Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-15 / 2. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA HOLDFOGYATKOZÁSRÓL Még nincs tíz napja, hogy hazánk területéről is teljes holdfogyatkozásnak lehettünk tanúi. Az alábbiakban erről a nem túl gyakori természeti jelenségről adunk rövid áttekintést. A nap- és holdfogyatkozások lényegében a Nap, a Hold és a Föld geometriai elhelyezkedése következtében fellépő árnyékjelenségek. A bolygók és a holdak a Nap által megvilágított, egyébként sötét égitestek, és a Nappal ellentétes irányba árnyékot vetnek a térbe. Ha ebbe az árnyékkúpba valamelyik égitest belekerül, akkor ún. fogyatkozás jön létre. Holdfogyatkozás során a Hold belép a Föld hosszú árnyékkúpjába; ha egészen belemerül, akkor teljes, ha csak egy részére esik árnyék, akkor részleges a holdfogyatkozás. A Hold pályasíkja nem esik egybe a Föld pályasíkjával. Ha pontosan beleesne, akkor minden újholdkor napfogyatkozás, és minden holdtöltekor holdfogyatkozás lenne. A holdpálya azonban 5 fokkal hajlik az ekliptikáihoz, és csak két pontban metszi azt. Fogyatkozás tehát csak olyankor jöhet létre, ha újhold vagy holdtölte akkor következik be, amikor a Hold pályája mentén éppen ezekben a metszéspontokban (ún. csomópontokban), vagy azok közvetlen közelében tartózkodik. A holdfogyatkozásokat, ellentétben a napfogyatkozásokkal, mindenki végigkövetheti, aki a Hold felé forduló féltekén tartózkodik. Ezért a hold- fogyatkozások sokkal gyakrabban beköszöntő jelenségek voltak, mint a napfogyatkozások. Már az ókorban is felismerték, hogy a fogyatkozások 6585 és 1/3 nap (18 év, 11 nap) elteltével ugyanolyan sorrendben megismétlődnek, bár térben és időben kissé eltolva. E cikluson (ún. Sáros) belül átlag 40 nap- és 30 holdfogyatkozás következik be. A holdfogyatkozások megfigyelése mind esztétikai, mind pedig tudományos szempontból maradandó értékét jelent. A legutóbbi, a január 9-i teljes holdfogyatkozás ugyancsak impozáns látványt nyújtott megfigyelőinek. A fogyatkozás ugyanis nem csupán a Hold teljes eltűnésére korlátozódik, hanem gyönyörű színjelenségek is lejátszódnak a Holdon. A földi légkör ugyanis a Föld pereme mellett elhaladó fénysugarakat megtöri, és a fénysugarak oly mértékben hajolnak el, hogy a teljes árnyékot is bejárják. Ez az oka annak, hogy holdfogyatkozások idején a Hold teljes mértékben nem tűnik el az égről, hanem mélyvörös színben a teljes fogyatkozás tartama alatt is látható marad. Természetesen ez fogyatkozásonként változik, és függ a Földi légkör tisztaságától is. Minél több por és szennyeződés DIÓHÉJBAN kerül a légkörbe, annál sötétebbek a fogyatkozások. Nemrégiben Dr. Hédervári Péter, népszerű magyarországi tudós jelentetett meg egy tanulmányt amelyben régi korokig visszamenően a jelentősebb vulkánok tevékenységi ideje alatt bekövetkezett holdfogyatkozások sötétsége és a vulkánok által a légkörbe juttatott por fényelnyelő hatása között éles párhuzamot mutatott ki. Feltételezik, hogy a vulkáni por és hamu több évig lebeg a legfelsőbb légkörben, amíg az újra visszajut a Föld felszínére. Ez alatt az idő alatt jelentős mértékben visszaveri és elnyeli a Nap által kibocsátott sugárzást. Néhány tudós a jégkorszakok bekövetkezését is ilyen jelenségekkel magyarázza. Említettük már, hogy az ókorban is ismert volt a fogyatkozások ciklusos jelensége. Ezeket előre számították és krónikákban jelentős helyet foglalt el egy ilyen esemény megörökítése. Nagy segítséget jelent ez ma a történészeink számára. A magyar honfoglalás évszámát is csak 1883-ban tudták lerögzíteni a történészek egy bizánci krónikás által az azt megelőző években bekövetkezett teljes napfogyatkozás dátumának (891. aug. 8) kiszámítása révén 896-ra. BÖDŐK ZSIGMOND KIS HOLDAK A KISBOLYGÓK KÖRÜL Mind több megfigyelés mutat arra, hogy némely kisbolygónak - ezek jórészt a Mars és a Jupiter pályája között keringenek a Nap körül - szintén van holdja. Az első ilyen - akkor erősen vitatott - fölfedezés J. H. McMahon amerikai csillagász nevéhez fűződik, aki 1978 júniusában fotometrikus úton meg akarta mérni a Herculina kisbolygó átmérőjét, amikor az aszteroida a SAO 120714 jelű csillag előtt elhaladt, s azt elsötétítette. De már két perccel ennek bekövetkezte előtt öt másodpercen át a csillagfény nem volt látható. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a 200 km átmérőjű Herculina körül 990 kilométeres távolságban egy 45 kilométer átmérőjű hold kering. A fölfedezés nyomán átvizsgálták a más kisbolygók csillagfedéseire vonatkozó régebbi észlelési feljegyzéseket. Az Antigone 1973 októberi, az Eros 1975 januári , a Pallas 1976 októberi és a Hebe 1977 márciusi csillagfedései alkalmával kapott adatok arra mutatnak, hogy e kisbolygók körül is kering hold. 1978 óta újabb csillagfedések során a Metis, A Juno, a Melpomene, a Cleopatra, továbbá ismételten a Pallas és a Herculina aszteroidákat figyelték meg. Mindent összetéve, eddig a kisbolygók több mint húsz holdjának a meglétét tartják valószínűnek. Amikor a Cleopatra kisbolygó az egyik csillag előtt elhaladt, kaliforniai amatőrök két egymástól 600 m távolságra levő megfigyelőhelyről 0,9 másodpercig tartó másodlagos elsötétedést figyelték meg. Ez idő alatt a kisbolygó kék színe átváltott a csillagnak a vörös színébe. Ezt a színváltozást nem okozhatta sem a látóvonalba kerülő repülőgép, sem madár. Még meggyőzőbbek azok a fotoelekt- romos mérések, amelyeket a Pallas kisbolygóról végeztek 1978-ban, amikor egy csillag előtt elvonult. Három másodperccel a csillag elsötétedése után a csillagnak a fénye másodszor is legyengült. Egy későbbi alaposabb elemzés azt mutatta, hogy e másodlagos elsötétedés 50 millimásodperc alatt éppen annyi csillagfény került a Földre, mint az elsődleges elsötétedés idején. Eszerint a Pallasnak éppen egy egykilométer átmérőjű holdja van! Valószínű, hogy a Pallas körül egy további, 175 kilométer átmérőjű hold is kering. Ezek a kisbolygók holdjaira utaló közvetlen megfigyelések jól beillenek az eddigi közvetett bizonyítékok sorába, amelyekhez a Föld néhány ikerkrá- terje is tartozik. Ez utóbbiak létrejötte ugyanis legjobban úgy magyarázható meg, hogy kettős kisbolygók vagy kisbolygók és kísérőik csapódnak a Földbe. Ilyenek a kanadai Clearwater-Lakes kráterek, amelyek egymástól 31 kilométer távolságra vannak, és átmérőjük 32, illetőleg 24 km. Ezek nyilvánvalóan egyidejűleg keletkeztek. Az újabb számítások szerint ugyanis kizárt, hogy e kráterek egyetlen kisbolygótól valók, amely a Föld légkörébe jutva két részre tört és úgy zuhant volna le. Ma már nem vonható kétségbe, hogy naprendszerünkben évmilliárdokon át stabilan maradhatnak olyan rendszerek, amelyeken egy kisbolygó körül egy hold kering. A számítások szerint egy aszteroidának akkor lehet tartósan holdja, ha e holdnak a kisbolygótól való távolsága nem haladja meg az aszteroida átmérőjének százszorosát. (Science, Priroda) CUKOR - KUKORICÁBÓL ÚJ szú 17 1982. I. 15. Déli szomszédunk, Magyarország éghajlata és talajadottsága jó a cukorrépatermeléshez. Az ország az elmúlt évtizedben elérte, hogy majdnem teljesen önellátó cukorból. Manapság, amikor a világpiacon 900-1000 dollár a cukor tonnája, ez lényegesen tehermentesíti az ország kereskedelmi és fizetési mérlegét. A múlt év elején viszont olyan cukorgyár üzemi próbái kezdődtek meg a Balaton és a Duna között elhelyezkedő Szabadegyházán, amely nem cukorrépából, nem cukornádból, hanem kukoricából állít elő cukrot. Régóta ismert, hogy a kukorica magas szénhidrát-tartalma elcuk- rosítható, de az ipari méretekben is gazdaságos technológiát csak az elmúlt évtized közepén dolgozták ki az Egyesült Államokban. A Szabadegyházi Szeszipari Vállalat műszaki szakemberei már akkor felfigyeltek az új eljárásra. Miközben beruházási javaslatot tettek, nagy lelkesedéssel és kitartással elsajátították a technológia tudnivalóit. Felkészültségük mellett azzal nyertek csatát, hogy vállalatuk Magyarország egyik legnagyobb kukoricatermelő tájegységének, a Mezöföldnek a közepén helyezkedik el. Az új gyár gyors ütemben, alig két esztendő alatt épült meg, csaknem 4 milliárd forintba került. Technikai felszereltsége, technológiai újdonságértéke ma a világ- színvonalat jelenti. Mégis joggal vetődik fel a kérdés: miért éri meg ennyi pénzt áldozni a kukoricából nyerhető cukorra, ha a cukorrépából is elegendő cukrot állíthat elő az ország? Magyarországon a legnagyobb cukorfelhasználó az édesipar és a konzervgyártás. Számukra a répacukor felhasználása nehézkes: előbb fel kell oldani, megfelelő töménységű oldatot kell belőle készíteni. A kukoricából készült cukor viszont - folyékony. Ez azt is jelenti, hogy gyártása olcsóbb, hiszen a répacukor előállításánál az egyik legtöbb energiát felemésztő művelet a cukor kristályosítása, vagyis az oldatból a víz elpárologtatósa. A kukoricacukornál tehát kétszeres a megtakarítás: nem keli kristályosítani, majd a felhasználásnál nem kell újra feloldani. De további előnyök is adódnak. A gyár úgy épült meg, hogy ugyanaz a berendezés-sor a folyékony cukrot - szükség szerint - szesszé erjeszti. Márpedig az ipari alkohol iránti kereslet nemcsak Magyarországon, hanem világszerte nagy ütemben növekszik. A gyár képes továbbá a kukorica komplex feldolgozására: a kukoricaszemekben lévő csírából különleges minőségű olajat préselnek, a visz- szamaradó rész pedig nagy értékű gyógyszer-alapanyagokat tartalmaz. Legvégül a maradvány még mindig alkalmas takarmányozásra. Mindebből az is nyilvánvaló, hogy a 4 milliárd forint igen gyorsan megtérül majd. A gyár évente 120 ezer tonna szemes kukorica sokoldalú feldolgozását végzi el. (c-t) (Gyári fotó) EGY MŰSZER - HÁROM VIZSGÁLAT Egy angol cég olyan kombinált műszert fejlesztett ki, amellyel a belé helyezett minta egyszerre háromféleképpen vizsgálható. Elektronmikroszkópként a minta a 10-szerestől a 200 000-szere- sig terjedő nagyításban vehető szemügyre. Miközben azonban az elektronnyaláb „megvilágítja“ a tárgyat, két m/kroe/emző vizsgálat is végrehajtható vele. Az egyik az Auger-spektroszkópia, a másik a röntgenfluoreszcenciás elemzés. Az Auger-jelenség (ejtsd: ozsé) akkor megy végbe, amikor az atom elektronhéjban egy belső elektron teljes gerjesztési energiáját egy felszíni elektronnak adja át anélkül, hogy közben foton sugározódna ki. A gerjesztést itt az elektronmikroszkóp fókuszált elektronnyalábja végzi el. A belső elektronnak a legkisebb gerjesztési energiája is nagyobb, mint a külső elektron legnagyobb gerjesztéséhez, tehát az atomból való elszökéséhez szükséges energia. így az Auger-jelenség során kiszabadulú elektronnak még van valamelyes mozgási energiája is. Ezt (az Augerspek- troszkópiával) mérve meghatározható, hogy a jelenség milyen elemnek az atomjában megy végbe. Ebben a vizsgálatban a műszer felbontóképessége 50 nanométer és 50 mikorméter között változtatható, tehát vele a mintának igen kis részei elemezhetők. A röntgenfluoreszcencia jelensége során az elektronhéj gerjesztett állapota úgy szűnik meg, hogy a gerjesztési energia röntgenfoton formájában kisugárzódik. Ennek energiája szintén jellemző a kisugárzó atomra, ezért vele a vegyi összetétel határozható meg. A gerjesztés feladatát megint csak az elektron- mikroszkóp elektronnyalábja látja el. Az új műszer több területen hasznos. Például a félvezető integrált áramkörök úgy vizsgálhatók vele, hogy a mikroszkopikus „alkatrészek“ (vagyis a különféle áramköri elemek szerepét betöltő kristályterületek) vegyi összetétele, adalékanyagtartalma külön-külön meghatározható. Fémkohászati vizsgálatokban az ötvözetek mikroszkopikus kristályai egyenként elemezhetők. A katalizátorok működését vizsgálva pedig megállapítható, hogy mely részeken megy végbe a reakció, ez pedig a katalízis folyamatának részletesebb megismerésére és így újabb katalizátorok kifejlesztésére ad módot. A hasonló példákat még hosszan sorolhatnánk. (é. T.) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK LASSULÓ FÖLD = HIDEGEBB KLÍMA A Föld tengelyforgási sebességében bekövetkező apró változásoknak nagy hatásuk van a földi klímára - állítják leningrádi tudósok a régi feljegyzéseket átvizsgálva. A sarkvidéki jégpajzs déli határának folyamatos változása magyarázza, hogy miért merültek feledésbe azok az egykori tengeri útvonalak, amelyeket követve a vikingek egykor Grönlandot és É- szak-Amerikát felfedezték. A jég visszahúzódásának egyik oka a Golf-áram szintjének megemelkedése lehetett a Föld tengelyforgásának felgyorsulása következtében. A Föld tengelyforgása jelenleg körülbelül fél másodperccel lassul évente. (D) MESTERSÉGES NÖVEKEDÉSSERKENTŐ A repcenövény 250 kilogrammnyi virágporából tíz milligrammnyit lehet kivonni abból az anyagból, amely serkenti a növények fejlődését. A beltsville-i (USA) mezőgazdasági kutatóintézetben felfedezett növeke- désserkentó egyfajta szteroid - felfedezői brasszinolidnak nevezték el, és már mesterségesen is előállították több változatát. A mesterséges vegyületek 15-30 százalékkal növelték a retek és a saláta terméshozamát, és a szántóföldi kísérletek során 6-7 százalékkal a bab és a bors növényét. A brasszinolid túlságosan drága a nagyüzemi felhasználásra, de mesterséges változatai széles körben elterjedhetnek, jelentősen növelve a mezőgazdaság terméshozamát, állítják a szakértők. m) AZ ŐSMADARAK KIRÁLYA Minden idők egyik legnagyobb madarának megkövült maradványait fedezték fel Argentínában. Buenos Airestől 160 kilométernyire az argentin Plata múzeum őslénykutatói. Az óriás teratornisz szárnyainak fesztávolsága nyolc méternél nagyobb lehetett. Testsúlya elérhette a 80 kilogrammot, testhossza pedig a csőrétől a farkáig a három és fél métert. (Osz- szehasonlításul: a jelenlegi legnagyobb madárnak, az Andokban élő kondorkeselyűnek 17 kilogramm a testsúlya, és három méter a szárny-fesztávolsága.) A tudományos elemzés szerint a kövület 5-8 millió éves. A teratorni- szok körülbelül tízezer évvel ezelőtt pusztultak ki. A nemhez tartozó példányok eddig kizárólag a pleisztocénből kerültek elő Észak- Amerika déli részén. (D)
