hátrabuktatjuk a fejét, miáltal a légutak kiegyenesednek, a nyelv kiemelkedik, nem zárja el a gégenyílást, és olykor magától is megindul a légzés. A közúti balesetek sérültjeinek fektetése, első ellátása és szállítása során, különösen gépkocsi-baleseteknél, fennáll a gerincoszlop sérülésének lehetősége. Ennek gyanúja esetén ne forgassuk a sérült fejét oldalra és ne hajtsuk előre, mozgatáskor legyen a válla, nyaka és feje egy vonalban. Hátrafelé is, ha kell, csak enyhén hajtsuk meg a fejét. Akit baleset ér sok esetben többszörös sérülést szenved. Rátalálhatunk olyan eszméletlen, alig észlelhetően lélegző sérültre, akinél pl, koponyazúzódást, borda- és végtagtörést, valamint erős vérzést látunk. Ilyen esetben is elsősorban a légu­tak átjárhatóságát kell biztosítanunk. Megállapítjuk, nincs-e szó nyílt mellkassérülésröl (pneumothorax) vagy nagyobb méretű vérzésről; ennek ellátására kell a fő gondot fordítanunk, mert a közvetlen halálveszély elhárítása, a légzés és a vérkeringés fenntartása, ill. visszaállítása a legfontosabb feladat. Azt az eszméletlen sérültet, akinek légzését kielégítőnek találjuk, már körültekintőbben vizsgáljuk meg. Közben is kísérjük figye­lemmel légzését és ne feledjük, hogy az eszméletlen embernek nincsenek reflexei, a köhögési reflex sem működik, emiatt a szá­jába jutott hányadékot vagy vért a tüdejébe szívhatja s megful­ladhat. Ha nem találunk az eszméletlen sérülten életveszélyt jelentő, ellátni való sérülést vagy működési zavart, stabilizált oldalhely­zetbe fektetjük, amely életveszély esetén az elsősegély alapkö­vetelménye. A hanyatt fekvő lehetőleg ’ sértetlen vagy kevésbé sérült oldalának kb. 'a közepe táján térdelve, a hozzánk közelebbi lábát térdben meghajlítjuk. Tő­lünk távolabb eső alkarját a ha­sára, a másikat a lehető legna­gyobb mértékben a törzse alá helyezzük. A hason nyugvó karnál és a meghajlított térdnél fogva óvatosan, de erélyes mozdulattal oldalára döntjük, s olyan helyzetbe hozzuk, hogy saját kézfejével támassza hátrahajlított fejét, ami meggátolja, hogy arcára bukjon. Az eszméletlen sérült - ha létfontosságú szerveinek működé­sét már biztosítottuk - stabilizált oldalfekvésben, a földön vagy a hordágyon betakarva várja a további ellátást. Ebben a helyzet­ben nem billen sem hátára, sem hasára, szállítható is. Ennél többet ne tegyünk, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Tartsuk azonban szem előtt, hogy a stabil oldalfekvésben levő eszméletlen sérült mellett is mindig legyen valaki, várakozás és szállítás közben is, aki rendszeresen figyeli légzését és gondos­kodik szájürege tisztán tartásáról, légutai szabadon tartásáról. Ha lehet, jegyezzük meg és rögzítsük írásban a sérült felfede­zésének körülményeit, az eszméletlenség tüneteit és a vérkerin­gés állapotát, minőségét. Az eszméletlen ember további ellátásá­nak meghatározása szempontjából az orvosnak gyorsan ki kell értékelnie mindent, amit így megtudhat. Ez a tájékoztatás igen fontos, ezért vegyük át gyakorlatban is, mit láthatunk, s mit kellene feljegyeznünk, vagy ellátás közben mentőtársunknak tollba monddanunk. Megállapítjuk a pontos időt. Feljegyezzük, milyen helyzetben és állapotban találtuk a sérültet az első pillanatban, továbbá mély vagy könnyebb fokú eszméletlenségről van-e szó. Például: „14 óra 35 perc. A sérült erőtlenül, nyugodtan fekszik, nem tudni, mióta. Nem reagál szólításra, fájdalmas érintésre sem. Vérzés nem látható a testén. Feje ellenállás nélkül hátrahajlítható. Léleg­zik, de igen lassan. Az érverés jól kitapintható, rendszeres.“ Fontos tünetek, amelyek feljegyzendők: az arc kifejezése és színe, az ajkak esetleges elszíntelenedése, véraláfutások a szem alatt, orrvérzés, hányadék nyoma a száj körül, a szemgolyó és a szembogár (pupilla) állapota, amit első látásra gyorsan jelle­mezhető. Ugyancsak megtekintéssel, de tapintással is vizsgáljuk át a testrészeket s feljegyezzük pl.: „A mellkas, has és ágyék táján nincs látható sérülés. A végtagokon nem látható nyílt sérülés, a jobb alsókaron törés tapintható ki.“ Miután elvégeztük s fel is jegyeztük az életmentő jelentőségű műveleteket s az eszméletlen fektetését, újra ellenőrizzük a lég­zést és az érverést. A légzésnél pl. igen lassú, hosszabb szüneteket egyes lélegzetvételek közt, mély-e a lélegzetvétel, vagy alig lélegzik, hányszor vesz lélegzetet percenként. Áz érverést a sérült kezének ütőerére helyezett középujjunkkal érzékeljük. Első tájékozódásul, csak az a fontos, hogyjél kitapint­ható-e vagy rosszul, lassú-e vagy gyors, esetleg szabálytalan, majd ezt is percenkénti gyakoriságban fejezzük ki. Például: „Légzés 18-szor, érverés 80-szor percenként.“ Jegyezzük fel a mentők kiértesítésének módját és időpontját is. Következik: A LÉGZÉS PÓTLÁSA ÚJ SZÚ 16 1982. I. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom