Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-23 / 16. szám

Segít a balta, de Cyril Sebest karja is erős / W FAVÁGÓKKAL A „KIRÁLYFORRÁSNÁL“ AZ ÉRDEKEK ÖSSZEHANGOLÁSÁVAL A járási székhely, Spisská Nová Vés frissen locsolt utcáin visszaverődött a melegebbre forduló időjárást jelző nap­sugár. A város közepén lekanyarodtunk a főutcáról, és Novomestská Huta felé vettük az irányt. Fel a sűrű erdőkkel borított hegyekbe. Milan Krempansky, a meglátogatandó erdőkörzet vezetője megjegyezte: „Ott, ahová megyünk, még tél van, egy darabon csak gyalogosan lehet közlekedni“. Míg a kocsi haladt, az erdőre, az ott dolgozó emberekre terelődött a szó. A fiatal erdész elmondta, hogy a* kelet­szlovákiai erdőgazdaságok közül elsőként- 1973-ban - az ő üzemükben alakultak a komplex fafeldolgozó csoportok. Elő­ször Mlynkyben, majd náluk.- Ezek saját maguk végeznek el min­den munkát - folytatta Milan Krempansky a fa kivágásától, összegyűjtésétől kezdve a feldolgozásig, vagyis a szállítá­sára alkalmassá tételéig. Kezdetben a ki­termelt fa csupán négy százalékát dol­gozták fel ilyen formában. 1977-ben már tíz komplex csoport dolgozott üzemünk­ben, amelyek tavaly a kitermelt fának már a 60,2 százalékát dolgozták fel. Ez a fa­mennyiség 75 565 erdei köbmétert tett ki.- Milyen kimutatható gazdasági hasz­na, előnye van ennek a munkaformának?- Több mutatóval bebizonyítható a komplex csapatmunkának az előnye- válaszolta kísérőm. - Vegyük alapul a tavalyi eredményeket. A korábbi évek­hez viszonyítva 1981 -ben 9550 köbméter fával többet termeltek ki, tehát nőtt dolgo­zóink teljesítménye. Ugyanakkor köbmé­terenként 0,20 órával csökkent a kiterme­lési idő és 5,40 koronával a költségek szintje, 9,5 százalékkal emelkedett a nor- mateljesítés, s elérte a 141 százalékos átlagot. Gyalogosan folytattuk az utat „Király­forrás“ erdőkörzet felé. Mintha teljesen mág világba érkeztünk volna. Talpunk alatt ropogott a fagyos hó, másutt bokán felül jártunk a hóban. Rövid gyaloglás után motorfűrészek zaja jelezte úticélunk közelségét. Feltűnt egy hosszú fatörzse­ket vontató speciális erdei traktor. Az „LKT-80-as gép nyergében Ján Pav- linsky, a hat tagú komplex munkacsoport egyik tagja szállította a fatörzseket. MichaI Kollár brigádvezetö megálljt in­tett, majd egyik további társa, Cyril Se­best felé tekintett, aki megértette, mit kell tennie. A fatörzsek túlsó végét fordította a megfelelő irányba a balta segítségével. Néhány perc alatt egymás mellett hever­tek a hatalmas fatörzsek. A brigádvezető, Michal Kollár- Ezzel tulajdonképpen befejeződött egy komplex munkafolyamat, szállításra kész a feldolgozott fa - magyarázott Milan Krempansky, majd a brigádvezetö felé szólt, aki rövid pihenőt rendelt el, s hozzánk jött. Michal Kollár arcát pirosbarnára cser­zette az erdei levegő. Még tizenöt éves sem volt, amikor apjával, idősebb testvé­reivel már a Poprád vidéki, a hranovnicei, a bystréi erdőket járta, és megismerke­dett a favágással.- Akkortájt még nehezebb volt a mun­ka, mint ma - jegyezte meg Michal Kollár. - Kézifürésszel, baltával dolgoztunk. Még ma is őrzöm vikartovcei otthonom­ban azt a kis fejszét, amit apámtól örököl­tem. Eleinte nem tudtam, miért élezi olyan nagy gonddal, mielőtt a kezembe adta. Később is még sokáig ö készítette Milan Krempansky: „Körze­tünkben a fák 95 százaléka tüle­velő.“ (Ivan Laputka felvételei) elő a szerszámot. Talán éppen ezért szerettem meg a favágást?!...- Ha jól hallottam, Kollár brigádvezető Vikartovcében, a poprádi járásban lakik. Naponta onnan jár ide?- Onnan bizony, de nemcsak ö, ha­nem a brigád többi tagja és körzetünk más dolgozója is - újságolta az erdészeti körzet vezetője. - összesen tízen van­nak, akiket az üzemi „kisbusz“ kora reggel munkába, este hazaszállít. Ez oda-vissza közel százhúsz kilométeres út, de megéri, mert ezek a dolgozóink átlagosan 150 százalékon felül teljesítik munkatervüket. Tavaly a Kollár-brigád 9825 köbméter fát - tagonként 1638 köbmétert - dolgozott fel. Vállalaton belül mindig az első, vagy második helyen álltak a munkaversenyben. Az idén a brigád minden egyes tagja 1740 köb­méter fa kitermelését, illetve földolgozá­sát vállalta. Elbúcsúztunk a brigádtól. Alig tettünk néhány lépést az erdőszéli lejtőn, mögöt­tünk újból felzúgtak a motorok. Vissza­nézve láttuk, a traktor újabb szállítmá­nyért indult a gyűjtőhelyről az erdőbe, a zümmögő fűrészek pedig - mint kés a vajban - darabolták a fekvő fatör­zseket. Tudjuk, sürget az idő, a vállalt feladat. A Kollár-brigád ugyanis a vállalati rekord megdöntésére készül... KULIK GELLÉRT Szocialista mezőgazdaságunknak egyre nehezebb körülmények között kell megvaló­sítania az önellátási programot. Tudatosítják ezt az 1840 hektárnyi szántóterületen gaz­dálkodó Búcsi (Búc) Efsz dolgozói is. Éppen ezért nagyon gondosan áttanulmányozták és lebontották a CSKP KB 4. ülésének határo­zatait a szövetkezetük feltételeire. Amint azt Szabó Zoltántól, a szövetkezet elnökétől megtudtam, e határozatok értelmében ko­moly intézkedéseket foganatosítottak a párt- alapszervezetekben, ezeket valamennyi munkaszakaszon megtárgyalták és ma már jó részüket megvalósították, illetve megvaló­sításuk folyamatban van. Első feladatuk volt, hogy gondosan, körültekintően felkészülje­nek az új gazdasági évre. Ennek értelmében fokozott figyelmet fordítottak a gépek idejé­ben és jó minőségben való felkészítésére a tavaszi munkák első szakaszához. A szövetkezet vezetősége már tavaly is a gazdálkodás hasznosságának növelésére törekedett. Korai burgonya termesztésével próbálkozott, éspedig sikeresen. A korai bur­gonyát 100 kilogrammonként 410 koronáért értékesítették, és ez szép jövedelmet hozott a közös kasszába, s a területen az év második felében kitűnő takarmányt is termel­tek. A múlt évi sikeren felbuzdulva az idén 30 hektárra növelték a korai burgonya termesz­tési területét. Február második felétől 9 vá­gón ültetni való burgonyát csíráztatnak az üvegházban. Bíznak abban, hogy a tavalyi­hoz hasonló eredményeket sikerül megismé­telniük, s ez egy komoly bevételi forrásává válik a szövetkezetnek. Ugyanakkor úgy ter­vezik, hogy a 30 hektárnyi területet júniusban silókukoricával vetik be az állattenyésztés számára. A siker biztosnak látszik, hiszen a 30 hektárnyi terület öntözhető, méghozzá a halastóból, langyos vízzel. A takarmány minőségére az idén minden eddiginél fokozottabb figyelmet fordítanak a szövetkezetben, nem utolsósorban azért, mert a takarmányfélék rovására is növelték a kukorica vetésterületét.- Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy határunkban érdemes kukoricát termeszteni - indokolja a döntést az elnök. - Tavaly is például, amikor a kukoricára sok helyen panaszkodtak, mi 6 tonnán felüli hozamot értünk el hektáronként, s a legjobbak lettünk a járásban. Ezért 30 hektárral növeltük a ku-‘ korica vetésterületét. Ennek hátterében még egy érdekes tényező is rejlik: ha netán a szemes kukorica valamilyen rendkívüli oknál fogva nem válna be, még mindig marad lehetőségünk arra, hogy lesilózzuk. Tehát takarmányt így is nyerhetünk belőle, s nem is akármilyet. Ha viszont beválik, ez felér egy főnyereménnyel. S mivel szövetke­zetünkben 180 hektárnyi területet öntözhe­tünk, teljes joggal bízunk a sikerben. A szövetkezetnek jelenleg sincsenek ta­karmánygondjai, s vezetői úgy vélik, hogy jövőre sem lesznek. A kukorica termesztését forradalmasították. Már az elmúlt évben is kísérleteztek az IKR-rel, ami az első évben ugyan költséges volt, de azzal számolnak, hogy a költségek hamarosan megtérülnek. A rendszerhez a gépsor a szomszédos Bá- torkeszi (Vojnice) Efsz-szel vásárolták meg közösen. A két szövetkezet közösen jól ki is tudja használni a gépsort. Az IKR-hez a magyar szakemberek adták és adják a vetőmagot és a szakmai tanácsadást. Sokan úgy vélik, ez nem jelent sokat. Az elnök az ellenkezőjét bizonyította be:- Tavaly 363 hektáron vetettük el a kukori­cát a magyar gépsorral, amikor az meghibá­sodott. Az agrotechnikai határidő megtartása végett nem vártunk a megjavítására, hanem a maradék 40 hektárnyi területet hagyomá­nyos vetőgépeinkkel vetettük be. Az IKR géprendszerrel bevetett területen 6,9, a ha­gyományos gépekkel bevetett területen (ugyanabból a vetőmagból a szomszédos parcellán) csak 4 tonnás hozamot értünk el. A hagyományos vetőgép nem vetette el azt a tőszámot, mint az IKR géprendszer, s ez a hozamokban megmutatkozott. A kukoricahozamok a helyes vegyszere­zéstől is nagy mértékben függnek. Az elnök szerint tavaly oly sikeresen vegyszereztek Búcson, hogy a vetéstől a betakarításig sem­miféle géppel nem kellett taposniuk a talajt és a vetést. Mindez lényeges megtakarítást jelentett a költségeken A másik nagyon értékes növény, amely­nek termesztésében ugyancsak előbbre sze­retnének lépni a búcsiak - a cukorrépa. Tavaly 41 tonnás átlagos hozammal a har­madikok voltak a járásban. E téren is lénye­ges költségmegtakarítással, valamint a ho­zamok növelésével számolnak. A zöldség- és a dohánykertészet az idén egyesült. Csökkentették a zöldségfélék ter­mesztési területét, ugyanakkor 10 hektár fűszerpaprikával és 3 hektár korai eperrel növelték. E növényfajta a munkaerő elosztá­sa szempontjából igen fontos, és főleg a ko­rai eper nagyon nyereségesnek ígérkezik. Hektáronként 70-80 ezer koronás bevétellel számolnak.- Mint ismeretes, a marhahús felvásárlási ára magasabb lett, mint a sertéshúsé, s aránylag kevés szemes takarmánnyal is Szabó Zoltán (Szobi Kálmán felvétele) tudunk előállítani jól értékesíthető marha­húst. Éppen ezért a múlt év végén csökken­tettük sertésállományunkat - konkrétan az anyakocáknál 300-ról 180-ra. Az idén ezt az állományt 150-re csökkentjük. Annyit tartunk meg, amennyi elegendő ahhoz, hogy a 16 vagon eladási kötelezettségünket teljesít­hessük, és tagjaink számára is biztosítsunk malacokat a saját és szerződéses nevelés­hez. A kiesés pótlására 18Ó darab bika hiz­lalására rendezkedtünk be. Meg kell jegyezni, hogy községünkben fellendülőben van, a szerződéses sertéstartás, és 5-6 család bikahizlalással is foglalkozik. Itt is találkozik az egyéni érdek a társadalmi érdekkel. Mi a szarvasmarha-tenyésztésben látjuk szö­vetkezetünk fejlődésének, a termelés inten­zívebbé tételének legnagyobb lehetőségét - mondta az elnök. Az idei gázolajfogyasztást lényegesen, 60 ezer literrel akarják csökkenteni. Ez merész vállalkozás, amit egyrészt úgy próbálnak megvalósítani, hogy ésszerűen használják ki a traktorok vonóerejét. A könnyű munkákat kis traktorokkal, a nehezebb munkákat nagy teljesítményű gépekkel végzik majd. Más­részt a lehető legkevesebb alkalommal men­nek a földekre, vagyis a nagy teljesítményű gépek egyidejűleg több műveletet végeznek majd, így az üzemanyag-felhasználás csök­kentése mellett a talajt sem tapossák le túlzottan. A szövetkezetben tavaly átlagosan 4325 liter tejet fejtek tehenenként, és ezzel meg­szerezték a járási elsőséget! A szövetkezet vezetői ennek ellenére alapos ellenőrzésnek vetették alá a tejtermelést, mivel a legjobb eredményt elérő fejögulyás és a leggyen­gébb között évi 20 ezer liter volt a különbség. Ugyanolyan fajtákkal és feltételek között dol­goztak, tehát nyilvánvaló, hogy elsősorban az emberi hozzáállásban kell javulást elérni. ★ ★ ★ Az irányítási rendszer tökéletesítésétől a termelés intenzívebbé tételét várják a bú­csiak. Ezen felül van még egy kívánságuk: szeretnék megdönteni a gabonatermesztés­ben 1974-ben felállított rekordhozamokat. KOLOZSI ERNŐ ÚJ szú v 6 1982. IV. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom