Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-23 / 16. szám

Vasárnap 1982. április 25. A NAP kel - Kelet-Szlová­kia: 5,26, nyugszik 19.41 Közép-Szlovákia: 5.34, nyugszik 19.49 Nyugat-Szlovákia: 5.42, nyugszik 19.57 órakor A HOLD kel - 6.52, nyug­szik 21.55 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MÁRK nevű kedves olvasóinkat • 1822-ben született Edward DEMBOWSKI lengyel forra­dalmi demokrata és filozófus (+ 1846) • 1907-ben szüle­tett Vaszilíj Petrovics SZO- LOV JOV-SZEDOJ szovjet ze­neszerző (+ 1979). AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AZ ESZMECSERE JELENTŐS FÓRUMA EGRI FERENC ÍRÁSA BECSÜLETES MUNKÁVAL LALO KÁROLY RIPORTJA EMLÉKŐRZŐ SZENVEDÉLY GÁLY IVÁN RIPORTJA ÁLLATORVOSOK AZ EREDMÉNYEK HÁTTERÉBEN JOZEF SLUKA RIPORTJA HUSZONÖT ÉV DIÓHÉJBAN FLÓRIÁN MÁRTA RIPORTJA HA MUNKÁT, HABÉKÉT ÉS EMBERT SZERETSZ... DEBRÓDI D. GÉZA ÍRÁSA FALUSIAK VASZILÍJ SUKSIN NOVELLÁJA A plzehi Skoda Müvek és a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár 800 millió korona értékű technológiai berendezést szállít a Szovjetunióba, a zsdanovi acélműbe. Képünkön Jifí Benetka műszaki ellenőr és Jifí Kroupa a villanymotor kerék­fogazatának hézagait ellenőrzi (Jifí Vlach -ŐTK- felvétele) PANCSOLUNK? - PANCSOLUNK! Szokásos bevásárlási körutamat végeztem a mi­nap, ti. én vagyok otthon a kifutógyerek. Amikor a Jednota fogyasztási szö­vetkezet közkedvelt üzleté­be léptem, éppen a köve­zetei mosták. Ronggyal és tejjel. Igen, kérem! Rongy- gyal és tejjel. Azt már hal­lottam, hogy az elmúlt szá­zadok urainak kedvesei pezsgőben és tejben fere- döztek, hogy bársonyos le­gyen a bőrük, de kockakö­vet tejjel lakkozni?! Ezt még nem hallottam. Most láttam. A főnöknö ügyesen tö­rült. De a tizenöt liter tej - az építőipar precíz mun­kájának jóvoltából megma­radt repedéseket és lyuka­kat kihasználva —, vígan folydogált a világtáj minden irányába. Először azt hit­tem, hogy ez üzemi torna vagy higéniai előírás, eset­leg egy új tisztítószer be­mutatója. Hittem?! A hit itt nem segített. A tény győ­zött. Tasakos tejet hoztak reggel hat óra helyett féltíz­kor. S ekkor már az üzlet dolgozói nem tudták a szo­kásos reggeli tornát tanúk kizárásával elvégezni. Nem lehetett maszkírozni. Sze­münk láttára törülték fel a kétkoronás tejet, amiért a termelők háromnál többet kapnak, államunknak pedig öt koronánál is többe kerül. S ez itt szépen folydogál a talpunk alatt. Ez egy üzlet csupán, napi tizenöt literrel. Nincs lehetőségem fél tíz­kor végigrepülni a köztár­saság minden üzletét, hogy megtudjam, hány tasak tej­jel lakkoznak, de nem lehet kévés. A főnöknö, mint a lelőtt nyulat lógatta a tizenöt,,ki­múlt“ tasakot, s végigcsö- pögtette a már feltörült kö­vezeten. Mit tehetett sze­gény? Szomorúan konsta­tálta, hogy ebből a tizenöt­ből jó, ha ötöt elismernek. Az eddigi tapasztalatok szerint a visszaküldött zsacskók nagy részének nyoma vész. Ennek a taSaktragédiá- nak van egy másik oldala is. Mindamellett, hogy na­ponta sok tej folyik el, több liter tejjel kevesebbet ad­nak át, mint amennyi a szállítólevélen szerepel. Január hatodikától március 15-ig, csak ezt az egy üzle­tet 43 liter tejjel csapták be! Panaszukra sem a tejfel- dolgozó üzem, sem a Jed­nota igazgatósága nem re­agált. Most már csak egy kér­dés: Ki fizet rá erre a tejipa­ri társasjátékra? Azt hiszem a válasz kézenfekvő. IDŐSZERŰ GONDOLATOK L Általános eredményeink egyenlőre nem felelnek meg lehetőségeinknek, sem pedig szükségleteinknek. Az egész gazdaság haté­konyságában az alapvető fordulat elérése annális szükségesebb, hogy ebben az évben azokon a feladatokon kívül, ame­lyekkel már azelőtt is számoltunk, le kell küzdenünk az alacsonyabb termés következ­ményeit is, jelentős megtakarításokot kell elérnünk kőolajtermékek fogyasztásában, s meg kell szilárdítanunk külgazdasági kap­csolataink egyensúlyát. A jövő évi feladatok sem egyszerűbbek. Ezért a párt központi bizottsága alapvető követelményként hatá­rozta meg: határozottabban és gyorsabban kell az életben érvényesíteni a kongresszusi határozatokat, megoldani a megérett problé­mákat, határozottabban kell leküzdeni a ne­hézségeket, s kiküszöbölni a fogyatékossá­gokat. Ez így általánosságban van mondva, de ezeket a dolgokat minden területen na­gyon konkrét nyelven ki lehet fejezni. Számos feladat, így például a termelési struktúra megváltoztatása, bonyolultsága miatt távlati jellegű. A fő hangsúlyt most arra kell tennünk, hogy minden lehetőséget haté­konyabban használjunk ki a konkrét népgaz­dasági eredmények gyors elérésére, minde­nekelőtt az idei gazdasági terv teljesítésére. Arról van szó, hogy sokkal rugalmasabban, következetesebben mozgósítsuk a politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi forrásokat és a szervezési tartalékokat is a gazdaság hatékonyságának gyors növelésére. Minde­nütt vannak ilyen tartalékaink. A munkát min­denütt bárminemű huzavona nélkül megja­víthatjuk és javítanunk is kell. A központi szervek számos intézkedést készítenek elő, illetve foganatosítottak azért, hogy az erőket a fő feladatokra, a mezőgaz­dasági termelés, elsősorban a növényter­mesztés növelésére, az energia, nyersanyag- és alapanyagfogyasztás racionalizálá­sára, az építőiparban és a beruházások terü­letén a fordulat elérésére, az ellátás, a szol­gáltatások és más területek helyzetének javí­tására összpontosítsuk. Az idei tervben a helyzet reális elemzése alapján Jassúbb fejlesztési ütemet tűztünk ki és a fő súlyt a termelési minőségi szempont­jaira, a beruházások terjedelmének szüksé­ges korlátozására helyeztük, kiemeltük a léte­sítmények határidőn belüli átadásának fon­tosságát, az import szigorú célszerűségét és gazdaságosságát és az exportteljesítmény növelését. Az első negyedévi feladatok teljesí­tésével kapcsolatos előzetes adatok azt mu­tatják, hogy a kedvező eredményeken kívül több területen súlyos problémák is vannak. Számos iparvállalat nem teljesíti hiánytala­nul tervfeladait. Ez ismét rámutat annak szükségességére, hogy növelni kell az egész évi terv feladatainak következetes teljesíté­sével kapcsolatos elvárásokat. (Részlet Gustáv Husák elvtársnak a szakszervezetek X. kongresszusán mondott beszédéből) ItLitóSifó “ Reggel fél hat sincs még, amikor Asztalos Szidónia mú- szakvezétö megérkezik mun­kahelyére, a Jednota vágsely- lyei (Sara) csemegeüzletébe. Magára ölti a fehér köpenyét, s azonnyomban munkához lát. Átveszi a tejet, a kenyeret, a péksüteményt s mire elérke­zik a nyitás ideje, minden a he­lyére kerül.- Idestova két évtizede dol­gozom a kereskedelemben - mondja egy csésze kávé mellett. - Felnőtt fejjel tettem le a szakmunkás- és az üzletve­zetői vizsgát. Szeretem a mun­kám, s a beosztottjaimat is, akik csak Editkének szólíta­nak. Olyan jó közösség alakult ki nálunk, hogy versenyre kel­tünk a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Hat éve hogy megkaptuk az arany jelvénye­ket. Állíthatom, hogy becsület­tel megdolgoztunk, értük, s hogy nem véletlenül ért min­ket ez a megtiszteltetés. Soha­sem volt hiányunk, nem fizet­tünk bírságot. A panaszkönyv­ben is több a dicséret, mint a bírálat. Újabb árut hoznak, ezúttal a hentesek. Alighogy távoz­nak, megérkezik a cukrászáru, majd a hidegkonyhai készít­mények. Asztalosné szorgal­masan számol, ügyel arra, hogy a szállítólevélen feltünte­tett mennyiség a valóságban is meglegyen. Amikor végez, be­néz az elárusító részlegbe. Észreveszi, hogy az egyik he­lyen sorban állnak a vásárlók, nyomban odamegy segíteni.- Mindnyájunk érdeke, hogy a vásárló elégedetten-távoz­zon, máskor is visszajöjjön hozzánk, s mindazt megtalálja, amire szüksége van - magya­rázza, majd megtoldja a szót.- Ezért, amikor a pult mögé állunk félretesszük a minden­napi gondot. A jó szó, a mosoly a mi szakmánkban mindennél többet ér. Ezt tartom magam is, de az itt dolgozó összes alkalmazott is. Egyébként úgy élünk itt mint egy nagy csa­lád. Megosztjuk az örömet, s a gondot is. Ha valamelyi­künknek fontos elintéznivalója akad, a többiek szó nélkül he­lyettesítik. A vásárló észre sem veszi, hogy kevesebben va­gyunk. Az induláskor a kereskedel­mi forgalom nem haladta meg az egymillió koronát, az idén márciusban pedig már elérték a másfél millió koronát is. Kez­detben kilóra mérték az érkező árut, ma pedig már mázsák­ban. A vásárlók mindent meg­találnak náluk, amire egy ház­tartásban szükség lehet. Bár a raktáraik zsúfoltak, Asztalos­né mégis több mint kétszáz­ezer korona értékű árut vett át, s ugyanazon a napon többek között 1100 kiló kenyeret, 1450 liter tejet adtak el. Mire eljött a zárás ideje, mindnyájan fá­radtak voltak.- Holnap szabad napunk lesz, kipihenjük magunkat - mondja mosolyogva. - Min­den második vasárnap szolgá­latban vagyok, a nyitáskor már várnak azok, akik elfelejtettek olajat, vagy fűszert venni. Eb­ből is látszik, hogy a vasárnapi nyitvatartásra nagy szükség van. Odahaza szabad idejében kézimunkázik, varr, takarít, főz, vagy a kertben dolgozik. Két évvel ezelőtt magára maradt, elvesztette a férjét. A sors csa­pását nehezen viselte el, ezt azonban munkahelyén senki sem vette észre. Külsőleg megőrizte vidámságát. Beosz­tottjaival szemben szigorú, de igazságos. Mindenben segít az üzletvezetőnek és a munkatár­sainak is. A személyes példa- mutatást tartja a legfonto­sabbnak.- Nem kívánkozom más helyre dolgozni, noha itt fá­rasztó a munka, de úgy érzem, hogy megéri. Az üzletben ép­pen úgy otthon érzem magam, mint a lakásomban - jelenti ki. Asztalos Szidóniát közelgő jubileuma alkalmából önfelál­dozó munkájáért kitüntetésre javasolták. NÉMETH JÁNOS MUNKAHELYE A MÁSODIK OTTHONA ÚJ szú v 2 1982. IV. 23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom